Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-19 / 195. szám

1961. augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 6-H JÁSZBERÉNYI KÖRKÉP H­Jászberény—Rougely Mezőgazdasági kiállítás nyílik öröm és büszkeség a gyár­nak ha gyártmányaik bejár­ják a világot. S mennyivel nagyobb öröm az, ha egy hí­res találmányt világhódító útjára elkísérhetnek, s ma­guk mutathatnak be „szülői”: a tervezők, s a kivitelezők. Márpedig éppen ez történt. Az English Electric nevű an­gol társaság a kezelésében lévő Rougely-i gyártelep ré­szére egy száz megawattos hőerőműhöz szükséges Hel­ler—Forgó-féle hőelemet rendelt a jászberényi Fém­nyomótól. Ez év kora tava­szán háromtagú küldöttség: Kiss Tibor, Pálinkás István és Nagy László utazott Rou- gelyba, hogy szakmai taná­csaikkal segítsék a szerelést. A háromtagú brigád már visszatért Magyarországra, de Angliából azóta is a leg­jobb hírek érkeznek. A hű­tőelemek fennakadás nélkül, kitűnően működnek. Kiss elvtársók élmények­Nyárvégi délelőtt. Nem éppen csúcsforgalmi idő egy művelődési ház életében. Ép­pen ezért álmosító csendet vártam és szorgalmas mun­ka, lázas előkészületek képe fogad. A dekoratőr, fiatal, karcsú nő, egy ismeretter­jesztő előadás öles plakátját razolja, gondosan föléhajol- va. Kiss János művészeti előadó feltornyozott köny­vek, névsorok, kimutatások között üldögél: azokból ál­lítja össze a jövő évad szín­játszóprogramját. ■ a terve­ket. — Óriási hírem van! Mam- mut-csoportot létesítünk a kultúrházban. — Ne ijesztgessen, mire jó az? — No, nem őslényekről van szó, csupán arról, hogy a városi KISZ-bizottsággal egyetértésben egyetlen nagy csoportba szervezzük a ki­sebb üzemek, az fmsz és a területi KISZ-szervezetek színjátszó együtteseit. — Nem lesz baj abból, ha megfosztják őket önállósá­guktól? — Ellenkezőleg. Ennek az egy csoportnak tudunk igen jól képzett szakértő vezetőt biztosítani, s a nagy létszám lehetőséget nyújt komolyabb darabok előadására. Műsorra tűzünk két vagy három 3 fel- vonásos darabot is., Balázs Béla: Hazatérés. Egri Viktor: Virágzik a hárs, Gergely Márta: Száz nap házasság című művei szerepelnek a tervek között. Az Irodalmi Színpadunk József Attila-es- tet tervez, s ők maguk dra­matizálják egy modern nyu­gatnémet író „Ami az ajtón kívül maradt” című regényét. — Az Irodalmi Színpad­nak talán inkább szavaló­esteket kellene rendeznie? — Nem hiányzik majd az sem. Lesz egy estünk a vi­lágirodalom szerelmi költé­szetéből, s egy másik békéről szóló versekből, melyet főleg élű fiatal költők műveiből kel telve jöttek vissza a nagy útróL — Repülőgépen utaztunk. Egyszer szálltunk le, Párizs­ban. Már maga a repülés pompás élmény volt, és kü­lönösen az ismerkedés az ot­tani városokkal és az embe­rekkel. London szédületesen nagy, kilencmillió ember él többnyire négy-öt emeletes épületekben, nagyrészük egy­emeletes kis családi házak­ban. S jó néhányan a külvá­rosi nyomortanyákon. — Nekünk nagy újdonság volt a „Balra hajts” is, mellyel az angliai közleke­dés eltér a kontinens vala­mennyi országától — teszi hozzá Pálinkás elvtárs. — S érdekes a földalatti vasút- juk, mely több emelet mély­ségben húzódik, s a vonalak egymás fölött haladnak. — Bennünket egyébként hideg udvariassággal fogad­tak, de aztán munka közben jól összebarátkoztunk. állítunk össze. A legtöbb műsorunkkal tájolunk is, s a zeneiskolások részvételével összeállítunk egy humoros, szórakoztató, zenés progra­mot tanyasi közönségnek. Szeptemberben újra megin­dulnak a szakköreink... — Köszönjük, de erről most hallgasson a fáma! Hozzájuk majd munka köz­Nagyszabású mezőgazda- sági kiállítás nyitja meg ka­puit augusztus 19-én Jász­berényben. Megnyitóbeszédet Nyíri Béla, a megyei tanács vb. elnökhelyettese mond délután 4 órakor a Jász Múzeumban, majd a vásár­téren tenyészállat bemuta­tón vesznek részt a kiállítás látogatói. A megrendezésre kerülő tenyészállat bemutatón ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok büszkeségeinek bírálatára kerül sor. A kiállítás egyik érdekes­sége lesz augusztus 20-án, délután 2 órai kezdettel a vásártéren megtartandó 16- és fogatverseny. A tsz-ek, állami gazdaság és az Állami Méntelep hajtói és lovai mé­rik össze ügyességüket, gyorsaságukat. Augusztus 20-án, vasárnap délután 6 órakor mutatják be a díjazott tenyészállato­kat és ezzel az állattenyész­tési kiállítás véget is ér. A mezőgazdasági kiállítás másik programpontjára csü­törtökön délelőtt 10 órai kéz­„Hűvös“ meglepetés Rövid ideje került az üzle­tekbe a szá2 literes Lehel hűtőszekrény, s máris nagy népszerűségre tett szert. A Fémnyomó és Lemezárugyár most újabb meglepetést tar­togat a háziasszonyoknak. Még ez évben elkészül egy 70, literes abszorpciós rend­szerű, kisebb méretű hűtő- szekrény nullszériája. Az új hűtőszekrénynek több előnye lesz. Kilencven cntiméteres magssága köny- nyebbé teszi elhelyezését az úgynevezett pultszerű kony­hában. A tervezők célszerű belső berendezésről gondoskodnak, jól mosható műanyaglapok­kal borítják, s az ajtó belső oldalán is tároló rekeszeket helyeznek el benne. A hűtő- szekrény tetejét műanyagle­mez borítja, s ennek követ­keztében munkaasztalként is használható. A Lehel—70. nevű, újtípu­sú hűtőszekrényeket jövő év második felében kezdik majd árusítani a kiskereskedelmi boltok. dettel kerül sor. Ez alkalom­mal a megyei állattenyész­tési szakemberek tanácskoz­nak a Fémnyomó Klubban, és ugyancsak ezen a napon tekinthetik meg az érdeklő­dők a mezőgazdasági szakis­kola bemutató tangazc' ságá- nak állattenyésztését is. A mezőgazdasági kiállítá­son bemutatják a tsz-ek és az állami gazdaság növény- termesztésben elért eredmé­nyeit, sőt a tsz-ek fajboraiból borkóstolót is tartanak. A jászberényi mezőgazda- sági kiállítást augusztus 26-án, délután 5 órakor díj­kiosztással zárják. Városszerte közismert, ré- szegeskedő, munkakerülő em­ber volt Csibra István, aki legutóbb a Köztisztasági Vál­lalatnál dolgozott egy rövid ideig Családapa létére nem törő­dött gyermekeivel. Pénzt csak nagy ritkán adott haza, sőt amit otthon talált — ha rájött a szomjúság — azt is elvitte és eladta. így vált meg téli­kabátjától, a legszükségesebb élelmiszereiktől, egyebektől. Egyik tivomyázása alkal­mával megszabadult utolsó fillérétől és mivel nem tu­dott otthon szerezni, betört a Takarékosak a jászberényiek A város OTP fiókja ugyancsak forgalmas hely: a lakosság zö­me részt vesz a takarékossági mozgalomba. Ennek illusztrálá­sára talán egyetlen adat is elég: a bérből és fizetésből élők 75 százaléka váltott takarékbetét­könyvet. — A statisztikai adatok szerint Jászberényben az egy főre eső átlagbetét eléri a 3000 forintot. Igen nagy az érdeklődés az OTP lakásépítési akciója iránt, r- Eddig 60ö-nál többen vették igénybe az OTP hitelt, házépítés céljából. Az Aprítógépgyár kör­nyékén valósággal új városrész nőtt ki a földből. E házak pedig csaknem kizárólag ilyen módon épülnek, többségük 2 szoba, für­dőszobás. Jászberényben sokan érdeklőd­nek a szövetkezeti és társasház építési akció iránt is. A város azonban ezekbe mindezideig nem nevezett be, így csupán magán­ház építésről lehet szó. Jelenleg 80 építése folyik. Köztisztasági Vállalathoz. Mást nem találva, elhozta onnan a többezer forint ér­tékű légsűrítőt. Néhány száz forintos áron kínál gáttá az embereknek. Természetesen nem akadt vevő. A légsűrítőt árokba dobta, s zölddel letakarta. A rendőrség másnap ott találta meg. Eljárás indult ellene, most már nem csupán ifjúság el­leni bűntett, hanem lopás miatt Í9 és a bíróság egy évi börtönre ítélte a közelmúlt­ban megtartott tárgyalás so­rán. „Végeladás — nncs maradás“ Legalábbis a szezonvégi lei* árusítás során leértékelt szán- dálok, fürdőruhák, fehérne­műk és hasonlók számára biztos, hogy nincsen a Lehel Vezér téti textil és cipőkis­kereskedelmi boltban. Az utóbbi napok során a 37— 38—39-es métetéfeben az utol­só párig minden szandál' elfo­gyott, csak kisebb számokból árválkodik a polcon egy-két pár. A szezonvégi kiárusítás forgalmára jellemző, hogy míg az üzlet naponta 3—4000 forintot szokott bevételezni mindenfajta cipőkből, most csupán a könnyű nyári női ci­pők napi 4—SOOO forintot hoztak. Az 5—6 forinttal olcsóbbá lett kartonok, s a műsely­mek is nagy népszerűségnek örvendtek. Általában elmond­ható, hogy viharos érdeklődés mutatkozott a női cikkek, s jóval kisebb a férfi divatáruk iránt. Számlálhatatlanul sok vevő fordult meg a boltban az el­múlt tíz nap során, s akadt olyan is, aki több mint 1000 forintért vásárolt a leértékelt cikkekből. S amint az üzlet­vezető kiszámolta: ugyan­azokért a dolgokért normál árún 1800 forintot fizetett volna. Képzelhető, hogy á leérté­kelés híre valóságos ostromot vonzott a megrakott pultok ellen. A kilenc eladó azonban derekasan tartotta a frontot, nem volt fennakadás, és a vásárlók is türelmesen várták ki a bonyolult műveletet: a 20—40 százalékkal olcsóbb árak kiszámítását. Elvégre: megéri., é Kulturális hírek Az Állami Déryné Színház aug. 12.-én, szombaton este nagy si­kerrel Játszotta Miljutyin: Juani­ta csókja című operettjét. Augusztus 19-én az Országos Rendezd Iroda a magyar nóta kedvelőinek szerez szép estét „Csak egy kislány” című műso­rával. A műsorban {ellép Palló Imre, Vörös Sári, Boros Jolán, Kürthy Éva, Xekeres Sándor, Pethes Ferenc, Bojtor Imre és a KISZ KSzpontl Művészegyüttes BTiJH4‘7^iiAkarHi ben kopogtatunk be. Z. J. Előtted az alaktalan tő* meg és gyakorlott kezed ügyességével, keményre ed­zett izmod erejével, gondol­kodáshoz szokott agyad munkájával hasznossá vál­toztatod a haszontalannak látszót. Dolgozni jó... Dol­gozni nagyszerű, mert mun­kája nyomán az ember megízleli az alkotás fensé­ges varázsát. A munka árán nőttek Jd tíz év előtt a satnya kuko­ricát termő földből az Ap- rítógépgy&r korszerű épü­letei. És a tíz év alatt ezer és ezer gépet teremtett e gyárban az ember alkotó kedve. A MUNKA DICSÉRETE Kovácsműhely. A hevítő sziszegő és rőt lángnyel- vecskéket fű ki izzó torkán. A vörösrevált vasakat fo­gók kapják derékon. Erős kezek parancsára ékek kö­zött formálódnak a kívánt alakra. Arrébb fülsiketítők a koppanások és csattaná­sok: százkilós kalapácsok verik az izzó vasbugákat. A kovácsok közül az egyik, a legidősebb, Nagy Sándor, az aki már a gyár születése óta ezen az üzem­részen dolgozik. — Nehéz munka — mon­dom. — Negyven év alatt meg­szoktam — mondja és meg­igazítja drótkeretes pápa­szemét. Alacsony és vé­konynak látszó ember, nem olyan, mint amilyennek festeni szokták a kovácsot... — Ebben a szakmában mindig tudtam pénzt ke­resni. Jó szakma ez! Arcán az ezernyi ránc nevetősre szalad. • Nevét meghazudtolóan szőke férfi Czigány István, aki saját bevallása szerint idomszerkesztő, köszörűs és fúrógépkezelő. — Ennyiféle szakmája ■van? — Tulajdonképpen csak előrajzoló lennék, de néha besegítek itt-ott. És ha már értek hozzá — mert meg­tanultam a tíz év alatt — miért ne dolgoznék ott is? — S a legszívesebben? — Előrajzolok. Az idom- szerkesztéshez nagy rajzis­meret kell. És figyelem. De végigkíséri az ember a gyártás menetét... — Milyen pontossággal dolgoznak? — Tizedmilliméter. Kö­szörülésnél századnyi pon­tosság kell, de van olyan munka, ahol még ennél is nagyobb. És ez a nagyszerű benne. • Szürke nagy gépen, a ne­héz kulccsal csavarokat húz Palásti János szerelő-laka­tos. Mások talán egyhangú­nak látják munkáját, de 6...? — Amióta üzemelni kez­dett a gyár, az első perctől ezt a munkát végzem. — Miért szereti?-— A tehetetlen semmi­ből, alkatrészekből okos és ügyes gépet állítunk össze. Kezünk nyomán, a sze­münk előtt alakul ki min­den ... Helyén vannak a csava­rok, pillanatnyi szünethez jut. És most, hogy szabad­ideje van, nem ül le és nem pihen, hanem magyarázza nekem, hogy mi történik a gumikalenderrel. Mert nagyszerűen érti amit csi­nál és szereti, s akarja, hogy más is értse. És sze­resse. * Az esztergagépek egyen­letes búgását elnyomják az üzem egyéb zajai. Az egyik gép fölé kerekképű, középtermetű ember, Mi- zsei István hajlik. Most, hogy felém fordul, látom, barna bajuszában már fe­hér szálak bújnak meg, gyermekien tiszta szeme pedig vastagkeretes üvege­ken néz át. — Ez a csúcseszterga az enyém, de már dolgoztam mindegyiken: 1951 óta va­gyok itt. — Mtf esztergál? — Fedeleket... Itt, en­nek már kész a pereme, most a furat következik. Aprítógéphez kell majd, speciális alkatrész. — Szereti munkáját? — Ez a kenyerem és a szórakozásom. Fortélxjos valami az eszterga, minden nap újat mutat. Megunni9... Nem lehet. Sőt, mindig ta­nulni kell az új és újabb fogásokat. 'A műhelycsarnok festett asztallal és padokkal beren­dezett irodájában számol Böröczky Ferenc üzemtech- nológus. — ... akkor még Pestre jártunk dolgozni. De meg­alakult a gyár és végre megszűnt az állandó utaz­gatás ... örültünk a gyár­nak. És mégis voltak, akik átjáróháznak nézték kez­detben. Rég volt. Aztán másról beszél: — Nyolc év előtt még az esztergapad mellett álltam. Tanultam és... — Érdemes volt? ■— Ha egyszer újra visz- szamennék, akkor is, ott is erezném: érdemes volt ta­nulni. Többet és jobban dolgoznék, mint azelőtt. —- De ez jobb? — Jobb: százféle munká­hoz kell értem, tudni min­dent: mit, miéh tesznek az emberek... * Dolgozni jó... Az ember munkája nyomán ízleli meg az alkotás fenséges vará­zsát... A munka árán nőtt naggyá az Apritógépgyár. amelyben évtized alatt ezer és ezer gépet teremtett az emberi alkotó kedv. Szántó István t ^wwwwwwwvwvwwwwwwwyvwww Cj gyártmányok a ktsz-ben Az egyre gazdagodó s min dinkább bővülő Vegyesipari Ktsz napról-napra újabb gyártmányokkal Igyekszik öregbíteni jó hír­nevét. Négy hónappal ezelőtt kezdték a Fémnyomó és Lemezáru­gyár megrendelésére gyártani a hűtőgépekhez szükséges motor állórészeket. Ehhez ÚJ részleget hoztak létre s az itt dolgozó női munkaerők rövid betanítási idő után kitűnő készítményeket állí­tanak elő. Havonta átlagosan 120 állórészt tekercselnek, készítenek el. A gyári konstrukció ugyanis nem vált be, a leegyszerűsített és megbízhatóbb állórészek gyártásával a ktsz-t bízták meg. — A ktsz pedig ez alkalommal Is a legnagyobb megelégedésre tesz eleget megbízatásának. A másik nagyon érdekes készítménye a Vegyesipari Ktsz- nek a modemvonalú, nagyon tetszetős hírlap-pavilon. A lakatos részleg igen sok új megoldást alkalmaz — a készülő pavilonok­nál a hely jó kihasználása érdekében. A Debreceni Postaigazgatóság eddig 10 darabot rendelt az új gyártmányból, amely lránt már érdeklődik a városi tanács Is. Flhatározt&k ugyanis, hogy a régi, és a városképet elcsúfító bódék helyébe a ktsz által gyártott korszerű pavilonokat állít­ják feL Uborkaszezon ? — Nem ? MammuUcsoport Évadnyitás előtt a Déryné Kultúrházban Feleségét is meglopta Érdekes bűnügy­ügyben hozott íté­letet a közelmúlt­ban a Jászberényi Járásbíróság. Rácz Imre jászboldbg- házi lakos ügyét tárgyalták, aki el­len csalás és ma- Igánokirathamisí- tás miatt nyújtott be vádat az ügyészség. Rácz Imre a Bercsényi Tsz te- jekocsisa volt már 1959 óta. Az ő fel­adatai közé tarto­zott a szövetkezet és a tagok háztáji tejének a tej be­gyűjtőhöz való szállítása. Rácz a két éven át kizáró­lag egész litereket számolt csak el. A kerek számon fe­lül lévő decilitere­ket saját hasznára fordította. A nyilvántartó könyvben két név alatt is indíttatott erre könyveltette. Az idők során azonban nem elé­gedett meg az ide­genek megcsalásá­val, hanem még feleségét is meg­lopta. A saját te­henük tejének is egy részét erre a két névre íratta. Tíz havi börtön­re és ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság, a 'mellékbüntetésen kívül, a csaló te­jeskocsist új folyószámlát, s a „fölöslegeket” Elzüllött — börtönbe került

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom