Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-09 / 160. szám

4 SZOLNOK mzcsm NÉPE.AT 1961. július 1 Valamivel mindig jobban A szolnoki Autóközlekedé­si Vállalatnál több mint két ezer ember dolgozik, létszá­mát tekintve tehát a nagy' üzemek közé sorolható me­gyénkben. A munkafeltételek eléggé kedvezőtlenek, mert a megyében mindenhol van munkahelyük. Nincs is még egy vállalat, ahol a jó irá nyitás mellett olyan szükség volna az emberek nevelésé­re. s nem kevésbé egymás kölcsönös megbecsülésére, mint itt. Csatári József elvtárs. a vállalat párttitkára mondja ezt el. S azt is. hogyan dol­gozik a 130 fős pártszerve­zet azért, hogy segítsen a feladatok megoldásában. S ez a segítség sokszor nem is nagy mindent átfogó tett. ha­nem apró mindennapi mun­ka. De éppen ebben kell mindig a segítség. Csatári elvtárs nem függetlenített, mégis számtalan kérést elin­téz. Nemrég Cs. Nagy Ferenc, az egyik dolgozó elpanaszol­ta: Évekkel ezelőtt teljesített katonai szolgálata után most 600 Ft pénzbírságot letiltatott a honvédség a fizetéséből jog­talanul. Cs. Nagy Ferenc, bár pártonkívüli, bizalommal ment a pártszervezethez, s a titkárnak eszébe sem jutott kitérni a kérés elől. Hónapokig tartó levelezés­sel, utánajárással aztán ki­derítették az igazságot: az a Nagy Ferenc, akinek valóban van tartozása a honvédségi alakulatnál nem Fegyveme- ken. hanem Esztergomban lakik. Egy másik eset: A közelmúltban M. M. az egyik kalauznő kerte a ve­zénylő tisztet; terhes, köny- nyebb munkára osszák be. A vezénylőtiszt azzal külde el, hogyha jó munkájával bebi­zonyítja, érdemes a megbe­csülésre. teljesíti kérését. M. M. úgy érezte nem jogos ké­rését ilyen feltételhez kötni. Nem nyugodott bele. Felke­reste a párttitkárt, s neki is elmondta kérését. Csatári elvtárs közbelépésével most már sikerült új beosztást kapnia. Csatári elvtárs látja azt is: az irányítótiszt véleménye nem egyszerű félreértésen alapszik. A vállalat vezető beosztású dolgozói közül egyesek bizonyos előítélettel viseltetnek a női munkaerőt illetően. Már pedig ennél a vállalatnál elég sok asszony és leány dolgozik. S jóré­szük. odaadással végzi mun­káját. Mégis egy-egy előfor­duló hibából, egy-egy nő dol­gozó fegyelmezetlenségéből hajlamosak az egész nőj kol­lektíva munkájára következ­tetni. Az ilyen nézet pedig sosem vezet jóra. Ebből meggondolásból a pártvezető­ség tagjai, elsősorban Csatá­ri elvtárs felkeresett néhány vezetőt, akikről tudja hogy hajlamosak az általánosítás­ra. Beszéltek velük,«s ha ez sem lesz elég taggyűlésen is szóba hozzák ezt A kollek­tíva ereje minden bizonnyal ebben is segít majd. Ezt már nem egy esetben tapasztal­ták. Á közelmúltban például hí­re ment a vállalat dolgozói között, hogy sok a gyermek baleset. Egyesek úgy véleked­tek: Ahol gépjármű van. ott a baleseteket sem lehet elke­rülni. A párttagok nagyon határozottan felléptek ez el len a^ közömbösség ellen, l taggyűlésen hoztak határoza­tot arra, minden pótkocsit vontató autóbuszra védőrácso­kat szereltetnek. A rácsokat meg is rendelte a vállalat gazdasági vezetősége, s ha­marosan felszerelik a kocsik­ra. A vállalat kommunistái szétszórtan, sokfelé dolgoz­nak. főleg csak a taggyűlése­ken találkoznak. Ezért itt a taggyűlések különösen nagy jelentőségűek. Nemrég kérte felvételét az alapszervezet tagjai sorába Orovecz János. A vezetőség tekintve, hogy vannak párttagok, akik őt közelebbről nem ismerik. Földessy és Dévai elvtársakat — még az ajánlók mellett — megkérte: szakítsanak időt éc nézzenek körül a jelentkező otthoni környezetében. Be­szélgessenek a tagsággal is. arról mi a véleményük Oro­vecz János felvételéről. így a tMOfilém a párt­tagság alapos vita után fo­gadta el jelentkezését. Hatá­rozottan megmondták neki. vezető beosztásban van. job­ban kell törődnie a forgalmi személyzet gondjaival. Csak úgy számíthat majd egy év után tagfelvételre, ha addig bebizonyítja a jelenleginél jobban törődik az irányítása alá tartozó dolgozókkal. A vállalatnál különösen fontos az emberek szakmai és általános műveltségének nö­velése. Ezért a pártszervezet nagyon határozottan támogat­ta a szakszervezetnek azon kezdeményezését, hogy meg­szervezzék az általános isko­lai oktatást „saját berkeik­ben”. Ugyanakkor mindig fi­gyelemmel kisérik. eljárnak- e a dolgozók a szokásos szak­mai tanfolyamokra. Ha úgy látják, hogy valaki „megfe­ledkezett” kötelezettségéről, nem hagyják annyiba. Felke­resik. beszélnek vele arról, hogy a vállalat minden dol­gozójától megköveteli tanul­jon. gyarapítsa szakmai isme­reteit. Mindig, mindennap van valami, amit el kell intézni ahhoz, hogy rendben menjen a munka ennél a mozgalmas vállalatnál. Valamivel mindig jobb és jobb legyen, mint az előző napokon. B. E. Az 1921. évi mongol forradalom történelmi jelentősége Gazdag termés a szajoi’ Vörös Csepel Tsz-ben A szajoli Vörös Csepel Tsz- ben 350 hold átlagában 23 q-s őszi árpatermést értek el. 410 kh szárazművelésű kukorica negbízható becslés szerint kh-nként 50—60 q, 200 kh öntözött kukorica pedig 80 q csövestermést hoz. A szövetkezetiek tegnap reggelig 21 vagon gabonát adtak át az államnak; 300 holdon végeztek nyári mély­szántást. 50 kh területen pe­dig 100 vagon istállótrágyát szórtak ki. A SZOT és a Népművelési Intézet pályázati felhívása A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának kulturális osztálya és a Népművelési Intézet pályázatot hirdet a nyári gyermekfoglalkoztatás módszereinek feldolgozására. A pályázat célja, hogy össze- gyűjtsék azokat a legjobb módszereket, amelyekkel a gyakorlatban valósítják meg a gyermekek sokoldalú, kul­túrált, élményszerű szünidei foglalkoztatását Pályázhat minden pedagógus, ifjúsági vezető és minden olyan sze­mély, aki nyári művelődési otthoni foglalkoztatást, nap­közit, vagy nyári táborozást vezet, illetve ilyen munW már végzett. A pályamunka módszertani tanulmány-jellegű legyen, s a következő kérdéseket dol­gozza fel: a foglalkoztatás megszervezésének körülmé­nyei, a társadalmi szervek, iskolák, szülők együttműkö­dése, létszám, anyagi feltéte­lek, technikai lebonyolítás, vezetők kiválasztása, állandó, kiadja. alkalmi jellegű foglalkozta­tás, a nevelési célok és a gyermekek igényeinek ösz- szehangolása. Részletesen dolgozzák fel a pályázók a nyári gyermekfoglalkoztatás szervezési, módszertani kér­déseit, vonják le következteté­seiket a kitűzött célok he­lyességéről. Az utóbbiak kö­zül egy-egy kérdést külön is ki lehet dolgozni. Egy szerző több munkával is pályázhat. A pályázat jeligés: novem­ber 1-ig kell beküldeni a Népművelési Intézet mód­szertani osztályára. Budapest I.. Corvin tér 8 szám alá. A pályaműveket szakembe­rekből álló bizottság bírálja el. Az eredményt 1961. de­cember 20-án hirdetik ki. A pályadíjak a következők: 2000 forintos első díj, két 1500—1500 forintos második díj. három 1000—1000 forin­tos harmadik díj. A legjobb tanulmányokat a SZOT illet­ve a Népművelési Intézet A z 1921. évi népi forrada­lom döntő jelentőségű esemény volt a mongol nép életében. Szétzúzta az impe­rialista és feudális elnyo­mást, megteremtette az or­szág függetlenségét és bizto­sította az igazi néphatalmat. A XX. század elejéig Mon­gólia az egyik legelmaradot­tabb ország volt a világon. A feudalizmus teljes egészé­ben megőrződött. Az aratok — a közvetlen termelők osztá­lya — jobbágyi függőségben éltek, és az elemi emberi jo­gokat is nélkülözték. A reakció hosszantartó uralma azonban nem törte meg a moftgol nép szabad- : ságszerető szellemét. Az ara- j tok a történelem folyamán ! nem egyszer hősies fegyveres harcra keltek a nemzeti füg­getlenségért és a társadalmi igazságosságért. Az arat moz­galom azonban mindig vere­séget szenvedett, mert nem támogatta a proletariátus, az egyetlen olyan osztály, amely következetesen meg tudja védelmezni az elnyomottak és kizsákmányoltak érdekeit. 1911-ben Mongólia lerázta a mandzsu igát és független­né vált. Ámde az aratok po­litikai szervezetlensége miatt a nemzeti szabadságharc gyü­mölcseit a hűbérurak szüre­telték le. Mongólia független­sége csupán látszólagosnak bizonyolt. Ezidőtől fogva erősödött az aratok mozgalma, s egyre közelebb került a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galomhoz. A mongol és az orosz nép szoros kapcsolatba került, közvetlen kapcsolat jött létre az arat mozgalom és az orosz proletariátus for­radalmi harca között. A Nagy Októberi Forrada­lom pedig megvilágította a mongol nép előtt az utat a nemzeti függetlenség és a tár­sadalmi felszabadulás felé. A nép harcában az új éle­tért élenjárt a Mongol Nép­párt, amelyet Szuhe Bator és Csojbalszán alapított. Az első illegális forradalmi kö­rök, amelyekből a párt lét­rejött, bonyolult és feszült belső és külpolitikai helyzet­ben kezdték meg működésü­ket A párt programjának ki­alakulásában nagyjelentőségű volt az arat forradalmárok látogatása Szovjet-Oroszor- szágban és történelmi talál­kozásuk V. I. Leninnel 1920 októberében. 1921 márciusában tartották meg a Mongol Néppárt I. kongresszusát, ahol jóváhagy­ták a párt programját, amely a marxizmus—leninizmus el­vein alapult. 1 921. március 13-án a Néppárt Központi Bi­zottságának határozatára megalakult az ideiglenes né­pi kormány, amely a fegy­veres felkelés vezérkara ’ett. Ez volt az új néphatalom csírája. Az új hatalom először az ország északi részeit szaba­dította fel a kínai militaris­ták uralma alóL 1921 már­ciusától júniusáig hajtotta végre az ideiglenes népi kor­mány a felszabadított terüle­teken az első forradalmi és demokratikus intézkedéseket. Megszüntette a föld magán- tulajdonát, megteremtette a reguláris néphadsereget, ki­kiáltotta az általános egyen­jogúságot, megszüntetett minden régi feudális előjo­got és megkülönböztetést. 1921 júniusában és júliusá­ban a néphadsereg a szovjet hadsereg alakulataival együtt szétzúzta a fehérgárdista ban­dákat és júliusban felszabadí­tották a fővárost, Urgut. A feudális kormány megbukott, minden hatalom a népi kor­mány kezébe került. 1921. jú­lius 11-én nagy népünnepélyt tartottak Urguban, kihirdet­ték az ország függetlenségét. Ázsia szivében megszületett a világ első népi demokrati­kus állama. Nehéz és sajátos feladat volt az új élet építése Mon­góliában, ebben az elmara­dott országban, ahol érintet­lenül megmaradtak a hűbéri viszonyok, ahol nem volt ipar, nem volt vasút és az egyetlen gazdasági ág a kül­terjes nomád állattenyésztés volt. A forradalmat követő első években fokozatosan felszá­molták a hűbéri rend összes intézményeit. Létrehozták a gazdasági élet állami és szö­vetkezeti szektorát. Államo­sították a kisüzemeket és a külföldi tőkekoncessziókat. Létrejött az értékesítési szö­vetkezet, az állami bank, A KÜLÖNÖSEMBER az új eljárás előnyét. Más­nap reggel csoportja nevé­ben a hitetlenkedők szeme közé vetette: — Mi vállaljuk. — Megőrültetek? — Ellenkezőleg. — Hát akkor? — Mi jót akarunk nem­csak magunknak, hanem nektek is. — Hogy-hogy? — Hát csak úgy — mondta és elkezdett magyarázni: ne­künk bizony elég volt a két­kezi munkából. Üj gépeket kapunk. Csőrlőket a javítás alatt álló kocsik vontatásá­hoz. Villamos emelőberende­zés is lesz. Meg aztán: itt van ez a badari rész. Nézze­tek csak szét. össze-vissza tákolt ablaktalan vityilók. Nyakig ér a dudva, a gaz. Valóságos gyári dzsungel az egész..i MUNKATÁRSAI hallgat­ták. Volt, aki kétkedve fo­gadta szavát. Mások viszont „mellé álltak.” Mentek a mű­vezetőkhöz: bevezetik az új­fajta eljárást? Csak nem képzelik, hogy mi kimara­dunk belőle? Nem is maradtak. Persze, nem ment minden simán, sok munkára, erőfeszítésre volt szükség, mire felépültek az új, világos műhelycsarnokok. Lendvai örömmel újságolja: — Harmadik hónapja dol­gozunk az új eljárással. — Eredményesen. A régi két- három kocsi helyett naponta nyolcat javítunk ki: A családról beszélgetünk« feleségéről, aztán az ő gyer­mekkoráról. — Tudja mire emlékszem? Hogy nagy volt a család, a nincstelenség. Heten voltunk testvérek. Apám kétkezimun- kás. Állandó ricsaj, veszeke­dés. — Most biztosan nem per­lekednek? — mondom. — Dehogynem. Szükséget igazán nem látunk, de azért baj mindig akad. A „közös” be lakunk. Apám volt há­zába. Régi épület, maholnap összedűléssel fenyeget. Emel­lett testvéreim is ki akarnak eburdalni. Az asszony állan­dóan veszekszik: „Miért nem intézkedem, hiszen 5 éve múlt, hogy beadtuk az igény­lést. Mások már régen kap­tak lakást, csak éppen mi nem.” így van ez, hiába. A családosoké az elsőség. Én meg nem szeretem a hangos­kodást. Vígasztalom is az asszonyt: egyszer majd ránk is sok kerül. KÖZBEN elkészült az új kocsi. A munkások átgurít- ják az asztalosokhoz. He­lyette újat állítanak a villa­mos emelőpadhoz. Néhány gombnyomás, s máris emeli a „csodálatos masina” a több tonnás teherkocsit. Kezdőd­het a fékvonóberendezés, fu­tóműcsere. — Ne haragudjanak — mondja —, szólít a köteles­ség. Nem tudnám elnézni, hogy a többiek dolgoznak, én meg csak beszélgetek. Csóválom a fejem. Igazuk van munkatársainak: igazán különös ember. Azt is má­soktól tudom meg. hogy há­romszoros kiváló dolgozó. Arnóth József megvetették a közoktatás és az egészségvédelem alapját. Ezek az intézkedések meg­javították a néptömegek hely­zetét és a népi kormány köré tömörítették őket. A néphatalom gazdaság-po­litikája a forradalom első szakaszában főként az állat- tenyésztés fellendítésére irá­nyult. Ez volt az a döntő láncszem, amely biztosította az ország termelőerőinek ál­talános fellendülését. Az ara­tok gazdasági tevékenysége magasabb színvonalra emel­kedett. Alig 20 év alatt 2,5- szeresére emelkedett a jó­szágállomány. A népi demokratikus for­radalom első szakaszának sa­játossága volt, hogy az anti- feudális és az antiimperia- iista forradalom feladataival (gyidőben a szocialista fórra dalom bizonyos feladatait is megoldotta. 1940 júniusában fogadta el a Nagy Népi Hurál a Mon­gol Népköztársaság új alkot­mányát, amely az időközben végbement társadalmi és gaz­dasági változásokat tükrözte. Az új alkotmány hangsúlyoz­ta, hogy a Mongol Népköztár­saság a dolgozó aratok, a munkások és értelmiségiek állama, amely a szocializmus építésének útján fejlődik. A U- világháború idején a Mongol Népköztársa­ság hozzájárult a német fas­izmus és a japán militariz- mus szétzúzásához. A háború után a fejlődés üteme rendkívül meggyorsult. 1948-ban Mongólia rátért a távlati tervek végrehajtására. Két ötéves tervet és egy há­roméves tervet hajtott végre. 1948-tól 1960-ig. Szüntelenül fejlődött a nemzeti ipar. Az országos termelésnek 1940- ben még csak 17 százalékát szolgáltatta az ipar, ma már mintegy 50 százalékát. Mon­gólia állattenyésztő ország­ból agrár-ipari országgá vált Végbement a mezőgazdaság gyökeres szocialista átalakí­tása. Az arat gazdaságok 99,6 százaléka szövetkezetbe tömörült Az új forradalmi vívmá­nyokat az 1960-ban elfoga­dott új alkotmány szögezte le. Az új alkotmány szerint a Mongol Népköztársaság célja a szocializmus felépí­tésének betetőzése és a kom­munista társadalom építése. A dicső mongol Népi Forra­dalmi Párt vezetésével a Mongol Népköztársaság dol­gozói biztosan haladnak e cél megvalósítása felé. Z. I jurij Gagarint meghívták az NDK-ba Berlin (TASZSZ). — A Szabad Német Ifjúság Köz­ponti Bizottsága pénteken be­fejeződött berlini ülésszaká­nak résztvevői levelet intéz­tek Jurij Gagarin őrnagyhoz, a Szovjetunió Hőséhez. Eb­ben meghívják, látogasson el az NDK fővárosába ez év őszén és tiszteletbeli vendég­ként vegyen részt az NDK ifjúságának kongresszusán. «— (MTI) „Űr utas" villamosok Szófiában Szófia (MTI). A Szputnyik elnevezésű gyorsjáratú vil­lamosok után a bolgár fővá­ros közlekedésébe bekapcso­lódtak a Koszmonavt, „űr­utas" villamosok. A Koszmo­navt 22 méter hosszú kocsi, amely kétszáz ember szállí­tására alkalmas és berende­zése lehetővé teszi a kalauz nélküli üzemeltetést. A villa­mos vezetője mikrofonon ke­resztül tájékoztatja az uta­I sokat a megállókról és az út­irányról. — A brigádvezetőt? — Igen. — Na aztán ahhoz mehet! Nagyon különös ember: nem 6zeret magáról beszélni. — A múltkor is — a Kossuth Rá­dió munkatársai — félnapig nyagatták, míg valamire való riportot összehoztak. A jelzett helyen ráakad­tam Lendvai Istvánra. Ép­pen az egyik javítás alatt álló kocsi alvázát szerelték. A középmagas, erősen őszülő brigádvezető valóban szűk­szavú. Életéről, munkájáról faggatom; s ő — szokásához híven — munkatársairól be­szél. Dicséri Tóth A. Károly, Tóth Gyula, Boros László, Nász József és Szitás József alvázlakatosokat. Szívből, igazán örül annak, hogy se­gítségükkel az első félévben teljesítették a szocialista munkabrigádoknak meghatá­rozott szintet. Beszélgetésünk közben sűrű bocsánatkérés közepette elszalad segíteni Boros Lacinak a vonókészü­lék szerelésében, vagy Nász Józsefnek a fékberendezés összeállításában! Szűkszavú, de erős akara­tú, határozott embernek is­merik. AMIKOR a VII. b. osztály­ban évekkel ezelőtt szóbake- rült a szalagszerű javítás, a munkások tiltakoztak, hogy ők nem vállalják, féltek az újfajta munkától, az új nor­mától, nagy volt a káosz.. ■. Lendvai István füléhez is el­jutott a nagy lárma. Oda­ment a művezetőhöz. ■— Magyarázd meg nekem A JÁRMŰJAVÍTÓ szinte minden munkása ismeri „a feleségről” szóló ' történetet. Az epizód színhelye az üzem VII. b. osztálya. Szereplői az ott dolgozó talvázlakato- sok. — A dolog úgy kezdődött — mesélik a munkások —, hogy a Len(dvai-brigádban kisegítésképpen dolgozott egy új munkás. Szegény feje na­gyon bánatos volt, mivelhogy otthagyta a felesége. A bri­gádtagok megszánták az el­hagyottat és vigasztalni pró­bálták: ne félj, megfizetünk annak a csalfa asszonynak. A szóbeszédet tett követte. Azon nyomban szereztek egy vasutastiszti egyenruhát és felöltöztették a főhőst. Köz­ben különböző ürüggyel a hűtlen asszonyt a gyár ka­puja elé csalták. Mikor meg­érkezett, az újdonsült tisz­tet „szemlére” a kapu elé küldték. Az meg, mint aki legjobban végzi dolgát, nagy komolykodva ellenőrizte a kartonlapokat, s még a ka­pusra is ráripakodott: miért tűri, hogy idegenek tartóz­kodjanak a gyár udvarán. Az asszony korán észrevette a változást és sírva, könyö­rögve kérte férjét: fogadja vissza, többet nem hagyja el. A tréfa a vártnál jobban si­került. A főszereplők az em­lített kis hepiend után hűsé­gesen kitartanak egymás mellett;. A történet után kíváncsi voltam a Lendvai-brigádra. Érdeklődtem: — Hol találom meg őket?

Next

/
Oldalképek
Tartalom