Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-12 / 162. szám
196Í. Július tó. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „inkább kétszer, mint egyszer sem Öntöznek a karcagi Dimitrov Tsz-ben Vállmagasságig ér már a tengeri. Jónéhány növény csúcsán ezüstösen csillan a elmer; életerősen zöld kukorica óceánja zúg, sustorog. A levelek csúcsa hegyesebb a szokottnál —, ezzel figyelmezteti a növény gazdáit, hogy kezd szomjazni. A maga módján a talaj is beszél: vékony, alig félujjnyi repedések cifrázzák kékesbarna hátát. Jól látni őket; gyom nem borítja a földet... Minden második sorban alig ara- szos barázda mutatja, hogy a karcagi Dimitrov Tsz parasztjai felkészültek az öntözésre. Vitális István társaival a víz útját egyengeti. A kétéves öntözési tanfolyam tudnivalóinak felét már elsajátított gazda Tőre Andrással és B. Kiss Sándorral az ideiglenes csatorna gátjait egyengeti. Főleg ott, ahol a lánctalpas fordult, s acélhernyójával megnyomorította a partot. Majdnem tíz bekötést is kidolgoztak immár —, úgy amint „a nagykönyvben írva vagyon’*. Tavaly harminc hold körüli kukoricát locsoltak meg a dimitrovosok; ebben az évben 233 hold öntözésére készültek fel Szusszanásnyi pihenőben Vitális István a szóvivő; — A vizet kapott kukorica harmadával — felével szokott többet adni a nem öntö- zöttnél, — mondja. — Ha a talajerő is megfelelő s az időjárás is segít, akár kétszeres lehet a termés. Tőre András, ki szintén öntözési tanfolyam-hallgató, helyeslőén bólint. B. Kiss Sándor arcán sem tükröződik más, mint egyetértés. Él az alkalommal, hogy Kántor Jánossal, a város főagro- nómusával találkozott* — s nyomban megkérdi: — Lehet-e még nekem is jelentkeznem, utólag? —* Utánanézünk, — igéri Kántor elvtárs, ki különösen becsül minden tanulnivágyó gazdát. B. Kisst a borjúnevelői tudományáért mégin- kább. (A borjak számára fél- ölnyi, gép-kivágta szárat gyűjtött össze nevelőjük. Nem rest, hogy a különben veszendő zöldtakarmányt majdnem tíz kilométeren át A francia mezőgazdaság válságának egyik vonása, hogy a szőlősgazdák nem tudnak mit kezdeni szőlő és bortermésük egy részévei. E problémára a degaulleista- kormány a szó szoros értelmében „gyökeres megoldást” keres: minden hektár kivágott szőlőért 400 000 frankot fizet a termelőknek, ha birtokuknak legalább egynegyedén kipusztítják a szőlőt. A kormány hektáronként 125 ezer frankos többletjutalmat ad azoknak a gazdáknak, akik teljesen felszámolják a szőlőjüket... Az Humanité, amely hírt ad a kormány terveiről, rámutat, hogy a francia szőlősgazdák gondjain más módon kellene segíteni: az algériai bor behozatalát kellene korlátozni és csökkenteni kellene a szőlőket terhelő súlyos adókat. A „Vadrózsa" táncegyüttes Angliában Kedden reggel a MALÉV londoni járatával elutazott az Építők Szakszervezetének „Vadrózsa” táncegyüttese Llangollenbe, ahol részt vesz a nemzetközi fesztiválon, majd háromhetes angliai turnéja során többek között fellép Coventryben is. cipelje haza a vállán.) A kertészet ágyúsait keskeny csíkokban víz övezi. Vizet korbácsol a mindjobban erőre kapó pusztai szél a csatorna partjai között is. Víz szivárog az ideiglenes gátak résein* vizet hajt a szivattyún keresztül Rákosi Mihály körmöstrak- torja. A gátkoronán dohogó, remegő masinát Vincze Péter támasztja meg egy gerendacsonkkal —, úgy, amint azt az imént távozott Szil- vási István elnök megmutatta. — Itt, a Kunlaposban már tavaly is öntözött kukorica termett, — emlékezik a zömök — izmos Vincze Péter, ki Bencsik Ádámtól tanulta a locsolás mesterségét. — A mázsálásnál nem voltam ott; de úgy szemre 60 métermázsára becsültem a csövestermést. Némelyik szár három- négy, buzogánynak is beillő csövet adott; oly vastagokat, mint a karom... (Ennek méltánylásához tudni kell, hogy Vincze gazda alkarja semmivel sem vékonyabb egy hentesmesterénél.) Péter bácsi arca visszaemlékezve felderül, ám mind komorabbá válik a felleges ég. — Még megelőznek bennünket az angyalkák... — Oda se neki! Inkább kétszer öntözzünk, mint egyszer se, — így Vincze Péter, s kézfogáskor már lapátja felé pillant: — Megpacsko- lom amott a gátat... Mert úgy is jó, hogy „arra folyik, amerre folyik”, de mégj óbb, ha arra csurran, amerre mi akarjuk. * -T' borváró A tiszapüspöki Győzelem Termelőszövetkezetben a szalma lehúzása után Zsigmond István azonnal a nyári mélyítő szántáshoz kezdett. A szántás után símítóval és gyűrűs hengerrel tömöríti a talajt, hogy minél több csapadékot raktározzan a talaj. Az EMAG szerviz segítsége a kombájnosoknak Az EMAG Gyár egyik legforgalmasabb részlege jelenleg a szervizosztály, ahol hétköznap és vasárnap reggel 6-tól este 8-ig műszaki tanácsadással és soronkívüli munkákkal a gépállomások rendelkezésére állnak. Kereken háromezer EMAG kombájn dolgozik a földeken, közülük 200 új gép, amelyeknek garanciális javítása is az EMAG szerviz feladata. A javítószolgálatnak állandóan három gépkocsija áll készenlétben és távirati, vagy telefonhívásra azonnal a helyszínre sietnek a szerelők; Az aratás megkezdése óta 156 telefonhívást kapott a szerviz, mintegy száz esetben elegendőnek bizonyult a műszaki tanácsadás, körülÜlést tartott a végrehajtó Tegnap délelőtt ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az építési és közlekedési, valamint a mezőgazdasági osztály jelentése alapján megtárgyalta a nyári gátakon végzett helyreállítási munkák menetét. Az 1955. évi 36. tvr. alapján foglalkozott a város- és községrendemegyei tanács bizottsága zési szabályozással kapcsolatos irányelvek végrehajtásával. Megtárgyalta a megyei döntőbizottság első ♦élévi munkáját, végezetül az ipari osztály és a vállalat jelentése alapján megvitatta a jászberényi Sütőipari Vállalat tevékenységét. belül ötven alkalommal azonban a szerelőknek a helyszínen ki kellett javítaniok az arató-cséplőgépek hibáit. A gépállomások dolgozóinak növekvő szakképzettsége is nagymértékben segíti a kombájnok zavartalan üzemmenetét, gyakran olyan hibákat is kijavítanak, amelyekhez azelőtt a szerviz közreműködését vették igénybe. Vas megyében az idén huszonkettő új kombájn dolgozik és eddig még egyetlen esetben sem volt szükség a garanciális javításra. Borsod megyében is hasonló a helyzet. A gépek tisztábban, kisebb szemveszteséggel dolgoznak, mint azelőtt, a szemveszteség általában nem haladja túl a 0,1— 0,2 szálalékot, tehát a felét sem mint 2—3 évvel ezelőtt. A javuló helyzet ellenére természetesen még sok a dolga a szerviznek, s állandóan kész arra, hogy a 469—330-as telefonszám hívására az ország bármely részében azonnal kijavítsa az arató-cséplőgépek hibáit és ezzel segítse a betakarítás gyors befejezését Két jé hír háziasszonyoknak Hibás edények boltja nyílik e héten a szolnoki csarnokoknál. amelyben másod és harmadosztályú zománcozott edényeket, kishibájú háztartási cikkeket hoznak forgalomba. • Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat még ebben a hónapban önkiválasztó rendszerűvé alakítja át Szolnokon a Ságvári körúti Vasáruboltot, s itt nyílik az ország második „ezer aprócikk-boltja”. Ismét megnyílt a karcagi t her mái* fürdő Hónapokkal ezelőtt már tájékoztattuk olvasóinkat arról. hogy a karcagi thermál- fürdő használhatatlanná vált, mert a csővezetékében képződött vastag sólerakódás eltömítette a víz útját. A fürdő kútjánál hetekig dolgoztak az egyik vállalat szakemberei. Megfúrták az 1501 méternyi csövet, melyet 31 méter mélységig 22 milliméter vastagságú, kőzetkeménységű sólerakódás borított A forrás megnyitása mintegy 50—55 000 forintot igényelt A bővizű kút percenként ismét 1500 liter 78 fokos sósvizet ad. Vasárnap reggel már másodszor is megnyitotta kapuit a karcagi thermál- fürő. Az érdeklődésre jellemző. hogy 1700 személy keresett itt gyógyulást, üdülést és szórakozást A városi tanács műszaki osztálya most építteti az öltözőket A női már elkészült, a férfiakét pedig a közeljövőben adják át rendeltetésének. Az anyagi ösztönzés ^ nagy lendítő erő Hogyan premizálnak a jászkisérl Kossuth Tsz-ben? A jászkiséri Kossuth Tsz vezetői minden este „haditanácsot” tartanak. Ilyenkor összegezik, mennyire jutottak a gabona betakarítással és más munkákkal. Sok a tennivaló, mégsem lehet panasz, halad minden sorjában. A szövetkezeti gazdák szorgalmasak ég még családtagjaikat is bevonják a munkába. L. Kovács Mihály, a tsz párttitkára így vélekedett: ezt az évet össze sem lehet hasonlítani a tavalyi vagy a korábbi esztendőkkel. Mi történt a Kossuth-ban, mi okozta ezt a nagy változást? A varázsszer nem egyéb, mint az, hogy premizálják, anyagilag is érdekeltté tették a szövetkezeti gazdákat. A kapásnövények területét egyénekre osztották fel, a már az év elején ismertették a premizálási módszert A kukoricánál a táblánként meghatározott termésátlag elérésekor a munkaegység mellé a termésmennyiség 10 százalékát természetben kapják a gazdák. Túlteljesítéskor a tervenfelüli mennyiség 20 százaléka a prémium. A cukorrépánál 140 mázsás átlagtermést véve alapul, a termés után járó cukormennyiség 20 százaléka a prémium. A dohánynál, a kertészetnél a termés pénzbeli értékének 15 százalékát kapják prémiumként a szövetkezeti gazdák. — Legnagyobb változás mégis a szénabetakarításnál történt — mondja Gócza József tsz-elnök. — Még tavaly is igen hosszú ideig tartott a széna betakarítása. Sok szálastakarmány ment veszendőbe, amiatt, hogy nem volt elég munkaerő. Az év elején sokat töprengtünk, számolgattunk, hogyan is lenne jobb. Ha újból csak munkaegységet kapnak a széna kaszálásáért, behordásá- ért, megismétlődhet a tavalyi hiba. Ezért határoztunk úgy, hogy a termés negyedét adjuk a tagoknak. Amiért a kaszálástól a kazalbarakásig minden munkát a gazdáknak kell elvégezni. Kétszáz- ötvenkilenc hold lucernánk van, s ezt 289 részre osztotHétezer lurid Gabonát aratlak te A Mesterszállási Gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetekben 12 000 hold gabona várt betakarításra. Eddig 7500 hold termését aratták le, jelentős részét — 7000 holdat — a gépállomásiak. A legjobb aratógépvezető Gulyás János, a mesterszállási Úttörő Tsz-ben 275 hold gabonát aratott le. Boldog Zsigmond a mezőhéki Táncsics Tsz-ben dolgozó kombájnos teljesítménye 200 hold, 38 vagon. J. Tóth János is a legjobbak között szerepel, rendrearatóval eddig 410 hold gabonát vágott le. A talajmunkát végző traktorosok közül Majzik Ferenc és váltótársa Szűcs József jár az élen a mesterszállási Úttörő Tsz-ben végzett 310 holdas teljesítményével. A martfűi téglagyárban az állandó használat miatt megkopnak a bagger lapátjainak körmei. Czimrák Sándor gépkezelő előszedi szerszámait és néhány perc alatt kicseréli az elkopott körmöket újakra s máris tovább üzemel a hatalmas gépezet» tűk eL A kétszeri kaszálási! széna betakarítását szinte észre sem vettük. Szombaton, vasárnap elvégezték ezt a szövetkezeti gazdák. A rendek forgatásához, a petren- cék, boglyák összerakásához legtöbben családtagjaik segítségét is igénybevették. Sami még a gyorsaságnál is sokkal fontosabb, az, hogy kiváló minőségű szénát gyűjtöttünk össze Most előkerültek a gereblyék is, s szinte az utolsó szálig összetakarították a termést. Tavaly 50 vagon volt az összes szénatermésünk, most a két kaszálás eredménye 40 vagon. Tehát annak ellenére, hogy a szövetkezeti gazdák a széna termésből részeltek, mégis jobban járt a közös, mint a korábbi években. Ügy számítjuk, hogy még kétszer megkaszálhatjuk a lucernát. A szövetkezeti gazdáknak így összesen, átlagot véve alapul, 6 mázsa széna jut 150 tagnak van háztáji tehene, de az utóbbi időben többen elhatározták, hogy tehenet vásárolnak. — A takarmányrépát is harmadába adtuk megművelésre a gazdáknak *— szól közbe Farkasdi Gyula főag- ronómus. — Négyszer kapálták, s így a tervezett 190 mázsát jóval meghaladja a várható termésátlag. A takarmányjuttatás ilyen módszerével a háztáji állattartásit is segítjük, mint ahogy a hízó- szerződtetésre azzal is serkentünk, hogy egy munkaegységet írunk jóvá annak a szövetkezeti gazdának, aki a háztájiból leszerződik sertésre. Hogyan premizálják az aratókat? Ismét a tsz-elnök sorolja: — 1741 hold aratnivalónk van. Illetve csak volt, mert már jó 50 százalékát betakarítottuk a termésnek. A 3 kombájn, 2 aratógép, 1 rend- revágó mellett 17 kasza vágja a gabonát. Az aratópárok a dőlt, kúszált búzát aratják. Szűcs Mihály SZK—3-as kombájnnal dolgozik, 350 hold az aratási terve, ha ezt meghaladja, minden hold gabona betakarítása után 1 kg, 400 holdon felül 2 kg búzát adunk prémiumként Hasonlóan premizáljuk a magyar kombájnnal dolgozókat is. Az aratógépeknél 160— 220 holdig 1 kg, 220 holdon felül 2 kg búza illeti meg minden hold learatott gabona után az aratógépvezetőt és kezelőt A kéziaratóknak holdanként 30 kg gabona-prémiumot adunk. Ez tehát a titka a jászkiséri Kossuth Tsz-ben történt változásnak. A 4500 holdas közös gazdaságban az anyagi ösztönzés, a premizálás, a lendítője a munkakedvnek, a gazdák szorgalmának. Ez pedig azt eredményezi — az eddigi tapasztalat alapján — hogy minden munkát idejében és jó minőségben elvégeznek, v • N. K. . „Gyökeres menoldás“
