Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-25 / 200. szám
1961. augusztus 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megcsináljuk túlórában ? A szerdán tartott ipari tanácskozás az első félévi eredmények szépséghibájaként állapította meg a nagymérvű túlórafelhasználást. S nagyon igaz ez a megállapítás. Az első félévben a megye iparában 239 000 túlórát használtak fel. A minisztériumi iparhoz tartozó vállalatoknál a bázishoz képest 17,7 százalékkal nőtt a műszak utáni foglalkoztatás mérve. Ez közel ezerkétszáz munkás egy hónapi munkaórájának felel meg. Az első félévi termelési eredmények értékelésénél ezeket a tényeket figyelembe kell vennünk. Mondhatják sokan, hogy szükség van a túlórákra. Ezt senki sem tagadja. Egy-egy új gép üzembeállításánál eltöltött túlórák általában helyesek, a gép mielőbbi üzem- behelyezésével elősegítik a termelés nagymérvű növelését Más esetek is indokolttá tehetik a műszak utáni foglalkoztatást — ezt senki nem vitatja. Azt viszont már igen, hogy olyan mértékű túlórázásra van szükség, ami a megye iparában az első félévben tapasztalható volt Az év eleji veszteségi dő- tanulmányok azt mutatták, hogy bőven van még lehetőség a napi munkaidő jobb kihasználására. Mégis — néhány minisztériumi iparhoz tartozó vállalattól eltekintve — nem tapasztalható kellő törekvés a veszteségídők megszüntetésére. Ugyanakkor a túlóra jelentős mértékben növekszik. E két tény nagyon ellentmond egymásnak. Nagyon nehéz bizonygatni a túlórák szükségességét, ha közben a Tisza Bútorgyárban négyszeresére, a Tisza Cipőgyárban másfélszeresére, a jászberényi Aprítógépgyárban szintén másfélszeresére emelkedik a kieső munkaórák száma. A kisújszállási Faipari Vállalatnál a teljesített órák két százalékát' teszi ki az állásidő. Az É. M. Szolnok megyei Építőipari Vállalatnál az év első öt hónapjában a munkaidőkihasználás csak 70 százalékos volt. Tagadhatatlan tény, hogy mindebben közrejátszik néhány nehezen megoldható probléma — így például áramellátási nehézségek, hirtelen bekövetkező géptörés, stb. — de az esetek vizsgálata azt igazolja: jobb szervesó és irányító munkával felére lehetne csökkenteni a veszteségidőt. Ez tény, s adódik belőle a következtetés: ha kihasználjuk a munkaidőt, nem lesz szükség ilyen mérvű túlórázásra. Haladéktalanul hatékony intézkedéseket kell tehát foganatosítani a műszak utáni foglallMztatás csökkentésére. Annak meg különösen elejét kell venni, hogy a túlóráért járó bér kifizetése nélkül, csak a teljesítményt díjazva, túlóráztassunk embereket. A martfűi Tisza Cipőgyárban volt erre példa. Előfordult, hogy ha a műszak alatt nem teljesítette napi előirányzatát egy-egy műszak, akkor a művezető addig bent tartotta a munkásokat, míg a napi tervet nem teljesítették. Megengedhetetlen az ilyen eljárási Fel kell végre számolni azt a nézetet, miszerint „nem baj, ha eltolunk valamit, majd megcsináljuk túlórában”. S. B. Nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket értünk el a járványok megelőzésében Az egészségügy egyetlen területén sem olyan kézenfekvő a megelőzés jelentősége, mint a fertőző betegségek, járványok elleni küzdelemben. Mégis a felszabadulás előtt a járványügyi munka jórészt abban merült ki, hogy egyes járványok idején különböző egészségügyi intézkedéseket tettek, nem volt szó a járványok tervszerű megelőzésérőL A szocialista egészségügy alapelveinek megfelelő megelőző járványügyi munka alapjait tíz évvel ezelőtt teremtették meg a megyei epidemiológus hálózat felállításával. A körzeti laboratóriumok megalakítása lehetővé tette, hogy az egyes megyék maguk oldják meg a járványokkal kapcsolatos bakteriológiai feladatokat. Az Országos Közegészségügyi Intézet pedig, miután korábbi bakteriológiai és oltóanyagtermelő munkakörének nagy részét más intézményeknek adta át, mint tudományos kutató intézet, megteremtette a járványügyi munka tudományos alapjait. Az új. járványügyi rendszert a KÖJÁL- ok, a közegészségügyi és járványügyi állomások megszervezése tetőzte be. A KÖJÁL-ok hatósági jogkörrel intézkednek körzetük közegészségügyi, járványügyi kérdéseiben. Hazánkban 32 fertőző betegséget kell bejelenteni. Általában a fertőző betegségeket szigorúan el kell különíteni, szükség esetén kórházban kell őket ápolni. A járványok megelőzésében az utóbbi években fokozatosan kiépített széleskörű védőoltási rendszer játssza a legfontosabb szerepet A megbetegedési és halálozási statisztika egyaránt a járványügyi helyzet nagy javulását mutatja. A legszembetűnőbb eredményt a gyer- mekbénulásos járványok leküzdésében értük el. Azelőtt átlagosan 300 megbetegedést jelentettek be évente. Ez a szám járványos esztendőkben nem egyszer ezer fölé emelkedett, az 1957. évi nagy járvány pedig 2334 megbetegedést okozott. A Sabin-féle védőoltások eredményeként, amelyekben kereken két és félmillió gyermek részesült, 1960-ban mindössze 38 megbetegedést jelentettek be, de ezek közül is több esetben nem volt típusos a klinikai lefolyás és negatív volt a virusvizsgálatok eredménye. A 38 bejelentett esettel Magyarország Hollandia után a második helyen áll Európában. Járványügyünk fejlődését és a védőoltások hatékonyságát mutatja, hogy míg 1931-ben százezer lakosra 98,4 hastífusz-megbetegedés esett és a betegek 12,1 százaléka meghalt, 1960-ban csak 5,1 megbetegedés esett százezer főre és a megbetegedetteknek mindössze 1,4 százaléka halt meg. Hasonlóan kedvező eredmények mutatkoznak a diftéria és a szamárköhögés járványoknál. Járványügyünk nagy sikere a malária és a kiütéses tífusz teljes felszámolása. Megfelelő védőoltás hiányában azonban változatlanul problémát jelent az influenza, a hepatitis, a disentéria és a kanyaró. Közel 6 millió tanuló Lengyelországban Nemsokára megkezdődik az iskolaév. Lengyelországban közel 6 millió tanuló lépi át az iskolák küszöbét. Csaknem 50 százalékkal emelkedik a mezőgazdasági iskolák tanulóinak száma és így eléri a 86 000-et. 136 új üzemi iskola nyílik az idén. A szeptemberben megnyíló új iskolák száma 657. Ebből 621 az általános iskola, 21 a gimnázium és 15 a szakiskola. Az új iskolákba természetesen új tanárok is kellenek. A lengyel pedagógusok száma az új iskolaévben 18 000-rel emelkedik. r r r A közelmúltban megjelent kormányhatározat értelmében az ipar területén működő gazdasági, párt- és szak- szervezeti, valamint tanácsi vezetők továbbképzésére üzemgazdasági tanfolyamokat szerveznek. A tanfolyamra azok a több éves vezetői gyakorlattal rendelkező vezetők jelentkezhetnek, akik 35. életévüket betöltötték és sem felső, sem középfokú képzésben ne™ vesznek részt, illetve ilyen végzettséggel nem rendelkeznek. A tanfolyami felvétel ügyében — az illetékes felső szervek javaslatára — a felvételi bizottságok döntenek. A tanfolyami képzést a Budapesti Műszaki, az Építőipari és Közlekedési Műszaki, a Miskolci Nehézipari Műszaki, továbbá a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szervezik. A tanfolyam levelező oktatás formájában folyik, A tannlmányi idő 4 félév, amelyből az első félév előkészítő jellegű. A hallgatók a tanfolyam eredményes elvégzése esetén bizonyítványt kapnak, amely a közgazdasági technikumi oklevéllel egyenértékű. A tanfolyam hallgatói részére — mint azt a határozat hangoztatja — a kötelező foglalkozások megtartása és az egyéni tanulás céljára heti 8 óra munkaidő-kedvezményt, a vizsgákra való felkészülésre pedig évenként 24 nap tanulmányi A szolnoki Szerenádmuzsika. — Falusi híradó. — Mezriczky Lajos zongorázik. — A Badár- család hagyatéka. — Nováki: Vidám nyitány. — Jászkunsági krónika. *=> Műsor- zárás. VÍZKIVÉTEL A TISZÁN szabadságot kell biztosítani. A kötelező foglalkozásokra utazó hallgatóknak az előbbi kedvezményeken felül útiköltségtérítés is jár. A munkáltató 1600 Ft jövedelem- határig a teljes, 1600—2200 Ft-ig terjedő jövedelem esetén pedig az útiköltség 50 százalékát köteles megtéríteni. Az útiköltségtérítés azonban — az általános rendelkezéseknek megfelelően — az üzemgazdasági továbbképző tanfolyamok hallgatóit is csak akkor illeti meg, ha az utazási távolság az 50 kilométert meghaladja. Tiszabő mellett működik megyénk egyik legnagyobb vízkiemelője. 24 szivattyú emeli át a vizet a Tisza- gáton s juttatja él a környék termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak földjeire. Eddig minden évben 20 szivattyú üzemelt itt s most a Tisza alacsony vízállása miatt még 4 szivattyúval bővíteni kellett a vízkiemelő művet. SZÖLLŐSI REMÉNYEK C Miiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuimiiuiiuiiiiiuuuiiiiiiuiiiuuiiiujiu Emlék tavalyról A TOLL EMBERE vajmi kevés szívderítő emlékre bukkanhat a tiszaszöllősi Szarvas Sándor Tsz tizenkét esztendős történetében. A közös gazdaságot agrárproletárok alapították; jobb híján lumpenproletár társakkal szövetkezve. Az utóbbiak egyikéről-másikáról ma már senki sem tudja, merre jár. Nem is kíváncsi rá. Néhá- nyuktól nemrég szabadultak meg. Aki maradt, szinte kivétel nélkül olyan ember, akiben bízni, akinek munkájára számítani lehet A tanácsházától számítva tán négy kilométeres autóbuszutazás a szövetkezet központja. Leszállás előtt így igazított útba egy füredi ember: — A domaházl megállónál balra visz az út Menjen azon, míg csak valami irtóz- tató rendetlenségre talál. No, az a Szarvas Sándor Tsz központja ... Tíz perc sem telt belé, s megsejtettem, hogy útitársam rég járhatott errefelé. Példás rendet nem találtam ugyan, de kielégítőt igen. Itt-ott még akadt szalma, trágya is — de mégjobban látszott »a takarítás, rendcsinálás nyoma. A nagyistállóba nemcsak tiszta cipővel léphettem, de szennyezetlen lábbelivel is kijöhettem belőle. Péter József. Szurmó Lajos, Tóth Béla, Köteles József valóban gondozója a jószágnak. — Tejjel fizet a szerétéiért a tehén — így Szurmó Lajos, ki nagyon helyesen véli, hogy a munkát nem szó, de eredmény dicséri igazán. — Kétezertizennégy litert terveztünk tehenenként erre az évre. Legkésőbb szeptember elsejéig teljesítjük az évi tervet. — Akkor bizonnyal meglesz a prémium ... Szurmónak szavát szegi valami. Társai közül is egy szól csupán, az sem többet ennyinél: — Ha ... ÉVEK KESERŰSÉGE, csalódottsága árulkodik ebben az egyetlen szóban. Az idén érkezett elnököt — Borsós Lajost — annyian előzték meg, ahány apostolról tud a Biblia. Tizenketten... ígéreteik javarésze mondott, vagy írott malasztnál többnek nem bizonyult. Hogyan higgyenek hát ezek az emberek, kiket annyian — mondjuk csak ki! — becsaptak?... Jószerencsénél több, hogy az új vezetőség eddigelé minden ígéretét teljesítette. Nemes Lajos és Molnár Gábor már eddig négyezerhatszáz forint jutalmat megszámolva tapasztalhatta: a vezetők állják Szavukat. A két tehenész ebben az évben kizárólag extrém minőségű marha átadásával tette eredményessé a közös munkát. A fejőgulyások számára a közgyűlés zárszámadásra ígért prémiumot. A terven felül kifejt tej értékének harminc százalékát. — Lényegében már megvan az éves terv is. Mit gondol. elvtárs, kaphatnánk-e előlegbe egy kis périumot? Ezt Köteles József kérdi, ki egy nagyobbacska, s három apró családot nevel Akkor nem tudtam kérdésére felelni, most azonban már igen. A szövetkezet még mindig sok gonddal küzd, noha a tervezett kiadásokra már megteremtette az alapot. A sőrések nem azért kaptak előbb jutalmat, mert közelebb állnak a vezetőség szívéhez... Értékes munkájukkal olyan többletértéket állítanak elő, mely a gazdálkodás zavartalansága érdekében egyszerűen nélkülözhetetlen. Mondok jobb újságot is, melynek bizonnyal Tolvaj Bálint, Nagy Géza, s Potor- nai Miklós szintén megörül... A tanyasiak, s a központban lakók eddig nem tarthattak tehenet. Nem, mert számos szomorú eset bizonykodott afelől, hogy sokan egészen helytelenül értelmezték a „miénk” fogalmát Emlékezzünk csak, mire vetemedett a télen özvegy D. La- josné, kit háztartásában két kereső legényfia segít... — D.-né a közösből elemeit szénával (nem szalmával, szénával!) fűtött akkor, midőn a tsz 50 vagonos abrak- és 20 vagonos szálastakarmány hiánnyal küszködött. S noha még ma is előfordul, hogy egyesek a megengedett kóstolgatáson túl kosárban viszik haza az elcsent paradicsomot, gyümölcsöt — lényegesen javult a közszellem. A tsz így már szívesei ad az istállót építeni óhajtóknak vályogot, faanyagot. Azt azonban elvárja, hogy a jószág-férőhelyet igénylők is segítsenek magukon. Persze, a nagyon elfoglalt tehenészeknek nehéz időt sza- kítaniok az építkezésre. Hajnal Mihály, az agilis KISZ- titkár megnyerhetné az ifjúkommunistákat arra, hogy a családos gazdáknak segítsenek az építésben. Megérdemelnék hiszen — mint a gulyások mondják —, társadalmi munkával ők is készséggel járulnának a közös vagyon gyarapításához. Mihelyt megkapják a szükséges anyagot: karámot építenek a szarvasmarhák részére. Batki Jánostól — ki párttitkár és állattenyésztési agNemcsak írott törvény, ... erkölcsi kötelesség is minden vezető számára a beosztottak testi épségének védelme, a balesetelhárítás fokozása. Államunk hathatósan segíti ilyenirányú munkájukat. A Tisza Cipőgyárban például röntgenrendelőt építettek. Kvarclámpát, laboratóriumi felszerelést, műszereket, elektromos strigulátort, stb. szereztek be. Folyamatban van egy új röntgengép beszerzése is. Jónéhány ehhez hasonló példát lehetne megemlíteni a megye üzemeiből. Ezek után joggal várható, hogy a helyi vezetők is megtesznek mindent a dolgozók testi épségének megóvásáért. A tények viszont ennek ellenkezőjét tanúsítják. Az első félévben ugyanis 443 három napon túl gyógyuló baleset volt, s miattuk 7027 munkanap esett ki a termelésből. A bázisidőszakhoz képest rosszabbodott a baleseti statisztika, nőtt a halálos kimenetelű balesetek száma is. Az élelmiszeriparban, a könnyűiparban és az építőiparban 30 százalék felett van a balesetek számának növekedése. Ez elsősorban annak a következménye, hogy formálisak a baleset- védelmi szemlék, felületesek a balesetvédelmi oktatások. A tények arra intenek: nagyobb gonddal, több felelősséggel kell óvni a dolgozókat. Nemcsak a törvényeknek, erkölcsi kötelességünknek teszünk eleget ezzel. <S. B.) Főpróba a Szolnoki Cukor* gyárban A Szolnoki Cukorgyárban tegnap kezdték meg a hosz- szúnak Ígérkező kampány előtti főpróbát. Két napon át tartják üzemben a gépeket, berendezéseket, hogy az esetleges hibák kibukkanjanak, s augusztus 29-ig, a kampány kezdetéig kijavíthassák azokat. iiuiiiiiiiiiiiiiiHimiiiiiiiiiiiniiiiNiimiiiiiii e-i A MEZŐGAZDASÁGI dolgozók egészségvédelme érdekében három tsz tagot küld a vöröskereszt megyei szervezete Budapestre, a 4 hónapos önkéntes ápolónői tanfolyamra. Az iskolából visszatérők a városoktól messze eső tanyaközpontokban végeznek majd egészség- ügyi felvilágosító munkát ronómus — tudom, hogy remélhetőleg rövidesen megszűnik a nagyistállóban a trágya fárasztó saroglyázása. Batki elvtárs bátyja bányavidéken, a Dunántúlon dolgozik. Már megkapta öccse kérő levelét: kerítsen valahonnan egy kimustrált de még használható csillét. A tsz patronálói minden jóakaratuk mellett sem képesek erre. Nem, mert a patronáló szerv — az Országos Mentő- szolgálat ... SOSE LEGYEN a Szarvas Sándor Tsz gazdáinak sürgős szüksége a patronálók segítségére: őszintén kívánom. A derék egészség- ügyiek megtalálták az okos támogatás módját a maguk munkaterületén. Tavasz óta hetenként egy délutánon a tanyaközpontban a mentők küldötte orvos fogadja a gyengélkedőket. Hasonló gyakorlati segítséget nyújt — egyebek mellett — a községi tanács. Megbízottja kéthetenként fogadónapot tart a tsz központban így nem kell a gazdáknak egy járlatlevélért, valamiféle igazolásért félnapot elvesztegetniük. Más kérdés, hogy a tanácsi készséggel a künnla- kók nemigen élnek. Ennek egyik oka, hogy csak tizennégy család lakik a közelben; a másik... a másik még külön szóra érdemes. (Fohitntiuk) Borváró Zoltán Üzemgazdasági továbbképző tanfolyamok ipari vezetők részére
