Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-22 / 224. szám

1961. szeptember 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r. r Épül, szépül Jászfényszaru Több új létesítményt adnak át rendeltetésének Jászfény- szarun. A két és félezer la­kosú község képe sokat vál­tozott. Joggal büszkélkednek a szövetkezeti gazdák: „az­előtt ötven év alatt nem fej­lődtünk annyit, mint az idén”. A községi tanács 1 726 000 forintot fordít az idén községfejlesztésre. De ezt az összeget a falu lakos­sága már 130 000 forint ér­tékű társadalmi munkával is megtoldotta. Aszfaltozzák a falu központját Tavaly decemberben a ter­melőszövetkezetek fogatai megkezdték a kőszállítást a távoli vasútállomásról. A köz­ségi tanács 1100 tonna követ vásárolt abban a reményben, hogy állami támogatással rö­videsen portalanított út épül a Sztálin és a Bajcsy Zsi­linszky úton. A tanácsülés a készpénzhozzájárulással együtt 360 000 forintot szava­zott meg az útépítésre. Ezután a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban kopogtattak támogatásért Ál­lami erőből tervezték a jász- fényszarui utak építését, de csak 1965-ben. Méltányolták azonban a lakosság erőfeszí­téseit ezért előbbre hozták az építkezést. Az egri útépítő vállalat szakemberei hetek óta dol­goznak Jászfényszarun. Egy­millió forintos költséggel szeptember végére elkészül a portalanított aszfaltút, s eltűnik a sár, meg a porfelhő a falu központjából. A tanács­háza környékét parkosítják. Felépült az egészségház Az utolsó simításokat vég­zik a Szolnok megyei Építő- és Szerelő Vállalat szakem­berei a falu egészségházán. Elkészült a 670 000 forintos költséggel épült intézmény, mely korszerű felszerelésé­vel, ízléses külsejével a vá­rosokban sem vallana szé­gyent. Dicséret illeti érte a kivitelezőket, akik lelkiisme­retes munkát végeztek. Az épületben két orvosi rendelő helyiség, egy fogásza­ti szakrendelő és csecsemő tanácsadó kapott helyet. Ezen­kívül egy védőnői lakás is épült. Az új egészségházat rövi­desen átadják rendeltetésé­nek. Készül az új óvoda Befejezéshez közeledik 960 ezer forintos költséggel az ötven gyermek elhelyezésére alkalmas óvoda is. A falu kicsinyei egy hónap múlva birtokba vehetik második otthonukat Jövőre már működik a keltető- állomás A kezdeményezőkészségük­ről ismert tanácsi vezetők a leszerelt községi malom épü­letében keltetőállomás léte­sítését javasolták. Ezt az el­képzelést a járási tanács ve­zetői is támogatták. Már fo­lyik is az átalakítás. A gépé­szeti tervek jóváhagyása után pedig megkezdik a há­rom — egyenként tízezre« — keltetőgép beszerelését. A félmillió forintos létesít­mény anyagi fedezetét a kör­nyező községek és a falu ter­melőszövetkezetei vállalták. A jászfényszarui községi ta­Ollé István, a tiszabői ta­nács vb-elnöke a napokban a kővetkezőkkel fogadott: — Bizony jó lesz, ha a Néplap is foglalkozik a mi problémánkkal. Ugyanis az idén el kell vetnünk 1250 hold búzát, 350 hold árpát, és földbe kell tennünk több mint 100 métermázsa takar­mánykeveréket. Azonban a Fegyvernek! Gépállomás nem biztosít bemunkáló gépeket Így nem ad fogast tárcsát rögtörőt A termelőszövetke­zet munkagépeivel dolgoznak, ha tudnak, mert a nagy szá razság következtében a föld szinte megpáncélosodott és egymás utón törnek össze a szövetkezet munkagépei is. E- miatt aztán még nem tud­tunk 50 hold takarmány- keveréknél vetni egyebet. Egy szem őszi árpát és egy szem búzát sem tudtunk még a földbe tenni. Kaptunk a gépállomástól 18-án három vetőgépet, de azok el se bír­tak indulni. Este derült ki, hogy az egyiknél csak egy rugót kellett volna hátrahúz­ni és dolgozhatott volna. De nács például 100 ezer forint­tal járult hozzá az építkezés­hez s a gépek beszerzéséhez. Betonjárda — társadalmi munkában A község több utcájában megfigyelhettük, a lakosság egymás után fekteti le a ta­nács által kiszállított beton­lapokat. Betonjárda készül társadalmi munkában. A ta­nács szakemberének irányí­tásával a munkát az utca la­kói végzik. Egy kicsit jellemző a falu hangulatára a vb-titkár által elmondott eset. A Katona Jó­zsef utcában már hónapok óta hevertek a járdalapok, de az aratás-cséplés miatt még nem jutott idő a lefektetésük­re. A titkár egy kicsit meg­ijesztette az utca lakóit: „Ha nem rakják le, más utcába viszik a lapokat”. A Katona József utcabeliek félig tréfá­san, félig komolyan azt vá­laszolták: „Akkor ne merje betenni ide a lábát a titkár elvtárs. Lefektetjük azt ma­gunk is.” BL U jmivel a traktoros nem ér­tett hozzá, így egész nap állt a gép... És mit válaszolt Nátuly László, a Fegyvemeki Gép­állomás főagTonómusa, ami­kor megkérdeztük tőle: hogy halad a vetés Tiszabőn? — Eddig elvetettünk 751 hold takarmánykeveréket és! 150 hold őszi árpát. Ha min-j den jól megy, ma megkezd-; jük a búza vetését is. Van-e j elegendő munkagép a tisza-; bői termelőszövetkezetben? • — kérdeztük 61 — Természetesen. Két disz- í tiller, három rögtörő henger | és egy ihehéz tárcsa dolgozik ( a talajfelőkészitésnél. Gépál- j lomásunk igyekezett minden közös gazdaságot a lehetősé- í gekhez mérten a legjobban! kielégíteni munkagépekkel. ! A két nyilatkozat valahogy! - nem fedi egymást. Most már j valóban kérdés: mi a hely­zet Tiszabőn? Kinek van igaza? — a községi tanács­elnökének-e vagy a gépállo­más főagronómusának " V. V. Valamit nem értünk Tiszabőn Két ellentétes vélemény A MOK.ÉP kes- kenyfilm kiren­deltsége hosszú évek után végre a megfelelő hely­re költözött. Most már tágas, tiszta munkahelyen vég­zik s kirendeltség dolgozói három megye keskeny- Glmjeinek javítá­sát. A kijavított filmek az ellenőr­ző vetítő-szobába kerülnek, ahol Tí­már Lajos mozi­gépész kiküldés előtt átnézi a ^gymillióháromszázezer forintos beruházással újjáépítik a törökszentmiklósi légiagyár égetőkemencéjét A törökszentmiklósi tégla­gyár az idén nem termelt, mivel az ötven—hatvan év­vel ezelőtt épített égető­kemencéje olyannyira elavult, hogy életveszélyessé is vált Ezért a vállalat vezetősége még januárban beszüntette üzemeltetését, pedig 1 400 000 nyerstégla várt égetésre. Érdemes-e. •. ? A kemence bontásához még az év elején hozzákezdtek a gyár munkásai, s úgy tervez­ték, hogy április 4-re újjá­építik. A terv azonban nem valósult meg, mert közben kiderült, hogy a tetőtartó pillérek az égetőcsatomán nyugszanak, ■ a tervezett felújításnál sokkal nagyobb munkára lesz szükség. — Ezt már saját «főből nem végezhettük — mondja Vies Sándor igazgató —, pén­zünk nem volt rá. Megkez­dődtek a tárgyalások, s kőz- ben mindenki azt latolgatta: érdeiiies-e újjáépíeni a tö­rökszentmiklósi kemencét? Hosszas vita után végülis úgy döntöttek, hogy érdemes, mert az újjáépítésre fordított összeg megtérül. S nemcsak arról volt szó, hogy évente hét-három millió téglával többet adunk, hanem arról is, hogy mintegy száz mun­kás ismét dolgozzék. Elúszott az élQzem cím A Szolnok megyei Tégla­gyári Vállalat évi tervének 25 százalékát a törökszent­miklósi üzem adta. Mindig jóminőségű, nagyszilárdságú téglát gyártott. <— A kampány kezdete óta — magyarázza Baj kai Sán­dor, a vállalat műszaki ve­zetője — nyolc telep helyett csak hét termelt Emiatt az évi nyerstéglagyártási ter­vünket csak 93 százalékra tudtuk teljesíteni. Ha a tö­rökszentmiklósi telepünk is üzemelt volna, akkor az idei előirányzatunkat 18 százalék­kal túlszárnyaljuk. Égetett téglából teljesítettük ugyan tervünket de eredményünk még jobb lenne, ha Török- szentmiklóson is termelne egy kemencénk. Sajnos, nem így van: a tervezett határidőre nyolcadik telepünkön nem tudtuk megkezdeni a terme­lést emiatt az élüzem cím is elúszott Elkészült az építési terv A vállalat kőművesei meg­kezdték a falak lebontását. Az idén félmillió, jövőre pe­dig nyolcszázezer forintot fordítanak a törökszentmik­lósi téglagyár égetőkemencé­jének újjáépítésére a szénfelhasználás. A régi kemencét környező támfalak megmaradnak, csak a kemen­ce falát és a füstcsatornákat, valamint a tetőszerkezetet újítjuk fel. Bontás után ki­válogatjuk a téglákat, a hasz­nálható léceket és gerendá­kat és ezeket ismét felhasz­náljuk. Így sokkal olcsóbbá válik az építkezés. Március végén ismét termel az üzem Terv szerint év végéig a szükséges munkák negyven százalékát elvégzik a vállalat kőművesei, 8 jövőre -*■ már­cius végéig 1— elkészül az égetőkemence. Az időjárás­tól függően március végén, április elején ismét megnyit­ja kapuit a törökszentmiklósi téglagyár. Annak idején, mikor a vál­lalat vezetősége kénytelen volt leállítani a gyártást, a dolgozók közül száztízen ma­radtak munka nélküL Persze, a vállalat vezetősége nem hagyta cserben őket A törzs- gárda jórészét áthelyezték Kunhegyesre, Karcagra, Jász­berénybe. Jelenleg is ott dol­goznak, várják, hogy ismét termeljen az üzem. A. J. — Mi újság, Havas elvtárs? — Egy távmondatot vettem. •- Mutassa! Átveszi a könyvet és végigolvassa a legfrissebb bejegyzést. *— Körözés — mormogta maga elé. Sokat nem mond. Főleg az irányról nem. — Most felemeli a hang­ját. — Mindenesetre jelentse Kék hadnagy elvtársnak, hogy amíg a pihenőmet töltöm, fokozott gonddal ellen­őrizzék az utajcat. Elemezzék a járőrök és a lakosság jelentéseit. A 20-as és 22-es pontokhoz pedig nappalra is vezényeljenek járőrt... Távozhat. 4 net, előkotor ásszá az igazolványt, pedig nagy erőfeszíté­sébe került, hogy remegését elleplezze. Bognár belepillant, s amikor látja, hogy a fénykép egyezik az igazolvány gazdájával, csak ennyit mond: — Rendben van, látom, magát ábrázolja. Hát akkor a viszontlátásra. — S azzal visszafordul felszedni a ponyvát. Szépen összehajtogatja, majd az idegen után néz, aki az imént még hátizsákját igazgatta, de most már futva tűnik el a bokrok között. Egy pillanat alatt érzi, badarságot csinált. Szeretné arculcsapni önmagát, amiért elengedte. Most jut csak eszébe, hogy nem is nézte, hová vált Ledob magáról minden felesleget terhet s az ide­gen után iramodik. *— Milyen lesz az új ke­mence? — kérdezzük a mű­szaki vezetőtől. —- Kapacitása ugyanolyan lesz, mint a régié — vála­szolja Bajkai elvtárs —, mégis — mivel a füst járato­kat bővítik — minden remé­nyünk meg van arra, hogy sokkal több téglát tudunk égetni benne. Rövidül az égetési idő, sokkal jobb lesz Konzervgyárakat exportálunk Az idén húsz Komplet4 konzervgyárat szállítunk külföldre, jövőre már hu­szonötöt kell készítenünk. A; eddig gyártottakon kívül jö­vőre háromféle, teljesen új­típusú konzervgyári bérén d zést készítünk. Bognár Károly kedvetlenül akasztja vállára kétcsö­vűjét. Lehajol a ponyváért, amin feküdt, s ekkor gya­nús nesz üti meg fülét. Lehúzódik a földre. Puskáját lövésre készen tartja, s figyel. — Most jönne? — tűnődik magában. Pedig leg­inkább napfelkelte előtt várható, amikor megjön a tyúkólak körüli portyájáról Alig jut eddig gondolatban, amikor egy férfit pillant meg a bokrok között. Először csak nézi, hogyan lépeget óvatosan, jobbra- balra tekintgetve, a bokrokat és fákat kerülgetve, de amikor egészen közel ér hozzá, beléüt a gondolat: Iga­zoltatni kellene! Feláll és jó hangosan rákőszön: — Jó reggelt Az idegen összerezzen, de hogy látja: vadásszal áll szemben, széles mosollyal köszön vissza: — Magának is! ■ — Hová-hová ilyen jókor? — A városba — felel az idegen készségesen, s int a város felé, amely ott terül el mögöttük valahol, az erdő másik szélén. — S csak így gyalogosan, törcnyiránt? — Az — nevet ismét a kérdezett. — Nem akarok kerülni az országúton. Innen jövök g Vackor-tanyáról. Gondoltam, erre közelebb, hamar érem az állomást. — Hát személyi igazolványa van-e? — kezdi emel­tebb hangon Bognár és feljebblöki vállán a kétcsövűt. — Ja, hogy igazolvány — húzza el a száját Csuzi és tiszteletteljesen a puskára pillant. — Persze, hogy van. De minek az magának? Maga nem rendőr. — Nem vagyok az, de még lehetek. Addig is gyako­rolom. No, megláthatom a papírját? Csuzi kelletlenül, mint akit halálosan untai a iele­5 Az őrsparancsnok irodájában vágni lehetne a ciga­rettafüstöt. Néhányon ülnek, a többiek álldogálnak. Bog­nár viszi a szót. — Ügy eltűnt a szemem elől, mintha a köd ette volna meg. pedig én se ma reggel óta járom az erdőt. Nevetnek. — En meg nem is teketóriáztam, amikor hallottam magam mögött a lohölást — veszi át a szót Kiss Gyula, Bognár vadásztársa —, hanem beálltam egy fa mögé. Onnan néztem, ki az, aki ilyen korán stafétázik az erdő­ben? Először azt hittem, hogy az én Bognár barátomat ugrasztottá meg valaki. Mondom is magamban: No, en­nek sem ér többet kezében a puska, mint másnak a kapanyél. — Látom ám, hogy egy nyurga alak ugyancsak ug­rálja át az apró bokrokat, mint egy szarvasbika. Szaladt, szaladt, s Ka én rá nem kiáltok, az isten tudja, hol áll meg. Megyénkből a legtöbb Elkészült Szolnok megye harmincnégy vadásztársasá­gának téli vadászati terve. Eszerint az idén tizennégy­ezer élőnyúlat. kétezer fácánt, öt és félezer foglyot ejte­nek puska nélkül a Szolnok megyei vadászok. A hálóval fogott vadakat a MA VAD a Német Demokratikus Köz­exportállak élő vadat társaságba, Csehszlovákiát; Franciaországba, Dániáb; Hollandiába és Nyugat-Ne metországba exportálja. Az egész országból harmincnégy­ezer nyuszi kel útra az idei vadászati évadban, s így a legtöbb élőnyúlat Szolnok megyéből exportálják. Üz etházat avatott Torökszentmiklóson a Háziipari Szövetkezet — Állj! — kiáltottam, hogy magam is meglepődtem a hangomtól és kiugrottam a Ja mögül. — Ki vágyj — folytattam úgy, ahogy annakidején katonáiknál tanultam és nekiszegeztem a puskát. — Se... se... semmi. Ne... ne... bántson — torpant meg, s magasba emelte a kezét. — No, ha már ez ilyen jól tudja, hogy a kezét is fel kell emelni, akkor nem mai gyerek az ilyesmiben — gondoltam, magamban. — Hátra arc! — vezényeltem harsányan. — Előttem indulj! — Egyelőre nem tudtam, hova kísérjem. Alig tettünk azonban néhány lépést, jön az én Karcsi bará­tom, szakad róla a veríték. Mondja nekem: A ha.árőrökhöz, Ferikém! Egyenesen az őrsre mlel ' I 9 éve működik igen ered­ményesen a törökszentmik­lósi Háziipari Szövetkezet Közel 200 tagot foglalkoztat. Az eltelt idő alatt mintegy 30 millió forint értékű árut adott a kereskedelemnek, an­nak ellenére, hogy részlegei eddig a város különböző pontjain szétszórtan helyez­kedtek el. E hó 16 án felavatták a I szövetkezet új üzemi-'zát i amelyben most már szabá­szat, kötő- és összeállító rész­leg, raktár, meo és iroda egy­aránt helyet kaptak. Az ün népéi,vés átadáson megjelen4 dr. Pilis Pálné, a HISZÖV országos elnöke, s a vidéki társszövetkezete.s képviselői Ünnepség után Hegedűs Ágnes, a Szigligeti S-nnház és Csapó Irma, a Magyar Rá­dió művésze szórakoztatta az új ottbont avató szövetkeze­tieket és vendégeiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom