Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-13 / 190. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. augusztus 13. Ma 90 éré született Karl Liebknecht Karl Liebknecht, a német nép nagy fia, ma 90 éve szü­letett. A német és a nemzetközi ifjúmunkás mozgalom előharcosa, a militarizmus és a háború elleni küzdelem egyik legmerészebb hőse, meghalt népe. s az emberiség ügyéért. De a nemzetközi munkásmozgalomban mindig kegyelettel emlékezünk rá. Felidézzük beszédeit, írásait, hogy tanuljunk tőle felelősségérzetet, szeretetet, bátorsá­got. Karl Liebknecht kiváló képességét, lángoló szenve­déllyel vetette harcba a militarizmus ellem Élete nagyré- szét annak szentelte, hogy a fiatalokat öntudatos, haladó szellemű emberekké, a béke karcosaivá nevelje. Ó volt a németországi szocialista ifjúsági mozgalom tulajdonkép­peni megalakítója. s egyik legnagyobb harcosa. Karl Liebknecht számtalan gyűlésen ostorozta népe ellenségeit is. Szüntelenül fáradozott azon, hogy lelep­lezze őket. Az igazságtalan háború elleni küzdelme mel­lett kiapadhatatlan erővel küzdött népe, s a munkásosz­tály egységéért. 1915 májusában ezt írta a Spartacus Szövetség illegális röplapjában: „Láttuk, hogy a háború ki­törésekor az uralkodó osztá­lyok csábító dallamokkal lépre csalták a tömegeket, s a kapitalista háborús célok szolgálatába állították őket. Láttuk, hogy a demagógia csillogó szappanbuborékjai szétpukkantak. A tébolyult augusztusi álmok szertefosz­lottak, hogy boldogság he­lyett nyomor és gyász kö­szöntött a népre; hogy a hadiözvegyek és hadi árvák könnye áradattá dagadt.” — Majd ezt kérdezi: „Meddig élnek még vissza az imperia­lizmus hazárd játékosai a nép türelmével? Elég, untig elég a mészárlásból! Le a határon inneni és határon túli hábo­rús uszítokkal! Legyen vége a népek legyilkolásának.” 1915 augusztusában a Zim- merwaldi konferenciának ezt írta: „Osztályharcot, nem pártközi békét! Meg kell va­lósítani a proletáriátus nem­zeti szolidaritását az ál­nemzeti, ál-hazafias osztály­harmónia ellen, nemzetközi asztályharcot a békéért, a szocialista forradalomért. — Csak együttműködésben* a különböző országokban folyó mozgalmak egymást fokozó kölcsönhatásában bontakoz­hatnak ki a legteljesebb mér­tékben az erők, születhet­nek meg az elérhető ered* mények.” 1916-ban, a második világ­háború eseményei során így hadakozik népe, a proletá­riátus egységéért: „A há­ború felfedte a betegséget és a betegség gócát. Egyre szé­lesebb körökben született meg a csalódásból az a sür­gető óhaj, hogy kíméletlenül irtsák ki azt a rákos daga­natot* amely a mozgalom életerejét pusztítja. Egyre szélesebb körök ismerték fel, hogy a legnagyobb baj az ellentétek elkenése, az egy­séggel űzött csalás. A nem­zetközi és forradalmi szocia­lizmus pártja csak úgy old­hatja meg történelmi felada­tát, ha a forradalmi akció­ban* az internacionalizmus­ban nemcsak látszatra, ha­nem valóban egyöntetű ... Sző sem lehet szoros tömörü­lésről máshol, mint azon a nyílegyenes vonalon, amelyet a nemzetközi forradalmi szo­cializmus alapelvei írnak elő, s amelyről egy lépéssel sem szabad letérni, ha nem akar­juk, hogy a jövő a szomorú múltnak és jelennek még szomorúbb mása legyen.” 1918 novemberében pedig 9 tagú sorsolási bizottság alakult Az Országos Takarékpénz­tárban és a Madách Színház­ban egyaránt befejeződtek a nagy érdeklődéssel várt gép­kocsi nyereménybetétkönyv sorsolás előkészületei. Szom­baton délelőtt az Országos Takarékpénztárban megtar­totta alakuló ülését az MHS, a Magyar Autó Klub, a SZOT, a KISZ, a Magyar Motorsport Szövetség és az OTP képviselőiből alakult 9 tagú sorsolási bizottság. Az alakuló ülésen dr. Rátonyi Imre, a bizottság elnöke is­mertette többek között, hogy az első sorsoláson 25 983 tíz­ezer forintos, április 30-ig váltott gépkocsi nyeremény­betétkönyv vesz részt, ame­lyekre összesen 31 gépkocsit — két Warszavát, tizenhá­rom Moszkvicsot, nyolo Sko­dát, négy Trabant—Combit és négy Trabant—Limousi- net — Sorsolnak. A húzáson minden betétkönyvet és nye­reményt egy-egy szá mlevél- lm Jmivettesíti. (MTI). . ezt írja egyik cikkében: „A dolgozó tömegek hajtják vég­re a társadalmi forradalmat. Világos osztályöntudat, a tör­ténelmi feladat világos felis­merése e feladat teljesítésére irányuló határozott akarat, céltudatos tetterő. Ezek azok a tulajdonságok, amelyek nélkül nem vihetik véghez művüket. És az első parancs — ma inkább, mint valaha — el kell oszlatni az egység- frázissal teremtett ködöt. — Pellengérre kell állítani minden határozatlanságot és lanyhaságot, le kell leplezni a munkásosztály minden ha­mis barátját. Csak a könyör­telen kritikából támadhat vi­lágosság. Csak a világosság­ból egység, csak a gondolko­dásmód, a cél és az akarat egysége adhat erőt a szocia­lizmus új világának megte­remtéséhez.’ Liebknecht nem érhette meg tanításainak megvalósu­lását. De a szocializmust épí­tők és szabadságukért küzdő népek között ma is ott él ő. Tanít, figyelmeztet, bátorít Az iskolák és az üzemek kapcsolata A Minisztertanács szabá­lyozta az iskolák és az üze­mek gyakorlati oktatással kapcsolatos együttműködését A Művelődésügyi Miniszté­rium illetékesei szeptember­re elkészítik a végrehajtási utasítást A Középfokú Szak­oktatása Főosztályon az MTI munkatársának elmondották, hogy az 1961/62-es tanévben csaknem 50 szakközépiskolai osztály működik majd a gim­náziumokban, illetve közgaz­dasági technikumokban. A fiatalok számos szakma közül választhatnak: így többek között a géplakatos, a szer­számkészítő, a villanyszerelő, az autószerelő, a mezőgazda- sági gépszerelő, az állatte­nyésztő, a kertészeti, a pos­taforgalmi, a ruházatipari, a fűszer- és csemegekereskede- lerh, a textilruházati eladó, a kerámiakészítő, építő-szob­rász, kéziszedő és más szak­mák. A fővárosban és vidéken — az említett kormányhatáro­zatnak megfelelően —• már minden szakközépiskola meg­kötötte szerződését a bázis­üzemével. Az új kiképzési formának az a célja, hogy — az okta­tási reform alapelvei értel­mében —- a korszerű általá­nos műveltség nyújtásával lehetővé tegye a szakmunkás­képesítés megszerzését is. Az elméleti anyagot heti 4 napon át tanulják az iskolában, két napig pedig gyakorlati mun­kát végeznek a bázisüzem­ben, vagy az iskolai tanmű­helyben. A közismereti tár­gyakon kívül speciális szak- elméleti tárgyak is helyet kapnak a tantervben, így pél­dául szakrajz, elektrotechni­ka, anyag- és gyártásismeret, munkaszervezés és munka­egészségtan stb. A szakközép- iskolások a tanév végén szak­mai gyakorlaton vesznek részt Már rendelkezésre állnak a szakmai tantervek, s a mi­nisztérium gondoskodik a szükséges tankönyvekről is. (MTI) Rilke, Rainer Maria: VÁLOGATOTT VERSEK (Európa-Magvető) Rilke, századunk nagy köl­tőinek egyike, verseinek meg­jelentetése a magyar könyv­kiadás régi tartozása. Élet­műve szinte összegezi a szá- zadeleji polgári művészet minden erényét, eredményét, de megmutatja korlátáit is. A kötet elé Vajda György Mihály írt színvonalas beve­zetőt. A PRÖZAI ÍRÁSOK cím­mel megjelent kötetben a köl­tő prózai műveinek legszebb­jei szerepelnek. Különös, meghatározhatatlan műfajú írások -— nem elbeszélések, de nem is tanulmányok; — bölcselkedés át meg átszőve a legszemélyesebb líra hang­jaival. A válogatás között szerepelnek: „Levelek egy if­jú költőhöz" című ars poeti­cája, „Malte Laurids Brigge feljegyzései”, Auguste Rodin- rói írott tanulmánya. Rojas: A MENEKÜLŐ FALU (Táncsics) A regény az equadori iro­dalom egyik reprezentatív alkotása. Yangana hegyi falu lakói fellázadnak a földesúri önkény ellen, megölik földes­urukat és kivonulnak a he­gyekbe, hogy ott kezdjenek új életet. A cselekményt ér­dekes, újszerű szerkezeti megoldás és megkapóan szép, költői stílus teszi vonzóvá. Smuul, Juhan: DÉLI JÉGMEZŐKÖN Juhan Smuul észt író részt vett egy szovjet déli-sarki expedícióban, érintve Afri­kát és Ausztráliát. Negyven­ezer kilométeres útjának nap­lója ez a könyv. A mű leg­kiemelkedőbb része annak a hétnek a leírása, amelyet a szerző négy „hétköznapi hős”- sel a sarki-állomás magányá­ban töltött. A költői szépsé­gekben gazdag, bölcs és de­rűs írásért az írót 1961-ben irodalmi Lenin-díjjal tüntet­ték ki. Bemutat juh Szegedi Pált 1941-ben született Zagy- varékason. A helyi általá­nos iskola elvégzése után a balassagyarmati tanítókép­zőbe iratkozott. Az itt mű­ködő önképzőkör minden benyújtott munkáját beírta a kör aranykönyvébe. Jelenleg a Tószeg melletti Háy-tanyán tanít, s közben kitartóan képezi magát. Ér­deklődése leginkább a mo­dern francia és a fiatal magyar költők nemzedéke felé fordul. Verseit több mint egy éve rendszeresen közli a Szolnok megyei Néplap és a Szolnoki Rá­dió. A 20 esztendős, induló költőről nehéz véglegesként megfogalmazott ítéletet mondani. Költészete ben­sőséges, sőt befelé forduló líra. Epikus és drámai ele­meknek kevés nyomát ta­láljuk nála. Zsánerképek, portrék, s a súlyosabb gon­dolati tartalommal telített költemények még egyelőre hiányoznak művéből. A környező világ valóságát önmagán, hangulatain át szűrve közli az olvasóval. Az élettapasztalat gyara­podása bizonyára meghozza számára a tematika gazda­godását is. Annyit azonban jelenlegi műveiből is meg­állapíthatunk, hogy Szege- j di Pál tehetséges, ígéretes fiatal költő. Visszhang csak ez az ének Idáig rúgatott nynrga vontató; a terhe csillogó szén, s az ablakok remegnek kissé ragyogva, hogy látják: lapátot lendítenek izmos karok. Ajtómnál halom tornyosul a kődben; — a késő ősz dideregve fintorog — üveget nyújtok, törékeny poharat, s erős pálinkát kortyol egy-egy torok. Kályhám éled és a cső nyújtózkodik. Pár perc, s gyufa lobban lángra hirtelen. Jöhet hó, fagy motozhat félénk fákon, a meleg szegődik társamul nekem! S bányák pórusaiban, hol izzadság csordul arcokon, vékony vezetékek úgy zengenek a máról a holnapnak, hogy mellettük visszhang csak ez az ének! Levél anyámnak „Húsz év: egész gyermekkorom letűnt az élet számlapján, bár nem siettettem az időt nyugtalanul. Nem élek békében önmagámmal a csend árnyékától borítva: versek zuhognak rám ostorcsapásként, és nem várok bocsánatot senkitől. Tudom, hogy az élet kifogyhatatlan csodái között úgy élsz, mint minden anya, kinek fia költő: a szeretet mértéke szerint, mit fiad iránt érzel, ki egyszínű padok előtt . új szavakat ad kicsik ajkára. Egyszer majd fölfedem titkát valamennyi szónak, amelyek még harmatosak az én szememben és csengnek, mint a nap képmásával vert aprópénz. Ennyit írok.” — Végre, mondod, megjött a levél, de csak magáról ír... — „Nem, anyám: köszönöm az egyszerűséget, mit könnyű teherként hordozok boldogan a tanyán élve, hol most derű ollójával felnyitom a magány gyötrő napjait. Örök készülődés él bennem, hogy mindenkit szeressek, a olyannak fogadjanak el, amilyen vagyok”. — az Általános gim­názium levelező, illetve esti tagozataira jelentkezhetnek azok, akik valamilyen ok miatt tanulmányaikat meg­szakították s azokat bekíván­ják fejezni. Jelentkezési la­pot és egyéb felvilágosítást a szolnoki Verseghy Ferenc Általános Gimnázium Igazga­tósága nyújt minden kedden és pénteken délelőtt 9—11 óráig. Telefon: 31—58. Heltai JenS: MESEK Bevonulás A jóságos uralkodót a vá­ros pazar pompával várta. A házakat föllobogózták, az erkélyekre szőnyegeket rak­tak és az utcákon rózsafüzé- res diadalkapukról ordított le a meleg fölirás: „Isten ho­zott!"­A város bölcs tanácsának azonban még volt egy kis ag­godalma. A város kapuja előtt három akasztóján, há­rom ember lógott. Mi történ­jen ezekkel az akasztófákkal és ezekkel az emberekkel f Végre hosszas tanakodás után úgy oldották meg a dol­got, hogy az akasztófákat föl- mrágozták, a rajtuk lógó em­bereket pedig frakkba öltöz­tettéki Hiúság A fiatal nő haldoklóit, és kis családja sírva csoporto­sult ágya körül. — Leányom! — borult rá * Ot éve halt meg a kitűnő líöltű, színdarabíró és humo­rista. zokogva az anyja. De a leá­nya nem mozdult. — Mindenem! — sóhajtot­ta szomorúan a férje és meg­fogta feleségének hideg ke­zét. De a fiatal nő keze hi­deg maradt — Mama! **= rimánkodtak gyermekei. De a mama nem nézett rájuk. — Hogy megcsúnyult! — mondta inkább gondolatban, mint hallhatóan az udvarlója, a család barátja. A fiatal nő erre felült az ágyban, és tükrét kérte. Népszerűség A költőnek nagyon Kép szeretője volt* — Szeretnék egy csapással népszerű lenni — mondta ne­ki a költő. — Írtam egy gyö­nyörű verset, csak azt nem tudom, hol adjam ki, hogy mindenki elolvassa. — De aztán homlokához kapott. Korszakalkotó ötlete támadt: a verset ráírta szeretője ró­zsás bőrére. Egy hé* múlva országszerte szavalták. ;i=si: A zsarnok A gőgös és félelmetes ki­rály palotája körül vesze­delmesen, fenyegetően zajon- gott a tömeg, amely végre megunta a rabságot. Néhány elszánt ember már ostromol­ni kezdte a kaput. A gőgös és félelmetes ki­rály pedig sápadtan, resz­ketve, vacogó foggal ült tró­nusán. A királyfi a szégyen­től és a haragtói kipirulva nézett atyjára. — Atyám! — tört ki belőle végre a fölháborodás. — Atyám, te a bátrak bátra, a hősök hőse, félsz? Te resz­ketsz, aki annyi diadalmas csatában ontottad ellenség és jó barát vérét? Hát mi ne­ked a halál? A gőgös király elmosolyo­dott. — Balga gyermek — mond­ta szelíden —. hiszen ha tud­nám, hogy megölnek, nyugod­tan kimennék hozzájuk. De attól félek, hogy kezet hell szorítanom velük. Jó nevelés A betörő, aki előkelő ne­mesi család elzüllött gyerme­ke volt, éjjel bemászott egy onzdag ember lakásába. A gazdag ember a rémü­lettől tágra nyílt szemmel meredt a jövevényre. — Taksony vagyok! , — mondotta ez, udvariasan meg­emelve a kalapját. Aztán elővett egy fejszét, agyonverte a gazdag embert, és kirabolta. Vesztegetés A kiváló férfiúhoz, akinek nagy befolyása volt a haza sorsára, becstelen ajánlattal jöttek. Negyvenezer koronát Ígértek neki, ha eladja a ha­zát. Az elzüllött alak, aki ezt az üzletet hozta, kivette zse­béből a pénzt, és csábító mozdulattal odakínálta neki. A kiváló férfiú sértődötten és elutasítóan intett: — Micsoda szemtelenség! Csak nem képzeli, hogy tisz­ta kezem hozzányúl ehhez a piszkos pénzhez? És becsöngette erre a célra alkalmazott titkárját. A mogorva kalifa tbed-Ben-Obed, akit a vi­lághistória a mogorva kalifa néven ismer, nem tudott ne­vetni. Jöttek hosszú szakállú bölcsek, és elkezdték csiklan­dozni — a kalifa nem neve­tett. Jöttek gömbölyű, fiatal leányok, és ugyanazt művel­ték vele — a kalifa most sem nevetett. A nagyvezir zsidó élceket mondott neki — a ka­lifa ásított, A sénzüavmi­— MOTOROS ANKÉTOT rendez augusztus 26-án, dél­után 3 órai kezdettel a BM Szolnok megyei rendőrfőka­pitánysága, az MHS, valamint az Állami Biztosító igazga­tósága Szolnokon, a szabad­téri színpadon. Áz ankéttől kapcsolatos KRESZ fejtörő- játékon közreműködnek: Pé­ter Gizi, Pataki Ottilia és Tyll Attila, a Szigligeti Szín­ház művészei. nisztert felakasztották —még ez sem varázsolt mosolyt a kalifa felséges ajkára. — Az egész ország haszontalanul fáradozott abban, hogy meg­nevettesse, a kalifa mind mogorvább lett. Egyszer, végső elkeseredé­sében álruhát öltött, és elve­gyült a nép egyszerű gyerme­kei közé. Ahogy a piacra ért, haltalmas csődületet látott. Az emberek körben álltak, és a körön belül nagyszakállú vének hadonásztak és pofoz­ták egymást. A turbánok úgy röpködtek a levegőben, mint Kisasszonynapján a fecskék. — Mi ez? — kérdezte a kalifa. — Ez a bölcsek tanácsa — magyarázta egy vízhordó. — Most beszélnek a haza javá­ról és az alkotmányról, mely­re a kalifa megesküdött... — Miről? — kérdezte a ka­lifa álmélkodva. — Az alkotmányról, amely­re a kalifa megesküdött. A kalifa nyomban nevető­görcsöt kapott, és hat napig f oly top. nevetett. A hetedik napon megpihent, azután megparancsolta, hogy min­den félórában súgják a fülé­be ezt a mulatságos szót. •— Alkotmány! Így a kalifa élete végéig állandó és kellemes derült­ségben töltötte el noújait tfMVESPOim^MÉ. Kulturális MOZAIK H. J. Crofton angol könyv­kiadótól megkérdezték, mit jelent a sok kiadványán lát­ható „cenzurázatlan, rövidí­tett kiadás” felirat. így vála­szolt: — „Nagyon egyszerű: „cenzurázatlan” azt jelenti, hogy a pikáns részletek vál­toztatás nélkül maradtak, — „rövidített kiadás” pedig azt, hogy minden egyebet kihagy­tunk”. (A „Magazyn Polskidból) * Marlene Dietrich a követ­kező színházi évadban a Broadway egyik híres szín­házában Brecht ,,Kurázsi mama” című drámájának főszerepét játssza. (A „Volkstimme”-ből) • Párizsnak 362 képtára, 353 filmszínháza, 23 múzeuma és 30 főiskolája van. Statiszti­kai adatok szerint minden ötödik párizsi lakos évente legalább egy jelentős művé­szeti kiállítást tekint meg. (A „Volks tlmme”-ból) * Az augusztus 20 és szep­tember *? között megrende­zésre kerülő XXII. Nemzet­közi Velencei Filmfesztivál válogató bizottsága bejelen­tette, hogy az idén 14 film kerül bemutatásra. A 14 film közül egy japán, négy olasz, kettő francia, ket­tő amerikai, egy csehszlovák, egy lengyel, két angol és egy svájci.- (AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom