Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-18 / 194. szám
m 1981. augusztus 18. Hogyan szervezzük a kukorica silózását? Tanácsolja: Magas László, a Szolnok megyei tanács főállattenyésztő je A legnagyobb tömeget és legtöbb tápértékét adó takarmánynövényünk, a silókukorica termesztése ugrásszerűen fejlődik. 1958-ban 2300 holdon, 1959-ben 12 000 holdon, 1960-ban 18 000 holdon, 1961- ben több mint 20 000 holdon vetettek megyénk termelő- szövetkezetei fő-, illetve másodvetésű silókukoricát. A sok gonddal és fáradsággal megtermelt és hatalmas tö' meget adó silókukorica idejében történő betakarítása, be- silózása nagy feladatot jelent, mert a silózás egybeesik a csépléssel, nyári istállótrágyázással és egyéb, sok kézi-, főleg pedig fogaterőt igénylő munkával. A silókukorica betakarításának megszervezésében fontos a betakarítás helyes időpontjának megválasztása A legjobb betakarítási időpontnak általában azt tartják, amikor a csövek túlnyomó része viaszérésben van. Ezt az időpontot azonban, figyelembe véve a gépesítés jelenlegi fokát — minden silókombájnra hozzávetőleg 100 hold solókukorica betakarítása vár — csak azok a termelőszövetkezetek tarthatják be, amelyek különböző érésű fajták vetésével, illetve szakaszonként történő vetéssel már eleve kiküszöbölték a betakarításban jelentkező torlódást. A többi gazdaságban az a helyes, ha a betakarítás akkor kezdődik el, amikor a silókukorica csövei teljes érésből viaszérésbe kezdenek átmenni, hogy azt a teljes érés bekövetkezése előtt befejezzék. Kétségtelen ugyan, hogy a keményítő érték hozam a teljes érésben lévő kukoricánál a legnagyobb, azonban ezt az érési fokot több okból semmiképpen sem várhatjuk meg Ilyenkor a növény már sokat veszít nedvtartalmából, azi- lázsa emiatt nem zöldtakarmány pótló jellegű. A teljes érésben lévő kukoricánál a vágás, hordás és silótöltés közben jelentősen nagyobb a levä- és szemveszteség — letöredezés és szóródás következtében —, mint a viaszérésben lévőnél. Nem hagyható figyelmen kívül az sem: ha a kukori caszemek már megkeményedtek, az erjedési folyamatra nem reagálnak megfelelően, a szilázsban is kemények maradnak és feltakarmányozás után — az elmúlt években szerzett tapasztalatok szerint — jelentős részük emésztetlenül kerül a bélsárba. Több helyen a silókukorica vetése a kedvezőtlen időjárás miatt, vagy az ápolás elhanyagolása következtében rosszul fejlődött, erősen elgyomosodott. Az ilyen táblának, vagy táblarésznek a növényzetét — melyeknél csőképződésre egyáltalán nem, vagy minimális mértékben számíthatunk — mielőbb vágjuk le és silózzuk be, mert gyorsan elszárad, takarmányozásra értéktelenné vá- lik| A hatalmas tömegű takarmány tárolását hagyományos silótárolási módszerekkel megoldani nem lehet. A hengersilók megtöltése, különösen a silótakarmány kitermelése nehézkes, fáradságos. Az áthajtós falközi silók különböző típusai általában jól beváltak, csak nagy az épü- letanyag-igényük és így drágák. Már 1959-ben, amikor a megye termelőszövetkezeti közös állománya ugrásszerűen megnövekedett és ezzel párhuzamosan a silótér-szük- séglet is, kiszolgálásához a pótkocsi meg- és lerakásához a gépkezelőn kívül hat főre, kisebb teljesítményű silókombájnhoz négy főre van szükség. Lehúzó szerkezet alkalmazása esetén két ember munkáját megtakaríthatjuk. Jó szilázst csak akkor nyerhetünk, ha a takarmányt megfelelően tömörítjük. Az áthajtós rendszerű silónak nagy előnye az, hogy bennük a takarmány gépekkel — elsősorban lánctalpas gépekkel — tömíthető. A silógödörben a tömítést végző gép állandóan és rendszeresen mozogjon. Nagy hiba, ha a tömítést csak nagyobb időközönként, ha csak este végeztetik. Silókukoricából készített silótakarmányt nem kell földelni, kár ezzel szennyezni a takarmányt, tökéletesen erjed, kifogástalan ízű lesz anélkül is, hogy azt leföldelnénk. A földelés mellőzésével emellett sok munkát takaríthatunk meg. Döntő, hogy egy-egy gödör megtöltését három, legkésőbb négy nap alatt befejezzük. Érdemes- e káposztarepcét termelni ? Szabó János, a tiszaföldvá- ri Aranykalász Termelőszövetkezet mezőgazdásza szerint: igen. S ezt a véleményét számokkal bizonyítja. Az idén 50 holdon vetették el ezt a jó hasznot hozó növényt. Ezért holdanként egy esetben 3400 forintot kaptak, jár nekik a 20 forintos nagyüzemi felár, mert 150 mázsánál többet szállítottak. Kalászos után nyári mélyszántásba vetettek, 150 kg szu- perfoszfátot adtak a talajnak, tavasszal még 60 kg nitrogént kaptak holdanként, s minden különösebb munkaráfordítás nélkül jól jövedelmezett. S még csak az sem állja a helyét, hogy kiska- szával kell aratni, hiszen a szomszédos Lenin Termelőszövetkezetben teljesen géppel vágták a repcét, utána rendfelszedővel csépelték el, Donkó Pál megyei termelési felügyelő ugyancsak hasonló példákat soroL A kun- madarasi Uj Barázda Tsz 9 mázsás átlagtermést ért el, a rákócziújfalui Űj Élet szövetkezeti gazdaság teljesen géppel takarította be a termést Jó talajokban 12 mázsát is megad a repce, termesztése igen gazdaságos. Dolgos élet után — nyugodt pihenés Alapító tagja, a jászkiséri Kossuth Termelőszövetkezetnek idős Korsós Ferenc bácsi. Annakidején 8 hold földdel lépett be a szövetkezetbe. Három éve ment nyugdíjba. Nyugdíja mellé megkapja a Kossuth Tsz-től a gabona járandóságot és még más egyébbel is segíti a tsz. Gondtala. nul tölti napjait az idős szövetkezeti gazda. Juhászok vizsgatétele Közel fél éve, hogy megyénkben megkezdődött a tsz- tagok szakmunkásképzése. E c így dolgoznak a megye legjobbjai Beszélgetés az Alattyáni- és a Cibakházl Gépállomás fSagronómusával kidolgoztunk néhány egyszerű módszert a tárolásra és ezeket a kenderes! Vörös Csepel Tsz-ben be is mutattuk. Itt a deszka palánksiló mellett bálázott rizsszalmából készült falklözi siló, rő- zse-palánk siló, cirokszár palánksiló típusokat mutattunk be. Ezek a típusok valameny- nyien jól beváltak, sok helyen alkalmazták megyénk termelőszövetkezetei. Különösen elterjedt a géppel készített ároksiló, amelyből megyénkben közel 300 000 köbméternyi készült 1959 őszén a kuncsorbai Vörös Október Tsz-ben kipróbáltuk a kazlak közé történő silózást — kitűnő eredménnyel. A kuncsorbai példát 1960-ban már sok termelőszövetkezetünk követte: Alkalmazható végső esetben a föld feletti, kazalban (zsombolyaszerű en kiképezve) történő tárolás is. A silótakarmányok tárolására tehát igen sok egyszerű, jó módszerünk van. A Szolnok megyei termelőszövetkezetek példája nyomán az áthajtós ároksilóban tárolást, illetve a kazlak között történő silózást ajánlhatjuk elsősorban, mint olyan módszereket, amelyek olcsók te, gazdaságosak is, de a szakszerűség követelményeinek te megfelelnek. Minden tárolási formánál fontos az, hogy gépi töltésre alkalmas legyen. Ha 5—6 méter szélességnél keseknyebb a silótér, akkor a töltés nagyon nehézkes, a taposást végző gépnek mindig ki kell jönnie a silóból, helyet adva a vontatónak, illetve a pótkocsinak. Ilyen silónál az áthajtós siló két vége elé feltétlenül terítsünk vastag szalmaszőnyeget, nehogy az állandóan ki- és bejáró gép — főleg lánctalpas traktor — sok földet, szennyeződést hordjon a takarmányra. Különösen az alábbiakra hívom fel a figyelmet: a) Jó előre gondoskodjunk a betakarító, valamint a silózó gépek kijavításáról, rendbehozásáról. Csak az a gép tud a követelményeknek megfelelő munkát végezni, melyet jól karban tartanak. b) Gondoskodjunk elegendő szállítóeszközről. Szovjet gyártmányú silózókombájnokhoz közepes (2—3 km-es) távolságra 6—7 közúti pótkocsira van szükség. Egyéb kisebb teljesítményű járva- szecskázó kiszolgálásához 3— 4 pótkocsit osszunk be. A szállításra szolgáló járműveket oldalmagasító berendezéssel kell ellátni. c) Meggyorsítja a vontatók ürítését, ha a takarmányt arról lehúzatjuk. Lehúzó szerkezetet fából, drótkötélből, vagy lánc felhasználásával házilag könnyen el lehet készíteni. d) Az elegendő számú pótkocsi mellé feltétlenül állítsunk be annyi kézi munkaerőt is, a silókombájnok kiszolgálásához, hogy azok zavartalanul, fennakadás nélkül üzemelhessenek, szervezési hiba miatt ne kelljen le- állniok. Szovjet silókombájn Míg a tizenhét gépállomás közül a jászkiséri-, a kunszentmártoni-, a szolnoki- ás [ a tószegi alatta van a megye átlagának, addig Alattyán 14, Cibakháza pedig 16 százalékkal magasabb teljesítményt ért éh Varga István, a Cibakházi Gépállomás főagronómusa Sós Imrével, az Alattyáni Gépállomás főagronómusával egyetértésben annak tulajdonítják az eredményeket, hogy gépállomásukon évek hosszú során kialakult egy traktoros törzsgárda. Erre a törzsgárdára bizton támaszkodhat a gépállomás és a termelőszövetkezetek vezetősége. Ezeknek a traktorosoknak vérükké vált a munka. Mondhatni, szakemberekké váltak a földeken. A törzsgárda legjobbjai — a kommunisták — nemcsak a munkavégzésben mutatnak példát, hanem az új, és szerződtetett traktorosokat te segítik. A Cibakházi és Alattyáni Gépállomáson két műszakban dolgoznak a traktorok. A gépállomás vezetői megbeszélték a tsz vezetőivel a munkaerő biztosítását A termelőszövetkezetek vezetői által nyújtott segítség a közös célt szolgálja. A két gépállomás brigádvezetői és körzeti szerelői a munkaterületen irányítják a gépeket és lehetőleg ott, a helyszínen javítják a meghibásodásokat így a gépek állandóan üzembiztosak. Szigorú munkai egyel, met követelnek. Ahogy Varga elvtárs megjegyzi, ezévben a Cibakházi Gépállomáson csak három munkafegyelem sér' tés fordult elő. A munka zavartalan menete érdekében az Alattyáni- és Cibakházi Gépállomás vezetői állandóan a területen tartózkodnak és ha intézkedésre van szükség, személyesen keresik fel a tsz vezetőségét Ebben a hatalmas munkában a járási párt- bizottság is mozgósította erőit és ellenőrzéseik közben közvetlen segítséget nyújtanak a traktorosoknak. Igen jelentőségteljes a párt- bizottságok segítsége abban, A LÓ KERDEZ — Három esztendeje áll a tlszaföldvári Lenin Tsz-ben ez a fénylő hidroglobus! Mié t kell nekem mégis három kilmnéter távolságról, a vasútállomástól hordanom a vizet? ' - V - V , - „ V . . • hogy á termelőszövetkezetek betakarítási munkáit sürgeti. Alig két hét választ el bennünket a kitűzött határidőtől. így feltétlen arról kell beszélnünk» mit lehet még tenni e rövid idő alatt a nyári mély szántásért, hogy minőség ben és mennyiségben is megfeleljen a követelményeknek. A két gépállomás főagronómusa szerint legfontosabb, hogy az elkövetkezendő napokban megyénkben minden traktor két műszakban szántson. Ahol a cséplést befejezték, a szántásra való átállási idő a legminimálisabb legyen. A gépállomások vezetői és szerelő munkásai biztosítsák a tökéletes munka legfontosabb feltételeit. A két élenjáró gépállomásnak sem lesz könnyű az elkövetkezendő két hét. Bár bíznak abban, hogy — ha a termelőszövetkezetek kellő segítséget nyújtanak a trágyázandó területek leszó- rásában — be tudják tartani határidőt. A termelőszövetkezetek két műszakban biztosítsák a trágyaszórást. Talán soha sem volt olyan fontos a helyes kooperáció a gépállomások és a termelő- szövetkezetek között, mint most Jól szervezett munkával meg lehet valósítani az őszi betakarítás zavartalan elvégzését. A lemaradt gépállomások elsőrendű feladata, hogy felzárkózzanak az élenjárók mellé. Ehhez azonban hathatós intézkedésre van szükség. A tsz-eknek biztosítani- ok kell a folyamatos munkához a területet. Ha ez megvan, akkor a gépállomás helyesen tudja elosztani és szervezni erőgépeit, így csökken az üresjárat, megszűnik a kapkodás. Az a termelőszövetkezet segít jól a nyári mélyszántás gyors, minőségi befejezésében, amelyik szántandó területéről térképpel és elvégzendő munkautasítással látja el a gépállomás dol- gozóit. ^ v y v < A. B. rövid idő alatt mintegy kétszázan jelentkeztek, hogy megszerezzék a szakmát bizonyító állami Oklevelet Ahol szükség van szaktudásra, oda csak megfelelő képzettségű tagokat állítanak szövetkezeteink. A szakmunkásokat — természetesen — anyagiakban is segítik; 10 százalékkal több munkaegységet írnak javukra. A növénytermesztő, állattenyésztők (méhészek, szarvasmarhatenyésztők baromfigondozók) után a juhászok is jelentkeztek a szakmunkás vizsga letételére. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya tanfolyamot szervezett számukra. Egy hónappal ezelőtt harminc jászsági és kunsági juhász vállalkozott erre a dicséretes feladatra. A tsz közgyűlése küldte őket. A tanulás idején is megkapják a munkaegységet, ezenkívül a 100 forintos vizsgadijat is a közöstől kapják. A juhászok nem kis feladatra vállalkoztak. Ezek az emberek az iskolapadot már néhány évtizede otthagyták. A legjobb juhászok érkeztek erre a tanfolyamra: B. Kovács Balázs a mezőtúri Vörös Október Tsz-ből, Peres István a törökszentmiklósi Dózsa Tsz-ből, Kisnémet László a jászberényi Vörös Csillag Tsz-ből — és így lehetne tovább sorolni a neveket. A hallgatók a nagyüzemi juhtenyésztés mesterfogásai mellett megismerkedtek többek között a juhok mesterséges megtermékenyítésével is. A vizsgabizottság az elmúlt napokban a hallgatók felének kitűnő bizonyítványt adott, de a többiek sem vallottak szégyent Tóth Ferenc bácsi, a jászkiséri Táncsics Tsz juhásza 69 éves. Életéből hatva- nat a juhok mellett töltött. Azért fogott ismét papírt, ceruzát, hogy magához hasonló juhászokat neveljen. V. K. Jó búzatermés a jászságban A jászapáti járásban az eddigi felmérés szerint a jászapáti Velemi Endre Termelő- szövetkezet érte el a legjobb gabonatermést, 14,36 mázsás holdanként! átlagával. Bár nem lehetetlen, hogy a jász- alsószentgyörgyi Petőfi Tsz ezt az eredményt még megfejeli. A jászladányi termelőszövetkezetek átlagtermése is elérte a tervezett átlagot. Igaz, hogy Jászladányon az adottságok nem a legjobbak, s így 10 mázsán felüli búzatermésük nincsen.
