Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-09 / 160. szám

v 1961. Július a. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Uat&zouz mcs uázas ~ Elkéstek, — hallottuk hivatalos helyeken a véle­ményt, mert a nagy meg­nyitó ünnepségek már lezaj­lottak. Mi azonban nem a hivata­los ünnepségekre mentünk. A város lüktetését akartuk érezni, a 600 év történelmé­nek öntudatát kerestük az emberek arcán és az újat, ami fiatallá teszi ezt a régi várost. Mert Debrecen fia­tal. Vagy helyesebben így is mondhatnánk, megfiatalodott záró, vasalt fakapuit néze­getve, a a Nagyerdő szívet vidító, zöld növénytengerében bolyongva. Jól esik megállni az egyetem épülete előtt be­térni a most kihalt folyosók­ra, s elbeszélgetni egy-egy magányos egyetemistával, aki itt maradt a szünidőre, s most enyhülést, kikapcsoló­dást keres az Alma Mater hí­vogató, barátságos falai kö­zött „A vállalat öreg, de a szí­vünk fiatal” — ezt Kovács van. felüdülhetünk a ouua- pesti Palatínussal vetélkedő szép városi strandon. Ha va­sárnap mentünk volna ti­zenötezred magunkkal élvez­hettük volna a gyógyforrás kristálytiszta vizét S végezetül hadd iktassuk ide egy ismeretlen debreceni öregember nagyon jellemző szavait. A kémelhárítással kapcsolatos BM kiállításon találkoztunk. Együtt ültünk a vetítőteremben, s együtt néz. tűk végig a belső ellenség Azonnali vizsgálatot dr• Sándor Imre orvos ügyébenl Anyagtakarékossági verseny A Nehézipari Minisztérium Kereskedelmi Igazgatósága az első félév végeztével ösz- szesítette a bányászati, vil- lamosenergiaipari és vegy­ipari vállalatok anyagtaka­rékossági vállalásait A tár­ca állandó jellegű takarékos- sági versenyébe a tavalyi 89 vállalattal szemben az idén 114 vállalat kapcsolódott be, tehát huszonöttel több, s ez már majdnem száz százalé­kos részvételt jelent A tárca anyagtakarékossa- gi mozgalmának fejlődését a megtakarítások értékének nö­vekedése mutatja a legmeg­győzőbben. A múlt évben 218 millió forint volt a vállalá­sok értéke, a teljesítés pedig 260 millió. Ebben az évben a 114 vállalat 337 millió fo­rintos megtakarítást ajánlott fel. Ezen belül a hazai ter­melés növelésével több mint 35 millió forint értékű kül­földi árucikk behozatalát akarják feleslegessé tenni. Pontosan pénteken ünne­pelte volna huszonnyolcadik születésnapját. És pontosan pénteken utolsó útjára kisér­te a jászfényszaruj temetőbe a szánakozó kis csoport. Nagy B. Jánosné, a jászfény. szarui Szabadság Termelő- szövetkezet fogatosának fele­sége hirtelen halállal halt meg. Talán nem lehetett vol­na segíteni rajta. Talán lehe­tett volna. Ha dr. Sándor Im­re községi orvosban nagyobb hivatástudat éL Július 5-én — mint mindig máskor is — kora hajnalban kelt Nagy B. János tsz tag. Végezte a munkáját, amellyel mindig meg voltak elégedve gazdatársai a Szabadság Tsz- ben. Tizenegy óra körül kap­ta az üzenetet kinn a határ­ban. Azonnal rohanjon orvos­ért, mert a felesége rosszul lett a mezőn és nagyon sú­lyos az állapota. Nagy B. Já­nos leszórta kocsijáról a te­jeskannákat. s ahogy csak lovai bírták, vágtatott be a községi orvoshoz, dr. Sándor Imréhez. — Doktor úr, azonnal jöj­jön, nagyon beteg a felesé­gem. Dr. Sándor Imre tagadólap. rázta a fejét. — Nem megyek ki. hozza be az asszonyt. Nagy B. János könyörgőre fogta a dolgot — Doktor úr. Lát értse meg. nagyon beteg. Jöjjön ki. nagyon szépen kérem. — Maga is értse meg,.nem vagyok hajlandó kimenni. Ez volt dr. Sándor Imre utolsó szava. Nagy B. János vágtatott vissza a mezőre. Mire oda­ért. feleségét már egy nagy embergyűrű vette körül. Hamarosan beállt a halál. Az orvos délután három órakor érkezett a helyszínre már csak a halál beálltát igazolni. Nagy B. Jánosné három gyermeket hagyott maga után. Az eset — és ez érthető is — nagy felháborodást váltott ki a község lakosaiban. A jászfényszaruiak igazságérze­te vizsgálatot követel, de ezt követeli a hivatásukat szere­tő falusi orvosok hírneve is. Azonnali vizsgálatot — dr. Sándor Imre orvos ügyében. Borzák Lajos 35 000 holdon folyik a viz jelentésünk a tikhatárból Váratlanul, átmenet nélkül köszöntött ránk a szárazság, a kiadós, hosszú esőzés után Pipál a kukorica, vizet, ned­vességet, csapadékot kér a cukorrépa, a kerti vetemény A megyei tanács jelentése és a megyei öntözési állandó bi zottság értékelése szerint 35 ezer holdon már folyik a víz, űzzük a szárazságot. A termelőszövetkezetek 25 ezer, az állami gazdaságok jó 10 ezer holdnyi kukoricát, cu­korrépát, kerti veteményt, le­Kétíéle generáció — kétfajta küldetés Városunk egykori kizsák- mányoltjai, a volt gazdasági cselédek, summások még jól emlékeznek a ballai határ­rész egykori birtokosaira, a gajszokra, lénártokra és ozsváthokra. Ezek az urak többezer holdon gazdálkod­tak, élték világukat és dús­káltak a javakban. Ugyanak­kor a sok-sok túrkevei és dé- vaványai nincstelen ember hetenként kelt útra gyalog- szerrel, hogy megkereshesse családjának az évi szűkös kenyeret. Nehéz volt a szikes tala­jon a kapálás, s az izzó nap­sütésben a kaszálás. Aki eb­ben az időben ott dolgozott, úgy emlékszik vissza, hogy igen keservesen megszenve­dett a maga és családja szű­kös megélhetéséért. Most ezen a vidéken is nagy változások vannak. A régi kizsákmányolok eltűn­tek és a többezer holdas te­rületeiken állami gazdaságok és termelőszövetkezetek köz­pontjai díszlenek. Megszapo­rodtak az erdők és minden­felé gépek dolgoznak. Az egykori zsellérek uno­kái ma már csak hírből is­merik az akkori körülménye­ket. Ezért is érdekes, hogy a napokban hetvenöt túrkevei úttörő fogott össze és gépko­csival mentek az egykori Gajsz-féle birtokra, az álla­mi gazdaság területére, hogy az egvik erdőben felverjék sátraikat és egy héten át üdüljenek, szórakozzanak, sportoljanak Meglátogattam a Zrínyi Tlona leány úttörőcsapatot. Üdülésük egészen minimális összegbe: egész héten át 40 forintba kerül. Kiszállításuk­ról a Búzakalász Tsz gondos­kodott, a Vörös Csillag Tsz pedig hazaviszi őket. A reg­gelit és az ebédet az állami gazdaságtól kapják, a vacso­ráról pedig saját maguk gon­doskodnak, hisz saját sertés­sel u rendelkeznek. Az úttörőkkel táborozó há­rom pedagógus valósággal szülő a szülő helyett. A sá­tortáborban rendszeres úttö­rőélet folyik: reggeli torna, zászlófelvonás, beiktatott énekóra, játék és sport. Lá­togatásom alkalmával éppen számháború folyt. A látottak alapj an nyugod­tan mondhatom, hogy gyer­mekeink itthon is jól érez­hetik magukat és nem feltét­len fontos, hogy többszáz ki­lométert utazzanak táboroz­ni. A gyermekek pihennek, szórakoznak és egészen más küldetéssel mentek az egy­kori nagybirtok trületére, mint valamikor apái' Nagy Sándor tudósító Túrkeve ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■ti' 11 NÉPFRONT HIRE) A Hazafias népfront me­gyei Elnökségének meghívá­sára ismét külföldi vendégek érkeznek megyénkbe július 16-án. Ez alkalommal a Kí­nai Népköztársaság budapes­ti nagykövetségének tagjai tesznek látogatást Jászapáti termelőszövetkezeteiben. Este a községben ünnepi nagygyű­lést tartanak a kínai vendé­gek. * Július Jl-én a tiszaőrsí, 14-én pedig a tiszafüredi községi népfront-bizottságok aktivistái tartanak ülést, ame­lyen az aratási munka me­netét, valamint a felvásárlás eddigi eredményeit beszélik meg. 'A jászberényi járási nép­front-bizottság kezdeménye­zésére a járás tsz-eiből a ser­téstenyésztők találkoznak jú­lius 11-én a Jászság főváro­sának tangazdaságában. — A résztvevők ez alkalommal a gyorshízlalás módszereit ta­nulmányozzák. gelőt és lucernát öntöztek meg idáig Az öntözésben körülbelül Karcag és a jászberényi já­rás halad az élen. Karcagon közel 4000, a jászberényi já­rásban majdnem 2000 holdat locsoltak már meg. A jász­berényiek csőkutakból ön­töznek. Csőkútból öntöz a jászboldogházi Zrínyi, a jász- fényszarui Zöld Mező, Lehel Kürt, Petőfi Termelőszövet­kezet, a jászberényi Vörös Csillag, a jászárokszállási Táncsics, Szabadság Tsz. A megye más részein per­metező és barázdás módszer­rel juttatják a csapadékot a vetésre. A Középtiszai Álla­mi Gazdaság üzemegységei­ben szépen halad az öntözés. Tiszaszentimrén a László- majori részen szorgalmasan öntöz országos hírű kukorica­termesztőnk, Péter Juliska és lányokból álló munkacsapa­ta. Öntöz a tiszaigari Petőfi, a kunmadarasi Űj Barázda, a kunhegyesi Vörös Csillag, a kunhegyesi Lenin, a karca­gi Dimitrov, Május 1» Ter­melőszövetkezet. Az öntözés egybeesik az aratással. S így bizony, most kissé háttérbe szorul. Pedig éppen fordulóponton va­gyunk. A kukorica már hányja a címerét, most hasz­nálna a víz. A többi növény­nek ugyanígy. S jól is teszik azok a termelőszövetkezeti vezetők, akik a mezőtúri Sallai Tsz elnökének, Rédei Istvánnak és a rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Tsz el­nökének, Bereczki László­nak példáján maguk veszik kezükbe az öntözés ügyét, az öntözés beindítását. Erre van most szükség, kézben tarta­ni az öntözés ügyét; Erre hozott határozatot a megyei öntözési állandó bi­zottság pénteki ülése is. Az öntözési bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a me­gyei tanács szerezzen érvényt határozatának. S most már ne csak kezdődjön, de teljes erővel folytatódjon is az ön­tözés. A nagy szárazság miatt naponta rendszeresen üze­meltetik a tiszaföldvári Aranykalász Termelőszövetkezet­ben a négy szórófejes öntözőberendezést. Fejér János, az öntözőszivattyú kezelője a kertészeten kívül a szövet­kezet cukorrépatábláját és lucernáját is locsolja. Nyolc hét alatt két kiló 10 dekás pecsenyekacsákat nevelnek A Szolnokhoz közel fekvő Palotási Állami Gazdaságban az idén kezdték meg az ex­portképes pecsenyekacsák nagyüzemi tenyésztését. Az értékes, jóhúsú fajták neve­lését korszerű takarmányozá­si eljárással gyorsítják. A ku­korica, árpa zab és szójada­rából valamint korpából és zöldlucernából készített ele- séget csibetápszerrel egészí­tik ld. A lágyan etetett má­zas tánéi tékű takarmányok kedvezően segítik a kacsák növekedését. Nyolc hét alatt elérik a két kiló tíz dekás súlyt. Az év első felében már hatezernyolcszáz kiváló mi­nőségű pecsenyekacsát érté­kesítettek. Jelenleg több mint ötezer nevelkedik a gazdaság viziszárnvas-telepén. a Mil- lér-parton. Az új üzemág egy év alatt csaknem egymillió forint lövedelmet ad a gaz­daságnak. Mihály mondja a város büsz­keségének, az Alföldi Nyom­dának öszes hajú, de nagyon fürge és nagyon tettrekésa igazgatója. Lelkesedve mu­tatja nekem a nyomda régi termékeit, egy fényképet a debreceni nyomda első termé­kének címlapjáról, amely vallásos mű volt ugyan, de magyarul jelent meg, mint aztán annyi más nevezetes terméke az Alföld kulturális központjának. S a régiek mellé egy vadonatúj kerül, elfér egy tenyérben is; Eng­lish—Russian dictionnary, angol—orosz szótár. A Szov­jetunió rendelte a nevezetes nyomdától, 125 000 példány készül belőle. Ha Huszár Gál az egri püspök üldözései elől menekülő vándor nyomdász és prédikátor megnézné az általa alapított műhelyt, ugyancsak elcsodálkozna. Nemcsak és nem elsősorban a modern gépeken, a Mono­type típusú szedőmasinákon, a vágó, vonalazó, hajtogató és egyéb szerkezetek hosszú során, hanem az embereken. Mert az öreg nyomda csodá­latosan fiatal gárdával dol­gozik. Az átlag-életkor 27 év és Huszár Gál két segítő­társa helyett ma négyszázan dolgoznak a régi fényét visz- szanyert nagyhírű üzemben. Biztosan megállna Nagy Teréz szedőgépe mellett, aki hamvas, 17 éves üdeségével komolyan és igen nagy figye­lemmel zongorázik a bilen- tyűsoron. Most szabadult és a kéziszedés utón a gépit ta­nulja. De Herczeg Béla nyomdász is sokat tudna mondani neki. hiszen IS éve dolgozik itt és élő tanúja an­nak. mennyit fejlődött fel- szabadulás óta a régi üzem. Büszke is rá nagyon Csak egyre nem büszkék, arra. hogy rendkívüli a zsú­foltság. Nagyon hiányzik már a 39 milliós rekonstrukciós terv megvalósítása. Utána ugrásszerűen megnő majd a nyomda termelékenysége, s e tekintetben is utoléri majd a várost. Mert nagy a lendület, a fej­lődés. A bedreceniek szeme- láttára nőtt naggyá a semmi­ből az immár világhírű Gör­dülőcsapágy-gyár, a Gyógy­szergyár. S a régiek is új len­dületet. új fényt kaptak, a Járműjavító, a Cipőgyár és a többiek. Ha pedig a nézege­tésben elfáradtunk betérhe­tünk a modern, szép bistró- ba. a Vörös Hadsereg útján, vagy akár abba a minden Igényt kielégítő zenés esz­presszóba, amelyet nemrég nyitottak a csendes kis Ceg­léd utcában. S ha melegünk. A neonfénytól ragyogó su­gárutak, a Petőfi tér modem, szívet gyönyörködtető lakó­házsora, az új háztömbök a város szélein és valami sajá­tos, gyors, vibráló élet, ami a modem nagyvárosokat jel­lemzi elsősorban. A régi és új egészséges keveredése az élet minden területére rá­nyomja bélyegét Nem mi mondjuk, hanem az Aranybi­ka éttermének felszolgálója, hogy gyakori vendégei a hor­tobágyi csikósok modem utó­dai a rizstelepek, a halgazda­ságok munkásai. Barangolunk hát a város­ban. Keressük a 600 évet és örömmel vesszük tudomásul a mát. S a múltat nézni be­kukkantunk egy rövid időre a Déri Múzeumba. A tudós múzeológusok szemléltető ki­állításon vezetnek végig 600 év érdekes történetén. Meg­tudjuk, hogy Debrecen sokkal régibb, mint 600 éves. Három táj találkozik központjában és már több ezer évvel ez­előtt is élet, élénk nyüzsgő élet volt a mai Debrecen he­lyén. „Teco filius Thomae de villa Debrezun” említi meg régi emlékünk a Váradi Re- gestrum 1245-ben a mai Deb­recen helyén elterülő falucs­ka nevét 1361-től város, Nagy Lajos király jóvoltából. És azóta a magyar történe­lem lapjain gyakorta felbuk­kan neve. Debrecen, mint Rákóczi szabadságharcának anyagi és erkölcsi támogató­ja, a Nagytemplom, ahol a gyűlölt Habsburg-ház trón­fosztását mondta ki Kossuth parlamentje. A kollégium, amelynek padsoraiban 1945- ben ülésezett a szabad ma­gyar nemzetgyűlés, s az ideig­lenes nemzeti kormány De másfajta emlékei is van­nak. A virilisek, a legtöbb adót fizetők névjegyzéke 1901-ből, s mellette jelentés a kefegyári munkások sztrájkjáról. A tizenkilences direktórium rendeletéi, 8 az első Horthy-főispán szégyen­letes beiktatási beszéde. Küz­delem, küzdelem, küzdelem. Harc a haladásért, a civis felfogás ellen, Ady Endre cik­kei, Tóth Árpád versei. Cso­konai Vitéz Mihály magános kétségbeesésére visszhang­ként a mai pezsgő irodalmi élet folyóirata, az Alföld vá­laszol, Mocsár Gábor, Tóth Endre, Juhász Géza, Stetka Éva mai világot tükröző har­cos, optimista írásaival Szép ez a város, megejti varázsával az idegent, aki órákhosszat szívesen bolyong a Péterfia utca polgárházai- nak .iellegezetea. világot ki­kétségbeesett, de elszánt kí­sérletezését békés életünk megzavarására. S amikor a végén véleményét kérdeztük, így felelt: ugye látták Debre­cent. Jól megnézték' Igenlő válaszunkra pecug így folytatta — Hát látják, nincs az a bankóköteg a viiágon. amiért egy debreceni ember, mint jómagam is, eladná ezt a vá­rost. Hernádi Tibor A Kossuth Lajos Tudományegyetem főbejárata

Next

/
Oldalképek
Tartalom