Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-24 / 226. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NEONFÉNYES MARTFŰ Ara: 60 fillér 1961. szepi. 24., vasárnap. ( A pártszervezet és a term elő in tin ka A dolgozók növekvő szük­ségleteinek kielégítése, a szo­cialista haza védelmének erő­sítése, a szocialista tábor erősítése — ez a szocialista építés alapvető célkitűzése. E célok megvalósítását irá­nyozza elő a második ötéves tervünk. Lelkesítő célokat tűz a magyar dolgozó nép elé a Központi Bizottság, amikor az ipari termelés 83— 87 százalékos, a mezőgazda- sági termelés 30—32 százalé­kos növekedését írja elő. A termelés növekedésével egye­temben, mintegy annak kö­vetkezményeképpen, a Köz­ponti Bizottság előírja a la­kosság fogyasztási alapjának növekedését 1958-hoz képest 40—42 százalékkal. A terme­lés ilyen módon való fejlesz­tése erősíti szocialista hazán­kat és a béketábort. A Központi Bizottság szep­tember 12-i határozata előír­ja azt is, hogy a termelés nö­vekedésének mintegy 70 szá­zalékát a munka termelé­kenységéből kell fedezni. Nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a második ötéves terv idején az eddigiektől hason­líthatatlanul nagyobb gondot keU fordítani a termelő be­rendezések jobb kihasználd- •ára. Fokozottabban kell tő- mSdni a műszaki fejlesztéssel, a gyártmányok fejlesztésével, • korszerű termékek előállí­▲ második ötéves terv cél­kitűzései szükségessé teszik •X üzemi pártalapszervezetek munkájának további javítá­sát, mert a második ötéves terv megvalósításának döntő láncszemei az ipari üzemek. Nem mindegy, hogy üzemi pártszervezeteink hogyan hajtják végre a párt politi­káját, hogyan vezetik harc­ba naponta az üzemek kol­lektíváját a tervek maradék- mItta teljesítéséért. A tapasztalatok azt Igazol­ták, hogy az üzemek kommu­nistái — együtt a pártonkívü- Uekkel — egyre sikeresebben dolgoznak a párt politikájá­nak gyakorlati végrehajtásá­ért A pártvezetőségek rend­szeresen foglalkoznak az üze­mi termeléssel, egyre na­gyobb hozzáértéssel szólnak a különböző fogyatékosságok­ról. Tavaly egyik központi kérdés a munka termelékeny­ségének növelése volt. E kér­dés általános ismételgetésén már túljutottak az üzemek­ben és egyre jobban segítik ennek gyakorlati megvalósu­lását. Üzemi kommunistáink részt vettek a műszaki fej­lesztési tervek elkészítésében, javaslatokat gyűjtöttek a kü­lönböző termelési folyamatok korszerűsítésére. Több párt- szervezetünk az elmúlt évben már behatóbban foglalkozott a gyártás-szervezéssel is. Legtöbb helyen nagy gon­dot fordítottak arra is, hogy a párt-, a szakszervezeti és műszaki vezetők között meg­felelő elvtársi kapcsolat le­gyen. A jó összhang megte­remtésének egyik fontos fel­tétele volt annak felismeré­se. hogy a célkitűzések közö­sek és az üzemben mindenki ennek megvalósításáért tevé­kenykedjék. A pártszerveze­tek mindenkor törekednek arra. hogy a kölcsönös meg­becsülésen alapuló, elvtársi együttműködés alakuljon ki. Ilyen légkörben mindenki bátran kifejtheti véleményét és értékes javaslatokat, ész­revételeket tehet. Ez mind segíti a termelő munkát. A gazdaságszervező mun­kára is áll, mint a pártmun­ka minden területén, hogy a pártszervezetek ne kullogja­nak az események után. Bát­ran kezdeményezzenek, elő­relátóan dolgozzanak. Párt­szervezeteink egy részében azért hosszabb időre szóló I programokat dolgoznak ki. A I Tiszamenti Vegyiművek párt- i szervezetében egy évre előre | beütemezik, mikor foglalkoz- | nak a műszaki fejlesztéssel, | mikor ellenőrzik annak vég- ; rehajtását, mikor kérnek je­lentést a terv teljesítéséről, mikor számolgatják be a munkásellátás vezetőjét a szociális problémák megol­dásáról, stb. Az előre kidol­gozott program lehetőséget ad arra, hogy a pártszerve­zet előrelásson, egyúttal biz­tosítja, hogy a párt vezetőség tagjai és a gazdasági vezetők is felkészülhessenek a beszá­molásra. őket is sarkallja, hogy az Ígért határidőre kész legyenek a munkával. Az előre elkészített mun­katervek azért is jók, mert így a pártvezetőség tagjai fel­készülhetnek az adott napi­rendi ponthoz, mert nem könnyű eligazodni a bérügyi, újítási, stb. problémák kö­zött. De ha a vezetőségi ta­goknak van idejük az egyes szakkérdések után érdeklőd­ni, mindjárt nagyobb hozzá­értéssel szólnak róla, és ja­vaslataik is megalapozottab- bak. Nagyon fontos, hogy a gaz­daságszervező munkával ne- csak a vezetőség foglalkoz­zon, hanem az egész tagság, sőt a pártonkívüli dolgozók is. Meg lehet találni azokat a formákat, célkitűzéseket, melyek mind több ember ak­tív részvételét biztosítják. Több üzemben kialakult az a módszer, hogy a taggyűlése­ken megtartott tájékoztatók mellett — évenként legalább négyszer — a taggyűlés rész­letesen is megvitatja a ter­melés állását Ekkor az üzem igazgatója — az egyes muta­tókat elemezve — ismer­teti az üzem termelését. A taggyűléseken sok he­lyen adnak a dolgozóknak pártmegbízatásokat is. Az építőipari pártszervezeteknél a naponta felmerülő problé­mák megoldására gyakran kapnak az elvtársak megbí­zatásokat Ezek végrehajtásá­ra visszatérnek, a feladat megvalósításáig - figyelemmel kísérik a megbízatások végre- hajtásá' Hasznos az a gyakorlat is, hogy a taggyűlés határozatai­nak ismertetésére összehívják az egyes részlegek legaktí­vabb dolgozóit E megbeszé­léseken szó esik az illető üzemrész munkájáról is. Sze­mélyre szólóan véleményt mondanak egyes emberek te­vékenységéről. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy az ilyen megbeszélések után új lendületet vesz a termelő műnk Az üzemi pártszervezet ?íc kezdeményezték és azóta is nagy gonő^pt fordítanak a szocialista munkabrigád moz­galomra. Eleinte e mozga­lomnak voltak gyengeségei. Például nem volt egyértelmű állásfoglalás abban, hogy kik versenyezhetnek a szocialis­ta munkabrigád címért. Ma már egységesen vallja min­denki, hogy e versenybe min­denki bekapcsolódhat, ha el­fogadja az üzem szakszerve­zeti bizottsága által kidolgo­zott célkitűzéseket és vállal­ja, hogy harcol azok megv - lósításáért. Az üzem vezető­ségének az a kötelessége, hogy lehetőséget biztosítson e célkitűzések végrehajtására. Biztosítsa, hogy a szükséges anyagok, eszközök a brigád rendelkezésére álljanak. á •Tármfijavitóban. a Kőolaj- fúrási üzemnél nagyon he­lyesen a pártszervezetek fel­léptek az olyan helytelen tö­rekvések ellen, mely szerint egyesek ki akarták zárni a brigádból azokat a tagoka» nV-íVnek munkája vagy egy'' (Folytatása a 2. oldalon.) Ma: Pártszervezeteink megkülönböztetett gonddal foglalkozzanak az ifjúság ügyeivel ☆ Konzervált világ ☆ KOLDUSDIÁK ☆ Anya és leánya ☆ A nagy Ő VII IUI IIII IUI II tlllitilllllillllll UH till II Ilii Iliit) CSURRAN A Jászságban és Karcagon adták a legtöbb hízót idáig Egy hét múltával zárul a harmadifc negyedév, s kö­zeleg az esztendő vége. Tájékoztatni szeretnénk olvasóin­kat, hol tart Szolnok megye a sertés, a szarvasmarha, a baromfiértékesítési terv teljesítésében. Csorna János elv-, társat, az Élelmezésügyi Minisztérium Szolnok megyei ki- rendeltségének vezetőjét kértük meg, számoljon be la­punk olvasóinak, mit tett megyénk parasztsága a húsel­látásért idáig. Terv szerint ezévben száz­hetvennyolcezer hízottsertés értékesítésével kell enyhíte­nünk a közellátás gondjain. Az állatforgalmi vállalat ez- ideig száznyolcvanháromezer sertést le is szerződött hizla­lásra. Az értékesítés azonban korántsem párhuzamos a szerződéskötéssel. Ezideig nyolcvanhatezer hízottsertést adtunk az államnak, s ez évi tervünk felét sem éri el. Várható, hogy a harmadik negyedévben az idei új ta­karmány felhasználásából értékesitik hízóikat a szövet­kezetek. A fedezet megvan arra, hogy a tervet teljesít­jük. Ugyanakkor az állatforgal- mi vállalat statisztikáját né­zegetve, némi aggodalomra A MUST A cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Tsz-ben nagytel­jesítményű hid­raulikus szőlő­prést helyeztek üzembe. Bori Jó­zsef, Vass János, Mező Sándor, ádudvari Antal ;s Mező László az >i gép mellett se­rénykedik. is van okunk. A leszerződött száznyolcvanháromezer ser­tésből tizenhe^ezer a negyven kilogrammos súlyt még nem éri el. Nem valószínű, hogy ezekből megfelelő hízó elő­állítható év végéig. Leg­alábbis egyrészükből nem. A hízóértékesítésben a Jászság szolgál jó példával: a jászapáti- és a jászberényi járás. Elfogadható Karcag, Kisújszállás hízóeladási sta­tisztikája is. A tiszafüredi-., a törökszentmiklósi járás, Jászberény, Mezőtúr város viszont jóval a megyei át­lag alatt ván. A szövetkezeti vezetők gondolkodása bizo­nyos kettősséget mutat. A túrkevei Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet például hat­száz süldőt keres megvásár­lásra. Más szövetkezetekben viszont szabadulni akarnak a süldőktől. Nem érdemes, s nem gazdaságos. Az állam a múlt évben is megsegítette takarmánnyal az aszálysúly- totta vidékeket. A negyedév végéig még tízezer sertést kell felvásárol­ni az állatforgalmi vállalat­nak ahhoz, hogy teljesítsük a negyedéves tervet. A jövő évben már valószínű köny- nyebben megy a hizlalás! ak­ció. A termelőszövetkezetek­ben olyan sok hízó alapanyag van, hogy 1962-ben csak a termelőszövetkezetek is ké­pesek lesznek a megyei ter­vet teljesíteni. Ettől függet­lenül jövőre is számítunk a háztáji gazdaságok hizlalásá­ra. A hízómarha-értékesitésben mint szokott lenni, most is az utolsó negyedév a döntő, tár a jászapáti-, a kunszentmár­toni járás és Karcag város eredménye említésre méltó, a kunhegyes:- és a tiszafüredi járás, Jászberény és Szolnok város lemaradtak. Áss Elnöki lan ne fi ülése Ülésezett az országgyűlési képviselők megyei csoportja Tegnap Szolnokon ülésezett az országgyűlési képviselők megyei csoportja. A képvise­lőcsoport időszerű kérdése­ket tárgyalt Megjelent s ta- ; nácskozáson Csáki István elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, s a megye politikai és gazdasá­gi helyzetéről tájékoztatta a képviselőket A martfűi művelődési ház előtt elterülő térség a fiatalság korzója. Esténként neon fény árjában fürdik a tér... Papp Lajos villanyszerelő kicseréli a' kandeláber egyik fénycsövét résből eredő kártalanítási perek, valamint az izgatás! és a devizagazdálkodást sér­tő bűntettek elbírálása. A jö­vőben ezekben az ügyekben a járásbíróságok első fokon, fellebbezés esetén a megyei bíróságok (fővárosi bíróság) második fokon ítélkeznek. Az ilyen ügyek tehát — a jelenlegi helyzettől eltérően — nem kerülnek a legfel­sőbb bírósághoz Megszűnik a megyei bíró­ságok székhelyén levő járás- bíróság (Budapesten a pesti központi kerületi bíróság) ki­zárólagos hatásköre a házas­sági perekben; a jövőben az Ilyen perekben első fokon valamennyi járásbíróság el­járhat. Az új hatásköri szabályo­zás 1961. október 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. — (MTI). A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tar­tott. Megtárgyalta és elfo­gadta s tanácsok községfej­lesztési munkájára vonatko­zó egyes rendelkezések mó­dosításáról szóló törvényere­jű rendeletet. Az Elnöki Tanács módosí­totta a büntető eljárás, vala­mint a polgári perrendtartás egyes hatásköri szabályait. Mindkét jogszabály módosí­tásának az a célja, hogy a polgári és büntető igazság­szolgáltatás területén a já­rásbíróságok hatásköre to­vább bővüljön, s az ügyet a lakossághoz közelebb intéz­zék. A megyei bíróságok, il­letőleg a fővárosi bíróság hatásköréből a járásbírósá­gok (kerületi bíróságok) ha­táskörébe kerülnek azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a 300 000 forintot nem haladja meg, továbbá a kisajátítási eljá­fUJUkJtUMr^ V[ ' 0 Wh"'-- W ' 4 '9T: ■ V': M. ^ ■' Mi '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom