Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-04 / 182. szám

1961. augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Két fillér elgurult a mezőtúri Petőfi Tsz-ben Miért drága az Új Reménység Tsz sertése? Mezőtúr termelőszövetke­zetei számot vetettek féléves munkájuk eredményével — Már bevezetőben elmondhat­juk: összességében jól dolgo­zott a nyolc közös gazdaság így a Magyar—Mongol Ba rátság Tsz gazdái eddigi munkájuk nyomán majdnem 900 000 FORINTOS TÖBBLETBEVÉTELBE SZÁMÍTHATNAK Szép ■ kilátásaikat elsősor­ban annak köszönhetik, hogy 1800—2000 métermázsa gabo­nával értékesíthetnek többet a tervezettnél. A tsz takar­mánybázisának kedvező ala­kulása révén hízósertéseit a tervezett 110 kilogrammos helyett 135 kilogrammos súlyban adhatja át. Sertés­húsból tehát mennyiségileg túlteljesítés várható annak ellenére, hogy a tsz darab­160 holdon végzett, 40 kilo­grammos eredménnyel végző­dött lucernamagfogás éppúgy hozzájárul a közös jövede­lem gyarapodásához, mint — például — az, hogy a serté­seket egyedenként 20 kilo­grammos többletsúlyban ér­tékesítik. A sőrét a terve­zettnél 45 kilogrammal hiz­lalják kövérebbre. A Petőfi Tsz-ben — e más tekintetben kiválóan műkö­dő gazdaságban — kis hiba csúszott a számításba. A lu­cerna magfogását nem a szo­kásos második, hanem a har­madik kaszálás idején végez­ték — gyenge eredménnyel. Emiatt félévkor két fillérrel csökkent a munkaegység tervezett értéke. Nem sok pénz, pótlására mégis sokat tettek a gazdák. Nyomban nyolcezer, addig nem terve­zett naposbaromfi beállítását határozták el, sőt részben már végre is hajtották. — A Petőfiben megszokott neve­lési eredmények reményében e baromfiak értékesítéséből 80—100 000 forint kerül majd a közös pénztárba. További 120 000 forintot kapnak húsz fiatal üszőért, melyet a sa­játnevelésű állományból ad­nak el — szintén terven fe­lül, tenyészállatként. A Sallai Tsz-ben a remélt­nél kevesebbet ígér a rizs, a burgonya, az állattenyész­tés. A tervezettnél többet ad azonban a magfogás, a ker­tészet, a borsó. Mindent ösz- szevetve: a tervezett munka­egység értéke ma változat­lan. Az Oj Reménység Tsz-ben 91 métermázsa többlet-lucer- namagra számítanak. Ha min­den „bevág”, munkaegységük tervezett értéke majdnem 4 szám-tervét nem tudja telje­síteni. A várható bevételek és kiadások figyelembe vé­telével a munkaegység érté­kének 1,46 forintos növekedé­sére számíthatnak a szövet­kezetiek. A várható munkaegység­érték eddig a Béke Tsz-ben alakult legkedvezőbben, hol 2,66 forintos növekedés mu­tatkozik. Bebizonyosodott, hogy a közgyűlésnek forinttal növekedik. Takar­mányvásárlásnál — pénzben jelentős megtakarítás vár­ható; noha EBBEN KEVÉS AZ ÖRÖM, mivel a tsz takarmánymérle­ge, amúgy sem mutat bizta­tó képet A sertéshizlalás emellett majdnem 300 000 fo­rintos veszteséggel fenyeget. Ennek oka jórészt a korata­vaszi — azóta nem csekély részben megszüntetett — gon­dozási hibákban keresendő. Az Üj Reménység Tsz szám­vetését, noha az számszakilag nem kifogásolható, kissé op­timistának tartjuk..« Az Alkotmány Tsz-ben bú­zából 315 000 forinttal többet érőt arattak a tervezettnél Százezer forintot meghaladó túlteljesítés mutatkozik lu- cemamagfogásból. Sajnos, majdnem 350 000 forinttal kevesebbet ígér a rizs; az ál­lattartásnál viszont 52 000 fo­rintos túlteljesítés remélhető. Ma 27 fillérrel kevesebbet ér iiiiiiiimmiHimiiiiimimiiiiiiiMiimiiimmi Nemzetközi vásár Sydneyben Huszonhárom ország rész­vételével Sydneyben meg­nyílt a nemzetközi mintavá­sár. A kiállítók között van a Szovjetunió, Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Hollandia, In­dia és más országok. A szovjet pavilon a vásár legnagyobb kiállító helye, s a kiállított tárgyak száma meghaladja az ötezret. Kiál­lították egyebek között — az első és a második szputnyik modelljét is. (TASZSZ). a munkaegység, mint ameny- nyire tervezték. Az Üj Élet Tsz-ben — s ez megyénkben sem ritkaság — ebben az évben különösen jól szervezték a munkát Szépen ígérnek a kapások, idejében elvégezték a szénahordást. Idén a gazdáknak — úgy lét­szák —■, alig lesz szerencsé­jük a rizzsel, mely a gondos, jókor végzett után vetés elle­nére is két métermázsával kevesebbet ígér holdanként a tervezettnél. Dicséret illeti a szövetkezet állattenyésztőit is, elsősorban a baromfigon­dozókat. A várható bevételi többlet kiegyenlíti a várható többletkiadást, illetve termés- kiesést. A gyenge tsz-ek közé tar­tozó Vörös Október Tsz gaz­dái — ismert problémáik el­lenére is — JÓ MUNKÁT VÉGEZTEK az elmúlt félévben. Különö­sen az állattenyésztés, az ál­lattartás nyújt kedvező ké­pet Hízók s egyéb jószág értékesítéséből a szövetkezet kereken 80 000 forintos több­letbevételre nem alaptalanul számít A bevételek és kiadá­sok aránya eddig a tervezett­nél kedvezőbben alakult; így remélhető, hogy a munkaegy­ség értéke zárszámadáskor 3 forinttal haladja túl a terve­zettet. Városszerte tapasztalható, hogy a tsz-ek gazdáinak nem szállt fejébe az eddig kiví­vott dicsőség; a tavaszi-nyári idény igyekezetével dolgoz­nak. így is helyes ez; hiszen Egyetemei nemzetközi kapcsolatai I960, végéig számos egye­temünk és főiskolánk kötött együttműködési szerződést külföldi felsőoktatási intéz­ménnyel. Ez év elejéig tíz ilyen megállapodás született. A Pécsi Pedagógiai Főiskola rendszeres kapcsolatot tart a Lipcsei Pedagógiai Intézettel, A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Ecetem pedig a Frei- bergi Bányászati Akadémiá­val. Az egyezmények rész­vevői kicserélik egymás kö­zött tudományos kísérleteik­ről szóló írásos anyagaikat, tanmeneteiket, oktatási ter­veiket, ezenkívül lehetőség nyílik arra, hogy néhány egyetemi hallgató megismer­hesse a külföldi egyetemek életét, munkáját. A magyar egyetemeken számos fiatal készül orosz szakos nyelvtanárnak, akik közül a napokban ötvenen utaztak a Szovjetunióba, hol úttörő táborokban segédne­velőkként gyarapítják nyelv­tudásukat. Az idén ismét több egyete­münk tárgyal együttműkö­dési szerződés megkötéséről. Fűrészpor L. E. szolnoki dolgozó pa­nasszal kereste fel szerkesz­tőségünket. Késmárki bog­nár kisiparostól 10—15 kiló­ra tehető fűrészport vett, s tíz forintot fizetett érte. Ne csapja be senki a másik em­bert, — mondta panaszo­sunk. S igaza volt, hiszen a fűrészpor mázsája csak 16 forint. Lehet, hogy a szóbanforgó fűrészpor azért drágább, — mert kisipari munkával ké­szült? ÉRDEMES VOLT MÓDOSÍTANI AZ EREDETI TERVET mée messze a zárszámadás... Harmincöt holdon termesztettek vöröshagymát a kenderest Haladásban. Képünkön Fábián Zsigmondné, Csorna Sán- dorné, Farkas Ilona és Dikovics Erzsébet munkacsapatá­nak a tagjai tisztítják a felszedett vöröshagymát, s utána átadják a MÉK-nek. Szárad a fa így szárítják a kisújszállási Vas- és Faipari KTSz udva­rán a fát. Ebből készítik az exportra kerülő munkapado­kat, Képünkön Csizi János és Veres Lajos a stócok tete­jét szegélyezi. Kétezer épület készült el már az idén a termelőszövetkezetekben Nyolcezer szakmunkás. 32 mérnök és technikus a szövetkezeti építőbrigádokban Amilyen mértékben feje­ződik be az aratás a termelő- szövetkezetekben, olyan ütemben meggyorsulnak az építkezések. Igaz, az idén a mezőgazdasági munkák dan­dárja sem jelentett „holt sze­zont” a beruházásokban, s ez mindkét terület jobb munkaszervezését dicséri. A Földművelésügyi Miniszté­riumban most összesített ada­tok szerint a termelőszövet­kezetek évi építési tervének eddig mintegy 40 százaléka valósult meg, s ez — figye- lembevéve a mezőgazdasági építkezések szokásos üteme­zését — jó eredmény. Annál is inkább, mert az idei be­ruházási program jóval ne­hezebb feladatokat ad az elő­ző évieknél. A szövetkezetek­ben az idén 10 500 épületet emelnek, kétezerrel többet, mint 1960-ban, s a tavalyi 45 százalék helyett most az épületeknek csaknem 70 szá­zaléka házi kivitelezésben készül. A tervezett épületek egy­ötöde, több mint 2000, már elkészült, s ezeket már igény­be is vették. Ezenkívül meg­kezdődött a munka további 4500 épületen is. A sorrend megfelel a beruházási politi­ka általános követelményei­nek: leggyorsabb ütemben a sertés- & baromfiólak ké­szülnek, hiszen ezek a leg­könnyebben üzembehelyez­hető és a leggyorsabban meg­térülő beruházások. Nagyré­szük egyszerű kivitelezéssel, szerfából épüL Az idei termelőszövetkezeti beruházások az állami, taná­csi építővállalatok és a kis­ipari szövetkezetek dolgozóin kívül kereken húszezer ter­melőszövetkezeti tagot foglal­koztatnak. A kétezernél több házi építőbrigád már jelentős szakmai erőt képvisel: a bri­gádvezetőknek több mint egyharmada kőműves-mester vagy művezető, s a tagoknak több mint egyharmada szak­munkás, kereken nyolcezer szakmunkás dolgozik a brigá dókban. A szövetkezetek házi építkezéseinek méreteire és színvonalára jellemző, hogy a közös gazdaságok az idén már 32 építészmérnököt és technikust is alkalmaznak (MTI) László elvtárs, a Szolnok megyei Építőipari Vállalat vezetője egyszer azt mondta; kár lebontani az épülő szol­noki Ságvári út tengelyében lévő egyemeletes banképüle­tet, — egyszerűen odébb kell tolni. Álláspontját most is tartja. — A bontási díjért és egy új épület költségéért odébb lehetne tolni a szóbanforgó emeletes épületet — mond­ja —, hiszen hazánkban volt már ilyesmire példa. Emele­tes lakóházakat, sőt még templomot is toltak odébb. Egy év alatt biztosan végez­nénk ezzel a munkával, sőt valószínűleg rövidebb idő alatt is, hiszen télen is dol­gozhatnánk, nem úgy, mint egy új épületen. •— A banképület állaga külsőleg szemlélve jó, lehet­séges volna az épület helyé­nek megváltoztatása. Ahhoz természetesen megfelelő vizs­gálatokat kellene folytatni először a beruházóknak. Sze­rintem megérné a fárado­zást, hiszen bontáskor az anyag jelentős része kárba vész, s az új anyag felhasz­nálása sokba kerül. Elképze­lésünk valóraváltásával meg­mentenénk a sok anyagot a pusztulástól, s mindjárt egy jó állapotban lévő, teljesen kiszáradt épületet nyernénk. A banképület a városképbe is beillik. Mit szólnak ehhez a mű­szakiak* — A ház odébbtolása mű­szakilag megoldható — han­goztatja Kiss elvtárs, az épí­tők főmérnöke; — Ilyen jel­legű munkát már végeztünk, bár kisebb mértékben: a szovjet hősi emlékmű mint­egy 200 köbméteres tömbjét vittük odébb a Hősök tere rendezésekor. A bankházat is szívesen odébb tolnánk, tetszene nekem ez a munka. Megéri a költséget? Az ötlet kivitelezhetőségét Odébb tolják a bankházat? a beruházók sem tagadják, csak azt mérlegelik; érde­mes-e a bankházat odébb tolni, vagy inkább bontsák le. — Ügy terveztük először, s a városrendezés tervében most is úgy szerepel — mond­ja Bálint András, a megyei tanács tervosztályának fő­mérnöke —, hogy lebontjuk azt a házat Részletesebb gazdasági és műszaki számí­tást kellene végezni, hogy megtudjuk: érdemes-e az építők által felvetett mód­szerekhez folyamodni. Ha a ház odébbhúzása felemészti a bontás és az új ház építési költségét, akkor inkább az építést kellene vállalni. így korszerű, valójában a város- központba illő épület kerül­ne a Ságvári körútnak arra a szakaszára. Az ügyben a döntés azon­ban elsősorban a városi ta­nácsot illeti. — Csak szanálással lehet­ne megoldani a bankház odébbtolását — feleli kérdé­sünkre Pélyi Ferenc, a városi tanács építési- és közlekedési csoportjának vezetője, — A mellette lévő épületeket el kellene bontani, s erre most nincs lehetőség. Szerencsé­sebb megoldásnak tartanám a ház lebontását. Természe­tesen majd külön bizottság mondja ki a végszót. — S mikor? — Előreláthatóan 1964-ben fogunk az úgynevezett déli csomópont kinyitásához. — S mivel előretartással kell dol­goznunk, a bankház sorsának eldön­tése 1962 végén aktuálissá válik. íme a vélemények. Hozzá­juk talán annyit: van még idő a döntésre, de a helyzet pontos felmérését már meg kellene kezdeni, hogy idejé­ben tiszta képet kapva, mi­nél gazdaságosabb megoldás­ra szülessen döntés, s. b. A virágok birodalmában A kapun lévő tábla felírá­sa mindössze ennyi: Kerté­szet! Belépünk, de a várt színpompa helyett csak kép­zeletünk fest ragyogó színe­ket. Illatot sem érzünk. A virágok a melegházakban rej­tőzködnek. Míg Papp Dénesre, a Ker­tészeti Vállalat igazgatójára várunk, addig Gilányi Mik­lóssal, a központi telep veze­tőjével beszélgetünk. — Sok virágot ültetnek? — Sokat és sokfélét. Pri­mulából kétezret, hortenziá­ból, ciklámenből öt és félez­ret, melegházi szegfűből két­száz négyzetméter alapterüie- ten, asparáguszból kétezret. “ Megnézhetnénk őket? — Hogyne! A melegházak U- és tört­vonalakban húzódnak. Belé­pünk az egyikbe. A hőség negyven fokos. — Mindig ilyen meleg van itt? Gilányi elvtárs így vála- szoL — Sajnos, nem. Ez a meleg­ház már korszerűtlen. A ke­mencét fával fűtjük és ez na­gyon költséges. Igaz, a váro­si tanács azt ígérte, hogy még az idén három meleg­házba bevezetteti a központi fűtést. — Van már központi füté- ses házuk? ~ Igen! — s indulunk is megnézni. Ez tisztább és könnyebben kezelhető itt minden. — Ne higyjék, hogy tele­pünkön nincs semmi új, itt van példának a szétbontható, bárhol felállítható melegház — mutat rá az egyikre. — A Budapesti Közútihíd Vállalat­ul kaptuk. Míg megtekintjük, megér­kezik Papp elvtárs is. Tőle városparkosítási munkálatai­ról érdeklődünk. •— Az idei terv? — Parkosítjuk a József At­tila út két sávját, nagyszalá- sú munka vár ránk az új hídfeljáró töltésénél, a Köl­tői Anna úton, a Marx-park- ban és a Kossuth utcán, az. Irodaház mellett. E két utóbbi munka csak akkor kezdődhet el, amikor a gázvezeték fek­tetése befejeződik. — Korszerűsítijc-e a park- fenntartást? — Igen! A fű kézi kaszálá­sa már a múlté. Két motoros fűkaszáló gépünk van. Ma­gyar gyártmányok ezek, s jól beváltak. Beszélgetünk. Ha nem is panaszképpen, de megemlíti, hogy igen kevés a parkok ápolását szolgáló költség. Mindössze 2,40 forint négy­zetméterenként. Ezzel szem­ben drága a fűmag, mázsán­ként 2200 forint. Márpedig terv szerint tízezer négyzet- méteren gyepesítenek, a ah­hoz sok kelL A megyeszékhelyet pedig sokkal csinosabbá és virágo­sabbá kell tenni, mert a vi­rág, a zöldellő gyep is jele a város fejlődésének, szépülé­sének. *— Garamszegl — — ÖTEZERREL TÖBB volt az általános iskolások száma az 1960/61-qs oktatási évben, mint az 1959/60-asban. A mulasztások száma ezzel szemben örvendetesen csök­kent az előző évhez viszo­nyítva, amikor 13 nap esett egy-egy tanulóra, most pedig csak 6,6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom