Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-21 / 223. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. szeptember 21. 6 VűEm HÍREK ÍWlll»llllllllUl)lM»!iallUUlM5i.:imiillii[imil A Nap kél: 5.29 h-kor, nyugszik: 17.44 h-kor. A Hold kél: 16.13 h-kor, nyugszik: 1.14 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: kevés felhő, eső nélkül. A Dunántúlon néhány helyen reggeli köd. Mérsékelt keleti, délkeleti szél. Az éjszakai lehűlés fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 23—26 fok között. — GYAKORLATI és szellemi KRESZ versenyt tart a BM. Szolnok megyei Rendőr- főkapitánysága és az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szeptember 23-án reggel 8 órai kezdettel az üzem telephelyén. A legjobb eredményt elérő gépkocsivezetőket értékes Jutalomban részesítik. — KtLÖNVONATOT Indít a szolnoki IBUSZ Budapestre a bélyegkiállításra október 1-én. Részvételi díj: 27,70 forint. Jelentkezni lehet az IBUSZ Irodában szeptember 27-ig. — TÖBB MINT egy mázsa fagylaltot ad el az utasellátó az utazóközönségnek a késői kánikulában egyetlen nap alatt. Üveges sörből 12 000, hordós sörből 20 hektó fogyott el ugyancsak egy napon belül. =. SZOLNOKON 3000 négyzetméter parkosítást terveztek ebben az évben s augusztus végéig ennél jóval több: 3820 négyzetméter készült el teljesen társadalmi munkában. A lakosság a fásításból is alaposan kivette részét, 3881 facsemetét ültetett el a tavaszi idényben. — NEM LESZ HIÁNY „kefeviaszban”, mert ebben a negyedévben harminc tonna padlófényesftőt gyártanak az Albertfalvai Vegyigvár pécsi telepének háztartási- vegyészeti fizemrészében — „LOTTÖ” FEJTÖRŐ táncestéket tart a Kunhegyest Járási Művelődési Ház a járás minden községében a közeljövőben. Jó módszere ez az ismeretterjesztésnek és különösen az ifjúság körében igen vagy népszerűségnek örvend. (Oláh József, tudósító.) — A SZOLNOKI Üttörőház október elsején nyitja meg kapuit. Ekkor Indítják be a tervezett 22 szakkört is, melyek között motorvezető, varró, fotó, szakács és rádiós foglalkozás is lesz. — LEVIZSGÄZATLAN motorkerékpárjával a gyalogjárón közlekedett K. I. TI- szaföldvár, Öcsöd! út 27 sz. alatti lakos. A rendőrség 150 forintra bírságolta és 1-es számú ellenőrzőlapját bevonta. — TEHETSÉG és rátermettség címmel tart előadást Őri Zoltán, a fiúgimnázium igazgatója Mezőtúron, szeptember 21-én. Az Ifjúsági Akadémia első előadása a helyi művelődési házban lesz. — pénztárcát találtak a szolnoki piactéren. Igazolt tulajdonosa a piactéri irodában átveheti. «iiiimiiiiiiiiimiMHiMiimiiMHiiiiiiiiiiiiiiiui Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Wunkás- párt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szerkesztőség: Szolnok. Irodaház, L emelet Telefon: 20—93, 23—20. 20—6» Kiadja a Szolnok megyei Néplap fcapfciado Vállalat Igazgató: Fülemen bajos Kiadóhivatal: Szolnok. Irodaház, földszint t. ' Telefon: 20—*4 A lapot előfizetésben és árusításban a Szolnok megyei postahivatalok és fiókposták terjesztik. A lap előfizetési dija egy hóra 11.— Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Szolnoki Nvomds vállalat Felelős vezelő: MAwims Kánén« Szent. 21 CsfltOrtíJk Miié \ államosítás a lakosság hozzájárulásával Két hónappal ezelőtt a Kilián György és a Kinizsi utca lakóinak küldöttsége betoppant a jászfényszarui községi tanács VB titkárához. Aláírt kötelezvényt hoztak, melyben nyolcvanhárom lakó, egyenként 200—1000 forinttal járul hozzá utcája villamosításához. Csömör Nándor, Török Imre és Tanicskó István aláírása mellett 1000— 1000 forint befizetése szerepet A jeligés betétkönyvben együttesen 33 600 forintot gyűjtöttek össze. A tanács vezetői természetesen támogatták a kezdeményezést és a tanácsülés is megszavazta: még az idén villamosítják a Kinizsi és a Kilián utcákat. Az ezer méternyi hálózat fejlesztéséhez már biztosították a kivitele- zőt és a pénzügyi fedezetük is megvan rá. Csupán a megyei tanács végrehajtó bizottságának kellene felszabadítani a kötelezően előírt községfejlesztési tartdlék egy részét Megérdemelné ezt Jász- fényszaru lakossága, mert túlteljesítették már az évi vállalt kötelezettségeiket HIIIIIIIIIUnillllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIHUIIIIIIIIIIIIIIItlIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIU Az utolsó össztűz Jurij Bondarjov „Az utolsó össztűz” című kisregénye 1959-ben jelent meg. Rövidesem magara vonta az olvasók figyelmét azzal a sajátságos látásmóddal, ahogyan a háborút és azokat az embereket vizsgálja, akik a fasiszta megszállók felett győzelmet arattak. Ezzel lehet magyarázni azt a körülményt, hogy a kisregényt alig egy évvel megjelenése után filmre vitték. A történet a háború utolsó napjaiban, negyvennyolc óra alatt játszódik, egy esemény és egy hős körül bonyolódik, s ez az egységes kompozíció különösen alkalmassá teszi a kisregényt megfilmesítésre. XXVIII. — Fent a dúcban, a kis házam tetején galambokat neveltem. — Leó ajkaira bizarr mosolyt varázsolt a visszaemlékezés. — Kisfiú koromban a legjobb galambászok közé számítottam, azután elhanyagoltam repülőpostásaimat, de négy mindig hű maradt hozzám. Ha az ezüstszámy is itt lenne velem, repülne már haza az üzenet. — Express-levél egyszerűbb lenne. Winston Churchill úrnak, Nagy-Britannia miniszterelnökének. London, Dow- ning-street 10. Sürgős, ajánlott. — Talán nem is hinne a levélnek... ... Elkészültek! öt héten át bukdácsoltak gyengén sikerült kísérletek között, amíg végre kikerültek a gépek alól a tökéletesnek számító próbanyomatok. Kruger megtapogatta a bankókat. Elővett két valódit — konkurrense, az Angol Bank nyomtatta őket —, s mint a kártyás, aki egymásra tett lapjait csúsztatja lassan, hogy szemébe tűnjék értékük, vonalról vonalra, karcról karcra hasonlította a bankókat. Wegner árgus szemmel figyelte a mozdulatokat, de biztos volt dolgában. — Nos, főnök? — Első látásra megfelelnek. — Ezeket nyugodtan mikroszkóp alá tehetik. Amennyire örült a százados a sikernek, annyira bosszantotta helyettesének túlzott magabiztossága, s a szerény szavak mögül kibuggyanó öndicsérete. Wegner félreértette Kruger hallgatását, ismét rákezd te: — Az eredmény nem lehet kétséges, a szervezettséget siker koronázza. Megjegyezném, hogy időben sem csúsztunk el. — Azért lassan a testtel. Mégegyszer nem akarom megütni a bokámat. Emlékezzen csak az első klisé-ügyre. A próba most következik. A táborirodába! Az őrségen kívül mindenki a táborirodába, és vezessék oda azt a két lengyelt is. A Fayermann testvérek, miután kikerültek a 19-es barakkból, újra egyszerű táborlakókká váltak. Szerencsének, a sors különös kegyelmének tartották, hogy köny- nyebb munkahelyre küldték őket, s valahogy az ütlegeléseket is elkerülték. Nem tudták, hogy „őrangyaluk” különös feladatra tartogatja őket. Az újabb hivatás — hetek múltán — megzavarta mindkettőt, de már indulniuk is kellett. A kísérők még a két fivér összeszokott suttogását is letorkolták. Az a százados, akivel egyszer már találkoztak, beszélt hozzájuk a táborirodán: ■— A varsói bankban dolgoztak? — Igen. A... a devizaforgalomnál. Megöllek egy embert — miért ? A szolnoki járásbíróságon kedden, a délelőtti órákban került sor Csőke Kálmán bűnügyének tárgyalására. A vádlott a kénsavgyárakat szerelő vállalat dolgozójaként tartózkodott a megyeszékhelyen és .július 11-én éjszaka itt, Szolnokon követte el bűn- cselekményét, amely miatt vádat emelt ellene az ügyészség. A szerelők aznap kaptak fizetést. Ugyanekkor megtudták azt is, hogy másnap indulnak új munkahelyükre, Budapestre. Korán hagyták abba a munkájukat. Szállásukra, a Nemzeti Szállóba siettek. Elhatározták: este ünnepelnek. így is történt: a város vendéglőit sorra járták, vacsoráztak és poharazgat- tak. Az egyik asztaltársaságban együtt iszogatott munkatársaival Csőke Kálmán és Széli József isi Már a harmadik szórakozóhelyen, akkor éppen a Nemzeti éttermében voltak, amikor a számla fizetésénél vita támadt Széli és Csőke között Am a hirtelen támadt harag gyorsan elmúlt ök ketten a legnagyobb egyetértésben hagyták el az éttermet Bort keresni indultak: összekarolva haladtak a Tófenék utcában. A szűk kis mellékutcában történt a tragikus esemény. Csőke vallomása szerint ott váratlanul megállt társa és minden különösebb ok nélkül kétszer arcul ütötte. Erre ő bicskát rántott, mert megijedt, s védeni akarta magát. Szúrt a késsel, azután figyelmeztette Szélit, vigyázzon, mert bicska van a kezében. Széli azonban újra támadott és ekkor hasába szaladt a penge. A szúrástól megtánto- rodott, s ezt az alkalmat használta ki Csőke: nekiiramodott és elrohant a Nefhze- ti Szálló irányába. A szálloda bejáratát összetévesztette a Vörös Csillag mozi kapujával, s így oda akart beugrani. A közelben álló rendőrök észrevették a futó alakot és szóltak neki, hívták magukhoz. Csőke nyomban odasietett, s kérdésükre elmondotta, hogy a rendőrségre akart menni, mivel összeverekedett munkatársával. Csak újabb faggatásra mondotta el, hogy azt a munkatársát megkéselte. A rendőrökkel együtt ekkor megindult visszafelé, ám néhány lépés után szemben találkoztak a 26 éves Széli Józseffel. A fiatalember hasára szorított kézzel támoly- gott az úton. Mindkettőjüket bekísérték a kapitányságra. Értesítették a mentőket, s kórházba szállították Széli Józsefet, akit a baleseti sebészeten nyomban megoperáltak. Ám a jólsikerült műtét ellenére is egy nap múlva belehalt sérüléseibe. Az ügy érdekessége, hogy az iszogató cimborák közül csupán ők ketten maradtak józanok: Csőke és Széli. A véralkoholvizsgálat is csupán enyhe ittasságot állapított meg. Csőke Kálmán vallomása során nem tett emlí tést semmiféle veszekedésről állítólag útközben a legjob1 barátságban, egyetértésbe: voltak. A szolnoki járásbírósár büntetőtanácsa nem minősí tette önvédelemnek Csőke szúrásait, hanem bűnösnek mondotta ki halált okozó súlyos testi sértés bűntettében és ezért két évi börtönre ítélte. Sz. I. A Bezerédi utcától a Koltói Anna utcáig Pesten a Köztársaság tér és az Aggteleki utca között található a Bezerédi utca. Szűk, kopott kis utca ez a nyolcadik kerületben, ahol 1928-ban ötven kis társammal együtt elnyelt a félelmetes vöröstéglás épület: az elemi iskola. Itt tanítottak engem az első betűkre. Itt ütöttük fel a könyvet, a sokat emlegetett ABC-s könyvet és resz- keteg. gyakorlatban, iromba betűkkel leírtuk az ott olvasott első két szót: úr ir. Igen, az urak írtak, Bor- kies Jóska és Leviczki Misi, meg a többiek apja pedig robotolt. S a könyv sugározta a tudnivalókat: tiszteld az urakat. Volt benne cikkecske a mindenki karácsonyfájáról, a főméltóságú kormányzóné- ról, aki megajándékozza az éhes gyerekeket egy évben egyszer, meg néhány szó Trianonról, a vérző országról, hiszen korán kellett kezde— Akkor adok egy feladatot — a százados íróasztala fiókjába nyúlt és egy bank- jegyköteget vett elő. A testvérek úgy néztek rá, mintha csodát láttattak volna velük. — Ismerős pénzek — bizalmaskodott vigyorogva a százados, aki természetesen nem volt más, mint Bernhard Kruger — angol fontok. Vannak közöttük valódiak és ha misak. Osztályozzák. Adok rá két órát, válasszák ki a valódiakat és a hamisakat. Mint a Hamupipőke. Ismerik a Hamupipőke meséjét? — kérdezte katonásan Kruger. A két fivér vigyázzba vágta magát, úgy dadogta egyszerre: — Igenis, ismerjük a Hamupipőkét. — Ide a tiszta szemet, oda a többit. Ide a szemet, oda a többit, értették?! Valódit, hamisat, valódit hamisat De figyelmeztetem magukat —a Fayermann testvérek észre sem vették a nagy izgalomban, hogy a tegezés helyett magázzák őket — ha hibát vétenek, súlyos büntetésben részesülnek. Ahány hamisat találnak, annyi cigarettát kapnak. De ha valódit mondanak hamisnak, akkor korbács lesz a szívnivaló... Két óra múlva, a nyárfalevélként reszkető fivérek hét bankjegyet tettek le Kruger elé és körülményesen magyarázták, miért éppen azok nem valódiak. A százados biccentett Wegnemek. Az egész köteg a 19-es barakkban készült. — Milyen cigarettát óhajtanak? Erőset, gyengét? — nyitotta ki hosszúkás aranytárcáját Kruger és odatolta a foglyok elé. Egyik sem mert először venni, nyeltek egy ni ük a nacionalista uszítást, a lelkek mérgezését. E$ a kiállítása! Végnélküli betűtenger, egy-egy ügyetlen, fekete-fehér rajzzal, amelyen mondjuk, nagybajuszú Zrínyi-sisakos lovasrendörök voltak láthatók, amint éppen „védik a rendet", S ezt a silány müvecskét is buzgón forgatták a kicsinyek. Mohón falták a betűt, a tudást, akármilyen nehézkes is volt a tanulás az akkori ABC-s könyvből, örültek, hogy tanulhatnamegismerhetik a világot, hiszen sok kis falusi társuknak ez az öröm sem jutott. Mindezek a gondolatok a Koltói Anna utcában jutottak eszembe. Harminchárom év előtti emlékeimmel küszködve lépkedtem felfelé a barátságos épületben, a sok gyerekcipőtől koptatott zsi- vajos lépcsőházban. S elfo- gódva szorítottam meg az nagyot. Csak szemükben izzóit a szenvedélyes dohányosok nikotinéhsége, amelyet feltüzelt a közeli beteljesülés. Kruger tárcát tartó keze egy darabig még előttük táncolt, aztán mintha félt volna a tisztátalan ujjak érintésétől, leszámolt hét darabot, és kitette a fehér rudacskákat az asztal szélére. Odalökött egy doboz gyufát is. Boldogan kapták fel a kincseket és Kruger intésére az ajtó felé hátráltak. — Mi legyen velük? — kérdezte Wegner, amikor már elhagyták a szobát — Likvidálni. — Likvidáljuk őket? — csodálkozott Wegner. Ügy látszik, még keveset látott, hiszen néhány hete foglalta el csak beosztását. — A mór megtette kötelességét. A feladatot elvégezték, tanúkra nincs szükségünk — mondotta szárazon Krügen — Ezek a hasonlatok mindig olyan találóak — tette hozzá kényszeredetten Wegner, mert nagyravágyó felesége minden nap fejmosásban részesítette. Tegnap is lelkére kötötte, szavát vette, hogy udvarias lesz főnökeihez. Kruger tudta, hogy helyettese hízeleg, de most jól esett: — Az ember legyen olvasott ... Másnap Kruger jelentést tett Schellenbergnek. Egyszerű, tárgyilagos szavakkal mondotta: — A fontok elkészültek. Legalább tízszer elpróbálta otthon a tükör előtt, miközben feleségét és a gyermekeket családi látogatásra zavarta el. (Folytatjuk) egyik elsőosztályos tanító néni, Seres Lászlóné kezét. Aztán megsimogattam néhány fejecskét, s a leghátsó padban —• elkésett öregdiák — fellapoztam a tudás könyvét... Olyan ez a könyv, mint egy csokor virág. Minden oldalon gyermekszíveket gyönyörködtető rajzok. Egy-egy képről akár egy órát is lehet beszélni, s az apró kezek eleinte tétován, aztán egyre biztosabban mutatják rajta a tanító nénit, a gyerekekét, a mosdótálat, a ceruzát, t a fát, amelyet az úttörők ápolnak. Sokasodnak a betűk, tágulnak a fejek. Űj. meg új fogalmat mutatnak a képek, s mindjárt a kép alatt az új fogalom neve. Élvezet ebből a könyvből tanulni. És tanítani is. Seres, né elmondotta, hogy a második órán, amikor azt mondta: „Vegyétek elő az olvasókönyvet" — az egyik elsős visszakérdezte: „A mesés könyvet tetszik gondolni?” S a mese tovább terebélye sedik. Egész szép valóságunkat felöleli úgy hogy meg értsék a hatévesek. így ismerik meg a rádió, a telefon a gőzhenger fogalmát és az1 is, hogy ez mind az övék. Hi szén csak ki kell lépniük az iskolából, s megelevenedik n.- olvasókönyv. Az igazat move ja nekik, színesen, szépen, t különben csendes, szelíd D Nagy Julikát csak ez a könyi érdekli és vidám rajzait akkor is nézegeti ha nem fel tétlenül kell. Zöld Mariann Molnár Pisti már előbbri akarnak járni és a valamikor a tanév közepén tanulandi odvasmányokról faggatják o tanító nénit. Nézem az írók neveit. Móra Ferenc, József Attila tanítanak benne szépre és jóra Móricz Zsigmond és Gárdonyi igazítják a gyermekajkak a: szép és kultúrált beszédre. „Édes hazám fogad) szívedbe. Hadd legyek hűséges fiad." Szép zsinórírással olvasható e két sor a könyv utolsó- előtti lapján. Mire idáig ér a kislány, kisfiú, már évvége felé járunk. Az a b c elvégezte feladatát. Megtanította az alapokra a lakatos, az orvos, az állatgondozó gyermekét, akiknek szülőjét tizenhét éve fogadta szívébe az édes haza. Hernádi Tibor — MEGSZŰNT a sorbán- állás a szolnoki MÁV állomás új elárusító pavilonjai előtt. Oka egyszerű: a büféárukhoz nem kell a pénztárnál előre blokkot váltani a kívánt étel az elárusítónál fizetendő. Barmaik-Réti! y—“p rí o f, fi o
