Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-11 / 188. szám

1961. augusztus 11. SZOLNOK MEGYEI NÉP LAT 3 A Utvi k Az etető lejön a cséplőgép­ről, belemarkol az ingébe, fa­csar az izzadt ruhadarabból és káromkodik; A törekka- zalos félrevágott kunkalapja alól, pödörtbajsza fölött ösz- szevonja a szemöldökét. — Az ilyen embereket, akik elégedetlenkednek, mind élére raknám a kazalba. Nagy nevetés. — Majd megtudná Ferenc bátyám. — Én? Keveset jártál is­kolába, fiam. Köré telepszenek, s derül mindenki. — Ferenc bácsi,- kiállna-e még bírókra? — A gyomrodba gyalogo­lok, fiam. — De birkózni? ■— Hányán vagytok? S aztán nekiállnak. Nem birkózás ez, inkább csak az előjátéka. Ketten, két ol­dalról támadják az öreget. De az hadakozik becsülettel; Aztán feladja a harcot. Szu­szog. Az emberek — többnyire fiatalok — hátán csorog az izzadtságlé ás dűl belőlük a nevetés. Valaki panaszkodik a fogá­ra. — A nyim-ny&mjainak így szokott. — Ferenc bácsinak nem fáj? e Nekem soha. — Hát hány éves Ferenc bácsi? *— Hetven* te zöldfülű. — Oszt sose fáj? — Nem, mert már nincsen egy darab sem. Ismét derültség. Már csak megkérdezem, honnan ragadt rá életének hét évtizede fo­lyamán ennyi vaskos humor. Kihúzza magát ültében a kazal hűvösében! ■— Huszár voltam én. A ti­zenhatos huszárezrednél. A legények felnevetnek. — Piros nadrágban járt, de a jobbraátot ma sem tud­ja megcsinálni. Megfelel erre is, ahogy egy wmHtuKmmwMtwmHiHimimuunHiiuHmniiwiiimiimmiiiiMimneamiia« Az Etikai Bizottság figyelmeztette Dr. Sándor Imre jászfény szarui orvost Lapunk július 9-1 számá­ban megírtuk, hogy dr. Sán­dor Imre jászfény szarui köz­ségi orvos nem tett eleget orvosi hivatásának: sürgős hívás ellenére sem ment ki Nagy B. Jánosné betegéhez, akit a tehén nyomott meg. Nagyné belehalt sérüléseibe. A mulasztás miatt vizsgála­tot sürgettünk. Cikkünk nyomán a Szol­nok megyei Etikai Bizottság megvizsgálta az orvosi gya­korlatban nem mindennapi esetet. A bizottság megálla­pította: július 5-én délben Nagy B. János jászfénysza- rui lakos elment dr. Sándor körzeti orvoshoz és kérte, hogy gyorsan menjen ki ve­le a Kórés-tanyára, mert fe­lesége nagyon rosszul van. Ebben az időpontban dr. Sándor elsősegélyben része­sített egy kisfiút, aki baltá­val elvágta a lábát. Rajta kívül még egy másik beteg is tartózkodott a rendelőben. Az orvos azt felelte Nagy B. János kérésére, hogy a bete­get kocsival hozzák be a rendelőbe, ahol majd meg­vizsgálja Dr. Sándort két óra után már arról értesítették, hogy Nagy B. Jánosné meghalt. A helyszíni vizsgálat megálla­pította, hogy amikor az or­vost a beteghez hívták, az már halott volt, nem lehe­tett volna rajta segíteni. A halálesetért tehát dr. Sándor Imre büntetőjogilag nem fe­lelői' Az Etikai Bizottság azt is megállapította, mivel az or­vos az első felszólításkor nem tudott arról, hogy Nagy B. Jánosé halott, az elsőse­gélynyújtás után azonnal a helyszínre kellett volna siet­nie. S mivel dr. Sándor Im­re ezt elmulasztotta, etikai vétséget követett el. Az Eti­kai Bizottság — és a megyei tanács egészségügyi osztálya — dr. Sándor Imrét figyel- meztetMben részesítette jászkun huszárhoz illik, s ahogy azt közölni egyetlen lapnak sem illő. Elbúcsúzunk a huncutsze­mű, fürge, éleseszű obsitos­huszártól. Csak aztán hallom, ahogy már eljöttünk, milyen népszerű emberrel hozott össze a sorsom. Szeretnek vele dolgozni a Tánesics Ter­melőszövetkezetbeliek, mert állandóan csalafintaságon jár az esze. A beszéde meg élő katonai szótár. Nincs tán még Túrkevén egy másik ember, akinek közelében olyan gyorsan telik az idő. És hát Ferenc bácsi sem tud megmaradni hallgatóság nélkül. Szövetkezetalapító mivoltára, öreg korára tekin­tettel nyugdíjba unszolták néhány éve. Nem bírta ki a magányt. Vissza kéredzke- dett. A fiatalok közé jött, akik még a mai katonai élet­ről is keveset tudnak, nem­hogy az egykori huszáréletet ismernék, amelynek ő, Tóth Ferenc lassan, lassan egyedü­li képviselője lesz a város­ban. A sok tréfán kívül, sok hősi történet regélője Sőt, ennek a tréfában sosem fá­radó öregembernek sok kö­ze van a hősiességhez. Fiai­ból nevelt hősöket Tóth Fe­renc százados emlékét tábla hirdeti a Nagykörúton. If­jabb Tóth Ferencet az ellen- forradalmárok gyilkolták meg a néphatalom melletti hű­ségéért. S akkor az öreg kevi hu­szár egyenruhába, a nép szolgálatába küldte a többi fiát, Borzák Lajos Derék 130 százalék A jászapáti Kossuth Tsz szerda délre 780 kh gabona cséplését fejezte be. A gaz­dák három cséplőgéppel és egy kombájnnal dolgoztak. Másfél vagon zabjuk, 20 va­gon árpájuk, 63 vagon ke­nyérgabonájuk termett. A szövetkezet búzaértékesítési tervét 130 százalékra teljesí­tette. **.**;*.:-— .v Asztalra került az új k Kiss Ádám növénytermesz­tési brigádvezető házánál asztalra került az új búzából sült kenyér. Ott kínálja ma­gát barnapirosan, a kemence melegét árasztva maga kö­rül. Milyen jólesik mélyet szippantani ebből a kenyér­illattól terhes levegőből. — Mert ebben az illatban, az asztalon bamálló kenyérben több van mint a jelen. Össze­sűrűsödik benne minden. — Minden, ami egy esztendő alatt a tiszafüredi Szabad Föld Termelőszövetkezetben történt. * Ez a közös gazdaság tu­lajdonképpen nem tartozik az új szövetkezetek közé. Még 1954-ben alakult, de 1956-ban feloszlott. Csak 1958-ban szö­vetkeztek ismét a tiszafüredi gazdák. Ami igaz, az igaz: sok a gond, a baj, még a harmadik közös esztendőben is a Szabad Földben. 1716 hold földjük van. Ebből 1300 hold szántó, 46 hold kerté­szet, a többi legelő, rét és erdő. A nyilvántartott tagok száma 169, — de ebből hat- vanan idősek, nyugdíjasok, olyanok, akik már nem bír­ják a munkát. Azonban — ahogy ez a szövetkezet iro­dájának falán elhelyezett tábláról kitűnik — a munka­iiiiimmmiiimiiimimiiHiiimiiMiiMiiiMiimniiiiiiiitiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiHimiiutN bíró 109 tag közül sem dol­gozik mindenki. Kovács Kál­mán, Kelemen Gábor, Kun Nagy Lajos nevénél egyetlen egy munkaegység sincs be­jegyezve. A hírek szerint ezek az emberek fuvaroznak, vagy a pedagógusok földjeit művelik felesbe. És nemcsak ők hárman, — a szövetkezet­ben húszán vannak olyanok, akik aláírták ugyan a belépé­si nyilatkozatot, de a közös gazdaság boldogulásával már vajmi keveset törődnek. Akadnak aztán olyanok is, akik egyik nap kimennek dolgozni, a másik nap már nem. Ilyenformán lazítják a munkafegyelmet. és több kárt okoznak a szövetkezet­nek, mint hasznot És azok, akik mindennap szorgalmasan dolgoznak? — ők eredményes munkát vé­geznek. Az aratással nem késtek. Július 28-án az utolsó ka­lászt is elcsépelték, — gabo­naértékesítési szerződésüket pedig még a géptől teljesítet­ték. 450 mázsa gabonát szál­lítottak be a terményforgal­mi raktárába. A tagoknak is kiosztották a munkaegysé­gekre járó gabonaelőleget, s hogy a következő évben még több termésük legyen, jövőre iy A PARTELET hírei Az MSZMP tiszafüredi já­rási végrehajtó bizottsága legutóbb Tiszaszentimrén tartott ülést. Értékelték a fel- vásárlási tervek teljesítését, valamint a község pártszerve­zetének és tanácsának mun­káját. Szerdán á szolnoki járási pártbizottságon tanácskoztak a járás gépállomásainak igazgatói és párttitkárai. Megvitatták: mit kell tenni­ük, hogy a cséplést augusz­tus 15-ig mindenütt befejez­zék. Szó esett a kombájnszal­ma letakarításának meggyor­sításáról, a talajmunkáknál a két műszak biztosításáról. Kenderesen a községi párt- bizottság a korábbi évekhez hasonlóan augusztus 20-án munkás—paraszt találkozót rendez. A Haladás Termelő­szövetkezetet patronáló Nép­stadion és a Csepeli Csőgyár vezetőit, munkásait várják. A Vörös Csepel Tsz gazdái kö­zül többen Budapestre utaz­nak ezen a napon patronáló üzemük meghívására. A Szolnoki Gépállomáson pénteken taggyűlést tartanak. Az elvégzett munka értékelé­se mellett, részletesen meg­tárgyalják az őszi feladato­kat is, Karcagon is röpgyűléseket tartottak Hruscsov elvtárs beszédének ismertetésére. Több helyről táviratot küld­tek a szovjet nagykövetség­nek és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos El­nökségének. MARTFŰI C HÉTKÖZNAPOK (II.» A gyártelep egyik sarká­ban húzódik meg a TMK földszintes épülete. Környé­ke tiszta, rendezett, ezerszí­nű virágszőnyeggel övezett. Bent, a műhelyben termelési értekezletet tartanai A munkások ülőhely hiá­nyában a gépalapokra tele­pednek vagy a berendezések­re támaszkodnak. Nem vala­mi kényelmes, de még min­dig jobb megoldás, mint más műhelyekben. A szomszédban lévő gumikonfekció dolgozói például a szabad ég alatt tart­ják termelési tanácskozásu­kat. Ilyenkor, jó idő esetén nincs is semmi baj — de ha esik az eső? Lehetne ilyesmivel is töb­bet törődni. Vagy talán nem tartják fontosnak a terme­lési tanácskozásokat? Annyit megtehetnének, hogy megfe­lelő helyet biztosítsanak ne­kik. S vajon mi lesz itt, ez a tanácskozás betölti-e szere­pét? — gondolkozom. A be­számoló utáni rövid szünet közben eszembe jut — hal­lottam az egyik munkástól — hogy ebbe a műhelybe vet­tek fel egy fiatal gyereket — méghozzá mindjárt 8 forin­tos órabérrel. Az indok: Csehó János jól tud futballoz­ni. Aztán a megüresedett diszpécseri helyre került Igaz, hogy ezt a munkakört az asszonyok is el tudnák látni, vagy a gyár idős dolgo­zói közül valamelyik. Sokan rá is szolgálnának — dehát nem tudnak futballozni. Ez pedig nagyon fontos szempont a cipőgyárban. Pro- kapecz Béla ott tanulta ki a szerelő mesterséget, s két évi kiváló munka után is csak öt forint órabért kapott tár­saival együtt, ezért megvált az üzemtől, pedig szükség lett volna rá Kiss Béla, a keverő dolgozója két gyerme­ket nevel. Szeretné, ha fele­sége is dolgozhatna. A mun­kaközvetítőben azt mondták: „be van sorolva”. Hónapok óta várja, mikor kerül sor­ra. A futballista menyasszo­nyának viszont nem kellett várnia a besorolásra, soron- kívül kapott munkát. Említem a mellettem álló Török Ferenc villanyszerelő­nek és kérdezem, hogy mit szólnak az ilyesmikhez a munkások? — Hát nem nagyon helyes­lik — von vállat. Azt hiszem, a fanatikus futballdrukkerek kivételével a többi munkás is ezt vallja. No, de hallgassuk csak, miről folyik a szó. — Sokszor fordul elő iga­zolatlan hiányzás — mondja Bíró András, az alapszerve­zet párttitkára. •— S még rosszabb volna a statisztika, ha a művezetők nem „segí­tenének’' rajta A kiváló munkateljesítmények — pél­dául a csizmakor meghosz- szabbítása mellett bizony elő­fordul az éjszakai műszakban az alvás is. Hallgatnak, az igazsággal szemben kár lenne érvelni. Aztán nagy vita kerekedik a szerszámhasználatról. Kide­rül, hogy a raktárból kivéte­lezett szerszámokat sokszor csak hónapok után adják vissza, akkor is csak noszo­gatásra. S még így is volt, aki megjegyezte: ■— Nem olyan nagyvalami egy ilyen szerszám, otthon van belőle öt. így aztán nem csoda, ha a satupadok tartalma eseten­ként vetekedik a raktárkész­Fák, virágok szegélyezik a gyártelep útjait. lettel. A vita során az alkat­éi álásról hangzik Többszáz forint értékű olyan alkatrészt is felvételez­nek esetenként, amit nem szerelnek be sehová. Egy ne­gyedévre több mint egymil­lió forintot fordíthatnak al­katrészekre. Régebben ez mindig elég volt, most meg kevés. Ugyanakkor a műhe­lyekben tartott „razzia” során sok használaton kívüli alkat­részt találtak. Értékük nagy­jából megegyezik azzal az összeggel, amivel „túllépik a keretet”. No, de van az érem­nek másik oldala is — Kézi dörzsár kellene — teszi szóvá Németh Vilmos. — Nem a kényelem miatt kérjük. Jobb szerszámmal, jobban lehet dolgozni. Friz György rákontráz: — Földváron a drótos tót­nak is jobb menetfúrója van, mint nekünk. Sok igazság van az ilyen megjegyzésekben. Azzal az indokkal ugyanis, hogy nem gyártó, hanem csak karban­tartó műhelyről van szó. nem juttatnak számukra kellő idő­ben s elegendő mennyiség­ben anyagot és szerszámot. Készítenek pedig sokmindent itt — többek között késeket, formákat — ezért igénylik a körültekintőbb anyagellátást. Ilyen dolgokról vitáznak, latolgatják, miként lenne eredményesebb a munka. Sokminden felvetődik s a zárszó kimondásakor úgy érezzük: nem volt hiábavaló a tanácskozás. 'Folytatjuk.) Simon Béla nagyobb területen vetnek in­tenzív búzafajtát. * Akik rendszeresen dolgoz­nak, azok most is kint van­nak a földeken, vagy éppen állatok körül tevékenyked­nek. Madarász András bácsi — a dohányos munkacsapat ve­zetője — a brigád tagjaival együtt a dohányt aljazza. — Nagyra nőtt leveleket simít egymásra. — Nyolc mázsás termésre számoltunk itt — mondja —, de meglesz a kilenc és fél mázsa is. Véleménye szerint ebbe a földbe a mostani Szabolcsi helyett inkább Tiszai, vagy Debreceni dohányt kellene ültetni, mert azok gokkal na­gyobb termést adnának. — Szava pedig igen számottevő, mivel ahogy mondja: »Do­hányba született.” A dohányos brigád 15 tag­ból áll. Négy férfi a többi leány és asszony. Győzik a szedést, bírják a munkát. Lesz dohányból is bőven be­vétele a szövetkezetnek. Mert ez a 15 hold mintaszerű művelést mutat. • Madarász Lajos gondjára a sertésállományt bízták. A közel 800-as állományból négyszázkilencvenet szerző­désre hizlalnak. — Szeptemberre körülbelül át is adjuk ezeket a sertése­ket — mutat az ólban szu­szogó jószágokra. — Majd egy millió forintot hoznak ezek a konyhára. A sertéseken kívül közel 200 szarvasmarha, több mint 300 juh, és több ezer apró­jószág van a szövetkezet bir­tokában; Építettek is — már ami erejükből futotta. Istál­lót, dohánypajtát, fiaztatót, hizlaldát, — ezt majd mind saját erőből. Most ősszel villamosítani szeretnék a tanyaközpontot, és egy hydroglobust létesíte­ni, hogy ne legyen a jószágok vízellátása miatt problémá­juk. • Á vízellátás egyébként is nagy gondja a szövetkezet­nek. Helyesebben az öntözés. Erről beszél Oláh Lajos, a szövetkezet elnöke,. Pásztor Károly főagronómus és Jan- kovics Béla, aki Budapestről jött hat hónapra ide a szö­vetkezetbe, segíteni a gazda­ságnak. — Itt húzódik közel hoz­zánk a kettes mellékcsator­na — mondják. — Két kilo­méteres hosszúságban egy másik csatornán ide kellene hozni a Tisza vizét. Akkor közel 6—700 holdon tudnánk öntözni. — Nemcsak mi, hanem Ti­szafüred másik három szö­vetkezete is. — Egyszerre megszűnné­nek a gondok — sóhajtanak. Mert bizony ezen a vidé­ken május vége óta nem volt eső. Ott fonnyadoznak a paprikák, a hatalmas cu­korrépatáblák. Ha öntözné­nek, a mostaninak négysze­resét tudnák levenni ezekről az egyébként jótermő föl­dekről. * Ott, ahol nem volt vízDeu hiányuk, rekord termés lett. Mint például a dinnyénél. 30 holdon termelnek cukor- és görögdinnyét. A terv szerint 8 ezer forintos bevételre szá­mítottak. Már felüljárnak a 40 ezer forinton. S még 30 ezer forintot várnak. Sisa András — a szövetke­zet dinnyése, aki Hortról jött a szövetkezetbe — nem kis büszkeséggel mutatja a ha­talmas sárgadinnyéket; Az­tán heves vitatkozást folytat a szövetkezet elnökével, hogy a holnap reggeli piacra nem 30. hanem 120 láda gyümöl­csöt visz. * Kiss Adám növénytermesz­tési brigád vezető házánál asztalra került az új búzából sült kenyér. Ebben a kenyér­ben összesűrűsödik minden. Minden, — ami egy esztendő alatt a tiszafüredi Szabad Föld Termel ős zövetVp-7ofhr>n történt. Varira Viktória

Next

/
Oldalképek
Tartalom