Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-18 / 167. szám

ft fiZObNOK MEGYEI NtPtAf 1961. július 18. •f-5 ResSd Frigyes A Nap bä; 4.05 h-kor, nyugszik: 19.35 h-kar. Ä Hold kél: 9.33 h-kor, nyugszik: 22.20 h-kocj Időjárásjelentés Várható időjárs: Felhőát­vonulások, néhány helyen zá­poreső, vagy zivatar. Mérsé­kelt, időnként kissé megélén­külő délnyugati, később nyu­gati, északnyugati szél. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet húsz-huszonöt fok között. — MEGKEZDŐDÖTT a paradicsom exportálása a ti- szajenői Tiszagyöngye. Új Tavasz, valamint a Jászság tsz-eiből. Az elmúlt hét csü­törtöké óta 1000 mázsát szál­lítottak be a szolnoki MÉK- hez. s innen tovább Auszt­riába, az NDK-ba és Cseh­szlovákiába. — MEGHALADJA az 5 millió forintot az 1961. első felében végzett társadalmi munka értéke Szolnok me­gyében. Tavaly egy év lefor­gása alatt segített ennyi ér­tékű önkéntes munkával a lakosság a községfejlesztés­ben. — MA JÖNNEK MEG Mi­kosd-Széplakról és Budapest­ről, a szabadsághegyi üdülő­ből a szakszervezetek által nyújtott kedvezményes nya­ralásból a gyerekek. A het­ven általános iskolás 17.19 órakor érkezik a szolnoki MÁV pályaudvarra. — A MOZDONYSZIKRA 30 mázsa lenszalmát gyúj­tott fel és pusztított el július 14-én a Kisújszállás — tur- gonyi állomáson. A tűz oka a szabálytalan vagonírozás volt, s ezért a kocsirendező és a mozdonyvezető ellen eljárás indult. A tüzet a kisújszállási Rúzakalász Tsz és a város önkéntes tűzoltósága oltotta eL — VERSENYEZNEK a kunhegyesi és tiszafüredi já­rás vöröskeresztes szerveze­tei. A versenyzők a taglét­szám és az önkéntes véradók számának emelését, a tiszta­sági mozgalomban végzendő kiváló munkát, valamint egészségügyi előadások szer­vezését tűzték W a verseny céljáuL — MAJDNEM 13 MILLIÓ téglát gyártanak az idén a Kecskeméti Téglagyárban. A tüzeléstechnika tökéletesítése jelentősen csökkentette a ter­melési költséget: ma már a régi 1400 000 helyett csak 7 200 000 kalória meleg szük­séges ezer tégla égetéséhez. — BELEKÖTÖTT ismerő­sébe és szidalmazta azt a újszászi MÄV állomáson O. F. Főtér 4 szám alatti lakos. A botrányokozót a szolnoki városi és járási rendőrkapi­tányság szabálysértési elő­adója 180 forintra bírságolta. — Ú.TRENDSZERŰ falato­zó. büfé és presszó-kombi­nát nyílt a közelmúltban Pusztamonostoron. Az fmsz vendéglátóegység az elavult italbolt helyén létesült. — JÉGKÁR ÉRTE Kisúj­szálláson a Kinizsi és Jász- ladányban a Táncsics Tsz-t. Kártérítésül az Állami Biz­tosító összesen 37 600 forintot fizetett a közös gazdaságok­nak. — HAT HŐNAP ALATT csaknem 7000 mázsa halat fogtak az ország 24 halászati termelőszövetkezetében; A 93 000 holdnyi víz- és 1617 hold mezőgazdasági területen gazdálkodó 1020 tsz-tag ezenfelül még kecskebéka- és kagylóhalászattal is foglalko­zik. — JÚNIUS 30-A ÖTA 41 vagon sárgabarackot szállí­tottunk megyénk tsz-eiből és háztáji gazdaságaiból Len. gyelországba. Csehszlovákiá­ba. az NDK-ba és Nyugat- N émetországba, — AZ ÖNKÉNTES VÉR­ADÓK száma Szolnok me­gyében 1961. első felében 1540 fő volt. Az áldozatkész vér­adóktól 386,6 liter vért vettek 193 315 forint értékben. SZ01N0K megyei Leleplezték Déryné szobrát Jászberény város, a szín­játszás kimagasló alakjának. Dérynének márványszobrot emelt. Az ünnepélyes leleple­zés július 16-án fél U órakor történt. A Május 1 sziget bejáratá­hoz közeli árnyas fűz alatt, ahol Vasas Károly szobrász- művész Carraraj márvány- szobra elhelyezést nyert, gyü­lekezett a város lakossága. Sajnos az alkotó nem tudott részt venni az ünnepélyes ak­tuson, úgyszintén — beteg­sége miatt — távolmaradt a vendégként meghívott Ascher Oszkár, az Állami Déryné Színház igazgatója is. Az ünnepséget a város nagymultú Palotási énekkara nyitotta meg Smetana: Hála­ének című művével. Ezután Bányai János vb. elnök mon­dott ünnepi beszédet, mely­ben a város szülöttjének életművét és emberi nagysá­gát méltatta. A leleplezés után a kegyelet koszorúját helyezték el a talpazatra a városi népfront bizottság képviselői. Az egri Gárdonyi Géza Színház művészei: Gyu- ricza Ottó és Kanalas László: Déryné naplórészletét, illet­ve Ady: „Ifjú szívekben élek” című művét adták elő. Az ünnepséget Mendelshon romantikus kórusműve zár­ta be. A közönség ezután a Jász Múzeumba vonult, ahol az emlékkiállítás megnyitása következett. A vitrinekben ízlésesen elhelyezett emlék­tárgyakat, egykori színházi plakátokat, a városról, és Dérynéről készült fényképe­ket harmonikus egységbe foglalták ossza Sáros András tablói a nagy művésznő nap­lórészleteit és Petőfi örökbe­csű sorait idézik. Este az egri színház elő­adásában került sor Hajdú Júlia: A füredi komédiások című daljátékának bemuta­tására. Hartmann Ágnes tudósító RJtka természeti jelenség Jászjékóhalmán Vasárnap esi® szokatlan természeti jelenség fordult eiő Jászjákóhaimán. Az egész napi forróságtól felhevült út­test aszfaltjára kevés eső hullott. A csapadék nem tud­ta lehűteni az aszfaltréteget, hanem az azonnal meleg gőz­zé, párává, köddé képződött. A gőzölő úttestre percek alatt rovarok milliója gyűlt melegedni. A repülő szár­nyashangyák, lepkék, s egyéb rovarok rajai felhőként lep­ték be az útszakaszt, s hó­esés utáni fehérségűvé vará­zsolták a kivilágított úttes­tet. A ritka természeti tüne­mény csak rövid ideig tar­tott. Kisebb mértékben a Jászj ákóh alma közelében fek­vő Jánoshidán is észlelték a jelenséget MMiiiimiMiimiimmiiiiiiMiiiiiiimitimHu — TISZASÜLYÖN, a régi, túlzsúfolt vegyesboltot három részre osztották. Az 55 ezer í forintba kerülő átalakítás eredményeként egy önkiszol­gáló élelmiszer, egy vegyes ruházati és egy önkiválasztó cipőrészleggel gazdagodott a község. Nem vigyáztunk Robikéra.., Fodor Búbért kétéves szolnoki kisfiú vo- natszerencsétlesség ál­dozata lett Ma talán sokkal féltőb­ben, nagyobb szeretettel simogattam meg kisfiam homlokát, mint tegnap. Bozontos haját arcomhoz nyomta és már futott is, szelesen, mint afféle ki­lencéves gyerek, a bicikli­jéhez. Rápattant és hajtot­ta bolondosul. Aggódva néztem, itt marad-e az ut­cában, mert csak itt sza­bad neki, ahol esztendős ünnepben sem zavarja meg a csendet egy-egy felbúgó autó. Nagyon okosak, szépek, egészségesek a mi gyere­keink. És nagyon önállóak. Forgalmas utcákon látok pöttöm gyerekeket tíz forin­tot és cédulácskát szoron­gatva kezükben, hogy a messzeeső népboltban ele­get tegyenek nagyon elfog­lalt édesanyjuk megbízásá­nak. Mindenfelől millió ve­szély fenyegeti parányi éle­tüket. Mostanában hallottam vizbefulladt kisgyermek­ről. ismerek egy orvost, aki másfélnapig nem mozdult egy második emeleti er­UMU* II RENDELŐINTÉZETBŐL Szolnok korszerű Rendelő­intézetében még most, a nyá­ri ^uborkaszezon” ellenére is, nagy a forgalom. Cipófor­májúra dagadt képű férfi arcát tenyerébe szorítva ira­modik be a főbejáraton. Az eligazító tábla előtt ifjú asz- szonyka igyekszik kibetűzni, hol a szemészet: épp, az előbb pattant szemébe valami. De hosszú lenne mind le­írni, kik és milyen betegsé­gükre keresnek gyógyulást a nagy épületben. Helyette in­kább néhány érdekességgel ismertetjük az olvasókat; • Sorukra váró emberek ül­nek a padokon. Sokan van­nak és mint a heringek, pré­selődnek egymáshoz. Végre kezdődik a rendelés, nyílik az ajtó és már indul az első. Ám ekkor az asszisztensnő, elbűvölő mosollyal arcán, int egy most érkezőnek. — Tessék... tessék ... Persze morognak az embe­rek: — Mi az, hát nem sorrend­ben megy? Válasz nem érkezik, becsu­kódik az ajtó. A folyosó né­pe erősen fogadkozik, ha ki­jön, majd jól megmondogat­ják neki... De pillanat múl­tán ismét tárul az ajtó: kilép az asszony, s így elmarad a türelmetlenkedő ké&zentarto- gatott áldása: — Miért nem vár a sorára? Máskor ne tolakodjon elénk... Elismerésképp egyébként meg kell említeni, hogy a szolnoki Rendelőintézetben — az általános tapasztalatok szerint — nagyon vigyáznak arra, hogy senkivel se kivéte­lezzenek, mindenki sorszáma szerint kerül sorára. * Ma — kivételesen — keve­sen jöttek a belgyógyászati szakrendelésre. Az egyik pá­don például csupán hárman ülnek, öreg néni középen, mellette középkorú férfi, a pad másik végén pedig fia­talember, aki még csak mos­tanában ünnepelhette szüle­tésének negyedszázados ju­bileumát A néni a bajuszos férfit faggatja: — Azután magának mi a baja? — Egy kis sárgaság — mondja. — Ne legyintgessen. Abba könnyen belehalhat Volt már baja a májának? — Volt. — Na, látja! Az öregasszony diadalma­san bólogat, a bajuszos, látni, meghökkent Most a fiatal­embert kérdi: *— Maga miért van itt? — Fájt a gyomrom. — Nagyon? — Nem. — Amikor éhes? — Na, akkor is. A kis vénség gúnyosan nyerít] ' • - • — Még majd maga is. Pe­dig milyen fiatal. Biztosan fekély. Gyomorfekély. Kilu­kad és kész. Lefordul a szék­ről. és vége. Az ifjú elsápad, de nem hagyja magát: — ás a néni? — óh, fiam, nekem semmi bajom. Picit rendetlenkedik a szívem, de az... — A vérnyomása rendben? — Magasabb, mint kelle­ne, de csak picit... picit... — Szegény néni ... A múlt­kor is volt itt egy, az is mint a néni. Jókedvű volt. És teg­nap temették: a vérnyomása vitte sírba. A néni nyög egyet. Azután elhallgat, nem hallom a sza­vát többet Sőt, néhány perc múlva másik padra ül át • |A szolnoki Rendelőinté­zethez négy járás és két vá­ros betegei tartoznak. A szakrendeléseken évente 250 ezer embert látnak el, a sta­tisztikai kimutatások szerint a kezelési esetek száma meg­haladja az évi egymilliót Hafner Sándor dr., a Ren­delőintézet igazgató-főorvosa véleménye szerint mindaddig nem nyílik lehetőség a Ren­delőintézet tehermentesíté­sére, amíg a környező váro­sokban, nagyobb helyekén ki nem épül a szakrendelő háló­zat Egyébként, mint mondotta: — A közelmúltban kilenc új fogász látott munkához megyénkben, s hétfőtől már napi kétórás szakrendelés fo­lyik Tiszaföldváron. Javult tehát a fogászati betegek és a gyermekek orvosi ellátása. Az ideggyógyászati szakren­delést az eddigi három órá­ról sikerült hét órára emelni, s ennek jétókony hatása egy- csa pásra érződik is. Csök­ken a zsúfoltság, javul az or­vosi munka színvonala. — Milyen gondok vannak? — Tavaly tizenegy orvos­sal bővítették a szakrende­lést, most már csupán kiegé­szítésekről lehet szó. Jelen­leg a szemészeten és az orr- fül-gégészeten van szakorvos hiány: rengeteg a beteg, s mindössze egy-egy orvos áll rendelkezésre. * Való tény, hogy nehéz az SZTK-ban naponta megfor­duló sok ezer beteg zavarta­lan és eredményes kezelése és az orvosok alapjában ál­dozatos, jó munkát végeznek. De tagadhatatlan az is, hogy emellett a betegek nagyobb önfegyelmére és türelmére is szükség van. Sz. L kélyről lezuhant kisfiú ösz- szeroncsólt, befáHizott kis teste mellől. A gyermek jobban lett, meggyógyult — De Robika meghalt szom­bat reggel kilenc órakor. Pár napja még egy forin­tot nyomtam a markába, egy pusziért cserébe és ma már sehol sincs, a pajkos, égszínkékszemű, két és fél­éves mindenki kedvence, szemefénye. Régen kerítés kellett vol­na a kert végére, ahol a vasúti sínek összevisszasá­gában még egy felnőtt is bizonytalanul lépked, nem még ő, aki csak a csodálatos nagy fütyülő masinát néz­te, a mozdonyt, és nem tud­ta, hogy ez a szörnyeteg az ő halálos ellensége. — Egyet lépett, okos kis fejé­ben talán megmozdult va­lami, menekülni akart, de... Édesanyák, nagyon erő­sen fogjátok a kis Robik, Marikák, Jancsikák kezét, ne tévesszétek szemetek elől egy pillanatra sem, hisz olyan ügyetlenek, gyámoltalanok. Robika kis ágya az éjjel már üresen állt és édes­anyja kiapadhatatlan köny- nyei az árva, nagy mackó­ra hullottak, aki hiába vár­ja kis gazdáját... E. P.-né Sikerül-e megtalálni Attila sírját? Lehetséges, Rogy a nem­zetközileg is nagy feltűnést keltett új magyar műszer, a Csanda—Molnár—Zalavári- féle egyetemes elektronikus vezetékkutató a közeljövőben régészeti ég kultúrtörténeti kincs feltárását segíti. A műszer tulajdonképpen a földfelszín alatt lefektetett vízvezetékek, csatornák, ká­belek, stb. helyét érzékeli anélkül, hogy a földet fel kel­lene ásni. Csanda Ferenc mérnök nemrég érdekes kísérletbe fo­gott a műszerrel. Megpróbál­ja felhasználni egy régen ke­resett titok megfejtésére. Az egykori feljegyzések és legendák alapján az ország számos pontjáról tételezhető fel, hogy ott nyugszik hármas érckoporsójában a nagy hun király, Attila. Csanda mérnök a vezetékkutatóval felsze­relkezve elkezdte a kutatá­sokat ezeken a helyeken, de a műszer sokáig „néma” ma­radt. Nemrégiben egy idős iparos, Lakatos Balázs jelent­kezett nála, aki magánérdek­lődésből évek óta gyűjti az Alföld népe között az Atti­Fogyasszunk gyümölcsöt Forrásig hevítsük az újra melegített ételeket — Egészségügyi tanácsok a strandoláshoz Az Egészségügyi Miniszté­rium Közegészségügyi Főosz­tályán tájékoztatták a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társát a legfontosabb nyári egészségügyi szabályokról. A nyári meleg sok gondot okoz a háziasszonyoknak és a közületi konyhák vezetői­nek, különösen ha nincs le­hetőség a gyorsan romló élel­miszerek hűtésére. Ezért ajánlatos, hogy az ételekből csak annyit készítsenek, — amennyi azonnal elfogy. A mégis megmaradó élelmisze­reket gondosan fedjük le. Óhatatlan, hogy az eltett élelmiszerben a baktériumok el ne szaporodjanak. Ezért, hogy az ételmérgezéseknek elejét vegyük, újramelegítés- kor mindig forrásig hevít­sék az ételt. Nagyon fontos, hogy az élelmiszerárusító üzletek, különösen az utasellátók az előírásoknak megfelelően tisztán és gondosan kezel­jék az élelmiszereket. A közönség saját érdekében figyelmeztesse az eladókat az észlelt hibákra. Ezzel segíti a vállalatokat is, hiszen nem tudnak min- , den pillanatban ellenőröket küldeni az egyes üzletekbe, márpedig a felületesség, a szabályok áthágása sok bajt okozhat. Fogyasszunk friss gyümöl­csöt. így szervezetünk nem­csak a különböző hasznos vi­taminokhoz jut hozzá, ha­nem — a bőséges nyári fő­zelékfogyasztással együtt — különböző ásványi sókból, könnyen emészthető gyü­mölcscukorból pótolja az őszi és téli időszakban elszenve­dett veszteséget. A bélfertő­zések elkerülésére csak tisz­tára mosott gyümölcsöt együnk. Az üdüléssel együtt jár a szervezetre előnyös környe­zetváltozás. Vannak azonban olyan tényezők, amelyeknek változását a szervezet több­nyire csak bizonyos átmene­ti idő után tudja megszokni. Főleg neuraszténiás, ide­gességre hajlamos, gyenge tüdejű, vagy magas vér­nyomásban szenvedő em­berek számára egyenesen káros a túlzott napozás. Az ilyenek jobban teszik, ha magasabb fekvésű, nem szél sőséges éghajlatú helyeket keresnek fel a nyáron. A nyári nagy melegben különösen a virtuskodó fia­talok gyakran keresnek eny­hülést olymódon, hogy fel­hevült testtel csónakból vagy ugróhelyről hirtelen a mély vízbe ugranak. Ez súlyos visszaélés az egészséggel és nagy veszélyt rejt magában. Az áthevült test bőrének erei ugyanis erősen ki van­nak tágulva. A hirtelen le­hűlés az erek gyors szűkülé­sét, összehúzását idézi elő. Erre a durva és gyors inger­re a vérnyomás viharos emelkedése, reflexes folya­mat eredményeként az öntu­dat elvesztése,- sőt azonnali szívhalál is bekövetkezhet. Különösen veszélyes a vízbe­ugrás idősebbeknek, mert az ő szív- és érrendszerük nem olyan rugalmas, szervezetük reakciókészsége kisebb, mint a fiataloké. Ennek a fontos egészségügyi szabálynak az áthágása már az idén több tragikus esetet eredménye­zett Végül: mit és mennyit iha­tunk: egy felnőtt ember na­pi átlagos folyadékszükség­lete másfél—két liter. A nyá­ri melegben a fokozottabb párolgás, izzadás következté­ben ennél többre van szük­ség. » Iára vonatkozó szájhagyomá­nyokat, s közölte, hogy érte­sülései egy Budapesttől nem nagy távolságra levő terület­re összpontosulnak. Azonnal kivitték a műszert a hely­színre, s ott az végre „meg­szólalt”. Jelzéseiből körül­belül akkora fémtömeg jelen­létére lehet következtetni, amekkorának vélhető Attila hármas koporsója. A terület feltárása rövide­sen megkezdődik. Lehet, hogy az érctömeg nem az, amire gyanakszanak, de le­het az is, hogy a feltárás iga­zolja a reményeket (MTI) Elizabeth Taylor filmezni akar a Szovjetunióban Párizs (MTI). Elizabetl Taylor a világhírű amerika: filmcsillag a moszkvai film- fesztiválról megérkezett Pá­rizsba. Újságíróknak adott nyilat­kozatában a legnagyobb elis­merés hangján szólt a szov­jet vendégszeretetrőL — Ki­jelentette: „az oroszok végte­lenül szívélyesek voltak. Sze­retnék filmezni a Szovjet­unióban. Például eljátszanám Anna Karenina szerepét. Nagyszerű módja lenne ez hazám és a Szovjetunió kö­zötti kulturális kapcsolatok megjavításának”. — VÉRFELFRISSITÉS céljából 34 Vadásztársasá­gunk 900 nyulat, 800 fácánt és 1200 foglyot vásárol az 1961/62-es évben más me­gyékből. Ez vadállományunk jelentős javulását eredménye­zi majd. Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás- párt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga Jőzset Szerkesztőség» Szolnok. Irodaház. L emelet Telefon: Iá—«3. 33—30. 30—S3 Kiadja a Szolnok megyei Néplat kap Wade Vállalat Igazgatót Főiemen Udos Kiad* hivatali Szolnok irodanaz. földszint L Telefon: 10—««. A tap„i eiőnz-tesoen es árusí­tásban a Szolnok megvet poa- tsmvataiok ae fiókposták tét* ’esztlk. A tat előfizetést dija egy ncra ti.— Ft előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Szóin, .m Nyomda Felelős vezetői Mészáros Sándof

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom