Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-12 / 162. szám
196& JÖSus IL SZOLNOK MEGYEI NtKAF s Olvasási rekord: Oldalanként Amerikában új őrület kapott lábra: a gyorsolvasás. A divatot állítólag Kennedy elnök teremtette meg, aki egy időben Baltimoreban résztvett egy gyorsolvasási tanfolyamon. Azóta, mint mondják, percenként 1200 szót tud elolvasni. Washingtonban már több ilyen gyorsolvasási iskola működik, ezek közül a legnépszerűbb az ún. Olvasás-dinamikai Intézet. A különös intézmény 1959-ben kétszáz hallgatóval kezdte meg működését, jelenleg többezer hallgatója van, akik a tizenkéthetes tanfolyamért 150 dollár tandíjat fizetnek. r A népfront ^ hírei A Hazafias Népfront Megyei Elnöksége mellett működő műszaki aktívacsoport tagjai több nagyjelentőségű létesítmény tervezési munkáit fejezték be a közelmúltban. Kövér István, a ti- szaigari iskola háromtantermes bővítési, Kiss Sándor a jászkiséri kultúrház felújítási, míg Murin Miklós a nagyrévi tsz-ek bekötőút építési terveit készítette el. Elkészült a tószegi Dózsa és az abádsza- lóki Lenin Tsz bekötőútjainak mérési tervezete is, amelyet Garami Zoltán és Jancsó János mérnökök végeztek el — szintén társadalmi munkában. • A Budapest XIV. kerületi tervező mérnökök egy csoportja eredményes patroná- lási munkát végez Szolnok megyében is. Akciójuk legutóbbi eredménye: a szolnoki úttörőváros nyolc létesítmény-tervének, valamint a kunhegyes! és a cibakházi úttörőház dokumentációs terveinek elkészítése. A Hazafias Népfront 'Megyei Elnöksége hozzáfogott az augusztus 20-i ünnepségek programjának kidolgozásához. Mint az elmúlt években, úgy az idén is kezdeményezi a népfront, hogy a patronáló üzemek dolgozói a tsz-tagokkal, a gazdaságokban, a községekben közösen ünnepeljék meg az alkotmány ünnepét. 17 másodpere Amerikai szenátorok versengenek egymással, hogy ki tud nagyobb teljesítményt elérni az olvasási sebesség terén. William Proxmire szenátor azt állítja magáról, hogy bármily hihetetlenül hangzik, percenként 20 ezer szó elolvasására képes. Elismeri azonban, hogy időnként nem emlékszik a szöveg címénél egyébre. A gyorsolvasási tanfolyamokon arra tanítják a hallgatókat, hogy ujjúkkal „vezessék”: a szemüket a sorokon végig és a szöveget a maga egészében, nem pedig szavanként lássák. Súlyt helyeznek arra is, hogy olvasás közben magukban „ne ejtsék ki” a szavakat (A „Newsweek?'-bői) Vígjátékok, világhírű külföldi filmek a következő hat hét műsorában A következő hat hét műsorában — július második felében és augusztusban — egész sor vígjátékot több világhírű külföldi filmet mutatnak be a mozikban, s felújítanak néhány korábban megismert és nagy sikert aratott alkotást A közönség elé kerül a Csinos férj című olasz vígjáték Giovanni Ral- lival, Marcello Mastroianni- val és Vittorio de Sicával a főszerepben. Bemutatják a Cirkuszművészek című kínai artistafilmet a Góllövő zenész című csehszlovák, a Matróz a’ rakétában című angol Ritka zsákmány és a Pedro kapitány vidám hadjárata című nyugat-német vígjátékot Műsorra tűzik a Macska kinyújtja karmait című francia filmet A műsorban szerepelt Walt Disney világhírű rajzfilmje, a Bambi, a Legénylakás című ugyancsak amerikai film, amelynek alkotóit Oscar-díjjal tüntették ki, valamint az Amerikai egy francia szemével című francia dokumentumfilm. A következő hetek újdonságai közé tartozik a Szép inkeri című finn film, a Találkozó a tigris sziklánál című koreai film, valamint a mai tárgyú, Szeptemberi szerelem című DEFA film. Számos alkotás képviseli a szovjet filmgyártást Ezek közül a Vak muzsikus az ismert szovjet író, Korolenko regényének filmváltozata, a Jövő tavaszig című újdonság egy tanítónőről szól. A Holnap felnőtt leszek című szovjet film a mai fiatalok életével foglalkozik. Iskolások a búzamezőn A nagyiváni úttörők a tanév befejezése óta csaknem szünet nélkül a helyi Űj Útón Termelőszövetkezetben dolgoznak. Alig fejezték be a borsó szedését máris az árpaföldön serénykedtek. Most pedig az aratógép után hordják össze a búzakévéket keresztelnek. Mint legszorgalmasabbakat külön meg kell dicsérnem Halász Edit Nagyfejű Margit Vona Lásvló, Nagyfejű Kálmán, Gyöngy Magda úttörőket Pajtásaink munka közben már a megérdemelt pihenőre gondolnak. Az aratás befejezése után ugyanis a termelő- szövetkezet segítségével a Szalajka völgyében táboroznak úttörőink. Gál Lajos csapatvezető >■ Hordják a kévéket a pajtások. £ LEVÉL Ck tá&o>v&ól Nem mindennapi zsák mányt ejtettek a szolnoki Felszabadulás Halászati Termelőszövetkezet tagjai. A Tiszán halászgattak Szajol alatt, amikor észrevették, hogy valami súlyos „hal" húzza lefelé a hálót. Bozóki László, Sebestyén Ferenc, Fehér Imre és Zsadony András — mikor a víz felszínére emelték a hálót — igen elcsodálkoztak. Nem hal, hanem egy hatalmas bikaszarv alakú tárgy emelkedett ki a vízből. Mindjárt gondolták, valamilyen őskori leletre bukkantak. Igazuk is volt, mert mint később kiderült, egy 174 centiméter hosszú, 10 kg súlyú óriási mammut agyarat halásztak ki. Ígéretemhez híven tájékoztatom a Néplapot a kisújszállási Lékai János önkéntes ifjúsági építőtábor életé- ' ről. Remélem, soraimmal sikerül a tábori élet egy-egy mozzanatáról, az itt uralkodó hangulatról megközelítő képet festeni. TRÉFA, VAGY MEGLEPETÉS? Még július 1-én történt, a nyitást megelőző napon. A tábor vezetői büszkén nézegették a sátorvárost, a fiatalok leendő lakhelyét. Szép látványt nyújtottak a sátrak, í no, meg a háttérben csillogó csatornák vízszalagjai. — Egyszercsak vidám dallamokat hozott a szél a város felé vezető útróL S akárcsak a mesében, a kiserdő mögül 100—110 főnyi diákcsapat tűnt fel hirtelen. — Berényi gimnazisták voltak a váratlan vendégek. Kőhídi László, a parancsnok, hirtelen azt sem tudta, nevessen-e, vagy bosszankodjék. Csak a megbízólevelek átnézése után jött rá, hogy a herényieknek nem saját ötletük volt e meglepetés. Hibásan töltötték ki a behívókat, s így egy nappal előbb érkezett meg az egész társaság... VISZONTLÁTÁS A herényieknek délutánra már munkájuk is akadt. Takarítottak, segítettek a villanykörték felszerelésénél és a konyhában, Néhányan a teherautón vízért mentek a városba. Míg állt a kocsi, pár perces városnézést is beütemeztek. Sok helybeli „kiskatonáknak” hitte őket a honvédségtől kölcsönzött „angyalbőr” után. Mindenki jót mulatott ezen, s az előnyt különösen a lányoknál nró- bálták néhányan kihasználni. Egyszercsak egy zömök, fekete katonatiszt közeledett. Többen szalutáltak neki... •., És este a fiúk, s a ka tonatiszt ismét találkoztak ... Kőhídi elvtárs mutatta be Gábor hadnagyot: a tábor gazdasági felelősét... HANGULAT Másnap, vagyis vasárnap, a tábor többi lakója is megEgy guineai asszony életéből fi ppen pálmaolaj-szüret idején érkeztünk meg Kaporóba. a kis guineai, tipikusan afrikai halászfalucskába. Az asszonyok a rizsszalmával fedett kunyhók előtt ültek, és nehéz famozsa- rakban olajat ütöttek a pálmafa gyümölcsének rostjaiból, majd pedig külön halmokba rakták a kemény pálmamagvakat — mint ahogy azt az afrikai asszonyok évszázadokon át tették. A délután folyamán nőgyűlésen vettünk részt, s ez már egészen más képet mutatott. A nőbizottság elnöke sousou nyelvjárásban beszélt az asszonyokhoz. Időnként ismerős francia szavakat hallottunk szájából: függetlenség, szabadság, női egyenjogúság stb. Az afrikai nyelvek általában még nem képeztek szavakat ezen új fogalmak kifejezésére, melyekről a gyarmati uralom idején szinte nem is hallottak. Ma már viszont ismertekké váltak minden olyan guineai asszony előtt is, aki különben egyetlen francia szót sem tud. A gyűlés után a nőbizottság elnöke. Mariama elmondotta, hogyan változott meg életük a függetlenség elnyerése óta. „Férjeink a gyarmati uralom idején teljesen jogfosztottak voltak, de minket, asszonyokat, tisztán áruként. rabszolgaként kezeltek, akiknek nem lehettek egyéni kívánságaik és véleményük. Guinea Demokrata Pártja felvette programjába a nők egyenjogúsításának kérdését és olyan törvényeket hozott, melyek jelentősen könnyebbítették helyzetüket. Így törvény mondja, hogy 12—15 éves lányokat nem lehet férjhez adni, a korhatár 17 év. A párt továbbá elhatározta, hogy minden falubizottságba (5 tagúak) legkevesebb két nőt is be kell választani, akiknek az a feladatuk, hogy gondoskodjanak a nők jogainak érvényesítéséről.” A nőbizottság elnöke arról is tájékoztatott bennünket, hogy minden faluban tanfolyamok létesültek, ahol a nőket kioktatják politikai és szociális jogaik érvényesítésének lehetőségéről. A fiatal lányok, akik előtt a gyarmati uralom idején az iskolák teljesen zárva voltak, csecsemőgondozó, egészségügyi, kézműipari tanfolyamokat látogatnak. £ ok olyan dolog van ^ még, főleg a falvakban, melyekben továbbra is a mélyen gyökerező hagyományok szerint járnak el. Példa erre a többnejűség kérdése. Ez ellen még nem hoztak törvényt. Gyökerei a gazdasági szükségszerűségre vezethetők vissza. A férfiak több asszonyt vesznek feleségül, hogy megfelelő munkaerővel rendelkezzenek az ősi szokások szerinti földmunkák elvégzésére. — A gyarmati rendszer nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezeket az állapotokat konzerválja, és ígv az asszonyokat elzárja a legelemibb tanulási lehetőségek elől. A fiatal köztársaság fennállásának két esztendeje alatt hozzákezdett a viszonyok megváltoztatásához és megnyitotta az asszonyok előtt a tanulás és a külnböző hivatások elsajátítása felé vezető utat. Diané asszony (Conakry), szakszervezeti funkcionárius, aki utunkon kísért bennünket, röviden vázolta, hogy fejlődött a guineai nőmozga- lom, amely tulajdonképpen az 1953—54. évi nagy sztrájk idején született meg. A francia vállalkozók annak idején teljes erővel kiaknázták a fiatal szakszervezeti mozgalom kezdeti nehézségeit, széttagoltságát. Nagy volt a nyomor és a munkások egy része már nem hajlott rá, hogy lemondjon követeléseiről. Ekkor történt, hogy egy hirtelen keletkezett tömeggyűlés alatt egyszerre csak egy asszony törte magát keresztül a sűrű sorokon és a szónoki emelvényre ugorva, lelkes beszédet tartott. Történelmi eseménynek számít ez, hiszen először fordult elő Guineában, de talán egész NyugatAfrikában, hogy asszony legyen egy gyűlés vezérszónoka. A bátor asszonyt Bangoura Maforénak hívják. Izzó hangon szólította fel a férfiakat, hogy ne hagyják abba a sztrájkot, ne mondjanak le követeléseikről. Az asszonyokat felhívta, támogassák férjeiket, és szükség esetén dugják el ruháikat, hogy ne hagyhassák el lakóhelyüket. „Mi asszonyok készek vagyunk — mondotta a gyűlésen Bangoura Maforé — a legnehezebb földmunkát is elvégezni, kelmét festeni, s a piacon dolgozni, hogy néhány fillért mi is kereshessünk, de azt nem tűrhetjük tovább, hogy országunk továbbra is rabigában nyögjön.” ¥ egjelentősebb agitációs eszközeik közé tartozik a dal és a tánc. A guineai felszabadítási mozgalom egyik sajátossága, hogy minden politikai eseményt dallal és tánccal is ki tudott fejezni. Dallal lelkesítettek a sztrájkok idején, lázítottak a kényszermunka ellen és álltak ki a Demokratikus Párt és Sekou Toure mellett. Bangoura Maforé ma a Demokrata Párt Politikai Irodájának tagja és a párt női ügyekkel foglalkozó csoportjának a vezetője. Felkerestük őt Conakryban lévő egyszerű, egyszobás lakásában. A kicsiny szobában csak az ágy szélén talált helyet magának a látogató. Bangoura Maforé a következő, szívből jövő szavakkal üdvözölt bennünket: „Nagyon örülök, hogy vendégeket fogadhatok a baráti NDK-ból. Két évvel ezelőtt ez még lehetetlen lett volna, mert a gyarmatosítók elzárták országunkat a külföld elől, bennünket pedig szinte rabságban tartottak. A függetlenség megnyitott számunkra minden kaput a külvilág felé.” Részleteket mesélt életéből. Iskolába nem járhatott. Megszokott életéből az 1953. évi sztrájk szakította ki. Sekou Touréval együtt keresz- tül-kasui utazta az országot és a legeldugottabb kis falvakban is tömeggyűléseket szervezett, és gondoskodott róla, hogy az asszonyok segítsék férjeiket harcaikban. \¥ a legfontosabb feladató- nak tartja, hogy támogatást nyújtson a nőknek jogaik érvényesítésében, hogy élni tudjanak az egyenjogúsággal. Ma még nagyon kevés nő dolgozik mint tanító, ápoló és eladó. Másféle foglalkozásokról nem igen lehet szó számukra, míg Guinea meg nem teremti saját iparát. Addig pedig még kemény utat kell megtenniük. Ma még a lakosság nyolcvan százaléka írástudatlan, túlnyomó részük természetesen nő. Az iskolapadokban azonban már ott ül az ifjú afrikai nők új nemzedéke, akik nagy igyekezettel és új eszmékkel eltelve építik szabad jövőjüket. (Ira Joswiakowski újságírónő naplójából.) érkezett. A szolnokiak találták fel leghamarabb magukat. Az egyik szolnoki brigád tagjai szinte dzsungellé alakították sátrukat. Kofferjaikon doboltak, s hangos, már-már üvöltözéssé fajuló jazz-éneklésükkel hamar magukra vonták a figyelmet. — Már szürkült, de mégis megismertem őket: a szolnoki „jazz-brigád” volt. DIVAT ÉS SZENVEDÉLY A táborban nagy divat a horgászás. Az ötös brigádban már addig fajult ez a sport, hogy az elejtett zsákmányt megtisztították és hozzáláttak a főzéshez. Mikor este találkoztam a „főszakáccsal", megkérdeztem: „Na, jól laktatok” — Igen —, hangzott a válasz. — A halakból? — Dehogy a halakból! Töltöttkáposztából. Az volt a vacsora. — S mi lett a halakkal, hiszen megfőztétek őket ? — Ez igaz, de nagyon kicsi!: voltak. Inkább visszadobtuk a vízbe, Hadd nőjenek...! FORDULAT A szomjas táj az első munkanapon igen melegen fogadta a munkásokat, — Dr. László János, a tábor népszerű doki bácsija előre!a- , tóan figyelmeztette a fiúkat az erős napsütésre. Szerencsére senki sem égett le, este mégis megtelt a rendelő. A durva csizma, a kemény szerszámok megtették a magukét... Ám a doktor gyanús óvatossággal mozgott a „betegek” között. Néha felszisszent. Jobban megnéztem hát látom, arca és bőre élénkpiros. Csúnyán le volt égve j.. „TIPIKUS” EPIZÓD A tikkadt tábor hosszú libasorban húzott befelé az 5 km-re lévő táborba. Munkából jöttek, fáradtak, piszkosak és izzadtak voltak. A távolból egy 16 év körüli lányka alakja bontakozott ki. Kerékpáron közeledett.— Ijedten vette észre a hosszú sort, a sok-sok fiút. De visz- szafordulni már szégyellt. — „Lesz, ami lesz!” — olvastam arcáról az elszántságot, amikor piros ajkába harapott, és csinos kis fejét dacosan felvetette, Már-már szerencsésen kiért a „veszélyes zónából”, de ekkor.,. egyik csomagja leszakadt. A sorból a legközelebbi fiú kiugrott, udvariasan felemelte a csomagot, s átadta. A kislány tekintete egy pillanatra találkozott a maszatos arcon egy tiszta szempárral.,. S mintha könnyebben ment volna most a menetelés, mint pár perccel azelőtt ... Bállá Gábor Tamás tábori tanácstag
