Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-20 / 169. szám

lsei. július 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s • * Uzemáirendezés a Tisza Bútorgyárban A felszabaduló területen megkezdik a gépi festést Idén májusban történt elő­ször, bogy a szolnoki Tisza Bútorgyár dolgozói nem tud­ták teljesíteni tervüket. 180 konyhagarnitúrával keveseb­bet gyártottak. Lemaradásuk fő oka az volt, hogy a kony­habútor gyártásához nem volt meg a szükséges munkáslét­szám, s az új dolgozók nem tudták elérni az előírt terme­lési szintet. Így aztán a ne­gyedév már zökkenőkkel kez­dődött. Májust lemaradással zárták. A vállalat műszaki vezetői kiderítették ugyan a zavar okát, de mire a megtett in­tézkedések eredményt hoz­tak, eltelt a negyedév első hónapja. A féléves terv tel­jesítését becsületbeli köteles­ségüknek tartották a bútor­gyáriak. A pártszervezet és a szakszervezet többízben is foglalkozott a termelésben mutatkozó zavarok okaival. Növekedett a brigádok közöt­ti verseny. S mire elérkezett az első félév vége, nemcsak elké­szült a tervezett 7600 kony­hagarnitúra, hanem 25 ki­vételével már valamennyi a boltokba is került, vagy éppen úton volt. Az utolsó hónapot a máso­dik félév felkészülési idő­szakának is tekintették a gyár dolgozói. Űj tervek, új elgondolások születtek, ame­lyek alapját a kenderpozdor- ja felhasználása teremtette meg. Az említett anyag a fé­nyezett bútorok gyártásánál már jól vizsgázott Az új anyag felhasználása nagy felelősséget rótt a vál­lalatra. A kenderpozdorja nedvszívó képessége na­gyobb, mint a fenyőfáé. Ezért vált szükségessé, hogy az új anyagból készült alkatrésze­ket már a vállalatnál ellássák alapfestéssel, s így a pórusok elzárásával megakadályozzák a vízfelvételt Az első alkatrészeket a ré­gi mázoló eljárással alapozták le. A kézi munka termelé­kenysége alacsony volt Most jött jól az évek óta csak kí­sérleti célokra használt lakk­öntő gép, amellyel az öt napi termeléshez szükséges 800 al­katrészt alig félnap alatt le- dlapozhatták. A műszakiak szerint ez az idő is tovább csökken, hiszen az első alka­lom csak bevált kísérletnek számít A gyár az egyre növekedő termelés miatt jelentős helyhiánnyal küzd. A terü­letnyerés érdekében az egyes üzemrészeket át kell helyezni. A pozdorjalapok szabásával kevesebb a munka a szabá­szatban, úgyszintén a gépház­ban is. Átvisznek tehát gé­peket a szabászműhelybe a felszabaduló helyre. Csökken a munka az enyvezőben is. Ezért egy részleg átkerül a szerelőműhelybe, hogy helyet adjon annak az üzemrésznek, amelyik a karospadot, a sze­metesládát, a fiókokat készíti. Ez a nagy vándorlás az üzemen belül már megindult. A költözöködést úgy szervez­ték meg, hogy közben a ter­melésben se legyen kiesés. Előreláthatólag augusztus vé­gére új helyre kerül minden; üzemrész és felszabadul a te-l rület a színes gépi festés megkezdéséhez. Az elgondo­lások szerint először csak a leemelhető alkatrészeket vi-' szik át az öntőgépre, s ké­sőbb, ha már a festékszóró fülke is megépült, teljesen felválthatja a régi kézi festé- ses eljárást a modern tech­nika. A gyár jelenlegi beosztása nem teszi lehetővé a mégna- gyobb arányú üzemátrende­zést. De ez ma már felesleges volna. Készülnek ugyanis a bútorgyár rekonstrukciójának kivitelezési tervei. Hamarosan megkezdődik az építkezés és 1963 végére az ország legnagyobb és leg­korszerűbb konyhabútor gyára ontja az idei ipari vásáron nagy sikert aratott konyhagarnitúrákat Amíg a rekonstrukció be nem fejeződik, az üzem ebben az évben mintegy — ^kóstoló­ként” — 50 garnitúra gyártá­sát tervezi, *■» PP — c A fűtőháziak félévi tükre A Kolozsvári-híd merész­ívű, karcsú teste elválasztha­tatlan Szolnok képétől. Mo­torok, gépkocsik, kerékpárok suhannak rajta, gyalogosok sietnek; Gyakran előfordul, hogy teljes egészében füstbe burkolódzik a híd. Mozdo­nyok pöfékelik, zihálják fel­felé a füstöt, a kormot. A szolnokiak tudják: a fűtőház mozdonyai, személy- és te­herkocsijai gördülnek lent a sínpárokon. A munka mindennapi meg­szokott medrében folyik a Szolnoki Fűtőháznál. Dolgoz­nak a főnöki irodában, a ja­vítóműhelyben. Az induló szerelvényeken a mozdony- és kocsiszemélyzet végzi munkáját A műszakiak, a gazdasági vezetők íróasztal mellett és terepen ellenőrzik, mérik, kutatják a munka eredményeit, hibáit Bozsó Andrási, a fűtőház főnöke szívesen szakít időt hogy — ha vázlatosan is — de képet adjon a Szolnoki Fűtőház első félévi munká­járól. — Zavartalanul, a menet­rend betartásával végeztük I „ ... , munkánkat. A múlt évtől el­térően, az elmúlt hónapokban vezettük be a nagyteljesítmé­nyű mozdonyokon a három pár személyzet-rendszert, s ezzel ugrásszerűen megnövel­tük a mozdonyok kihasználá­sát. Nyolcvanhat újítást nyújtottak be dolgozóink fél­év alatt, ebből hetvenhatot el is fogadtunk. Négyszáz­negyvenháromezer forint megtakarítást hoztak ezek az ötletek népgazdaságunk kony­hájára; (Tizenkilencezer fo­rint jutalmat osztottunk ki értük). *— Melyek voltak a legje­lentősebb újítások? — Például a rakodógép szállító-emelőberendezés, amelyet Kiss László, Hamar Balázs és Csapó János készí­tettek. De hasznos újításnak bizonyult Farkas Sándor, Tóth László és Danajka Kál­mán ötlete is: a fékalkatrész- vizsgáló prőbapad.«; Nyílik az ajtó, hóna alatt iratokkal a fűtőház üzem­gazdásza, Faragó Mihály lép be kék köpenyében. Az üzemgazdász szemével is ér­dekes volt az elmúlt hat hó­nap. Május 31-ig négymillió négyszázötvenezer forintot takarítottunk meg, — mondja Faragó — melynek nagyré­sze a 7820 tonna szénmegta­karításból adódott Abból is jelentős megtakarítás szár­mazott, hogy Szolnok és Bu­dapest között igen sok moz­donyt az előírt terhelésen fe­lül is kihasználtunk, vagy ahogy vasutas nyelven mond­ják: sok túlsúlyban lévő mozdonyunk volt Ezekből a számokból tevő­dik össze az az eredmény, melyet legjobban így fejez­hetünk ki: a fűtőház első fél­évi termelékenységi tervét 113 százalékra teljesítette. Húsz év alatt nyolcszorosára nő az ország nyárfaállománya Az erdőgazdaság távlati terve szerint tízezer hektár nyárfát telepítenek az or­szágban, s ezzel húsz év alatt a mostaninak nyolcszorosára nő a nyárfa-állomány. Ez a faellátás megoldásának kulcs­kérdése: a nyár adja a két leginkább faigényes iparág: a bútor- és papíripar alap­vető nyersanyagát. Emellett nagy előnye, hogy gyorsan nő, 20—30 év alatt kétszer nagyobb fatömeget ad, mint általában a többi fafajok. A nagyarányú nyárfa-telepítés után 20—30 év múlva a mos­taninál 40 százalékkal több fát termelhetnek ki az erdő- gazdaságok. A nagyarányú nyárfa-tele­pítés tudományos megalapo­zására és legjobb anyagának kiválasztására széleskörű ku- tató-nemesítő munkát végez­nek az Erdészeti Tudomá­nyos Intézetben. A sárvári kutató-állomáson, a világ minden részéből 500 nyár- fajtát gyűjtöttek össze. Ezek közül választják ki a meg­honosítható fajtákat és az új hazai fajták nemesítéséhez szükséges alapanyagot. A mostani telepítéseknek már egyharmada az ilyen újfajta. A nemesítéssel egyidőben keresik a nyárfák telepítésé­imiiiiiiimmiiiiiiiHHiNiniiiiiiiiiiiiiiMiiUHi Kétszeri fiaztatással huszonkettes fialási átlag A kunszentmártoni járás termelőszövetkezeteiben egy­más után születnek a ki­emelkedő eredmények az ál­lattenyésztésben. Bata Lajos, az öcsödi Kossuth Tsz ser­tésgondozója a sertések he­lyes takarmányozásával, gon­dozásával elérte 100 anyako­cánál kétszeri fiaztatással a huszonkettes fialási átlagot. Dicséret illeti azért is, hogy a fialástól számított kilenc hónap alatt hízót adott a nép­gazdaságnak. re legalkalmasabb talajt és mikroklímát. Pontosan elem­zik az ország legszebb nyár­erdőinek talaját, éghajlatát, a lehullott lombok, levelek laboratóriumi vizsgálatából pedig a nyárfák tápanyag­igényét állapítják meg (MTI) Ä Szovjetunióból és Csehszlovákiából inár a jövő évre várt traktorok érkeznek A Szovjetunióból az idén ezer MTZ 5—1 típusú Belo­rusz traktort vásároltunk. Ezek a gépek már megér­Heüer-féle hűiőtorony Játék után jól esik a pihenés, no meg egy kis tere-fere. Vidáman telik az újszászi gyermekek nyári vakációja. Angiidban A KOMPLEX Külkereske­delmi Vállalat és az English T Company 1958 elején kötött szerződése értelmében az angliai Rugeley-berl épülő többszáz megawatt kapacitá­sú hőerőmű egyik 120 mega­wattos gépegysége Heller- féle légkondenzációs hűtőbe­rendezéssel üzeméi s annak alumínium hűtőelemeit a ma­gyar ipar szállítja. Rugeley- ban már felépült a világ leg­nagyobb hűtőtornya, amely- i nek magassága meghaladja a 1100 métert A légkondenzá­ciós hűtőtoronyba 15 méter magas hűtőelemeket építet­tek be. Az új erőmű 120 me­gawattos gépegységét és a magyar szabadalmon alapuló légkonden2ációs hűtőberen­dezést az év második felében helyezik üzembe. Szilágyi András * A mindentudó juhász A juhásszal még tavaly nyáron találkoztam fenn a havason. A magasból rézs­útoson hullott a meleg eső egyenesen a nyáj és a juhász nyakába. Kelet felől újabb záporzsinórok közelítettek. De sem a nyáj, sem a juhász nem törődött a sűrű zápor­ral. fittyet hányt neki. Az idősebb juhok tovább legel­tek, a fiatalabbak testvérie­sen összefogtak, összekapasz­kodtak, s egyetlen meleg bundaréteggé állottak össze. A juhász meg csak mosoly­gott a nyája ügyes manőve­rén. Könnyen tehette, mert szürkés-fekete esőköpeny volt rajta, fején meg jól zá­ródó műanyag sisak. — Ejnye, de szép köpenyed van — mondtam neki, s le­ültem mellé. — Ügy látom, modem juhász vagy, haladsz a korral. — Még nem vagyok, de le­szek — felelte a fiatal le­gény —. amikor majd meleg juh-hodályokat építünk, cur- kája juhok helyett finomsző­rű juhokat tartunk, különle­ges sajtokat készítünk. s DDT-oidattal kergetjük el a legyeket a fejőedények kö­zeléből. — Es ez meglesz valami­kor? — kérdeztem, s adtam a kétkedői. — Már hogyne lenne, ben­ne van a távlati tervünkben Legkésőbb három év múlva m*váén csoháv'nak táska- • Romániában £10 maeyar trö. rádiója lesz. Anélkül föl se megyünk a hegyre. A vezető­ség kötelezte magát. Ahogy odaültem a juhász mellé, barátkozásunk első percét azzal töltöttük, hogy egymás nylon köpenyét gusz- táltuk. *— Szép az elvtárs kabátja — szólt a juhász, s elisme­rően csettintett a nyelvével. — Szép, szép — feleltem neki —, de a tied nemcsak szép, hanem jó is. Puha, fi­nom, hajlékony. Nem szakad, nem törik. Az enyém még az első szériából való. Azóta tö­kéletesedett a gyártás, és ol­csóbb lett az anyag. Ugye, hogy még egyszer se kellett javítani? — Nem bizony. De vigyá­zok is rája nagyon akár a szemem fényire — Másnak is van ilyen köpenye? — Hogyne valamennyi ha­vasi tehenésznek és juhász­nak. Hat darabot hozott az elnök a városból amikor el­végezte az iskolát. — Hát a lányok nem hor­danak ilyet? — D ehogyisnem, de még mennyire hordanak! Mariorá- nak, a menyasszonyomnak is van, meg a húgának, Lu­cának. Egy lány se megy férjhez, amíg nincs nylon köpenye, fejkendője, asztal­kendője. Ez már hozzátarto­zik a mai kelengyéhez. — Hát a népviselettel mi lesz? “ faggattam tovább a juhászt. — A népivselet? Megvan az is. Azt hiszi, hogy a piros- és zöldcsíkos katrineákhoz, meg a szép, hímzett blúzok­hoz nem illik a nylon kö­peny, meg a magassarkú ci­pő? Dehogyisnem! A köpe­nyen keresztül úgy csillog a leány szépsége, ahogy a har­maton áttetszik a virág. Es az ember külön lát mindent, szirmot. bibét, virágport és levelet. ÉS most már én is moso­lyogtam. Ezt (innál inkább megtehettem, mert közben a felhők elvonultak az ég göm­bölyű részéről, letelepedtek a láthatár aljára, s dombtól dombig szivárvány ívelte át a kicsiny tisztást. S én el­képzeltem a Mócvidék, Mára- maros, a Mezőség lányait, amint tiszta nylonban, nép­viselettel keverve elvonulnak az ünnepélyeken, a gainai leányvásáron és mindenhol. Hancurozó bakfislányokat is láttam, virágos és rózsaszínű nylon fejkendőkben, és szé­pek voltak, mind szépek na­gyon. S mivelhogy oly sokat ta­nultam a juhásztól, bepillan­tást nyertem olyasvalamibe, amit eddig nem igen vettem észre, viszonzásul meg akar­tam hálálni valamivel. Savi- nesti-ről és Onesti-ről kezd­tem mesélni, gyönyörű, pati­katisztaságú üvegterm ékről, ahol alig néhány ember dol­gozik. és mégis bámulatos a termelés. Aztán egy csodála­tos fehér porról meséltem a polyvinilkloridról. amelyet Tor dán és sok más helyen is gyártan ak. Ebből készül o műszál, az elszakíthatatlan perion és kapron harisnya és száz másféle holmi. És el­meséltem egy szépasszony is­merősöm esetét, aki nemrég külföldön járt. s világosKék esőkabátját megcsodálták az ottani divathölgyek. — Hovávalósi ez? kér­dezték tőle. — Ez román áru, oda­valósi gyártmány. — Érted te azt juhász, hogy mi már nemcsak a fenyvesek a tölgyesek, a bükkösök, a búzamezők, a juhok és tehenek birodalma vagyunk, hanem az ipar or­szága is. S maholnap annyi nylon holmit fogunk gyárta­ni. hogy külföldre is szállí­tunk belőle. — Értem, persze, hogy ér­tem. És nemcsak értem, ha­nem tudom is — felelte a juhász. — A téli tanfolya­mon tanultam, hogy a kémia a mi egyik ütőkártyánk. Ak­kor fogjuk kibontani a gaz­daságunkat, ha már a terv­bevett gyárak mind működ­ni fagnak. Szerettem volna városi tu­dásommal elkápráztatni a fiatal legényt, elárasztani mindenféle széppel-jóval. perspektívánk csillogásával, de hiába erőlködtem, nem sikerült. A juhász csak ült komótosan mellettem, szívta sodort cigarettáját a párás napsütésben. Mindeyt tudott mindenről értesülve volt mindenre úgy reagált mint aki azt mondja: ennek így kell lennie, a világ folyása már ilyen. Mit tehettem vol­na: tudomásul vettem. Nem­csak a köpenye csillogott: hanem a szeme is, esze is. keztek, és a szovjet kereske­delmi szervek közölték, hogy a jövő évre tervezett traktor­mennyiségből előszállításként még az idén 500-at átadnak. A Földművelésügyi Miniszté­rium Anyagellátó Vállalatá­nak tájékoztatása szerint szerdán a jövő évre várt gé­pekből már 57 megérkezett Záhonyba. Ezeket is épp úgy, mint a már korábban beho­zott Belorusz traktorokat, fő­leg a termelőszövetkezetek kapják. * Terven felüli szállításokat jeleztek Csehszlovákiából is, ahonnan a közeljövőben 100, ötven lóerős Zetor-Szupert és 90 Zetor K. 25-őst kapunk. A terven felül kapott Zetor traktorokat kivétel nélkül a termelőszövetkezetekbe irá­nyítják. (MTI) » LEVELEZŐM IOLUBOL A jászalsószentgyörgyi Al­kotmány Termelőszövetkezet vezetősége jelentette: A jó munkaszervezés következté­ben községünkben 18-án déli 12 órára az aratást sikeresen befejeztük. Ugyanakkor meg­kezdtük az állam iránti kö­telezettségünk teljesítését is. valamint tagjainknak a jú­nius 30-ig teljesített mun­kaegységek után járó gabo­naelőlegek kiosztását. Száz kát. holdra szerződött Ipán növényünk cséplése is be­fejeződött. Az aratás 4deje alatt elvégeztük a szüksé­ges növényápolási munká­kat is. • Az aratás befejezéséről tu­dósít Berkó Sándor is, a Ti szasülyi Állami gazdaságbó1 Leveléből kitűnik, hogy 18- ára gazdaságuknál befejezte! az aratást és 20-ára a cséplési munkákat is elvégzik. A Ti- szasülyi Állami azdaság — mint írja — segítséget nyúj tott a Palotás: Állami Gaz­daságnak, valamint a beseny szögi Rákóczi Termelőszö vetkezetnek. Nem hanyagol­ják el a soronkövetkező me­zőgazdasági feladatokat sem Eddig 310 holdon végezték el a tarlóhántást és 805 hol ­don a nyári mélyszántást A lánctalpas erőgépek két mű­szakban üzemelnek. Folyik a kukorica öntözése is. Levele befejező soraiban a követke­zőket írja: „A Tiszasülyi Ál­lami Gazdaság vezetői min­dent megtesznek a jobb ter­méseredmények elérése, a mezőgazdasági munkák sike­res végrehajtása érdekében.' • Jakab Ferenc párttitkár a Törökszentmiklósi Gépállo­másról írta a következőket: Fehér * Flórián kombájnom eddig 450 kát. hold földről takarította be a gabonát. Mintegy 60 vagon búzát csé­pelt el. Munkájával példát mutat a gépállomás vala­mennyi dolgozójának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom