Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-10 / 187. szám
1961. augusztus IV. ZL SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP J7 A város- és községfej lesztér félévi mérlege Megyénk csaknem minden lakosának szívügye a községfejlesztés. Nemcsak a tanácsok, s azok végrehajtó bizottságai, hanem a lakosok is arra törekednek, hogy a helyi községfejlesztési alapból minél több hasznos, a közösség igényeit szolgáló létesítményt valósítsanak meg; Megyénk községei és városai ez év első felében a községfejlesztési terv alapján 63 794 000 forint bevételre tettek szert, amelyből 35 814 000 Ft-ot már az első félévben felhasználtak. Ezek a számok azt jelentik, hogy tanácsaink a bevételi tervet az első félévben 80,2 százalékra, a felhasználást pedig 54,2 százalékra teljesítették az éves előirányzathoz képest Ez eredmény, mert 1960 hasonló időszakában az éves bevételi irányzatot csak 57 százalékra, a felhasználást pedig 25,5 százalékra teljesítették. Mit kaptak városaink és községeink a felhasznált 35 millió forintért? A felsorolás nagyon hosszú lenne, de a jelentősebbeket érdemes megemlíteni: 22 000 négyzet- méter járda, 11 916 folyóméter villanyhálózat és 13 200 folyóméter vízvezeték épült. Az általános iskolák hat tanteremmel bővültek. Elkészült három orvosi rendelő, illetve egészségház, négy közkút és egy törpevízmű. A tavaszi fásítás eredményességét igazolja, hogy 336 095 csemetét ültettek el, a lakosság 1 464 000 forint értékű társadalmi munkájával. Nyolc- vannyolcezerkétszázötven- nyolc négyzetméterrel nőtt parkjaink területe, mellyel városaink és községeink utcái, terei szebbé és kulturáltabbá váltak. A parkosításnál a lakosság 385 000 forint értékű társadalmi munkát végzett. Az első félév során megépült a törökszentmiklósi strandfürdő két medencéje, hozzáfogtak a fegyverneki vízmű első üteméhez és a kunhegyesi strandfürdő építéséhez. Folytatták a kun- madarasi, a jászalsószent- györgyi, a jászladányi és a szandaszöllősi kultúrházak építését. Az új művelődési intézményeket ez év harmadik negyedében átadják rendeltetésüknek; Az említetteken kívül még sok — ki- sebb-nagyobb • — létesítmény valósult meg. A községfejlesztés szép eredményei csakis a lakosság áldozatkészségével jöhettek létre. Az év első felében megyénk dolgozói csaknem any- nyi társadalmi munkát végeztek, mint tavaly egész éven át. Negyvenhétezer személy most 5 064 000 forint értékű társadalmi munkát teljesített, s így megyénk minden lakosára 10,95 forint értékű munka jut. A társadalmi munka szervezésében a legjobb eredményt a jászberényi járás községei érték el, ahol egy- egy személyre átlagosan 23,46 forint értékű munka jut. — Jászjákóhalmán a társadalmi munka értéke személyenként meghaladja az 52 forintot. A jászberényi járásban egyetlen község sincs, ahol az egy lakosra eső társadalmi munka értéke 10 forinton alul lenne. Jó eredményt értek el a szolnoki, a kunszentmártoni és a kunhegyesi járás községei, valamint Szolnok, Tö- rökszentmiklós és Túrkeve városok is. Dicsérendő, hogy sok helyen a lakosság kezdeményezésével valósulnak meg a községfejlesztési feladatok. Karcagon a Maros, a Hold és a Rózsa utca lakói társadalmi összefogással és anyagi áldozatvállalással 500 folyóméter vízvezetékhálózatot építettek. Az említett utcák lakói maguk vásárolták meg a vízvezetékhez szükséges csöveket és társadalmi munkában ásták és temették be az árkokat. Nagyon szép eredményt értek el Cserke- szöllőn is. Itt a bekötűút építésénél a lakosság 115 768 forint értékű munkát teljesített; minden személyre 51 forint társadalmi munka jutott. Elhanyagolták a társadalmi munkaerő mozgósítását a községfejlesztéshez a törökszentmiklósi járás több községében, Kisújszállás városában. A községfejlesztési versenyben tavaly első helyezést ért el Karcag. Most, az első félévben lakosonként csak 7,32 forintnyi társadalmi munkát végeztek, s ezzel alaposan lemaradtak. Ez évben éreztette legjobban hatását a 7/1959. G. B. számú határozatban biztosított társadalmi tervezés lehetősége. Tanácsainknak nem kellett hónapokat vámiok a tervező vállalatok műszaki és kivitelezési terveire, s ezzel lényegesen meggyorsult a községfejlesztési munka. Dicséret illeti szorgalmáért megyénk azon hatvanegy műszaki dolgozóját, akik fél év alatt több mint 300 000 forint társadalmi munka értéket hoztak létre. Büszkék vagyunk megyénk dolgozóinak szorgalmára és tanácsaink jó szervező munkájára. A lemaradottakat pedig serkentsék az élenjárók eredményei. Kovács István a megyei tanács községfejlesztési főelőadója. Tószeg nagy napja Az ötezer lakosú kis községben az alkotmány ünnepén avatják fel az ország egyik legmodernebb szélesvásznú moziját. Ezzel a község az eddigi rossz kis mozi helyett kitűnő filmszínházhoz jut. Az avató ünnepségre a filmhíradót is meghívták; Ugyanekkor nyílik meg a helytörténeti kiállítás, amely bőséges érdekes anyagokkal számol be Tószeg fejlődéséről. A kiállításon 3800 éves bronzkori leletek, középkori ötvösművészeti tárgyak. írásos emlékek, a két ősi iparág az agyagipar és a fűzvessző fonás szerszámai szerepelnek Tablók a mai Tószegről, terménybemutató egészíti ki az érdekes kiállítást. Közérdekű közlemény A TTTASZ Vállalat Szolnok Városi Üzemvezetősége értesíti fogyasztóit, hogy augusztus 14-én, hétfőn »—17 óráig áramszünetet tart a nagyfeszültségű vezetékeken és berendezéseken végzendő munkák miatt. Az áramszünet által érintett terület: a Beloinnisz utcának a vasútállomástól a Zrinyl és a Batthyány út sarkáig terjedő szakasza a belőle nyíló utcákkal, Iíorszerű fénytechnikai berendezések t a Balaton partján A Veszprém megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat kirendeltségei a legkorszerűbb világítástechnikai berendezéseket szerelik fel a Balaton partján. Tihanyban máris megoldották a nemrégen átadott magasút világítását, az út két magaspontját összekötő hídon a karfákba építették be a világítótesteket, és ezzel a hídon éjszakánként is nappali fényt teremtenek. A híd feljárója mentén erősfényű kandelábereket állítanak fel, hogy a gépkocsivezetők már jóelőre hozzászokjanak a fényhez és a hídra érve ne vakítsa el őket a fényözön. Keszthelyen átépítették a móló világítását, úgynevezett fényszőnyeget képeztek ki, vagyis a móló egyik oldalán futó beton mellvédbe olyan világítótesteket szereltek, amelyeknek fényét visszaverő lapocskák a sétányon szétszórják. A keszthelyi hajókiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiim Bajók műanyagból A műanyagok egyre jobban betörnek a hajógyártás területére is. Ebből a könnyű és szilárd anyagból már sok motorcsónak, sőt egy 15 tonnás kis hajó is épült. Rövidesen elkészül egy 65 személyes műanyag utasszállító motoroshajó. A műanyaghajót az DSZSZSZK folyami flottaügyi minisztériumának központi tervező irodájában tervezik Az egészségügyi dolgozók pótszabadsága Az egészségügyi miniszter az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben 1961. január 1-i hatállyal a munkaköri kulcsszámok és egyes munkakörök elnevezésének megváltoztatása miatt újra megállapította az egészségügyi dolgozók pótszabadságának mértékét. A rendelkezés értelmében évi 12 munkanap pótszabadság illeti meg a kiemelt egészségügyi intézmények igazgatóját, a kórházak igazgatóit és igazgatóhelyetteseit, az intézeti igazgatókat, a tanintézeti orvos-igazgatót, az osztályvezető főorvosokat, üzemi főorvosokat, a fővárosi gondozóintézeti igazgatófőorvost, a megyei, megyei jogú városi gondozóintézeti vezetőfőorvosokat, a fővárosi, városi kerületi gondozóintézet vezetőjét, valamint a flfie- gyei tbc gondozóintézet igazgató-főorvosát. Az előbbiekben felsoroltakon kívül szintén 12 nap pótszabadságban részesülnek a Munkaképességcsökkenést Véleményező Orvot Bizottság országos igazgatója és igazgatóhelyettese, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatója, a Közegészségügyi—Járványügyi Állomások igazgatói, osztályvezető főorvosai, az állami közegészségügyi felügyelők, az Országos Mentő- szolgálat vezetői, illetve főorvosa, a szülőotthont vezető főorvosok, az intézeti gyógyszertárvezetők, gazdasági igazgatók. osztályvezetők, osztályvezető főkönyvelők és a szociális otthonok vezetői. Évi 9 nap pótszabadság jár az adjunktusoknak, felülvizsgáló főorvosoknak, valamint az egészségügyi intézményeknél foglalkoztatott főmérnököknek és főenergetikusoknak. Évente 6 nap pótszabadság illeti meg a többi között az intézeti vezető ápolónőket, a rendelőintézeti vezető asszisztenseket, a fogtechnikai laboratórium vezetőjét, a csecsemőotthonok, egészségügyi gyermekotthonok vezetőit, a fővárosi, illetve megyei vezetővédőnőket, az Országos Mentőszolgálat főápolóját, továbbá a rendelkezésben rész-, letesen felsorolt azokat az egyéb dolgozókat (pl. biológusok, vegyészek, technikusok, adminisztratív dolgozók stb.), akik egészségügyi intézményeknél állanak alkalmazásban. A rendelkezésben tételesen fel nem sorolt orvosok és az egészségügyi intézményeknél foglalkoztatott állatorvosok szintén évi 6 nap pótszabadságban részesülnek. A túlóradíjazásban nem részesíthető azoknak a dolgozóknak, akiket a rendelkezés külön nem említ, évi 3 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot azonban — egyes kivételektől eltekintve — csak egyféle címen lehet igénybevenni. Ha a dolgozót többféle címen illeti meg pótszabadság, a reá nézve kedvezőbbet választhatja. Az egészségügyi miniszter csak a dolgozók részére beosztásuk alapján járó pót- szabadság mértékét határozta meg: annak igénybevételére nézve továbbra is a Munka Törvénykönyvében foglalt rendelkezések érvényesek. kötőben 109 fénycső ontja a nappali világosságot, hasonló megoldást alkalmaznak Bala- tonfüreden is. A híres balatonfüredi parkban törpe kandelábereket szerelnek fel, amelyek piros, sárga, zöld, kék fénnyel árasztják el a környéket. Hévízen a bazársor környékén süveges kandelábereket alkalmaznak. — (MTI) •“» Gyere hozzám — mondta Kupái pékmester az alig tizenhat éves Imre Karcsinak, — Jó dolgod lesz. Pékmester lehetsz* sokkal hamarabb, mint a sütőipari vállalatnál. Három év múlva már szakmunkás leszel. Többet is fizetek, mint a vállalat. Az első évben havi 500 forintot, meg a kosztat Imre hajlott az ajánlatra, még örült is, micsoda szerencse érte. Megegyeztek — csak úgy szóban. A pékmester ugyanis jól tudta, mit írnák elő a törvények: kisiparosnak a pékszakmában nem szabad tanulót szerződtetnie. S hogy ezt Imre Karcsinak elmondta-e, vagy sem — nem tudjuk. Karcsi 1958. augusztus 18-a óta Kupái mesternél dolgozik, méghozzá látástól vakulásig. — A munka diktálja az iramot —< mentegetődzött a mester. — De nem vettem ingyen, megfizettem érte. A pékmester csak az üzleti ügyekkel foglalkozik. Lisztet, élesztőt szerez be és árusítja műhelyének termékeit így minden munkát Imre Karcsi végez. Gyakran előfordul, hogy éjfél után egy órakor már talpon van és délután 3—4 óráig tart a műszakja. Az első évre 18 nap szabadság járt volna neki, de kiegyezett vele a mester és 350 forinttal „megváltotta” Karcsi szabadságát Mióta „inaskodik”, még nem volt szabadságon. Ezév július második feléHozzászólás a „Mikor szűnik meg a kettősség a városok kereskedelmi hálózatában?” c. cikkhez Á Néplap július 29-i számában megjelent cikket rendkívül időszerűnek tartom és megállapításaival egyetértek, mert ráirányítja a figyelmet a kereskedelem párhuzamosságából adódó hibákra. A cikk sürgeti az üzlethálózat rendezésének mielőbbi megoldását, ez arra késztet, hogy a felvetett gondolatokhoz hozzászóljanak. A kereskedelem párhuzamossága nem minden esetben segíti a lakosság áruellátását, mert amíg egyes helyeken magasak a készletek, addig más helyeken áruellátási zavarok keletkezhetnek. Egyetértek azzal, hogy a közös területeken az indokoltnál magasabbak a készletek. Ez azonban nem azért van, mintha az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, vagy a MÉSZÖV tudatosan ezekre a területekre irányítaná az árut, más helységek rovására. Törökszentmiklós, Kisújszállás a hosszú évtizedek óta kialakult kereskedelmi szokások (piac, vásár) következtében nagy szívóhatással bírnak. Ezekben a városokban a szaküzlethálózatnak a helyi lakosság szükségleteinél nagyobb készletekkel kell rendelkeznie. Ugyanis figyelembe kell venni a környékbeli községek vásárlóinak szükségleteit is. A cikk foglalkozik -azzal, j hogy a kisebb« helyek egy lakosra eső készlete kevesebb. Véleményem szerint is ez hiba. Azonban az említett, fejlettebb kereskedelmi helységek hálózata okozza az eltérést. Kisújszálláson az egy lakosra jutó árukészlet tavaly 230, Tiszabőn 319 forint volt, mégis rosszabb volt az áru forgási ideje Tiszabőn. Ez is mutatja, az eltérő sajátosságokat. A cikk kitér „a kurrens” cikkek elosztására is. Egyetértek azzal, hogy ez jobb is lehetne. Bár véleményem szerint sem az állami kereskedelmi vállalat, sem a MÉSZÖV nem tudatosan irányítja e cikkeket a közös területre. Ugyanis nem volna helyes, ha minden egyes községben árusítanának televíziót, hűtőszekrényt, motorkerékpárt, bútort, mert ez csökkentené a választékot és a készleteket. Véleményem szerint e cikkek szétosztásánál. az illetékesek nem veszik figyelembe, hogy az elmúlt 3—4 év alatt a földművesszövetkezeti kiskereskedelem iparcikk szaküzlet hálózata megkétszereződött Jobban figyelembe kellene venni, hogy az fmsz-ek által ellátott területen hány lakos él. A jelenleg fennálló elosztási gyakorlat már elavult, ezért felülvizsgálatra szorul. A legnagyobb egyetértés hangján tudok beszélni a cikk azon megállapításával, hogy a falusi lakosság sör iránti kereslete megnőtt. Évről, évre nő az fmsz-ek által forgalomba hozott sör meny- nyisége. így 1959-ben 68 220, 1960-ban 69 465 hektoliter sört adtunk el falun. Ennek ellenére egész nyáron nem tudtuk a lakosságot — főként a legnagyobb mezőgazdasági munkák idején — kielégíteni, sörrel ellátni. Ennek nem az az oka, hogy a közös területen „sorverseny” folyik, hanem az, hogy az elosztásnál nem veszik eléggé figyelembe a falusi lakosság szükségleteinek növekedését. Á helytelen „szektorális” elosztási rendszerből kifolyólag megtörténik, hogy az egyik szektorhoz tartozó egységekben egymás hegyén- hátán vannak az emberek (vendéglátóipari vállalat szolnoki és karcagi egységeinél) a másik szektorhoz tartozó egységekben pedig a munkaerő kihasználatlanul áll. Ügy vélem, hogy ebből az elosztási gyakorlatból senkinek sincs haszna. Hasonló a helyzet a borellátásnál is. A cikk sarkalatos mondanivalója az üzlethálózat rendezés, A megye kereskedelmi vezetői már évekkel ezelőtt is látták* hogy a közös területeken nincs minden rendben. Épp ezért Kisújszálláson és Törökszentmiklóson megállapodtunk a szakmák elosztásában. Egyetértünk a közös területek rendezésével s az a véleményünk, hogy a készletek csökkentése útján javítani tudjuk a választékot. E területek hálózatát kevés költséggel célszerűen tudjuk átalakítani. Megszűnik a párhuzamosság az ellenőrzésben, nő a vállalatok nyeresége és gazdaságossága: Ez pedig vállalati és népgazdasági érdek is. Végül növekszik a kereskedelmi szervek felelőssége a lakosság áruellátásáért. Ezért tartjuk mi is fontosnak a kérdés mielőbbi megoldását. Lőkös Miklós a MÉSZÖV Kereskedelmi Főosztályának vezetője * Megjegyzés: Lőkös elvtárs hozzászólásával — néhány gonúola- tot kivéve — egyetértünk. Elismerjük, hogy — fűként a falun — sűrellátásl zavarok vannak. Ezért nem tartjuk helyesnek, hogy amig ez év elsű négy hónapjában Karcagon — ahol jobb az ellátás — átlagosan 14,9, addig a megye községeiben csak 7,9 liter sört adtak el személyenkét. Ez pedig a két szektor közötti versennyel magyarázható. Helyesnek tartottuk volna, ha Lö- kös elvtárs a beruházással kapcsolatos bírálatunkra is kitér. Nem válaszolt, hogy a kisújszállási kötöttáru üzlet 10Ó 000 forini értékű berendezését — félve t rendezéstől — milyen megoko- lásból viszik el Jászárokszállás- ra. Helyesnek tartanánk, ha cikkünkre és Lökös elvtárs által elmondottakra a többi érdekelt szervek: a megyei tanács kereskedelmi osztálya és az iparcikk kereskedelmi vállalat illetékesei is hozzászólnának. Szolnokiak Szegeden A szolnoki ÁFOR 4-es tájegység szakszervezeti vezetősége már régebben elhatározta. hogy az élenjárókat elviszi munkájuk jutalmaként a szegedi szabadtéri játékokra. E terv valóraváltá- sában nagy segítséget nyújtott az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szakszervezeti bizottsága. Ugyanis ők adták kölcsön az útra autóbuszukat. — így a tájegység különböző területeiről mintegy ötven dolgozó indult Szegedre. Az alig három órás út után Szeged szépségeiben gyönyörködhetett a kis csoport. Csapó Béla elvtárs, a szegedi kirendeltség vezetője nemcsak mint szervező, hanem mint idegenvezető is kiválóan vizsgázott. Este a szabadtéri előadáson a „János vitéz”-t nézték meg, mely felejthetetlen élménye marad a kirándulóknak. A nagyszerű és pazar kiállítású előadás után vidám hangulatban tértek haza az ÁFOR szolnoki 4-es tájegységének dolgozói. valamint a József Attila út és i Tóth Ferenc utca torkolatáig. - Ezenfelül még az Úttörő, Béresé nyi, Hunyadi János utcákban, i Beloiannisz utcának, a Madácl ás a Kossuth Lajos út között szakaszán, továbbá a Kossuth La jós út Kossuth térig húzódó ré szén lesz áramszünet. A felsorolt vezetékek a kikapcsolásra jelzett Időben is feszült ség alatt állónak tekintendők 1 A „jószírű“ pékmester ben Imre Károly jelentkezett a megyei tanács ipari osztályán. Előadta kérelmét: — Kérem, három éve péktanuló vagyok, szakmunkás vizsgát szeretnék tenni Hány éves? — Tizenkilenc múltami. — Akkor nem lehet. A rendelet értelmében csak olyan segédmunkások kerülhetnek szakmunkásvizsgára, akik 25 évesek és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Károly nem hitt a fülének Kérésére a megyei tanács illetékese levelet írt Nagykőrösre, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Tanulóiskola igazgatójának. Bognár Gyula igazgatóhelyettes hasonló választ adott. A közelmúltban az ipari osztály illetékesei Kupái Mihály pékmesterhez utaztak, Kuncsorbára. S az ellenőrzés során kiderült, hogy Imre Károly mellé — hasonló ígérgetésekkel — Kontos Lajost is magához csalogatta a pékmester. Ügy látszik rájött, hogy nem is rossz üzlet „inas- jelőlieket” tartani. „Jószívűségére” és „nagylelkűségére” jellemző: megengedte új beosztottjának — mivel az tanyai gyerek —, hogy a lisztkamrában húzza meg magát. Ám az ipari osztály munkatársait azonban nem hatotta meg a pékmester jóakarata, jegyzőkönyvet vettek fel, s Kupái Mihály ellen többrendbeli kihágásért szabálysértési eljárás indult. A. J.
