Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-01 / 179. szám
7 6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. augusztus L Negyven milliméter eső hullott vasárnap HÍREK wuiiiuituiiufiiiiiHuiiimiui!UiiiuMiuiúiiuifiibu3B A Nap kéh 4.22 h-kor, nyugszik: 19.18 h-kor. A Hold kél: 22.04 h-kor, nyugszik: 9.59 h-kor. ldőjárasjelentés Várható időjárás: Az időjárás javulása tovább folytatódik. A felhőzet az északi megyékben is felszakadozik. Keleten néhány helyen még lesz kisebb eső. Mérsékelt nyugati, északnyugati szél Hűvösebb éjszaka. A nappali felmelegedés erősödik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 21—25 fok között. — AZ ORSZÁGOS Erdész Színpad művészei, Ónodi Lóránt és Csillag István *Az erdész lánya” című színdarabját adják élű augusztus 3-án este 8 órai kezdettel Szolnokon, a Ságvári Endre Művelődési Ház Szabadtéri Színpadán. — AZ ELSŐ HÄROM napon több mint 6000 forint bevétele volt a Tiszaföldvá- ron most elkészült ideiglenes strandnak. A község lakosai a sikeren felbuzdulva, most egy csónakázó-tó létesítését tervezik, amelyet a fürdőmedencéhez hasonlóan társadalmi munkában építenek meg. — TIZENKETTEN száz- hatvanegyezer forint értékű tervezési munkát végeztek a szolnoki járásban ebben az évben. — KÉTNAPOS tapasztalatcsere látogatásra jön Szolnok megyébe a Bács-Kiskun megyei tanács kőzségfejlesz- tési csoportja. A vendégek a tapasztalatcsere során Cser- keszőilő, Tiszaföldvár, T5- rökszentmiklós, Szolnok és a Jászság új építkezéseit tekintik meg. — BALESET ÉRTE Szerencsés Ferenc, Szerencsés Károly és Papp Zoltán szolnoki lakosok iskolás gyermekeit. A szülök az Állami Biztosítótól 20 250 forintot kapta^ — VASÁRNAP REGGEL nyitották meg Szeged új érdekességét, a ,£zőke Tisza” üdülőhajót. A szunyogmen- tessé tett nyaralóhelyen hatvan ágyas szállodai rész, a hajó mellett úszófürdő várja vendégeket HELYKEIGAZITAS a vasárnapi szám harmadik oldalán közölt rézkarc nem Meggyes László, hanem Mészáros Lajos alkotása. Szombat, vasárnap kiadós esőzések voltak megyeszerte. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint megyei átlagban 40 millimétemyi eső hullott Különösen jó esőt kajpott Túrkeve, a szolnoki és a jászapáti jár 's. Külön Vasárnap Szolnokon közlekedési tanácskozást rendeztek. Az ankéton 267 vállalat gépkocsivezetői és igazgatód jelentek meg, együttesen csaknem félezer fő vett részt a fontos eseményen. Az elmúlt év első felében még mindössze 30 vállalat nevezett be a „Vezess baleset- mentesen!” mozgalomba. Az idén, az első félév végén már 267 vállalat munkáját értékelték. A félév során végzett munkájával az Alföldi Kőolajfúrási Üzem, a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Szolnok megyei Tejipari Vállalat nyerte a serlegeket és a vándorzászlókat A gépkocsivezetők között 13 ezer forint pénzjutalmat osztottak Százezer forint ártékű társadalmi munkát vállalt a jászalsó- sztgydrgyi községi tanács az 196L évi községfejlesztési terv megvitatásakor. E szerint az ötezer lakosú község minden polgárára 20 forint értékű társadalmi munka jutna. Még azt is felosztották, hol milyen értékű közösségi munkát végeznek. így a kádfürdő tervezésénél 20, a villamosításnál 15, a járdaépítésnél 35, a fásításnál pedig 30 ezer forint értékű társadalmi munka hozzájárulást vállaltak. De a tervekről úgy látszik megfeledkeztek. Mert eddig egy fillér értékű társadalmi munkát sem végeztek el. Talán azért, mert bőven van miből költeni! A tavalyról maradt 64 ezer forinttal együtt az idén, több mint 150 ezer forint áll rendelkezésűkre. így nem csodálkozhatunk rajta, hogy a befejezéshez közeledő villamosítás és az 1000 négyzetméter járda építése csupán készpénzből történik. öröm, hogy az egész évben aszályos kunhegy esi járást sem kerülte el ezúttal a zápor. Jól jött az eső, s így a bőséges gabonatermés után biztatóak kilátásaink a kukoricatermést illetően is. szét, hatvan ketten pedig oklevelet kaptak. Lóczi Miklós rendőrfőhadnagy tartott előadást a megjelentek részére. Beszámolójában megdöbbehtő statisztikai adatokat ismertetett 1960 első felében 88 közlekedési baleset történt megyénkben, ezzel szemben az idei év első felében 106-ra emelkedett a balesetek száma. Tavaly csupán 11 halálos baleset volt, az idén már 14. A balesetek oka majd minden esetben az ittasság, a gyorshajtás és a gondatlanság. A balesetek számának csökkentése, a közlekedés biztonsága érdekében a rendőrség mind nagyobb nevelő-, felvilágosító- és megelőző Tóth Gábor tanácstag, a pénzügyi csoport -vezetője a lemaradást azzal magyarázza: — A villamosításnál a vállalat nem fogadott el társadalmi munkát, mert saját embereivel ásat- ja és temetteti a gödröket. A kádfürdő tervei most készülnek. A járda hideg-aszfalttal épül és a sürgősségre való tekintettel nem várhatunk társadalmi munkára. A fásítást csak ősszel kezdjük, mert a tavasszal nem kaptunk csemetét. A tanácsülésen is foglalkoztunk a társadalmi munkával. A lemaradás rajtunk kívül álló okokból történt. — Ősszel majd fásítunk és kitisztítjuk az árkokat... Nem állítjuk, hogy az év hátralévő szakaszában ne tudnák csökkenteni a lemaradást Jász- alsószentgyörgyön. De nem hisz- szük, hogy amit eddig elmulasztottak, pótolni tudják. mátbé — Elkészült a martfűi öntözőrendszer előterve A második ötéves terv egyik legnagyobb és leggazdaságosabb vízügyi beruhár zása a martfűi öntözőrendszer létesítése. — A martfűi fürtrendszer elkészülte után közel 30 ezer hold területen tudnak öntözni a martfűi, mesterszállási, mezőhéki, kétpói, kengyeli, törökszentmiklósi, rákóczifal- vi termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. A Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság mérnöki munkaközössége elkészült az előtervekkel. munkát igyekszik kifejteni. Ezért igen fontos, hogy a mozgalomba mind több vállalat dolgozói kapcsolódjanak be. Ahol pedig szükségét érzik, ott kérjék a rendőrséget, tartson előadásokat a közlekedés rendjéről. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják* hasznosak a KRESZ-előadások. A gépállomásokkal például még tavaly igen sok baj volt Egy év alatt 20—30 közlekedési balesetet okoztak a gépállomások dolgozói. A felvilágosító munka következtében az idei félévben mindössze egyetlen baleset történt gép- állomási dolgozó hibájából. Megyénkben a rendőrség egy új módszerrel is igyekszik segíteni. A napokban a szolnoki, az 51-es AKÖV gépkocsivezetők feleségei részére tart előadást, majd a kőolajnál és a vízügyi igazgatóságnál szerveznek hasonló előadásokat. A megyeszékhely diákjai pedig KRESZ feitörőversenyen vesznek részt A vasárnap délelőt tartott közlekedési tanácskozás iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés azt bizonyítja, hogy a rendőrség már nem egyedül küzd a balesetek megelőzéséért. A balesetek száma azonban még mindig igen nagy. Szükséges tehát, hogy még többen kapcsolódjanak be a „Vezess balesetmentesen!” mozgalomba. Hisz a tapasztalatok szerint a balesetek csaknem 80 százalékát a hivatásos gépkocsivezetők okozták, s ez a mozgalom elsősorban az ő részvételükre számít. űagnsr.us 1 Kedd Peter Közlekedési ankét volt Szolnokon Emelkedett a balesetek száma — A mozgalomban 26 7 vállalat nevezett be — Mit tesz a rendőrség Ä jászalsószentgyörgyiek magyarázgatása ,r\ édáskevék meo&áími ii. ■— Bécsben jártál, most már biztosan tudod, miért lett Strauss csodálatos vaIcerének a címe: Kék Duna. — Ezt kérdezte egy ismerősöm és előre nevetett rajtam. Várta, hogy beismerjem, bizony még Bécs után sem tudom, miért kék és mikor kéje a Duna. Nos, ami igaz, az igaz. A Duna Bécsnél is ugyanolyan piszkosszürke, mint Budapestnél. Legfeljebb valamivel keskenyebb. Igaz: láttam egy pompás ívelésű kábelhidat, közvetlen Bécs alatt, olaj- és gázvezetékek számára. Elég jelentős ugyanis az ausztriai olajtermelés. Ezt vezették a duna- parti kikötőkhöz a hídon át. A kábelhíd csodálatosan szép, világos pasztellkékre voü festve. De ez még mindig nem a Duna. Egyébként is Strauss idejében még ilyesmi nem volt. Hogy mégis miért lett kék a Duna a valcerben? Nem tudom, de elfogadom a bécsiek magyarázatát. (Előre bocsánatot kérve a szigorú zenetörténészektől.) Bécsben szeretnek inni az emberek, Nem • mindül vizet. De azért itt sem bírja mindenki korlátlanul. Aki becsípett — ahogy mi mondanánk, elhajlott — arra a bécsiek azt mondják: megkéjcült. A közhit szerint Strauss is ilyen megkékült állapotban komponálta a szép keringót. Innen az elnevezés. Kedélyes emberek a bécsiek. Szinte mindenre van egy ilyen jó történetük, anekdotájuk. És ezzel mindent el is intéznek — sokszor a legnagyobb dolgokat is. Sok nagy városban jártam. Mindenütt szeretik az emberek a békét. De ilyen — nem találok jobb kifejezést — naiv módon, mint a bécsiek, szinte sehol. Naiv, hiszékeny emberek; a legteljesebb megelégedettség tölti el őket, mert egy aránylag elfogadható életszínvonalat tudnak biztosítani maguknak. A bécsi kispolgár a ferenejózsefi „régi jó békevilácf’ hangulatában él, mert az osztrák államszerződés megkötése óta, a semleges Ausztriában állandó munkalehetőség van, fellendült a kereskedelem, az idegenforgalom, nagy építkezések indultak. Iaaz. azért itt sem mindenki ringatózik a jövőt illetően rózsaszínű kispolgári álmokban. Beszéltem olyan osztrákkal, aki nem a ferenejózsefi időkhöz hasonlította a mai helyzetet, hanem a harmincas évekhez. Elmondta, hogy ma sokszor ugyanolyan érzése van, mint a hitleri Anschluss-t megelőző egy-két évben volt. Ma is rengeteg a nyugatnémet turista. Még több az üzletember. A nyugatnémet tőke lassan uralkodó helyzetbe kerül Ausztria gazdaságában. S vele együtt a politikai életben is egyre több jel mutat az adenaueri szellem térhódítására. A viszonylagos jólét mellett még mesterségesen is táplálják ezt a „régi jó békevilág” hangulatot Ausztriában Nem tudom, ki hogy var vele, de nekem nagyon gyanús ez a nagy „ferenejósk:” kultusz. Mert bizony az idegeneknek úton-útfélen az i nagyságára emlékeztető képeket, emlékműveket, szobrokat, épületeket mutogatnak — még rendben van. De minden ékszerüzlet kirakata tele van az ő arcképével díszített medállal, gyűrűvel. Ékszerként, láncrafüzve divatos hordani a korabeli aranypénzt. Azt hiszem, bizonyos köröknek hasznos a politikai pecsenyesütéshez egy ilyen hangulatot kelteni. Pedig az úgynevezett régi békevilág helyett nem ártana néha másra is figyelmeztetni a bécsieket. Van a város szivében egy négy-öt emelet magas betonbunker. Mintegy másfél-két méter vastag fallal. Az abAz utca végén, a házak közé ékelve látható az óriási he- tonbunker. (. Szín helyett szám, papírrongy helyett pénz Tizenötéves a forint Másfél évtizeddel ezelőtt — épp augusztus elsején — végétért egy keserves számtanóra, melyen milliókkal, billiókkal, sőt trilliókkal és kvadrilliókkal kellett számolgatnunk. A történelem egyik legnagyobb arányú inflációjának voltunk tanúi. Abban az időben a pengő számértékét sokan már ki sem tudták mondani; a bankókat színük szerint emlegették. Így került például félkiló liszt „egy sárgába, két kékbe,” Végre elérkezett a várva várt stabilizáció. Két vöröses- barna bankjegyért, 200 millió adópengőért kaptunk egy forintot. Ugyanez négyszázezer kvadrillió pengőnek felelt meg. (Tessék leírni egy négyest és utána huszonkilenc nullát!) Papírrongynál nem volt több végnapjaiban a pengő; a forintban azonban — a szó legjobb értékében — pénzt üdvözöltünk. A forint jellemző tulajdonsága, hogy — társadalmi rendünknek megfelelően — érdeme szerint elég jut belőle mindenkinek Ki gondolná például, hogy megyénk dolgozói tavaly kétezermillió forintnál többet kaptak kézhez fizetés, munkabér. munkaegység-részesedés, jutalom címén? Pedig ennyit! A stabilnak bizonyult forint híven tükrözi életszínvonalunk emelkedését. — A bérből és fizetésből élők reálbére 1949-től rendszeresen növekedik. A növekvő reálbér kulturáltabb, szebb, boldogabb életet nyújtott a dolgozóknak. Hazánkban 1955-ben fejenként évi 3656 forintot költött a munkás és alkalmazott családok egy-egy tagja élelemre, 1959-ben már 4660-at* — Lakberendezési cikkek, s úgynevezett tartós fogyasztási cikkek vásárlására 1955- ben fejenként 322, 1959-ben 902 forint jutott. Ez alatt az idő alatt kétszeresére nőtt a kulturális célra — könyv, színház, mozi stb. — fordított összeg. Az említett időszakban szebbek és egészségesebbek is lettünk, hiszen egészségügyi, szépészeti cikkekre évi 222 forint helyett 380 forintot fordíthattunk. A forintot mindannyian szeretjük, — s ez természetes.’ Pénzünk már nem a munkaerő ára, hanem keresetünk. méltó részesedés a megtermelt javak arányában. Forintunk megbecsülésének egyik igen fontos oka ez. Arról, hogy a jó pénz takarékosságra serkenti az embereket, Tóth János, az Országos Takarékpénztár Szolnok megyei fiókjának vezetője mondott érdekes adatokat. — A forint születési évében, 1946-ban, az esztendő végén már jelentkeztek az első betévők. Három évvel Két párbeszéd 1946-ból JÜLITJS 31. — Pajtás, ki tudnál segíteni valamennyivel? — Szegényebb vagyok a templom egerénél; öt-trillió az egész vagyonon». AUGUSZTUS 1, — Tehetős fickó ez a Kovács ... — Mi az. hogy tehetős?! Milliomos! Száz forintot láttam a markában. laknélküli, erődszerű épület úgy áll ott, a házak közé éjcelve, mint egy furcsa emlékmű. Sivár, alaktalan, semmi célszerűséget el nem áru- lú külseje, ormótlan nagysága miatt nem is lehet más, mint valami szörnyűségre emlékeztető gigászi építmény. Az is. Hitler építtette a háború utolsó idejében, állítólag itt székelt a bécsi vezérkara. Vastagsága miatt lebontani nem, csak felrobbantani lehetne, de a környező lakóépületek miatt erről szó sem lehet. Ott áll. A bécsiek megszokták. A tövében padok vannak. A közeli áruházból kiszolgálólányok járnak oda ebédelni. Megkérdeztem őket, mi ez az épület. Bunker — felelték. Hogy ki építette? Nem, azt nem tudják. Pedig jó lenne, ha tudnák■ De erről keveset beszélnek Ausztriában. A bécsi kispolgár ezért azt sem tudja eléggé, hogy Hitlernek nagyon veszélyes utódai vannak ott nyugaton. Akik új Anschluss- ról szövögetik álmaikat. Igaz, július másodikén, a Práterben százezernyi bécsi munkás vonult fel, hogy a Volksstimme ünnepén meghallgassa a kommunista párt szónojcait, s ez biztató és megnyugtató, ök bizonyára jól tudják, mire emlékeztet a város szívében álló betonbunker. (Folytatjuk.) Varga József később megyénk takarékbetét állománya másfélmillió forintra rúgott. 1956-ban a megyei OTP-fiók 20 millió forint takarékbetétet kezelt A növekvő életszínvonal mellett tanúskodik az a figyelemre méltó tény, hogy azóta öt év alatt megtízszereződött a betétállomány megyénkben. Ma már a 200 millió forintot is meghaladja. Társadalmunk minden dolgozó rétege szívesen takarékoskodik — a legkülönbözőbb formában. Biztos gazdasági élet, nyugodt fejlődés — mind-mind szoros összefüggésben áll a jó pénzzel. Mikor tizenötödik születésnapján köszöntjük éri az egyre több örömet adó sihedert, a mi fiunkat, gondoljunk még egyszer méltatlan elődjére: a pengőre. A Szakszervezeti Tanács adatai szerint az infláció utolső hetében a pengő romlása folytán a reálbérek az 1939. évinek mindössze 12,8 százalékára zsugorodtak. Ilyen körülmények között egy munkásnak egy öltönyért tizennégy évig, egy kilogramm zsírért egy hónapig kellett volna dolgoznia. Az amerikai , .segélyért” siránkozó polgári pártok* az infláció-csinálta konjunktúra lovagok mesterkedései ellen — melyeket a levitézlett pengő haláltusájának saját érdekükben történő meghosszabbításáért produkáltak szemérmetlenül —, a kommunisták emelték fel elsőnek szavukat. Ők parancsoltak — eredménnyel — *,megállj !”-t a pénzhígításnak. Ha fénylőfehér is a forintérme alumíniuma — mégis vöröspénz az. Borváró Zoltán iiMmiiiiiniHiiniiiimimniiiifuimniinnim Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztői Varga József Szerkesztőségi Szolnok Irodaház. L emelet Telefon: 20—93. 23—20, 20—69 Kiadja a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok Irodaház röidszlnt 3. Telefon • 20—9« A lapot előfizetésben es arust- tasoan a Szolnok megyei <»•«- tahivatalok ee ttóKposták ter- lesztlk. A lap előfizetési dija egy nora n — ct. Előfizethető bármely posta hivatalnál és kézbesítőnél Szolra in Nyom-a váljaién Felelős vezető: Mészáros Sándo, meg
