Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-16 / 166. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei C A SZÉP SZOLNOKÉRT Lüktető forgalmú, fejlődő város Szolnok. Lépten nyomon új házak, lakótelepek, gyárépületek nőnek szinte a szemünk láttára. A nagyiramú fejlődés mellett azonban nyugodtan elmondhatjuk: A mi városunk még nem elég szép. Egyetlen főútvonal sem városias. Még mindig sok a földszintes épület a Beloiannisz és a Kossuth utcán, a neonfényes főútvonalakból olyan mellékutcák nyílnak, ahol faoszlopokra szerelt negyvenes izzók szégyenkeznek. Az üzletek portáljai helyenként egy keleti város ízléstelen bazár-cégéreire emlékeztetnek. A város erejéhez mérten sokat tett már — különösen 1957 óta, — de ezen a területen még nagyon sok a tennivalónk. Nem elég csak lakásokat építenünk. A mi otthonunk az egész város, s ezt széppé, barátságossá tenni, az átjáróház — Szolnokból otthont — Szolnokot kialakítani mindannyiunk kötelessége. Vitatott kérdés, hogy az üzemek mellé vagy a város belsejébe építsük-e az új házakat. A gyakorlat bebizonyította, a város központjától, kultúrális létesítményeitől távoleső lakótelepek nem megfelelőek. Ezért amíg ott hely van. a város belsejét építik be. a foghíjakat, a rozzant földszintes házak helyét. Anyagilag is. kultúrális és kommunális ellátottság szempontjából is, ez az előnyösebb. Ha az ember végigsétál az állomás felől a Beloiannisz utcán, láthatja a város megszépítésére irányuló hatalmas munkának egyes részeit. Az állomás előtt most készül a park és rövidesen a kietlen kő és földsivatag helyén virágos, füves üde tér fogadja a városba érkezőt. Kellemes a szemnek a bőripari vállalat üzemháza. az építőipari munkásszálló, beljebb a banképület élénk színű tömbje és a többi, befejezéshez közeledő, vagy most megkezdett építkezés. Aki látta a városrendezési kiállítást, maga elé képzeli a többit: a kialakítandó modern toronyházakkal sorjázó Tisza-partot. s szemközt vele a nagyszerű üdülővárost az új strandfürdővel, a sportstadionnal és az úttörők birodalmával. A város minden lakója láthatja: ami az építkezést illeti. most és ezután is minden megtörténik azért, hogy Szolnok szebb, korszerűbb épületekkel gazdagodjék. Külsejét illetően is igazi nagyvárossá szépüljön. Ami azonban a város ruháját, az esztétikai kép kialakítását illeti, bizony elmaradtunk a fejlődéstől. A közvilágítás az egyik leglényegesebb pontja ennek a „ruházkodásnak”. Örömmel üdvözöltük a neonfényt a főútvonalon s most arra kell rájönnünk, az egy sor neonlámpa nem elég: a kellő fényhatás eléréséhez legalább két sor neoncső lenne szükséges. És — mint a cikk elején már említettük — legalább a belterületen folytatni kellene a higanygőzlámpák felszerelését a jelenlegi negyvenes izzók helyett. S azt is szóvá kell tennünk. hogy a Ságvári körút új, korszerű neonvilágítása szinte felszerelése óta hibás, többnyire csak a világító testek fele működik. Nagyon csúfítják a városképet az ésszerűtlen és ízléstelen oortálole és üzleti felíratok. Minden városát szerető ember őszinte örömmel üdvözli a városi tanács VB. határozatát, amely arról intézkedik: ezentúl a tanács jóváhagyása szükséges új portálok kialakításához. Ha megnézzük a Beloiannisz utcai Sport- és Játékbolt óriási, ízléstelen cégtábláját, az OFOTÉRT célszerűtlenül kialakított portálját, az Illat- szerboltot, a Kossuth téri sarki rövidárubolt kopott és csúnya feliratát, láthatjuk, igen sok a változtatnivaló a modern városközpont kialakítása érdekében. Szerencsére egyre több a jó példa. Az 1-es élelmiszer- bolt ízléses neonfelírata, a könyvesbolt kirakatainak a műemlék jellegű ház képével harmonizáló kiképzése, a csemegeüzlet neonfelíratai bizonyítják. lehet nem is túl drágán nagyon szép külsőt adni az üzleteknek. A város szépítéséhez az is hozzátartozik, hogy minél kevesebb művészieden és célszerűtlenül elhelyezett plakát éktelenítse el az utcákat. Üvegezett kivilágítható hirdetőoszlopok modem plakáttartók csak javítanák a városképet. örömmel üdvözöltük az első ízléses, modem újságpavilont, s reméljük, hogy legalább a főútvonalon rövidesen ilyenek váltják fel a jelenlegi rozoga bódékat, a kapualatt berendezett régi „standot”. Csak a dicséret hangján szólhatunk a parkosításra irányuló nagyfokú igyekezetről. És itt nemcsak a városi tanácsot illet; az elismerés. Nemcsak a Ságvári út középső sávjárói és a különböző kisebb terek parkosításáról van szó. A lakosság megértéséről, és növényszeretetéről is. A Hunyadi utcában és a Sajtó utcában számos ház előtt maguk a lakók ültetik el a virágokat, zöld növényeket. Igyekezetüknek köszönhető. hogy ezek az utcák vidámak barátságosak jó hangulatúak. A városi tanács úgy tervezi, hogy a további utcakép kialakításához mindenütt helyet biztosít a gyepesítéshez. illetve virágok ültetéséhez. A kulturált városképhez igen sok minden tartozik. Vannak olyanok, amelyek tetemes összegekbe kerülnek. de vannak nagyobb anyagi erőfeszítés nélkül is megvalósítható ötletek. Ezek közül még néhány. A régi rosszemlékű keleti bazárokra és középkori balkáni állapotokra emlékeztető kép tárul az ember szeme elé. ha hétfőn, vagy csütörtökön útja a Csarnok téren vezet keresztül. Az ócskapiac a maga ízléstelen és giccses áruival. kétes helyekről származó, fertőtlenítőt bizonyára nem látott használt ruháival, rozsdás szerszámaival a város szégyenfoltja. A hasonló jellegű intézményeket már minden nagyobb városban kitelepítették valahová a város szélére. Éppen ideje lenne. ha a szolnoki őcskapiac is valahová a bútorgyáron túlra, vagy a Rékasi út külső részeire kerülne. A helyét pedig lehetőség szerint parkosítani kellene. Naponta ezrek fordulnak meg Szolnokon, ügyes-bajos dolgaikat intézik. Örömmel fogadnák, ha itt a város központjában egy üde. jó levegőjű parkban pihenhetnének néhány percet. A téren elhelyezett iskola érdekében esetleg játszóteret is építhetnének itt. Gondoljuk a környék lakossága is szívesen segítene társadalmi munkával ebben. (Folytatás a 2. oldalon) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról, 1961. első félévében 1961 első hat hónapjában — a második ötéves tervidőszak első félévében — a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi, egészségügyi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: Ipar 1961 első félévében — előzetes adatok szerint — az állami ipari vállalatok napi átlagos teljes termelése mintegy 13 százalékkal volt több, mint 1960 első felében. A tervnek megfelelően legnagyobb mértékben a gépipar és a vegyipar termelése nőtt. Az állami ipar első félévi teljes termelési tervét mintegy 4 százalékkal túlteljesítette. Az egyes minisztériumok teljes termelési tervüket a félév folyamán a következőképpen teljesítették: Az 1961. első félévi tér- melés az 1961 első félévi terv százalékában: Kohó- és Gépipari Min. iparvállalatai 104 Nehézipari Minisztérium iparvállalatai 104 Könnyűipari Min. iparvállatai 102 Élelmezésügyi Min. iparvállatai 105 Építésügyi Minisztérium anyagipari vállalatai 98 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparv. 103 Helyi ipari vállalatok 102 Állami ipar összesein 104 Az egyeg fontosabb iparcikkek termelése és tervteljesítése 1961 első felében a kővetkezőképpen alakult: A félév folyamán számos iparvállalatot új üzemrészekkel bővítettek. Megkezdte termelését a Szőnyi Kőolajipari Vállalat új kőolajfinomító üzeme, üzembehelyezték a Győri Szerszámgépgyár új 36 000 légköbméteres szerelőcsarnokát, az Űzdi Kohászati Művek részlegesen végrehajtott rekonstrukciója folytán a kohászat acéltermelő kapacitása évi 80 000 tonnával növekedett stb. A teljes termelési terv jelentős túlteljesítése folytán az ipari készletek megnövekedtek. Egyes ipari termékekből az indokoltnál nagyobb termelői készletek halmozódtak feL A félév folyamán általában megfelelő volt az ipari termelés energia- és anyagellátása. Egyes anyagfajtákban, méretekben, minőségben azonban továbbra is voltak időleges hiányok. Az ’állami iparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1961. első felében átlagosan 1 131 000 fő volt, 45 000 fővel, 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A félév folyamán — részben a munkanormák rendezésével összefüggésben — a létszám növekedésénél jóval nagyobb mértékben emelkedett a termelékenység. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az állami iparban 1961. első felében mintegy 8 százalékkal volt több, mint tavaly ugyanazon időszakban. 1961. első félévében — az előírásoknak megfelelően — a termelés növekedésének kétharmad része származott a termelékenység és egyhar- mad része a létszám növekedéséből. • Az állami építőipari vállalatok termelése 1961. első felében a tervnek megfelelően alakúit: kisebb létszám mellett némileg meghaladta az 1960. első félévi szintet. Mezőgazdaság - felvásárlás 1961. tavaszán az ország összes szántóterületének több mint 95 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. A szántóterület 79 százalékán a termelőszövetkezetek gazdálkodnak. A termelőszövetkezeti tagok száma meghaladta az 1 200 000-et. 1961. májusában a kenyér- gabona vetésterülete 2 234 000 kát hold volt, némileg kevesebb, mint az előző évben. A búza vetésterület 16 százalékán nagy termőképességű külföldi búzafajtát vetettek; A kenyérgabonatermés előreláthatólag jobb lesz, mint amilyen az előző évben volt és több, mint amennyivel a terv számolt. A kedvező időjárás hatására ebben az évben a gabona- neműek betakarítását a szokásosnál korábban kezdték meg és július 8-ig az őszi árpa aratását befejezték, a kenyérgabonának több mint felét aratták le, illetve takarították be. A felvásárolt kenyérgabona jóminőségű, hek tolitersúlya 80 kg felett van Az 196lj márciusi állatszámlálás időpontjában I 957 000 darab szarvas- marha, 5 921 000 darab sertés, 2 643 000 darab juh volt az országban. A szarvasmarha-állomány némileg (0,7 százalékkal) kevesebb, a sertés- és juhállomány egyaránt II százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. A sertésállományon belül elsősorban a koca- és a malacállomány nőtt nagymértékben (40, illetve 29 százalékkal). 1961. első félévében — részben az összállományon belül, a vágóállatok arányának kedvezőtlen alakulása (Folytatás a 2. oldalon) Estig sok rekeszt szedett tele Sági Julika. BARACKSZURET Javában szüretelnek a Surján! Állami Gazdaság 54 holdas barackosában. Mint a gazdaság főkertészétől megtudtuk jó baracktermcsre számítanak. Becslések szerint 25 vagon illatos gyümölcs termett. Ennek jórésze, mintegy 60—65 százaléka exportra került, 10 százaléka ipari célra, pálinkát főznek belőle, a többi pedig a Budapesti Konzervgyárba, s majd befőtles üvegekben láthatják viszont a vásárlók az élemiszer boltokban. A törökszentmiklósi Bercsényi Miklós gimnázium tanulói az állami gazdaság szajoli üzemegységében colozógépen a barackot nagyság szerint rekeszekbe válogatják. Az 1961. e'ső félévi termelés e 4 , is Jla ~éa sf S13 szén 14 035 500 to 108 102 kőolaj 697 400 to 122 100 villamosenergia 3 996 500 mwó 108 99 nyersvas 644 100 to 1 '*4 103 acél 994 400 to '" 103 melegen hengerelt acél 721000 to 103 Diesel-mozdony 58 db 38 autóbusz 1 005 db !" 97 tehergépkocsi 1 447 db 106 arató-cséplőgép 1 260 db 1 '• 90 nitrogénműtrágya . 148 500 to 113 101 szuperfoszfát 161400 to 130' 110 tégla 767 millió db 105 105 cement 744 500 to 101 97 pamutszövet 127 millió m* 108 105 gyapjúszövet 15 millióm2 111 105 cipő 12 millió pár 112 103 rádióvevőkészülék 117 300 db 111 87 televízióvevőkészülék 88 900 db 148 100 hűtőszekrény 6 500 db 171 108 vaj 7 300 to 88 84 sör 1894 000 hl 111 103 Magára hagyott gyermek Felelőtlenül fecsegni szigorúan tilos Mahata lelki tanácsadó Jász-Kun Kakas
