Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-11 / 188. szám
I 1961. augusztus 11 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Egyik legfontosabb feladatunk a termelés szakosítása .ít. Szolnok megyie Néplap július 30-i számában jelent meg Csáki István elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának az őszi feladatokra figyelmeztető írása. Teljes mértékben egyetértünk az elmondottakkal és a mi szövetkezetünk példáján szeretnék Csáki elvtárs cikkének azon részéhez hozzászólni, melyben a jövő útját a termelés szakosításában« specializálásában jelöli meg. Amikor megyénk dolgozó parasztsága 1959-ben véglegesen a közös gazdálkodás formáját választotta, voltak kételkedők, ,,jósok”, olyanok, akik nem hittek a közös gazdaságok jövőjében. Mi történt a valóságban? Az, amit Csáki elvtárs is megírt. Ahol nyitott fülekre talált a párt szava, ahol megfontoltan, előrelátóan gazdálkodtak, ott SZÉP SIKEREK SZÜLETTEK már a közös gazdálkodás első évében^ Űj szövetkezetek számos példáját sorolta fel Csáki elvtárs, szinte bizonyításául annak, hogy a nagyüzemi gazdálkodás minden téren túlhaladta már első esztendejében « kisparcellák eredményeit. Az élet követelőén lép feL Nem tűri, hogy a gazdálkodás bármely területén halogató módon viselkedjünk. A megfontoltság, az előrelátás mellett a bátor kezdeményezés is kell. Ma egyik legfontosabb feladatunk a termelés szakosításának tudományos és gyakorlati kidolgozása. Erre A LEGALKALMASABB IDŐSZAK a most elkövetkező egy hónap. Ha nagyüzemeink ezt az egy hónapot nem használják fel megfelelően, úgy ismét elszalasztunk egy évet, ezzel együtt sok tonna termést, sok tonna állati terméket. Természetesen elsietve, elkapkodva ez a munka épp oly káros lehet, mintha nem is csinál..Hu Mit tett szövetkezetünk vezetősége a közös gazdaság eredményes gazdálkodásáért? 1955 volt a szövetkezet forduló éve. A vezetés megszilárdult. Az első feladat az volt. hogy megvizsgáljuk az azonnali tennivalókat Elkészítettük szövetkezetünk — öí évre szóló *—* távlati tervét is. Ebben a távlati tervben már a szövetkezet termelési szakosításának lehetőségeit dolgoztuk ki. A sokirányú termelés helyett kiválasztottuk a mi számításainknak legjobban megfelelő fő növényeket és az állattenyésztés ágazatain belül is sorrendet állítottunk feL Ha az 1949—54. évek közötti vetésszerkezetet összehasonlítjuk az 1955—60. évekével, láthatjuk: Az utóbbi egy év alatt kialakult irányvonal már azt célozza, hogy erőinket egy-egy fő növény, illetve fontos állattenyésztési ágazatra csoportosítsuk. Az 1955-öt megelőző évek vetésszerkezetéről természetesen nem egyik napról a másikra tértünk át az új szerkezeti megosztásra. Három év alatt FOKOZATOSAN SZŰKÍTETTÜK A SOKRÉTŰSÉGET. Az volt a cél, hogy az átmenet időszakában a növény- termesztés és állattenyésztés egyenlő arányban biztosítsa az évi bevételi összegünket. 1957-től kezdődően túlsúlyban az állattenyésztésből vártuk ezt. 1959—60-ban pedig már az évi bevételünk 75—80 százalékát, tehát zömét, állatokból és állati termékekből biztosítottuk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez nem csupán elhatározás dolga. A szerkezeti alakításnak egyezni kell a népgazdasági, a megyei, a járási tervfeladatokkaL Ezért szövetkezeteink specializálását meg kell, hogy előzze a megye által elkészített, járásokra való szakosítás. Ennél is fontosabb egy-egy járáson belül a vezetők segítsége a szakosított gazdálkodás kialakításához. A mi szövetkezetünk annakidején megkapta ezt a segítséget. Egyik fő kérdés a brigádok közötti elosztás is. A specializálás nemcsak abból áll, hogy 20— 30 fajta növény helyett 5—10 fajtát termeljünk — természetesen ez is fontos —, hanem főleg abból, hogy azok mind a helyükre kerüljenek. Ezeket a növényeket is úgy társítsuk, hogy egyes nagy táblák kialakulhassanak. — Művelésük, ápolásuk és betakarításuk ne idézzen elő torlódást és az állattenyésztésben kitűzött célt is megfelelően szolgálja. Az 1955—1960. évek közötti vetésszerkezetet figyelve, azt állapíthatjuk meg: túlsúlyban takarmány termő területünk van. Azon belül a koncentrált abraktakarmány közel 40, a szálastakarmány- terület közel 30 százalék. Nagyon vigyáztunk arra, hogy mire a növénytermesztés eredményei jelentkeznek, akkorára megfelelő állatállománnyal rendelkezzünk, hogy célszerűen tudjuk hasznosítani megtermelt takarmányainkat. az Állattenyésztés SZAKOSÍTÁSA már nagyobb feladatok elé állítja szövetkezetünket. Az őllatlétszám emelése beruházásokkal jár együtt Tehát mikor elterveztük a növény- termesztés . szakosítását azzal együtt az állattenyésztés ágazatainak kialakítását, mindjárt gondolni kellett erre is. Ügy véltük« c sertés az, mely rövid idő alatt gyorsan szaporítható. A sertésállománnyal együtt — de kisebb ütemben — fejlesztettük szarvasmarha-állományunkat is, mely gazdaságunk másik fő tenyésztési ágazata lesz. Ennél úgy határoztunk, hogy 1962 végére fogjuk elérni a kívánt szintet. Sertéstenyésztésnél 1959-re 100 kh-ként 6,7 kocasűrűséget értünk el a távlati tervünkben jelzett 6 helyett. Szarvas- marhánál az a tervünk, hogy 1962 végére 100 kh-ként 8 fejőstehenet tartunk. Ehhez már a korábbi években megteremtettük a szükséges feltételeket« Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén az így kialakított fő ágazat jelenti ma is szakosított gazdálkodásunk alapjait. Ezek önmagukban véve azonban még nem teremtették meg a kívánt nagy termések feltételeit. A növény- termesztésben elsősorban A TALAJMÜVELÉST KELLET ALAPJAIBAN MEGVÁLTOZTATNI Ehhez a munkához igényeltük és meg is kaptuk az agrokémiai intézet segítségét. Velük együttműködve állapítottuk meg talajaink szerkezeti összetételét, tápanyagtartalmát és szabtuk meg ezek figyelembe vételével a következő évek tennivalóit. A szervestrágyát az intézet által javasolt táblákon használtuk fel. A gyakorlati tapasztalat és a tudomány segítségével egy-egy fő növényre kidolgoztuk a pontosan követendő agrotechnikai szabályokat. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tagjaink is pontosan ismerjék és betartsák az agrokémiai utasításokat. Csak így tudjuk biztosítani a holdanként! magas termésátlagot. Néhány számmal is szeretném bizonyítani, mit jelentett szövetkezetünknek a gazdálkodás szakosítása. Búzából 1951—55; között 8,2 mázsa termésünk volt kh- ként. Az 1956—60-as átlagunk már 16,5 mázsa volt. 1961-ben A PÁRT JAVASLATAI ELFOGADVA« vetésterületünk 75 százalékán külföldi, nagy termőképességű búzát termeltünk. Holdanként 20 mázsa termést értünk el 1800 kh átlagában. Őszi árpából az első öt évben 11, később 19, 1961-ben pedig 23,5 mázsa volt a holdanként! átlag. A terméseredmények nagyarányú növelésével elértük, hogy 1960-ban egy mázsa búza önköltségi ára 85,51 forint, egy mázsa árpáé 73,65 forint, egy mázsa kukorica (májusi morzsolt) 119 forint volt. így fő növényeinket alacsony önkötségi áron állítjuk elő. Ha ezekkel a számokkal párhuzamosan megvizsgáljuk' az egy tagra jutó — közös gazdaságból származó — jövedelmet. hű képét kapjuk gazdálkodásunknak. 1955-ben 7650« 1956-ban 11 040, 1957-ben 15 052, 1958- ban 19 020, 1959-ben 28 300, 1960-ban 27 200 forint jutott a közösből minden dolgozóra. Gazdálkodásunk tervszerű, megfontolt szakosítása pár év alatt tehát meghozta a várt eredmény*. Tresser Pál mg. mérnök Mezőhék, Táncsics Tsz. Jubileumra készülnek Szövetkezetük fennállásának 10 éves jubileumára készülnek a karcagi Lenin Tsz gazdái. Az ünnepségsorozat megrendezését a KISZ fiataljai vállalták. Tervük, hogy egy kiállítás keretében bemutatják a városuk mezőgazdaságának és szövetkezetüknek fejlődését. Ez a kiállítás egyedülálló lesz — mint ilyen — az országban és két éven át tartaná nyitva kapuit a helyi múzeum termeiben. Ezen kívül a négy szövetkezeti város ifjúsági munkacsapatvezetői, traktorosai, állattenyésztői részére szakmai értekezletet hívnak össze, ahol megtárgyalják egymás munkamódszereit és megindítják a mezőgazdasági szocialista munkabrigádok versenyét. ÍGÉRTÜNK, ADTUNK Szövetkezetünk idejekorán prémiumrendszert dolgozott ki a munkák serkentésére. Jutalmat ígértünk természetesen az aratógépeseknek is. így kapott jó munkájáért Mészáros László 622, Tóth János 538, Varga József 320 kilogramm búzát jutalmul. Jól haladunk a hordással, csépléssel; közös birtokunkon négy gépből ömlik zsákokba a szem. A Szabó-brigád már a borsót csépeli. Pártszervezetünk felhívására minden épkézláb ember — még a szabadnapos állatgondozók is —■ résztvesz a hordásban, cséplésben. Fűtő Joachim Tiszaroff, Kossuth Tsz Földosztók találkozójára P araszti veteránok találkoznak holnap Karcagon. “ A városi pártbizottság hívta össze azokat, akik a felszabadulást követő időkben valóra váltani segítettek a párt szavát: A föld legyen azé, aki megműveli. Sok év telt el azóta. A boldogabb paraszti jövő alapjainak lerakói közül többen már a temetőben pihennek; sírjukon sosem hervadóan virul a hálás emlékezés virága. Az élők legtöbbje termelőszövetkezetben dolgozik; így Szabó Sándor és V. Szabó János a Lenin Tsz- ben, M. Tóth József a Békében. Ezek az emberek jól emlékeznek a hajdani küzdelmes napokra; a pesti utcára is, melynek hosszán végigvitték a táblát: Földet vissza nem adunk! Valóban nem adták. Az akkor még pimaszul hangoskodó reakció minden mesterkedésével szemben megvédték, megóvták egységes erővel, akarattal. A karcagi Tóth-ok és Szabó-k két- három-öt holdakat osztottak, s mikor megérett rá az idő: párszáz, majd többezer holdakká egyesítették őki Elvtársi találkozón, baráti sétán járják majd be ■"a határt, mely nélkülük — s a hozzájuk hasonlók nélkül — sosem lett volna oly viruló, oly búsá- san fizető, mint napjainkban. Estére fehér asztal mellett gyűlnek össze a földosztók. Valamennyiük egészségé re« hosszú életére csendüljön a pohár! *------------------------------------------------B_____________________ Ho gyan készítsünk baromfi szilázst? Országos jellegű baromfi- szilázs-készítő bemutatót rendezett a tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezetben a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület. A tapasztalatcserén részt vettek a megyék főállattenyésztői, baromfitenyésztési- és takarmánygazdálkodási előadói, a baromfitelepek szaktanács- adói, valamint az a negyvenhét mezőgazdasági szakmunkás, akik ezekben a napokban nyerték el a baromfitenyésztő szakmunkás oklevelet Szolnok megyében. Hogyan készítsenek a baromfiak részére megfelelő összetételű és karotmtartal- mú szilázst a termelőszövetkezetek? Ennek ismertetése volt a bemutató célja. Különösen a tojóállomány részére okoz gondot télen és koratavasszal a vitamin-pótlás. A most bemutatott eljárással lédús és vitaminban gazdag, olcsó takarmányt tudunk tárolni. Háromféle sdlókészítő módszer került bemutatásra: AZ ELSŐ MÓDSZER: A pépesített ételbe — megfelelő keverési arányban — zöldlu- cernát, sárgarépát, káposztát, hagymát és egyéb kertészeti hulladékot kevertek, amelyet ezután plasztik-zsákba helyeztek. A zsákokból elhelyezés előtt a levegőt kiszivat- ták. Ezeket a zsákokat plasztikkal, vagy egyéb szigetelő anyaggal bélelt verembe rakva tárolják. I. • ti’ A MÁSODIK MÓDSZER szerint a pépesített takarmányt kicsi, 1—2 köbméteres betonsilóba rakták, azt alapos taposás és döngölés után plasztik-anyaggal lefödték, majd leföldelték. A HARMADIK MÓDSZER: A pépesített takarmány nagyobb méretű, 10—20 köbméteres, plasztikkal bélelt silógödörbe került, a levegőt taposással és döngöléssel kiszorították, majd letakarták a takarmányt. E silózási módszer előnye, hogy a karotin-tartalom csak minimális veszteséget szenved és az állatokat a legkritikusabb időben — decembertől márciusig — el tudják látni speciális zöldszilázzsaL A tapasztalatcserén elhatározták, hogy ebben az évben a bemutató üzemekben már alkalmazzák az új sílókÓKítő módszert, Y V. 'V w ... JOGI TANÁCSADÓ Tsz-nyu" díj évek kiszámítása r Gyakori kérdés: Milyen Időket lehet a tsz-ny ugdi j biztosítás szempontjából nyugdíjévnek tekinteni? A termelőszövetkezeti tagsági idő és a nyugdíj szempontjából beszámítható idő = röviden; nyugdljidő — nem teljesen azonos. Ahhoz, hogy a tagsági Idő a nyugdíjba beszámítson, a tagsági Idő folyamán meghatározott feltételeknek kell fennállniok. (Ezek a tagság túlnyomó részénél rendes körülmények között Ez ám a kukorica! IIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIUnlllllllllllllllllllllimilllllllllllllillllllllllllillllllllllllllllll Csibe-invázió Vezsenyen A vezsenyi Tiszamenti Tsz gazdái kétezer naposcsibe felnevelését tervezték. Az állományt merész elhatározással két és félszeresére növelték; így ma már ötezer hathetes csibe növekszik Halász Cyuláné, J. Nagy Sándorné és Paja Ilona gondozásában. Az elhullás mindössze két százalék. A vezsenyiek elhatározták.: szeptember elsején még ötezer naposcsibét fogadnak. A mezőtúri Petőfi Termelőszövetkezet gazdái 640 holdon termelnek kukoricát. A szakszerű öntözés folytán szépen fejlődnek a kukorica-csövek. t megvannak.) A tsz-nyugdíjbiztosításban tehát nyugdíjévnek számít: 1. minden olyan naptári amelynek teljes tartama alatt fennállott a termelőszövetkezeti tagság és 2. á naptári év tartama alatt a tsz férfitagja legalább 12«, nö- tagja legalább M munkaegységet teljesített és 3) a naptári évre a tsz a nyugdíjjárulékot minden tagja után teljes egészében megfizette. A három feltételnek együttesen kell meglenni«, ÖREGSÉGI JÁRADÉK HÁZASTARSAK RÉSZÉRE Öregségi járadékot házaetársak részére külön-külön megállapítani nem lehet. Ha mind a férj, mind a feleség tsz-tag, s mindketten megfelelnek a járadék feltételeinek, Járadékot akkor is csak a férj részére — tehát egyszeres összegben — lehet megállapítani. Ha azonban az előírt feltételek a férjnél nem állnak fenn, nincs akadálya annak, hogy a nő részére állapítsanak meg járadékot —, ha a nőnél megvannak ezek a feltételek. A férj ebben az esetben nem kaphat járadékot sem öregség, sem munkaképtelenség címén. CSAK A TISZTA IGAZAT...! A családi pótlék — mint minden más — kedvezmény elnyerése céljából a tsz-tagoknak csak a valóságnak megfelelő adatokat szabad szolgáltatnlok. Az a tsz-tag, ki a) a valóságnak meg nem felelő jelentést tesz; b) a valóságnak meg nem telelő igazolást terjeszt elő; c) a megszabott határidőben nem jelenti tie azt a körülményt, melynek alapján valamelyik gyermeke után a családi pótlékra Jogosultsága megszűnik: szabálysértést követ el s ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (Feltéve, hogy cselekménye valamely ok miatt súlyosabb büntető rendelkezés hatálya alá n«m esik.)
