Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-27 / 228. szám
1961. szeptember 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nyolc újjal zongoráznak a fegyyerneki Kossuth Tsz-ben És mi van a másik kettővel ? EGÉSZ DÉLUTÁN kerestem Donkó Józsefet, a törökszentmiklósi járás bemutató szövetkezetének, a fegyver- neki Kossuth Tsz-nek elnökét. Nagy a fegyvemeki határ, nem könnyű benne megtalálni egy embert. Amikor végre sikerült találkoznom vele és Homyák Sándorral, a gazdaság főag- ronómusával, sietős útjuk volt. Ahogy mondták: — A központi tanyán most adják át az új Norton-kútat. Kétszázötvenezer forintjába került ez a szövetkezetnek. Oda kell mennünk.« Azt meg kell hagyni, szorgalmasan dolgoznak a gazdaság tagjai. A terv szerint nyári mélyszántást 200 holdon kellett volna végezniök. S ehelyett 460 holdon mozgatták meg a talajt. Párhuzamosan végezték ezzel a vetések alá való talajelőkészítést is. Nyolcvan hold őszi árpát már elvetettek. Most teszik földbe ötven holdon az őszi takarmánykeverék magját. S megkezdik az intenzív búzafajták vetését is. Százötven holdon Bezosztáját, ugyanekkora területen Autonómiát és háromszáz holdon Bánkúti 1201-es búzát vetnek. Egy szovjet tárcsás vetőgép két műszakban üzemel, s ha nem lesz eső — és a gépnél sem lesz meghibásodás —, akkor október végére befejezik a vetést. A KUKORICA törését is nemsokára elkezdik. Kétszázharmincnyolc haldról 17 mázsás átlagtermést várnak. Ez ugyan két mázsával alatta van a tervezettnek, dehát az idei rendkívüli időjárás alaposan rányomta bélyegét a termésre. A kukorica betakarítására felkészültek. Tavasz- szal szerződést kötöttek a tagokkal — s ebben benne foglaltatott minden munka, a kapálástól a törésig. Prémiumként a szövetkezet minden letört mázsa után 5 kg kukoricát fizet A cukorrépánál más a helyzet Száz holdat vetettek be ezzel a fontos ipari növénynyel. Itt is megkötötték a növény ápolási szerző «est, azonban a szedést már közösen végzik. Egy cukorrépa- kiemelő-gép is dolgozik a szövetkezetben. Természetesen a jó munka, a gondos növényápolás jutalmául itt is kapnak prémiumot a tagok. Ha a termés eléri a 110 mázsát — 12 kg, ha pedig eléri a 140 métermázsát holdanként, akkor 16 kp cukor a szorgalmas munka jutalma. Az állathízlalás terén is figyelemre méltóak az eredmények. Négyszázhárom sertés hizlalására kötöttek szerződést az állatforgalmi vállalattal. Azonban ezt ötveneggyel túlteljesítik. A 120—130 kilogrammos sertéseket december végéig leszállítják. A marha- hizlalásnál sincs jelentősebb kiesés. Ugyanakkor ebben az évben foglalkoztak először a pecsenyekacsa nevelésével. Majd ezer kacsát adtak át a baromfifeldolgozó vállalatnak elsőosztályú minőségben. Két kérdésemre azonban nem kaptam kielégítő választ a szövetkezet vezetőitől. Egyik a csibenevlés. Az valóban elfogadható indok, hogy férőhely hiányában nem nevelhetnek tízezerszámra csirkét. Az azonban már gondolkodásra késztető, hogy vajon miért van az, hogy egy bemutató szövetkezetben egyáltalán nem foglalkoznak csibeneveléssel — még egy-két- ezres állománnyal sem. A MÁSIK kérdés, amely válaszolatlan maradt: az áru- értékesítés teljesítése. Any nyit elmondtak, hogy a mn tatószámuk 103 000 forint 100 kh-ra. De hogy ezt mennyire teljesítették, s hogy 100 holdra mennyi húst, tojást, tejet adnak, arra csak annyit válaszoltak: „Nem vezetünk ilyen nyilvántartást, és erre nem tudunk felelni”. Tudomásunk szerint az áruértékesítés teljesítéséért minden termelőszövetkezetnek jelentenie kell a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak. S ha nem is kellene jelenteni, vajon a szövetkezet vezetőségének ez olyan mindegy, hogy erre nem is akarnak időt „pazarolni”? Véleményem szerint kár erről megfeledkezni az egyébként figyelemre méltó eredményekkel dolgozó fegyver- neki Kossuth Termelőszövetkezetben. V. V. A tervezők Sikeres kísérletek takarmánypogácsázó géppel A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban a nyár elején előállítottak egy takarmánypogácsázó gépet. A helybeli Dózsa Tsz-ben aug.-ban és szeptemberben kísérleteket végeztek a gép termékeivel. A kísérletek után dr. Magyari Beck Vladimir egyetemi docens többek között a következőket állapította meg: „A szálaspogácsázó gép jelentősége szinte felbecsülhetetlen, mert 80 mázsás zöldtermés esetén holdanként 240 kilogramm fehérje megmentésére alkalmas. (A lucerna fehérje tartalma 60 gramm/kilogramm). Nyolcvan mázsa tartalmaz tehát 480 kilogramm fehérjét. A levélzetben van a fehérje háromnegyed része, tehát 360 kilogramm. A lucerna eddigi feihasználási módján a jászolbajutásig elpereg a levélzet kétharmad része, annyi, mint 240 kilogramm. Eszerint a szálaspogácsázó gép alkalmazása esetén kétszeresére növeljük a szénának meghagyott pillangós takarmányvetések tápanyaghozamát, anélkül, hogy a vetésterületet növelnénk. _ A szálaspogácsából előállított liszt minősége messze felülmúlja a közönséges lucerna- lisztét. Ami a tárolást illeti: megfigyelések szerint a sajtolás révén a szálastakarmány térfogata egyötödére csökken. Becslésem szerint egy köbméter sajtolt pogácsa 600 kilogrammot nyom. A tehenészetek padlás terén tárolandó szálaspogácsát ilymódon sokkal egyszerűbb feletetni, mint a szérűskertben kazalban tárolt szénát, melyet vágni, majd szállítani kell. Az etetési kísérleteknél jelenlévő szakértők véleménye szerint is kívánatos lenne a tél folyamán 8—10, esetleg egymástól kissé eltérő gép előállítása, hogy már az 1962. évi első kaszálásnál szélesebb körű vizsgálatok elvégzésére mobil szálaspogácsázó gépek álljanak rendelkezésre. a miniszterhelyettes a megyei tervező irodák munkájának értékelésekor az első helyre sorolta a szolnokit Az ott dolgozó mérnököktől, technikusoktól egyre többet várnak. A tények bizonyítják ezt _ s a következő évre bejelentett igény már 6,7 millió forint értékre rúg. Ez a szám bizonyára túlzott egy kicsit, mert a különböző szervek — számítva arra, hogy nincs elég tervezői kapacitás — a már biztosan épülő létesítményeken túl is igényt jelentenek be. Így ha nem várt pénzhez jutnak, akkor is biztosított számukra a tervezői kapacitás. Még ezt figyelembe véve is kellene néhány intézkedést foganatosítani a Szolnok Megyei Tanács Tervező Irodája munkájának hatékonyabbá tételéért Mindenekelőtt növelni kellene a létszámot, hiszen a beütemezett feladatok mellett mindig közbe jön valami — például most a szolnoki autóbuszvégállomás építése. Biztosítani kellene azt is, hogy az iroda vezetőjének több ideje legyen a szakmai irányításra. A Debreceni Tervező Vállalatnál például tíz függetlenített vezető van, pedig az ottani létszám nincs kétszerese sem a szolnokinak. A Szolnoki Tervező Irodában viszont csak a vezető és a főkönyvelő „függetlenített”. A létszám mellett sürgős változtatásra vár a rendelések íökésszerű jellegének megszüntetése, s a tervezési idő megváltoztatása. Kezdjük az elsővel. A tervezési feladatokkal nagyon gyakran az utolsó pillanatban bízzák meg az irodát. Ráadásul „ez csak kis munka” jelszóval -r mint már utaltunk is rá — sokszor megbízzák különböző feladatokkal az irodát. HÍz lehetetlenné teszi, hogy pontos ütemtervet készítsenek, s annak alapján zökkenőmentesen végezzék munkájukat. A gyakori feladatváltoztatás esetenként kényszerű tétlenséget okoz, máskor meg túlórázást Mondani sem kell: Pártbizottsági ülés a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben A túrkevei Vörös Csillag Tsz pártbizottsága legutóbbi ülésén értékelte a nyári betakarítást, megvitatták és határozatot hoztak az őszi munkák gyom és jóminőségű elvégzésére, a politikai felvilágosító munka fokozására. A pártbizottság beszámolója érdemben foglalkozott a nemzetközi helyzettel, az ebből adódó feladatokkal. Majd arról adott számot: hogyan hajtották végre a korábbi pártbizottsági ülés határozatát. Az Időszerű feladatokat így összegezte: „Jelenleg igen sokrétű munka folyik termelőszövetkezetünkben. így a talajelő- készítés, trágyázás, az ősziek vetése, a ihaglucema csépié- se, a cukorrépa, kukorica, narpaforgó és rizs betakarítása, valamint a mélyszántás. Foglalkozott a pártbizottsági fi lét a munkafegyelem további szilárdításával, azzal, hogy az őszi munkáknál is a vezetőknek, a kommunistáknak kell példát mutatni,* Részletesen tárgyalta a pártbizottság a politikai szervezőmunkát Gondosan készítették elő az 1961—62-es pártoktatási évet melynek során háromszázharmincan tanulnak. Az eddigieknél jobban törődnek az asszonyok politikai képzésével és a KISZ oktatás segítését is fontos feladatának tekinti a pártbizottság. Személy szerint Somos! elvtársat, a tsz főag- ronómusát bízták meg a szakmai tanfolyamok megszervezésével. Természetesen ehhez segítséget nyújt sz igazgatóság és a pártbizottság minden tagja. Szó esett az ezüstkalászos, a szarvas- marha-, sertés-, baromfitenyésztést öntözési és gép- alapismereti tanfolyam szervezéséről iSs A pártbizottság tagjai arról is tanácskoztak: milyen feladatot jelent az a lapszervezeti pártvezetőségek újjá- választása. Ebben a közös gazdaságban három alapszer vezet működik. Sok tapasztalattal nem rendelkeznek, — mert mintegy féléve, hogy létrejöttek, ezért szükséges — amit a beszámoló is hangsúlyozott —. hogy a pártbizottság tagjai közvetlen segítséget adjanak a párttitkároknak, alapszervezeti vezetőségeknek. Az elfogadott határozati javaslat és a termékeny vita — melynek során tíz pártbizottsági tag mondta el véleményét t— alapját képezheti a jó munkának, a párt- bizottság előtt álló feladatok megoldásának. De ehhez az szükséges, hogy a papírra vetett terveket, a szóban elhangzott javaslatokat meg is valósítsák a Vörös Csillag Tsz kommunistái. . egyik sem helyes. Ezért a különböző szerveknek már jóelőre tárgyalniok kellene a tervező iroda vezetőjével, s a jövő évi rendeléseket mielőbb megtenni, biztosítani ezáltal a tervszerűséget a tervezésben is. Igen sokat vitatott kérdés a tervezési idő. A megbízók általában sokallják, a munkát végző szakemberek keve- sellik ezt az időt. S ez még csak hagyján. A kisebb-nagyobb hibákat később is korrigálni lehet. Nem emiatt káros elsősorban a rövid tervezési idő. A tervező örül, ha néhány hét alatt egy bizonyos megoldást részletesen kidolgozhat. Mégpedig az volna jó, ha négy-öt megoldási mód összehasonlítása alapján a legmegfelelőbbet választhatná. Gondolni kellene arra, hogy a rövidre szabott tervezési idővel kevesebbet nyerünk, mintha hosszab töprengésre, gazdaságosabb módszer kidolgozására is biztosítanánk időt S ha már a gazdaságosságnál tartunk, fontolóra kellene venni azt is, helyes-e a tervezési díj megállapítása. Jelenleg ugyanis a létesítmény értékének egy bizonyos százalékát kapják a tervezők. Nekik is megszabják, hogy negyedévenként mennyit kell „termelniük”. így aztán a tervezőket nem ösztönzik a tervezési díjjal a gazdaságosabb megoldások keresésére. Ez úgyszólván csak 9 jóindulatukon múlik. Jó lenne az is, ha a beruházók esetenként jobban méltányolnák a tervezők javaslatait Szolnokon, a Magyar utcai épülettömbre például javasolták, hogy építsenek központi TV-antennát mert sok antenna felállítása rongálja a tetőt, s idővel könnyen beáznak a felső emelet lakásai. Más esetekben — például a jászboldog- házi kultúrotthon építéséne — különböző okokra hivatkozva arra késztetik az irodát, hogy adja ki hiányosai- a terveket Az ilyen eljárás csak utólagos munkát, esetenként többletköltséget okoz A felsőbb szervek is jobban segíthetnék a tervező Irodát — a már említettek mellett egyéb módot is. Egy részleg például fűt hetetlen, zsúfolt helyiségbe: dolgozik. A tervdokumentációkat harminc évig mer kell őrizniök — s nincs kell helyiség a tárolásra. A tér vezők nem kapják meg, milyen új építési anyagok vannak, s honnan lehet azokat beszerezni. Erre csak egyéni búvárkodással kerítenek sort Dicséretükre legyen mondva ennek ellenére nem tétlen kednek. Kovács József, a> iroda vezetője például ú színezési eljárást kísérletezel ki. Több önállóságot, nagyobb hitelt érdemelne esetenkén a tervező iroda. Kikötötté például nekik, hogy csa érettségizett embert vehetne fel hivatalsegédnek. Márpf dig ahhoz, hogy valaki take rftson, székeket vigyen jav tani, s ilyen munkákat vé - gezzen, nem kell érettségi. Bevezetésként utaltunk ar ra: szellemi kapacitásban gaz dag ez a tervező iroda. Ke zelie ennek megfelelően min den szerv, s tőle telhetőén segítse. hogy ez a szellemi ka pacitás eevre inkább teremt erővé váljék. Simon Béla miiiiimiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiimimiiiiiiiiiii Megkezdődött a tbc és tüdő^yó^ásiok nuffj'f j íí ése Számos vendég érkezett kongresszusra a Szovjetuni bői. Csehszlovákiából, Len gyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságbő; valamint áusztriából, a Német Szövetségi Köztársaságból és Olaszországból* Dr. Dubovitz Dénes, az Egészségügyi Miniszteri um :y vezetője mondott megnyitó beszédet Kedden délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az Orvos -Egészségű gyi Dől gőzök Szakszervezete Korányi Frigyes tbc- és tüdőgyógyász szakcsoportjának XXXHL nagygyűlése. Az immár hagyományos nagygyűlésen többszáz tbc- és tüdőgyógyász szakorvos v<ää részt i számcserével, külön járkálá sokkal az idő. Fájt, nagyon fájt a lema radás, de ő mégsem követti a példát Arra gondolt, hógj tanulóit lopná meg, ha a: egész munkadarab megalko tásától csupán egy szürki részletfeladatra szorítani őket * Valamelyik nap találkoz tam az ifjú szakoktatóval Milyen nagy hévvel mesélt« részletről részletre, milyer az új, modern iparitanuló iskola. — Képzeld, a kapus mind egyikünknek tiszteleg, mikoi bemegyünk. Látnád csak c tanárit: a szoba egyik oldalú a padlótól a plafonig csupa üveg. Mostmár itt fogunk értekezni a gyerekekről, a szakmai és elméleti oktatás tapasztalatairól... Gyere ki a jövő héten a műhelybe. Ha láttái már szépet. Százötven tanuló egyszerre teszi a részeiéi a fémdarabra, égi /szerre mozdul a karjuk, zúg a nagy műhely... Így indulnak a szakmában. Pompás új pépek, hibátlan felszerelés. Hej, mikor még mi kezdtük! Te, olyan jó, hogy kezdődnek a gondok... Megyek is már. Egyik tanulómnak kijárok egy kis kedvezményt. Egy hónapja halt meg az apja. Köz tünk ne érezze, hogy árva maradt... «Nagy, lelkes célok korszakát éljük. Kozák Gábor ügyet. Milyen nehéz volt dönteni, hogyan büntessen. Egy éjszakát álmatlankodott miatta. Hisz ők is voltak „halálosan szerelmesek". Ahány kisfiú' annyiféle jellem. Egyik akkor gyámolta- lankodik a reszeléssel, ha mellette áll, a másiknak meg akkor megy, ha sűrűn rajta a szeme. Azután a selejt; visszakapták egy széria egy- harmadát Éjszakákon át szívta izgatottan, szégyenkezve a cigarettát, míg rájött, hogy egy bizonyos döntő napon tele volt bosszúsággal, gorombáskodott, holott ezt sosem tette. Hangulata ráragadt a fiúkra, egyik darabot a másik után rontották. Halaszthatatlan tervmunka, az ő csoportja lemarad, mind hátrább kerül a napok múltával. Átvirrasztott éjjelek után zúgó fejjel járkál tanítványai között, keresi, hol a hiba. Pedig most sem dolgoznak rosszabbul, mint máskor. Gondjával átlátogat a szomszéd csapathoz, az idősebb, tapasztaltabb oktatóhoz. Egyszerű a megoldás: ügyesen kell megszervezni a munkát. Olyan munkadarabról van szó, amelyen az összes szakmai alapműveletet el kell végeznie a tanulónak. A szom- szédéknál azonban egy kis furfanggal éltek. Ügy osztották szét a feladatrészleteket, hogy egy-egy fiú állandóan csak egy műveletet végezzen, így jól besúlykolődik a feladatra s az is időnyerés. hogy nem tördelőzik szét sscerazt a tüzes, lendületes dalt, hogy „Kovács vagyok, ifjú a lelkem, kinyilt előttem a világ... a nagyvilág...” Szaladtak a kurta évek. A szülők számára névnapokra készült ajándéktárgyak, gyönyörű bronzkehely, erezett levélformára kidolgozott hamutartó és sok egyéb jelzi a tanuló esztendők múlását haladást a mesterségben. Gyűltek a kislányok fényképei is, történtek „világraszóló” kalandok, mint mindenkivel... Gyümölcsöző szakmunkás évek következtek, míg aztán tavaly kiemelték a szőke, vállas, derék fiatalembert. Szakoktató lett. Mennyi probléma következett! Tizenkét ügyetlen kisfiú kezdett szakmát a keze alatt. Némelyikük még tolómérőt sem látott életében. De nemcsak a sík-, derékszög- és idomreszelésre, előraizo- lásra, fúrási műveletekre, meg ki tudná elsorolni miegyébre kellett megtanítani a gyerekeket, hanem törődni kellett testi épségükkel, rend- szeretetre, fegyelemre nevelni őket. Míg vérükké vált a vigyázat, hogy például lemezvágásnál nagvon figvelni kelt. mert egy apró, helytelen mozdulat, s oda az embernek két ujja. Hát mikor munkaidő alatt elcsípett egy levelet, amely munkapadról munkapadra járt. Szerelmeslevél volt, kedves, butácska szöveg. Nehezen állta meg. hogy ne derüljön az eseten, de komolyan? kellett kezelni az Nemsokára csak falujában találkozhattunk már vele. Feküdt az ágyon, arca megfe- héredett, remegett a szája- széle, míg térdét szorongatta, de mosolygott és még kikísért bennünket. Azt akarta, hogy vidám emlékünk maradjon róla... Nem is igaz, hogy őt kísértük a temetőbe. s No, de nem itt folytatom, mert még nagyképűnek gondolnak a Piroskák, Pisták, Jucik, akik nem egyszer talán elsóhajtozzák azt is. hogy z szép, szép, de mit tegyenek, mikor az ő jelenükben már nem történik semmi rdekes. Ha csak az nem. hogy mondjuk Németh Lehel ön énekelni vagy ’esz egy klassz „Furfangos a divat” a kultúrházban. így vélekedett nemrég ifjú barátom, az iparitanuló szokoktató is. Tsmerem őt rég. Attól az időtől, amikor az iskolából szülei tudta nél- ’ ül „elszökött” iparitanuló- nak. Abba az első évfolyamba, amellyel felszabadulás utáni ipari utánpótlásképzésünk indult, ö Is ott ácsor- ■ntt, vidékről jött kis. cimbo- rái között, akik apró faládikákon üldögélve várták a kollégium udvarán, hogy szétszortírozzák őket az ágyakra. Ők kapták azt. az első sötétkék egyenruhát, a fényes derékszíjjal, nyalka tányérsapkával. így láttuk őket menetelni. tőlük hallottuk először Az idén például 3,580.000 forint értékű munkát kell elvégezniük, Elöljáróban annyit: a régi, kis tervező részlegből jólszervezett, szellemi kapacitásban gazdag iroda alakult Szolnokon. Dolgozói már eddig is sokat tettek a városkép szépítéséért, a megye gazdagodásáért Nem véletlen, hogy