Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-23 / 225. szám

Intézkedéseink a békés életre szomjúhoző népek érdekeit szolgálják Levélváltás N. Sz. Hruscsov és az el nem kötelezett országok vezetői között ŐSZ A ZAGYVAN A belgrádi értekezleten résztvevő országok küldöttségei vezetőinek levele IV. Sz» Hruscsovhoz Megérkezett Mongóliába » magyar par la iménti küldöttség Moszkva (TASZSZ). — Excellenciás Urunk! Ml, az el nem kötelezett országok Belgrádban 1961. szeptember 1-től 5-ig megtar­tott érteaezletén részt vett állam- és kormányfők excel- lenciádhoz fordulunk azzal a kérdéssel kapcsolatban, mely mindnyájunk és az egész vi­lág számára rendkívül lénye­ges és időszerű. Nemcsak a magunk nevében fordulunk önhöz, hanem a konferencia és népeink egyértelmű kíván­ságának megfelelően is. Nyugtalanít és mélységesen aggaszt bennünket a nemzet­közi légkör romlása és a há­ború lehetősége, amely jelen­leg fenyegeti az emberiséget, ön, excellenciás urunk, több­ízben is utalt a korszerű há­ború és a nukleáris fegyver alkalmazása szörnyűségeire, amelyek elpusztíthatják az emberiséget és felhívott a Yilágbéke megmentésére. Most éppen ennek a ve­szélynek a határánál va­gyunk, amely fenyegeti a bé­két és az emberiséget Jól tudjuk, hogy ön, excel­lenciás’ urunk éppúgy, mint mindegyikünk, el akarja ke­rülni ezt a szörnyű lehetősé­get, amely nemcsak meghiú­sítaná a népeink további ha­ladására vonatkozó szívbéli reményeinket, hanem magá­nak az emberiségnek a létét is veszélyeztetné. Meggyőző­désünk, hogy ön, excellen­ciás urunk, mindent meqtesz, ami módjában áll, hogy elejét vegye ennek a katasztrófá­nak. Tekintettel arra, hogy ag­gaszt benünket a világot fe­lgen tisztelt Miniszterel- . ők Ur! Nagy figyelemmel és ér­deklődéssel olvastam a 25 el nem kötelezett ország illám- és kormányfői nemrég égetért értekezletének leve­lét és mélyen —seghatott az a tény, hogy ön fáradságot vett magának, hogy elhozza a le­velet Moszkvába és szemé­lyesen átadja nekem. Hálá­san köszönöm ezt a levelet az értekezlet valamennyi ma­gas résztvevőjének. Megelé­gedéssel tölt el az a tény, hogy a szovjet kormánynak a jelenlegi világhelyzettel kapcsolatos nézetei sok eset­ben megegyeznek az értekez­let résztvevőinek levelében kifejtett elgondolásokkal. — örömmel töltenek el az el n :m kötelezett országok ér­tekezletén elfogadott egyébb okmányok is, amelyeket a világ sorsa fölött érzett mély­reható gondoskodás hat át. Hogy is ne örülnék annak, hogy a lakosságuk számé' tekintve az emberiség e0yhar- madát felölelő semleges álla mok kormányai fölemelték a «savukat a béke védelmében. nyegető válság komolysága és állandóan arra kell töre­kednünk, hogy megakadá­lyozzuk olyan események be­következései, amelyek ezt a válságot mélyíthetik, bátor­kodunk nyomatékosan kérni az érdekelt nagyhatalmakat, 1 kezdjenek újra tárgyaláso­kat, hogy a világ megszaba­duljon a háború veszélyétől és az emberiség a békés élet útjára lépjen. A többi között a legkomolyabban azt kér­jük, hogy kezdődjenek köz­vetlen tárgyalások excellen­ciás urunk és az Amerikai Egyesült Államok elnöke kö­zött, mivel korunk két leg­hatalmasabb országát képvi­selik és kezükben tartják a háború vagy a béke kulcsát. Meggyőződésünk, hogy a béke iránti ragaszkodástól át­hatva, kitartó tárgyalásokon erőfeszítéseik kivezetnek eb­ből a zsákutcából és megte­remtik a lehetőséget a vi­lágnak és az emberiségnek, hogy a jóléten és a békén munkálkodva éljen. Meggyőződésünk, hogy ön, excellenciás urunk, egyetért azzal, hogy jelen levelünket a béke iránti szeretettől, a há­borútól való irtózásunktól és attól az állhatatos kívánság­tól vezérelve írtuk alá, hogy megtaláljuk a kivezető utat, mielőtt a szörnyű katasztrófa az emberiségre zúdul. Azonos megfogalmazású levelet küldünk John F. Ken­nedy úr őexcellenciájának, az Amerikai Egyesült Álla­mok elnökének. Kérjük, fogadja mély tisz­teletünk őszinte kifejezését. határozottan elítélték a há­ború előkészítésére irányuló politikát. Ez annál is jelen­tősebb a világesemények alakulása szempontjából, mert a háború megakadályozásáért és a béke megszilárdításáért folyó harc az emberiség má­sik harmadát felölelő szoci­alista államok külpolitikai tevékenységének fő tartalmát alkotta és alkotja ma is. Lám, mennyire bővült már azoknak az államoknak a köre, amelyek létérdekük­nek tekintik a békéről való gondoskodást. Kétségkívül mindén ember figyelmét magára vonja az értekezlet nyomatékos felhí­vása arra vonatkozólag, hogy haladéktalanul meg kell kötni az általános és t-ljes lesze­relésről szóló szerződést. Igen, ez valóban a legsürge­tőbb és leghalaszthatatlanabb dolog, mert ebben rejlik a tartós béke megbízható kul­csa. A szovjet kormány nagyra becsüli azokat az ’gondolá­sokat és következtetésekei is, amelyeket az é-tekezlet sok más nemzetközi kérdéssel kapcsolatban juttatott kife­jezésre. Ide tartozik a gyar­matosító rendszer teljes és végleges megszüntetésének kérdése. Ma már biztosan állíthatjuk, hogy a népek egyesült erőinek nyomása alatt hamar, igen h-mar meg fog törni a gyarmatbirtoka­ikhoz görcsösen ragaszkodó államok ellenállása. Ezek a gyarmatbirtckok hosszú év­tizedeken át aranybányát je­lentettek a gyarmatosítóknak, mert. ezek kifosztották és kö­nyörtelenül kizsákmányolták a gyarmatok népeit. E népek véres verejtéke a gyarmato­sító hatalmak gazdaságának forrása. Közel van az a nap .amikor a gyarmati rendszert egyszersminder.korra letörlik a föld színérő’ Az értekezlet résztvevőinek hozzám küldött levele inéi<> aggodalmat juttat kifejezésre a nemzetközi helyzet romlá­sa és a háború veszélye miatt. A szovjet kormány teljes­mértékben osztja ezt az ag­godalmat. A háború befeje­zése óta eltelt egész időszak alatt talán még sohasem volt annyira erősen érez íető a há­ború veszélye, mint most. — Mint ön is természetesen jól tudja, ez a helyzet nem ma­gától alakult ki. Ez a helyzet bizonyos erők tevékenységének eredménye, olyan erőké, amelyeknek ér­deke minden egyéb, csak nem a tartós béke. Nem lehet megszabadulni attól a gondolattól, hogy a NATO-hatalmak politikáján mindinkább meglátszik azok­nak a köröknek a befolyása, amelyek egyszerűen a hábo­rút keresik, a háború felé sodorják a világot. E körök úgy látszik, tudják, hogy az idő a régi imperialista rend j ellen dolgozik, ama rend el- j len, amelynek alapja az I uralom és az elnyomás, a né- J pék elemi jogainak lábbal tiprása. Ezért e körök azt la­tolgatják, vajon nincs-e itt az ideje, hogy mindent egy kártyára feltéve, háborúval próbálják megállítani a né­pek életében világszerte, de különösen azokban a világré­szekben, amelyek még teg­nap a gyarmatosítók ostora alatt nyögtek, végbemenő ha­talmas változásokat. Erre a következtetésre kell jutni, ha azt látjuk, hogy a nyugati hatalmak kormányai mindenképpen fokozzák a háborús készülődést, növelik az amúgy is felduzzasztott katonai költségvetést, fegy­verbe szólítják a tartalékoso­kat, országuk lakossága kö­rében elültetik a militariz- mus szellemét amely amúgy is túlságosan megvan a NA­TO egyes tagországaiban. — Ogv fest a dolog, hogy ezek 'az országok szívesen használ­nák fel erőpróbára a német békeszerződés központi és halaszthatatlan kérdését, no­ha e szerződés megkötése gyökeresen megjavítaná az európai helyzetet — azon az alapon, hogv számolna a két szuverén német állam meg­alakulásával Németország­ban létrejött reális helyzet­tel — és komoly szolgálatot tenne az egyetemes béke ügyének. Természetes, hogy a szovjet nép nem szemlélheti tétlenül, amikor egyes hatalmak meg­fontolatlan, sőt mondjuk meg nyíltan: veszélyes, kalandor- kodé lépéseket tesznek. — Kénytelenek voltunk meghoz­ni az Ön által is ismert in­tézkedéseket országunk biz­tonságának erősítésére. Más­képp cselekedni azt jelentet­te volna, hogy veszélyes helyzetbe hozzuk országunkat az agresszív erők részéről megnyilvánuló fenyegetéssel szemben. Felhasználom az alkalmat, hogy kijelentsem: intézkedé­seink mély meggyőződésünk szerint — nemcsak a szovjet nép érdekeit szolgálják, nem­csak szövetségeseinket, ame­lyek ugyan úgy, mint mi, síkraszállnak a békéért, va­lamint azért, hogy tegyünk pontot a második világhábo­rú után és kössük meg ezért # német .békeszerződést, — hanem a békés életre szom- iúhozó összes többi nép ér­dekeit is. Megelégedésünket fejezzük ki afölött, hogy vé­delmi intézkedéseink egész- benvéve helyes megértésre találtak számos ország leg­szélesebb társadalmi köreinél. Egyenesen és őszintén meg akarom mondani, — bár ez. az Ön számára nem újdonság o Szovjetunió nem szeretne a nyugati hatalmakkal való katonai versengés vágányán haladni. Ez nem a mi politi­kánk, nem a mi utunk és mi nem szeretnénk ezen uz úton járni, ha nem kényszerítenek rá bennünlcet. A mi legna­gyobb és legszentebb óha­junk: békében élni minden állammal, fegyverek nélküli békében, háborúk nélküli vi­lágban élni. Ezért követeljük (Folytatás a t. oldalon) A tanácskozást Petőházi Gábor miniszterhelyettes elv­társ nyitotta meg, majd dr. Soós Gábor főigazgató, a Földművelésügyi Miniszté­rium Növénytermesztési F6- igazagtósága vezetője tartott vitaindító előadást. Foglalkozott azZal a kér­déssel: jövedelmező-e a ke­nyérgabona termesztése. El­mondotta, hogy az egy hold­ra jutó ráfordítás költsége 6—7 mázsa kenyérgabona értékének felel meg. A többi termés már tiszta iövedelem Ebből következik hogy men­nél magasabb az átlagter­Ulan Bator (TASZSZ) A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának meg­hívására pénteken Ulan Bá­torba érkezett a Magyar Nép- köztársaság parlamenti kül­döttsége Vass Istvánnénak, az országgyűlés alelnökének vezetésével. Az Ulan Bator-i repülőté­ren a Nagy Népi Hural kül­New York (MTI). — Gromiko szovjet és Rusk amerikai külügyminiszter — mint már jelentettük — csü­törtökön találkozott és közel négy és fél órás megbeszélés! folytatott. A megbeszélésről távozó Gromiko szovjet külügymi­niszter újságírók előtt rövi­den ennyit közölt, hogy az eszmecsere során a feleket kölcsönösen érdeklő kérdése­Berlin (MTI). — Berlin­ben pénteken ünnepélyesen megnyitották a német kérdés­sel kapcsolatban összehívott nemzetközi szakszervezeti ér­tekezletet, amelynek célja az állásfoglalás a német béke- szerződés és a nyugat-berlini kérdés békés megoldása mel­lett, minden háborús provo­kációval szemben. Az érte­kezlet megnyitó ülésén több mint 40 országból érkezett més, annál jövedelmezőbb a búza termesztése. S ez a.nö­vény az, amelynek munkáját legjobban lehet gépesíteni. Kevés munkaráfordítással jö­vedelemre tehetnek szert az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek egyaránt. Az idén az állami gazdaságok — előzetes adatok szerint — IC,4 mázsás átlagtermést ér­tek el holdanként. A holdan­ként! tiszta jövedelem eléri a 2400—280C forintot. Ha az országos átlagtermést vesz- ?7Ük, amely az 'dén előzetes adatok szerint, 11,2 mázsa holdanként, ez is azt jelenti, döttei Cend parlamenti elnök vezetésével és a mongol fővá­ros közéletének képviselői fogadták a küldöttséget. Cend és Vass Istvánné üdvözlő be­szédet mondott. Később a magyar küldött­ség tagjai látogatást tettek Cendnél, majd megtekintet­tek egy mongol filmet. két tekintették át. Megerősí­tette, hogy a jövő héten új­ból találkozik Rusk külügy­miniszterrel. Cári Rowan, az amerikai külügyminisztérium szóvivő­je kijelentette, hogy a ta­nácskozás „barátságos és gyakorlati” légkörben folyt le. A tét külügyminiszter több fontos kérdést megvi­tatott, 200 küldött vett részt az öt világrész több mint száz mil­lió szakszervezeti tagjának képviseletében. Áz értekezlet résztvevői hosszantartó tapssal fogadták Hruscsov szovjet miniszter- elnöknek az értekezlethez in­tézett üdvözlő levelét, amely sok sikert kíván a nemzetkö­zi munkásosztály képviselői­nek munkájához. hogy mintegy 1000—1200 fo­rint az átlagos tiszta jövede­lem. A talajerőgazdálkodást il­letően kijelentette, hogy az elővetemények kiválasztása is nagyon fontos, de az is, ho­gyan gazdálkodnak termelő- szövetkezeteink, állami gaz- gaságaink a műtrágyával. Sok vita volt a vetési időt illetően. X.Iost már telies erő­vel vetni kell a búzát, ügy, hogy október 80-ra befejez­zük a vetést. ' A tanácskozáson több ku­tató, főagronómus és szak­ember felszólalt Többek kö­zött Nyíri Béla elvtárs, a me­gyei tanács elnökhelyettese is. Javasolta, hogy a bemu­tatóüzemek legyenek propa­gálói a búzatermesztés *8ve- ielmezőségének. A vetési idő­ről elm>r.dotta. hogy nálunk nem a korai vetés p. fő ve­szély, hanem a kése' no­vember—decemberi vetés. Hruscsov szovjet kormányfő levele Nehru indiai miniszterelnökhős Országos búzatermesztési ankét Karcagon Tegnap jelentős esemény színhelye volt a Karcagi Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Az ország minden részéből itt gyűltek össze azok a szakemberek, tudományos kutatók, gyakorlati gazdák, akik az utóbbi években jó eredményt értek el a kenyérgabona termesz­tésében. A Földművé1 ésügyi Minisztérium Növénytermesz­tési Főigazgatósága és a Magyar Agrártudományi Egyesü­let Növénytermesztési Társasága itt tartotta meg az orszá­gos búzatermesztési ankétot. A tanácskozáson r'szt vettek Petőházi Gábor és Keserű János földművelésügyi minisz­terhelyettesek, Nyíri Béla, a megyei tanács VB elnökhe­lyettese. Cromiko és Rusk a jövő héten ú'abb tanácskozást folytat A német kérdéssel foglalkozó berlini nemzetközi szak- szervezeti értekezlet VILÁG PROLET AUJ/U aüUöüWü'U/vi XIL évfolyam 225. szám. Apa 50 fiilép 1961. szeptember 23, szombat —1^—a—- r _l 11 Hu ■■MB—BIBWÍ—WwÍÍbbÜÍi !!■ ■■BMW—B——ÜW—WBWMMU—HW—l-I M—JU—M—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom