Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-26 / 227. szám

1961.- szeptember 26. SZOLNOK MEGYEI NÉTLAJP 5 TÚRKEVEI f EMLÉKKÖNYV ízléses, finom papírra nyo­mott tudományos kiadványt jelentetett meg a túrkevei múzeum és a városi tanács: ..Emlékkönyv a Túrkevei Mú­zeum fennállásának 10. év­fordulójára” címmel. A hét­íves kis kiadvány tudomá­nyos rangját kiváló szerzők sora fémjelzi: három kandi­dátus, tudományos intézetek munkatársai, múzeumigazga­tók szerepelnek a szerzők között. A munkát a múzeum tíz éves fennállásának jubileu­mára adták ki. Mint az Elöljáró” mondja: „Múzeu­munk együtt indult el kezdő termelőszövetkezeteinkkel, amelyek azóta erőteljes, vi- ígzó. nagyüzemi gazdasággá ejlődtek. Megváltozott pa- isztságunk gondolkozása, •<rradalmian átalakult élet­módja rányomja bélyegét,., múzeumunk életére is.” A fenti szavakat Sz. Ko­los József tanácselnök írta, ki mint a múzeumi bízott­ig elnöke, sok segítséget yújt az intézmény munká­ihoz. Az első dolgozat a túrkevei múzeum történetét írja le. Kezdetben a Vörös Csillag Termelőszövetkezet múzeu­ma volt, azonban hamarosan látni lehetett, hogy egy — a saját indulási nehézségei­vel küzdő — tsz nem képes fenntartani és megfelelően támogatni. így 1953 óta álla­mi kezelésbe ment át. Az in­duláskor a volt cserkészott­hon apró kis házában szű- kösködött, most megfelelő otthonra talált a múzeum az Attila utca 1. sz. alatt. Érdekes adatokat tartal­maz ez a dolgozat a túrkevei múzeum anyagáról és kiállí­tásairól. Eszerint a leltáro­zott gyűjtemény anyaga 6331 különböző néprajzi, képző- művészeti. helytörténeti, ré­gészeti tárgy. Ezerkötetes könyvtár, 1205 fotó-doku­mentum, 1393 darab külön­böző adattári anyag bizo­nyítja a rövid idő alatt érté­kes, bő, változatos műkincs gyűjteményre tett szert a múzeum. A népművelés terü­letén is jelentős szerepet töltött be a múzeum. Alapí­tásától kezdve ötven kiállí­tást rendezett. Dolgozó pa­rasztok ezrei látogatták ezeket a kiállításokat és gazdagod­tak műveltségben, kultúrá­ban. Színvonalas dolgozatok tárgyalják a vidéki múzeu­mok szerepét és ezen belül a túrkevei intézmény felada­tát. Túrkeve múltjáról érde­kes adatokat közöl a Györffy György-íéle tanulmány (A tatárjárás pusztításainak nyo­mai helyneveinkben). Kapos­vári Gyula a Szolnok megyei munkások és parasztok fel- szabadulás előtti harcairól értekezik. Különös figyelmet érdemel M. Somlyai Magda tudomá­nyos kutató közleménye: A földreform Túrkevén. Egész sor eddig nem ismert adat­tal, összefüggéssel világítja meg az akkori helyzetet, a földhiányt, a földosztás ne­hézségeit. Ha a megye mun­kás. és parasztrnozgalmi múltját átfogóan feldolgoz­zák, az itt idézett dolgozat fontos helyet foglal majd el benne. Érdekes szakcikkek szól­nak a honfoglalás-korbeli túrkevei tarsoly-lemezről, a régi hagyományos házak épí­téséről és berendezéséről, a városban és környékén fel­jegyzett régi babonás tör­ténetekről. A füzet — sajnos — csak ezer példányban készült, re­méljük, az érdeklődés szük­ségessé teszi utánnyomását is. Az új kiadásban azonban feltétlenül benne kell lennie mindannak ami a földosztás­tól a tsz-ek mai életéig tör­tént. H T. CIBAKHÁZI NÉ Az igazgató j A vb-ülésen akadtunk rá. A nagydarab, kopaszodó fér- j ifi, kicsit fáradtan rakosgatja’ össze papírjait. Nem csoda, mint ahogy megjegyzi, érte-. kézietekkel bőven ellátták.! Este hét órakor ismét „jele- ■ nése van”, az énekkar pró- báját vezeti. Most akar ebé­delni. Óránkra nézünk — délután s/4 ötöt mutat. Mit van mit tenni, mi is lefaragunk egy kicsit ördög Imre művelődési otthon igazgató szabadidejéből. Szo­bája tele könyvekkel, önma- i gáról nem szívesen beszél, : pedig sok köze van ahhoz, \ hogy az ismeretterjesztő elő- j adásokon majdnem kivétel1 nélkül szűknek bizonyul az előadóterem. Ha a járási ta­nácsnál Cibakházáról beszél­getünk, úgy emlegetik a köz­séget, mint a kulturális for­radalom egyik bázisát a já­rásban. — Meg is látszik ez a ter­ven — sóhajtja tréfásan ör-1 dög Imre. — Hat kiállítást rendezünk, a múlt évben egy sem volt. Hat kirándulás sze­repel a járás által nekünk ki­adott programban, a múlt évben egyet szerveztünk. Két­szer annyi ismeretterjesztő előadást kell tartanunk, mint tavaly. Ez ugyan panasznak hang­zik, de én valami olyasmit is érzek mögötte, hogy „csak azért is” megcsináljuk. Az eddigi tapasztalatok szerint — jól. Az ismeretterjesztő előadásokat például úgy szer­vezi Ördög elvtárs, hogy a plakátokon, a doboláson kí­vül személyesen beszélget el az emberekkel, meghívja őket egy-egy előadásra. Ez ! nem nehéz feladat számára, hiszen túlzás nélkül mondha- : tó, ismeri őt a község apraja- I nagyja, az utcán mindenki köszön neki. 1932 óta tanít itt, s első tanítványainak ma már a gyerekei járnak hozzá. Az idén mezőgazdasági előadás­sal kezdik az ismeretterjesz­tést. Tárgya: a kalászos nö­vények előkészítése. Görög János főagronómus, a község kedvelt TIT előadója beszél majd itt, utána pedig levetí­tik a Ki mint vet, úgy arat című filmet. Az igazgató a munkatársa­kat dicséri: Görög Jánost, dr. Miklós Károlyt, a község orvosát, dr. Kertész Dénes ál­latorvost, Liszkai Magdit a termelőszövetkezetből és még sokakat. Azok meg őt. így azután teljes az összhang. Ördög Imre még motorra kap, elvisz a termelőszövet­kezetbe. Aztán, ha lesz ide­je, meg is ebédel. Mert a próba pontosan hétkor kezdő­dik és ő, a karvezető nem késhet egy percet sem. Ez, ugye, csak természetes? Az „ikrek” Nem ikrek ők, csak elvá­laszthatatlan jóbarátnők. Még­is így neveztük el őket, mert annyira egyformák törekvé­seikben, vágyaikban, érdek­lődési körükben. A tsz rak­tárában találkoztunk Liszkai Magdival és Szeles Mariká­val. Ketten együtt sem tesz­nek ki harmincnégy évet. A községben a fiatalok előtt mégis nagy tekintélyük van. Mert kinek lenne tekintélye, ha nem annak, aki példát mutat. Márpedig ez a két kis­lány azt teszi. Mindketten tagjai az énekkarnak és a • színjátszó csoportnak. Minden szabad idejüket ott töltik, j Együtt mennek, együtt jön- : nek el, és amikor kérdezem őket, hogy mióta énekelnek, i szinte egyszerre mondják, | hogy már negyedikes koruk óta. S ha nincsenek próbán, nem szerepelnek, akkor a KISZ-ügyekkel foglalkoznak — mindketten vezetőségi ta­gok. Liszkai Magdi büszke arra, hogy egy munkáscsalád lányát alakította a Lakás­szentelő című darabban és mint az egykori nézők mond­ják — nem rosszul. Olvasni mindketten szeret­nek. Magdinak van vagy 150 kötet könyve, de Marika se sokkal marad el mögötte. Magdinak nagyon tetszik leg­frissebb olvasmánya: Dumas: A fekete tulipán című regé­nye. De „mindent szeret” Marika ugyanígy. Jó elnézni ezt a két kis­lányt. Bár csak minél több ilyen ikerpár akadna a nép­művelők között. — ht — Bemutatkozás 9 keserű meüékízzel AMIT A SZÖVETKEZETEKRŐL TUDNI KELI. (SZÖVOSZ — KOSSUTH KIADÓ) Ez a hézagpótló, népszerű kiadvány a Kincses Köny­vek sorozatában jelent meg. Miután a falu lakosságának zöme a szövetkezetekben ta­lálta meg életútját, jövőjét, a közös gazdálkodás részlet- kérdései, mindennapi gya­korlata iránt is nagyon meg­nőtt az érdeklődés. Ezt az igényt van hívat­va kielégíteni a fenti kiad­vány. Olyan kézikönyvet kí­vántak a falusiak kezébe ad­ni, amely útmutatást ad a szövetkezetek (tsz, ftnsz és ktsz-ek mindennapos életé­vel kapcsolatos kérdésekben. Foglalkozik a munkaszerve­zéssel, az anyagi és szociális ügyekkel, a háztáji, a nyug­díj, az adózás legfontosabb kérdéseivel. Ismerteti a szö­vetkezeti vezetők kötelessé­geit és jogait is. A könyv tanulmányozása sok vitás kérdésre ad választ. Hozzásegíti a szövetkezeti tagságot, hogy olyan elvi és gyakorlati ismeretekre tehes­sen szert, amelyeknek segít­ségével hatékonyabban vesz­nek részt szövetkezetük éle­tében. Lenge Marci legény a talpán 4 fa’usi dolgozók bank'a Az első takarékszövetkeze­tek 1957-ben Jászladányon és Besenyszögön alakultak megyénkben. Azóta tizenkét fiókra és két kirendeltségre növekedett számuk, tagjaik pedig az ötezret is meghalad­ják. A szövetkezetek betét- állománya is jelentősen nö­vekedett. A takarékszövetkezet egy- ’ re népszerűbb a falusi lakos- j ság körében, mert elhelye­zett betétjükért az állam sza­vatol, ezen kívül három, il­letve öt százalékos kamatot; is fizet A szövetkezetek köl­csönt is folyósítanak, így se­gítenek a tagok pillanatnyilag jelentkező anyagi problé­máin. A falusi lakosság bankjai egyre erősödnek. Űj tagokat szerveznek, gyűjtik a részje-j gyeket és a betétállományt. Több új takarékszövetkezet is alakult. Jelenleg Tisza- szentimrén és Jászkiséren alakulnak takarékszövetkeze­tek. 1961 első félévének ered- j ménye alapján a jászalsó- szentgvörgyi takarékszövet­kezet elnyerte a KPVDSZ és a SZÖVOSZ dicsérő okleve­lét Borbély Kálmán Munka után jöjjön szórakozni a Mezőtúri FöldmGvesszövetkezet újonnan megnyílt Városligeti A földi Kisvendéglő ébe Kiváló ételek, italok — Hangulatos zene, tánc A fegyvernek! Vörös Csil­lag Tsz-ben sok fiatal dolgo­zik. A KISZ szervezet létszá­ma is meghaladja a hatva­nak A fiúk és lányok közül nyolcvanan vállalkoztak ar­ra, hogy az „Ifjúság a szoci­alizmusért” mozgalom köve­telményeinek eleget tesznek. — A munkával és sporttal kapcsolatos követelményt már sokan teljesítették, — mondja Huber Gyuláné, KISZ-titkár. — Mikola Zsi­ga, Lenge Márton, Lövci Marika és mások nevét is említhetném, azokét, akik mindig részt vesznek a tár­sadalmi munkában. A tsz- központ szépítése, a virágos­kert létesítése, a kultúrte­rem rendbehozása mellett a mintegy 700 méteres csatorna elkészítésénél is dolgoztunk. A növénytermesztésben dol­gozó fiatalok az aratás ide­jén a vasárnapokat is mun­kával töltötték, hogy mi­előbb befejezhessük a gabo­na betakarítását. Maréira mindig lehet szám tani —- A falusi spartakiádon termelőszövetkezetünkből negyvenen vettek részt, s közel húszán a járási verse­nyen is jól szerepeltek. — KI a legaktívabb ta­gunk? Vannak többen. Len­ge Marcira is ráillik ez a jelző, őrá mindenben lehet számítani. — Megbízható, dolgos gye­rek. — toldja meg a KISZ- titkár véleményét Fekete Fe­renc gépkocsivezető. — Ta­vasz óta együtt dolgozunk, ö rakodómunkás. A teherautó mellett be­szélgetünk. Marcit várjuk, aki valami hegesztenivalót vitt a közeli műhelybe. — Jön is már — mondja Fekete elvtárs, az utca felé pillantva Néhány perc múlva barát­ságosan nvúit kezet a sváici- derűs arcű fiú. Egy, kicsit meglepődik azon ai kérdésen, hogy teljesítette-e már az ISZM első követel­ményét. — Természetesnek tartja, hogy már jócskán „megfejelte” a kötelező tár­sadalmi munkaórák számát. Nevetve tiltakozik, hogy pon­tos számot mondjon. De az­tán csak számolgat: Kereken száz — A csatornázásnál dol­goztam egy szombat dél­utánt. Korábban itt, a szék­ház udvarának rendbehozá­sánál, meg a kultúrterem be­rendezésénél. Ha mindent számolok, száz órám van. S a többi követelmény? — A tanulásra és a sport­ra télen lesz inkább alka­lom. Az aratás megkezdése óta a gépkocsi szinte állan­dóan úton van. Hordtuk a gabonát, éjjel meg a kerté-: szetből vittük az árut a; Nagykőrösi Konzervgyárba. Volt olyan hét, amikor csak kétszer voltam idehaza. A kocsin aludtam, pihentem egy-egy keveset. Jelenleg is' van munka bőven. Hordjuk a kukoricát, a tagok részese­dését. — De azért most is jelent­keztem KISZ oktatásra. — Nagy Gyula főmezőgazdász vezeti majd a „Világ térké­pe előtt” kör második évfo­lyamát. Ügy gondolom, hogy a tavalyihoz hasonlóan, a té­len ismét megrendezzük az asztalitenisz házi bajnoksá­got Oda én is benevezek. Mindene a gép — Tanfolyamra is menni akarsz, — szól közbe Fekete elvtárs. — Igen. Gépkocsivezető szeretnék lenni. — válaszol Marci. — Feri bácsi könyvei­ből már tanulgatok is. Min­denem a motor, a gép. Én azt kívánom e lelkes, fiatal KtSZ-tagnak, hogy si­kerüljön megvalósítania *— mindazt a tervet, amit maga elé tűzött N. K. NAGY PLAKÄTOK hir­dették Kisújszálláson tíz fő­városi művész bemutatkozá­sát. A megye fmsz éttermei­nek vezetői e közül a tíz mű­vész közül választhatják ki azokat, akiket leszerződtethet­nek. Jómagam is érdeklődés­sel ültem be a vendéglő kerthelyiségébe, hiszen, mint a népművelés munkása, jog­gal voltam kíváncsi a télen sorrakerülő szórakoztató mű­sorok színvonalára. Nagyon helyes gondolat az éttermi vezetők részére be­mutatni a leszerződtethető művészeket és műsorokat. — Azonban a most bemutatkozó művészek, mind előadásmód, mind műsorválasztás tekin­tetében jórészt csalódást, ke­serű szájízt keltettek. Természetesen jó műsorok, kitűnő előadók is szerepel­tek a rendezvényen. Túrái Katalin egyszerű előadásmód­jával. tiszta, csengő hang­jával megérdemelt vastapsot aratott. Bemutatta, hogyan kell művésziesen, ízlésesen népdalokat, magyar nótákat énekelni. — Maróti György táncdalénekes hasonló sikert aratott, közvetlen, szerény előadásmódjával bebizonyí- totta: táncdalt is lehet ma­gas színvonalon igényesen előadni. NINCS NAGYOBB öröm egy népművelő számára, mint az, ha városa közönségének ilyen félreérthetetlenül jó íz­léséről szerez tanúbizonysá­got. Mindkét fiatal művészt visszavárjuk, s kívánjuk, so­kat szerepeljenek így a me­gyében. Hasonlóan szívesen látjuk Barlai Katalin tánc- daiénekesnőt. aki kedvesen, finoman énekelt. Mozsár Im­re, Hortobágyi Judit és Zom- bori Eta is sikert aratott. Bérces Tibort, a kisúji kö­zönség által ismert énekest száma előtt megtapsolták. Utána viszont nem. Valami történt vele, mióta utoljára itt járt. Hiányzott rokonszen­ves szerénysége, mértéktartó közvetlensége. Most úgy pró­báit „közvetlen” lenni, hogy egy hölgyet „kiszúrt” a kö­zönség soraiból és többízben megkérdezte: tetszem ma­gának? A tagadó válaszra úgy fejezte be dalát: „Sétálni megyek, de nem magával”, s a hölgyre mutatott. Régi, ízléstelen kabaré-trükk ez, nyugodtan el lehetne hagyni. AZ ÍZLÉSSEL több mű­vésznél baj volt. Zaránki Zoltán szellemtelen és ízlés­telen dalszövege, s monológ­ja, amelyben egy parkőr el­mondja: mire lehet a letapo­sott fűből következtetni — nem válnak éppen a könnyű­műfaj dicsőségére. ízléstelen­nek tartottuk D. Szabó Jó­zsef „közönségfogó” viselke­dését. Felszólította a közönsé­get. énekeljenek vele. Néhá- nyan megtették ezt, mire „ju­talmakat” osztott ki. A juta­lom az lett volna, hogy egyik asztaltársaság férfitagja csó­kolja meg a mellette ülő hölgyet. Hogy ismerik-e egy­mást, férj—feleség-e, az őt édeskeveset érdekelte. — Az emberek joggal háborodtak fel. D. Szabónál még az is hiba volt, hogy lélektelen módon, unottan énekelt. A műsorválasztással több helyütt hiba volt. A külön­ben szépen éneklő, csengő hangú Rédei Mária egy meg­lehetősen ízléstelen népdalt adott elő. (Arról sem va­gyunk meggyőződve, hogy eredeti népdal volt-e?) Rédei Mária a szintén tehetséges Boócz Gyulával operettkettő­söket énekelt. Műsoruk ki­zárólag klasszikus operettek­ből állt. Felmerül a kérdés: Felszabadulás óta egyetlen operettet sem írtak Magyar- országon? Ha igen, miért nem érdemelte meg leg­alább egy zeneszám, hogy az j egész esti műsorban megbúj- ’ jék valahol? Miért nem hal­lottunk egyetlen Dunajevsz- kij melódiát, vagy baráti or­szágok filmjéből egyetlen dalbetétet sem? A baráti or­szágok népdalaiból sem sze­repelt egyetlenegy sem. Egy­két érzelgős magyamóta he­lyett pedig de jó lett volna;.. BESZÉLGETTEM Tolnai Sándor MÉSZÖV előadóval az est értékeiről és hiányos­ságairól. Nagyon tisztán és világosan látta ő is a tenni­valókat Megígérte, azon lesz, javuljon a műsorpolitika. De vajon ő egyedül meg tudja-e oldani? A művelődéspolitikai irányelvek az éttermi szóra­koztató műsorokra is kötele­zőek. Mi. néomű velők azt kérjük a Vendéglátóipari Or­szágos Szórakoztató Központ­tól, tegyenek meg ők is min­dent a színvonal emeléséért. Többet, mint eddig. Várnai Jenöné népművelési felügyelő Kisújszállás MuiimmiiMiiummimmiiiuiimuiiuiHiia Egymillió kilowattos gőzturbina A harkovi Kirov-gyár mérnö­kei a világ legnagyobb, egy mil­lió kilowatt teljesítményű 7 hen­geres gőzturbinának tervein dol­goznak. A munkacsoport vezető­je Leonyid Subenko-Subin, az Ukrán Tudományos Akadémia levelező tagja. A turbina 24« atmoszféra nyo­mású és 580 fokos hőmérsékletű gőzzel dolgozik majd, s percen­ként 300« fordulatot végez. A számítások azt bizonyítják, hogy az új turbina az 1 kilowatt kapacitáshoz felhasznált fém­mennyiséget és a gyártás mun­kaigényességét tekintve egyaránt igen gazdaságos lesz. Az óriás- turbina minden kilowattóra energia előállítására 8.2 százalék­kal kevesebb tüzelőanyagot hasz­nál majd Tel, mint az ugyanezen gyárban készült 150 000 kilowatt kapacitású legújabb gőzturbinák. nzr.it •Kt a modern életbiztosítási formát, amely leginkább megfelel életkorúnak, családi körülményeinek, anyagi viszo­nyainak és közelebb hozza önt az élefc- tvztos (fással elérni kívánt célhoz. As életbiztosítási díjtételek a legújabb statisztikai adatokon és a legszigorúbb matemati­kai számításokon alapulnak. Bármelyik módozatot választ­ja. a befizetett díjakért a la* hét« legtöbbet kapja. Háztar­tásában hiányt nem okozó havi befizetéssel, jelentékeny ősz- szegről gondoskodhat önmaga és családja számára, A társadalombiztosítás és a nyugdíjel­látás legcélszerűbb kiegészítője az élet- biztosítás. Bővebb felvilágosítást kör­zetfelügyelőink, fiókjaink nyújtanak. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az életbiztosítást előnyösnek találja és esetlakozik az életbiztosításban részt­vevők milliós számához. ALLAm BIZTOSÍTÓ rmrFfPfí/mrm^m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom