Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-09 / 186. szám

1961. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s nbalesetvédelem telelés és felelőtlen „felelősei Népgazdaságunk évről év­re többet áldoz a dolgozók balesetvédelmére; a szeren­csétlenségek száma — sajnos , __mégis emelkedő tenden­ci át mutat. Okozat nincs ok nélkül... Az okokat a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi csoportjának dolgozóival kutattuk. Aki spiccesen „tanult“ Július végén Tiszaderzsen történt, hogy a Tiszafüredi Gépállomás egyik traktorosa. Szatmári Lajos ittas állapot­ban felborított egy rozsével rakott pótkocsit A -billenő­platós kocsin még szmjoza- non sem lett volna szabad embert szállítani... Egy utas három hétig volt kórházban kettő kisebb sérülésekkel megúszta. Szatmári talán nem vett részt balesetvédel­mi oktatáson? ... Dehogynem — csakhogy akkor is ittas volt... Azelőtt tán sosem ivott?... Veres Mihály bri­gádvezető két ízben látta őt munkahelyén ittasan; a fe­gyelmezetlen zetoros euen mégsem indult eljárás. Jel­lemző a gépállomási „fegye­lemre”, hogy a mondott bal­esetről másnap 11 órakor (!) még sem az igazgató, sem a főmérnök, sem a főagronó- mus nem tudott. A Mezőtúri Gépállomáson — szabálytalanul — felügye­let nélkül dolgozott eszterga­padon egy harmadéves tech­nikumi hallgató. Három ujját levitte a gép. Az esetről érte­sülő igazgató így kiáltott fel: „Bennünket üldöz a balsons! ... Szerintünk inkább a köny- nyeiműség az, mely a gép­állomást üldözi. Annak a traktoristának, M tavasszal halálos baleset áldozata lett, nem a végzet adta kezébe a poharat, hanem a fegyelme­zetlenség. „Felelős: a sérült** Tipikus tétele ez a baleseti jegyzőkönyveknek. A Fegy­vernek! Gépállomáson Kecse Zsi gmond védőberendezés és feszmérő nélkül volt kényte­len gumit cserélni. A rögzítő karika lepattant s oly súlyo­san megsebesítette, hogy jú­nius 15 óta kórházban ápol­ják. Azóta nemcsak a baleset- biztosítás összegét nem kapta meg, de egyetlen fillér táp­pénzt sem. A szakszervezeti bizottság segélyt javasolt a munkásnak; annak folyósítá­sához azonban Suszter Zsig- mond igazgató nem járult hozzá. Ahelyett (?) fegyelmi eljárást helyezett kilátásba. Ugyanő azzal „kecsegtette” a gépállomás párttitkárát s az SZMT munkatársait, hogy megbírságolása után — két­száz forintot fizetett — még annyit sem segít a szakszer­vezetnek, mint eddig..i A kétpói Szabadság Tsz- ben a burkolatlan lánchajtá­sú aratógép sértette meg az egyik gazda kezét. Bíró Sán­dor tsz-elnök szerint „senkit sem terhel felelősség”. A kengyeli Dózsa Tsz há­rom szecskavágóját arról le­het megkülönböztetni, hogy « Forgalomnövelés — büntetendő módon A szandaszöllősi 10-es szá­mú bolt vezetője Kalavszki Éva volt egészen addig, amíg kiderült róla, hogy az üzlet forgalmának növelését egyéni módszer szerint in­tézte. Múlt év szeptemberétől kezdődően havonta mintegy nyolcszáz forint értékben vitt el élelmiszerféleségeket és egyéb értékeket. Ellenér­tékűket azonban nem fizet­te be. Az ellenőrzés nem hagyta jóvá módszerét. Feljelentet­ték. A bíróság sikkasztás bűntettében találta bűnös­nek és hat havi felfüggesz­tett börtönre ítélte. Az íté­lni ioeerőre emelkedett — egyik veszélyesebb a má­siknál. Kapcsolásuk a szíjak fölött villanyéllel (!) törté­nik. A munkavédelmi dolgo­zók másfél hónappal ezelőtt figyelmeztették a veszélyre G. Szűcs János agronómust; ám azóta sem ő, sem Gál Sándor elnök nem cseleke­dett. Nem sokkal biztonságosabb a jászapáti Alkotmány és Ve­lem! Endre, a tiszabői Petőfi Tsz szecskavágója sem. A kis­újszállási Dózsa Tsz elnöke — Cs. Nagy Kálmán — azon­ban a munkavédelmiek fi­gyelmeztetésére haladéktala­nul megjavíttatta az elektro­mos berendezéseket; az ócska szecskavágót pedig kiselej­tezte. Valóban vészes 13 A rákócziúj falui Üj Elet Tsz-ben esztendő múltával is tizenhárom össze-vissza dró­tozott „biztosítót” találtak a MEDOSZ munkatársai. A Héki Állami Gazdaságban nem gondoskodtak egy kom- bájnos számára váltótársról; a vezető elaludt a volánnál, s csak a nem mindig kéznél lévő jószerencse óvta meg épségét, életét Számos nagyüzemben — így a nagyrévi Űj Élet Tsz- ben, a Csorbái Állami Gazda­ságban — lelkiismeretes a balesetet megelőző munka. Kimagaslóan értékes tevé­kenységet végez e tekintet­ben Pólyák István, a Közép- tiszai Állami Gazdaság igaz­gatója és biztonsági megbí­zottja: Kiss Dénes. Az igaz­gató Kiss elvtársnak munka­védelmi vonalon teljhatalmat adott s őt munkásságáról heten­ként beszámoltatja. A mu­lasztókat — az ál-jószívűség következetes mellőzésével — megbüntetik. Szükség esetén megtorlás­sal él az SZMT is. Intézke­dése folytán tavaly egész év­ben három, idén hét hónap alatt nyolc mulasztónak ke­rült pénzébe a felelőtlenség. A MEDOSZ és a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya a járási" és városi tanácsok mezőgazdasági osztályainak tsz-mun ka védelmi előadóit szeptember folyamán bizton­ságtechnikából levizsgáztat­ja. Ezt követően — december végéig — biztonságtechnikai oktatáson kell résztvenniök a tsz-vezetőknek és biztonsági megbízottaknak is. A munkavédelmi csoport dolgozói — mint többször hangsúlyozták —, bármikor bármely tsz kérésére segíte­nek, tanácsot adnak a biz­tonságos munkakörülmények megteremtésében. B. Z. inwastzoiL vöm mSléwit n éh 0uééjm kullottmh. cftt ­C. V-l — Szörnyű! Ha tudtam volna, hogy ilyen problémát okozok a régészeknek, Inkább a krematóriumot válasz­tón». i - ...... „SÁROS A KÖZÖTÖK* Jászalsószentgyörgyön a községi tanács az utóbbi években sokat tett a járdák építése és rendbehozása te­rén; Mégis ezzel kapcsolato­san lenne panaszunk. Ugyan­is a Mikes Kelemen utcában még száraz időben is veszé­lyes a közlekedés. Ha sár van. akkor meg szinte lehe­tetlen. Jó lenne, ha a tanács terv­be venné a nevezett utca gyalogjárdájának megjavítá­sát. Nem kívánunk mi új be­tonjárdát. Megelégedtünk volna azzal is, ha a megjaví­tott utakból visszamaradt kövekből építettek volna jár­dát, Nagyné J ászalsószentgyörgy TALÁN MÉG NEM KÉSŐ Az elmúlt napokban kisebb bevásárlást végeztem a szol noki TÜZÉP (Bakai-féle) fa telepén. Az árukiadás után érdeklődve, egy Miklós nevű gyerekhez irányítottak. Mint 54 éves nagymama így szól­tam a 14—16 éves fiúhoz: Kisfiam! Légy olyan kedves kiadni a megvásárolt áru­mat. A raktár felé menet durva hangon szólt a fiú: Tudtommal nem tegeztük mi egymást soha! Én bocsánatot kértem tőle és életkora után érdeklődtem. Erre igén dur­va feleletet kaptam, Elgondolkoztam... Vajon mi lesz belőle? Nem ismerem szüleit, nevelőit, de helyes volna. ha komolyabban fog■ lalkoznának vele. Tálán még nem késő. K. Jánosné Szolnok ** ZOG A DARÁLÓ Besenyszögön jártam a kö­zelmúltban. Feltűnt, hogy a Damjanich út 15. szám alatti daráló éjjel-nappal ék­telenül kopog, A környékbeli lakosok arról panaszkodnak, hogy nem tudnak aludni miatta. Csodálkozom, hogy a besenyszögi vezetők még nem figyeltek fel e nyugal­mat zavaró körülményre. — Helyes volna, ha intézked­nének. Szirákl József Budapest SOKSZÍNŰ SÁRKÁNYT SZERETNÉNK A minap elhatároztuk apu­kámmal. hogy sárkányt készí­tünk. A hozzá szükséges al­katrészek már megvoltak, csak a papír hiányzott. El­mentünk a szolnoki 12. szá­mú papírboltba. Sajnos, nem kaptunk sárkánypapírt. — A másik üzletben már felvilá­gosított az elárusító néni, hogy esetleg rózsaszínű és fe­hér papirt tud adni, de más színben már nem gyártanak. Mi, kisfiúk, a sokszínű sár­kányt szeretjük és olyan jó volna, ha a bácsik a gyárban ránk is gondolnának. Kedves szerkesztő bácsik! A panasz az enyém, de mi­vel írni nem tudok, apuká­mat hívtam segítségül írni és sárkányt készíteni is. Gonda Lalika Szolnok EGY FÉLÉVE ROSSZ Tiszasülyön a Lenin út 1. szám alatti ház előtt lévő Norton-kút már egy féléve használhatatlan. A víz a kút két oldalán folyik el és a vederbe jóformán semmi sem jut: Helyes volna, ha a ta­nács a legrövidebb időn be­lül meg javíttatná a kutat. Ujszászi József Tiszasüly A nemléíező szent jövedelmező ünnepe Noha a Vatikán az elmúlt évben törölte a szentek név­sorából szent Filoménát, — mert még a legalaposabb kutatásokkal sem sikerült megállapítani, hogy ilyen szentéletű nő valaha is léte­zett, — a Nápoly melletti Mugnano de Cardinale pol­gármestere kijelentette, hogy augusztus 11-én — Filoména napján — mint minden esz­tendőben, az idén is megren­dezik a szokásos zarándokla­tot Ezen a napon ugyanis zarándokok keresik fel a vá­roskában őrzött több mint kétes hitelességű „Filoména- relikviákat* és természetesen jelentősen emelik a városka idegenforgalmát. A polgár- mester éppen ezért hevesen síkraszáll amellett, hogy — akárki akármit mond <— Fi­loména az ő számukra igenis létezett. (Az »Arbeiter Zeitung”-bál) Apró vasúti történetek Á mezőtúri állomás pénz­tára mellett áll egy gyorsmér­leg. Szép zöldre van festve, tekintélyes számtáblája és egy nagy mutatója valósággal csábítja a méretkezni kívánó­kat. Természetesen egy ilyen mérleg finom műszer, ezért vigyázni kell rá. „Nyakában” tehát egy nagy tábla lóg: a mérlegre állni szigorúan ti­los. A felirat valósággal csábít­ja az utasokat a rosszra. Egyik, a másik után áll fel a mérlegre, miközben lopva körülnéz, nem látja-e vala­melyik vasutas. Fél óra alatt megfigyeltem: öreg nénikék, fiatalemberek és komoly csa­ládanyák álltak a mérlegre. Kis szünet. Aztán két úttö­rő érkezeit a mérleghez, olyan 12 éves formák. Egy fiú, meg egy lány. “ Gyere, Peti — Így a kis­lány —, mér étkezzünk meg. — Hová gondolsz, hiszen ti­los ráállni. — Igazad van “ szolt el- szontyolódva a kislány. ■— Akkor menjünk. — És kilép­tek a peronra. Komolyan vették a felira­tot. Hiába: még gyerekek. .* Egy másik, jóval kevéssé rokonszenves felirattal Túr- kevén is találkoztam az álló. máson. Egy fekete táblán ol­vasható egy perselyszerü do­boz felett: Az elhasznált jegyeket be­dobni/ Csak Így! Sem kérjük, sem szíveskedjenek, szóval a tár­sadalmi érintkezési szabályok ■ legelemibb formáit sem tart­ja be. Hát azért sem! Elhatároz­tam, ha Túrkevén járok, fo­gom az elhasznált jegyemet, tüntetőén megtobogtatom az udvariatlan felirat előtt és zsebrevágom. Mert parancsolgatni aztán nem hagyok magamnak. — ht — A Mű. M. 601. sz. Iparitanuló Intézet (Makó, Sztálin utca 2—4) Szolnok megyéből 1 mezőgazdasági gépszerelő szakmára iskoláz be fiatalokat Felvételre kerülhetnek azok a fiatalok, akik az álta­lános iskola VIIL osztályát sikeresen befejezték és 1961. szeptember 1-ig 15. életévüket betöltötték, de a 16. életévüket nem haladják meg. (Akik 1945. IX. —XII. és 1946. I.—VIIL hónapjában születtek. Le­vélben! jelentkezés után az intézet részletes tájékoz­tatót küld. Az üres helyek utasai — Martin Andersen Nex5 elbeszéléseiről SZÁGULD az express-vo- nat a ködös dán falvakból a ragyogó Itáliába. Csak né­hány utas lézeng a kupéban, mindenfelé üres helyek ási- toznak. És közben boldogta­lanul halnak meg öregasszo­nyok, mert nincs pénzük, hogy utoljára még szülő­földjükre utazzanak. Értel­metlenül halnak meg tüdő­vészes ifjak, gyerekek, asz- szonyok, mert nincs pénzük rá, hogy eljussanak Itália életmentő, napfényes ege alá. ök: a szegények, elnyo­mottak — akik csak az író képzeletében népesíthetik be a vonat-üléseket, kiket a va­lóságban potyautasnak ne­vez és „elzavar” a hatalom — ők ,,az üres helyek uta­sai.* Nem véletlen választották Martin Andersen Nexőnek éppen ezt a novelláját a kö­tet címadójául. A híres dán író, kit a Szürke fény és a Hódító Pelle című regényé­ből ismerünk, újonnan meg­jelent elbeszélésgyűjtemé­nyében is egész szívével, tel­jes érdeklődésével a szegé­nyek, elesettek, a gazdagok társadalmának számkivetett­jei felé forduL Megkapóan szelíd szavak­kal ír egy csenevész kamasz­lányról, akit a háború okoz­ta nyomorúság az utcasarok­ra vitt. Életében először áll­dogál ott, s a néptelen téli utcán ádáz harcot vív ben­sőjében az éhség, meg az un­dor és a rettegés. Nexő mű­vészetének csodája, hogy a szelíd szavakból, dísztelen leírásból súlyos vádbeszéd, kemény ítélet kerekedik A SZÁNALOM elkesere­déssel vegyes büszkeségnek ad helyet, mikor a nép el­fojtott, elvetélt nagy tehet­ségeiről ír. A Falábú Bigum című elbeszélés egy féllábú vándorénekesről szól, ki té­len át kis cipészműhelyében dolgozik, de a tavasz első fu­vallatától megrészegülve, út­rakel, a falvakat járja, és dalol, zenél sorstársainak, az egyszerű embereknek. Egy zenészcsaládról szól a Híven mindhalálig című novella is, az „Udvarok énekesmadara* egy vargáról, ki munka nél­kül maradva, énekeléssel akarta eltartani családját. A társadalom azonban — mely először kenyerét vett« el — bebörtönzi, s a börtönben el­veszti csodálatos szépségű hangját is. Nexő könyvének lapjain egyre-másra szegényházból kiszökdöső öregek, iskola­kerülő kisfiúk, nyugtalan­vérű csavargók bukkannak elő. Olyan alakok, kik csu­pán ösztönösen érzik a rájuk nehezedő nyomást, s a ma­guk módján próbálnak me­nekülni tőle. A Nexő-hősök- nek szinte mindegyikéből árad a társadalmi és fizikai értelemben vett szabadság szenvedélyes szeretete. Ezek a hősök gyűlölik az árdrágí­tókat, a harácsoló kereske­dőket, a rendőröket, de épp­úgy gyűlölik a szürke tűz­falakat, melyek elzárják őket a szabad természettől, a gyá­ri munka robotjellegét, a hétköznapok egyformaságát. Maguk a hősök tehát nem látják, hogy különbség van a kétfajta korlát között, hogy a szürke, szenvedés teli hét­köznap elől nem a szabad mező nyújtja az igazi mene­külést, hanem az, ha mind­ennek okozói: a másik ellen­ség, a harácsolók, gyárosok, rendőrök ellen fordulnak: NEXÖ ösztönösen szabad­szerető alakjai mellett csak elvétve ábrázol tudatos for­radalmárokat, Ez azonban érthető. Az író nem ábrázol­hat mást, mint kora és kör­nyezete valóságát, márpedig a dán munkásmozgalom az ideiglenes konjuktúra és a jobboldali szociáldemokrata befolyás miatt elég lanyha, megosztott, eszem ileg tisz­tázatlan. A párbeszélek közé szőtt írói elbeszélésből azonban kiderül, hogy az író mesz- szebbre lát hőseinél. A cím­adó novellának látszólag lé­nyegtelen részlete az, ami­kor egy berlini milliomos bé­relt különvonata hosszabb időre megakasztja a menet- rendszerű járat — többszáz ember — útját. Az író erre a következő megjegyzést te­szi: „Érdekes epizód volt, hogy úgy mondjam; korsze­rű kárpótlás a régi világbeli útikalandok helyetti, amikor rablók támadtak az utasra.” Az olvasó fülében szinte visszacseng Brecht zseniális megfogalmazásai „ • • i mert mi egy bank kirablása — egy bank alapításához képest?” Brechthez hasonlóan Nexő is meglátta, hogy a legnagyobb rablók nem azok; akik né- hányszáz márkát, vagy koro­nát elemeinek, hanem azok. akik napról napra rabolják ki munkások ezreinek ener­giáját JELKÉPPÉ növekszik az író tollán a Bolond című no­vella félelmetes erejű, meg­háborodott szolgalegénye is, ki vonja az igát míg pálin­kája van, de egy napon, mi­kor üres bütyköst talál, bosszúból felgyújtja a tanyát Nexő félreérthetetlenül utol rá, hogy a munkásság forra­dalmi szellemét is csak így az itallal, butító szerekkel lehet, s akkor is csak ideig- óráig lehet elaltatni. Idegen, északi tájakat, egy megható, különös és mégis rokon világot ismerünk meg Nexő csodálatos, meleg lí- raisággal, sötét misztikával és világos gondolatokkal telí­tett elbeszéléseiből. & J-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom