Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-08 / 159. szám

1961. július 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jászapáti járásban már túlhaladtak az aratás felén—3,000 hold tarlóhántás — Fellendült a növényápolás A jászapáti járás termelő- szövetkezeteiben az aratás megkezdésekor 27 860 holddal kellett megbirkóznia^ Ennek a hatalmas területnek több mint felén — 14 500 holdon — végezték el a gazdák, s gépállomásiak tegnap estig az aratást. Örvendetes és példamutató, hogy a tarlókon a korábbi éveknél hamarabb kezdték meg a nyári talaj­művelést. Tegnap estig már háromezer holdon történt tarlóhántás, ezerszáz holdon mély. és középmélyszántás. Másodvetéssel addig 700 hol­dat hasznosítottak a tsz-ek. Azokban a szövetkezetek­ben, ahol az aratás miatt kissé elmaradtak a növény- ápolással, az utóbbira cso­portosították át az erők je­lentékeny hányadát. A jász- dózsai Űj Hajnal Tsz-ben — például — tegnap negyven gazda serénykedett a kukori­caföldön. A járás területén 16 436 kh kukorica teljes egészében megkapta az első, s 14 500 kh a második — ké­zi — kapálást. Jászkiséren és Jászladá- nyon megkezdték a kukorica csörgedeztető öntözésé*. A megyei pártbizottság munkatársai, valamint a já­rási vezetők éjszakai ellen­őrzés során szereztek hasznos tapasztalatokat; Mint meg­állapították: nagyon sok gép — soraikban tíz kombájn — dolgozik nyújtott, vagy ket­tős műszakban. Mint ennek előtte is szám­talanszor, most ismét bebizo­nyosodott, hogy a szövetke­zeti vezetők buzgalma a leg­értékesebb lendítő erők egyi­ke. A jászalsószentgyörgyi Béke, a jásziványi Szabad­ság Tsz-ben a szövetkezeti és gépállomási vezetők fá­radhatatlanul járják a ha­tárt, a gépeknél keresik fel a gazdákat és a gépállomá­siakat. Másutt azonban — például a jászalsószentgyörgyi Al­kotmány Tsz-ben — a veze­tőség a munka ellenőrzése elé helyezi a pihenést. Nem lehet csodálkozni azon, hogy ilyenformán a kétkezi dolgo­zók is nyugovóra térnek es­te kilenc, legfeljebb tíz óra felé. A zárszámadás sikere szo­rosan összefügg a nyáron végzett munkával. Most még nem késő erre gondolni; mint ahogy a jászapáti járás legtöbb termelőszövetkezeté­ben gondolnak is. Az utolsó százkilométeres szakaszon dolgoznak a Barátság - olajvezeték építői Csehszlovákiában Prága (MTI). Csehszlová­kiában gyors ütemben halad a Barátság-olajvezeték építé­se. Az ukrajnai szakasz épí­tőinek versenyfelhívása ser­kentően hatott a csehszlovák munkásokra és mérnökökre. Júniusban 39 kilométer hosz- szúságban helyezték el a földben az olajvezetékek ősz. szehegesztett acélcsöveit és ezzel jelentősen túlteljesítet­Széles renden vágja kombájnjával Nachtigál István kombájnvezető a gabonát a tl- szapűspöki Haladás Termelőszövetkezet földjén. S mikor megtelik a kombájn mag­ládája, mellé áll Hajnal László traktorista és Gál Kálmán szövetkezeti gazda a pót­kocsival, a viszik a közös szérűre az érett gabonát. — ÉRDEKES témájú do- kumentfilmek készülnek a Budapest filmstúdióban. *— „Énekelnek a gyerekek” cím­mel Takács Gábor rendező és Hildebrand István opera­tőr a gyermekeknek a dallal és » muzsikával való talál­kozásáról készít filmet. A dolgozók családipótlékáról Családipótlék megállapítá­sával és folyósításával kap­csolatban a 38/1959. (VIII. 15.) kor. sz. és a 10/1959. (XI. 1.) MO. M. sz. rendelet az irány­adó. Az idézett rendeletek 1959. IX L tői vannak ha­tályban. A rendeletek megjelenése után már több esetben ad­tunk tájékoztatást, azonban ennek ellenére mégis gyak­ran kaptunk reklamációt az újszölött gyermek családipót­lék folyósításával kapcsolat­ban. mind a munkáltatóktól, mind közvetlenül a dolgozók­tól. Tájékoztatásul a rendelet idevonatkozó részét idézzük gozó második gyermeke* s még családi pótlékot soha sem kapott (férfi dolgozónak például egy gyermek után családipótlék nem jár), úgy az igényléshez a két gyermek anyakönyvi kivonata, helyha­tósági bizonyítvány szüksé­ges. melyet a munkáltató a fent közölt módon és határ­időben egy családipótlék- igénybejelentés nyomtatvány kíséretében köteles az Alköz­ponthoz továbbítani. Győr Ferencné SZTK Szolnok megyei Alközpontja Az idei SZOT tüzelőufalványok felét már beváltották Az ez évi szakszervezeti tüzelőanyagakció lebonyolí­tásáról és a lakosság téli tü­zelőellátásáról a Belkeres­kedelmi Minisztérium TÜ- ZÉP főigazgatóságán elmond­ták: az április elején megin­dult 7 hónapos SZOT-akció résztvevőinek eddig 921 000 utalványt adtak ki. A dolgo­zók a beváltást igen korán, már április elején megkezd­ték, így a szén, fa kiadása és a szállítás zavartalan. Álta­lában a beváltást követő harmadik-negyedik napon az előre megbeszélt időben mindenhová megérkezik a megrendelt szén és fa. Több vidéki város a házhoz szállí­tást a helyi AKÖV-vel kar­öltve oldja meg. így például Szolnokon, Egerben, Debre­cenben, Kecskeméten és Sze­geden már a fővároshoz ha­sonlóan gépkocsin szállítják a megrendelő lakására a téli tüzelőt. Ezeknek az alapos előké­születeknek köszönhető, hogy az akció lebonyolítása az eredeti menetrendnél gyor­sabban halad. Három hónap alatt már félmillió utalványt váltottak be, naponta körül­belül kétezer vagon szenet osztanak szét az utalványtu­lajdonosok között. ték tervüket, amely szerint naponta átlagban egy kilomé­tert kell előrehaladniok. Ed­dig összesen 310 kilométer készült el a négyszáz kilomé­teres csehszlovák szakaszból, A nagyszabású építkezésben résztvevő vállalatok dolgozói azt a célt tűzték ki maguk elé. hogy ez év szeptember 20-ig az egész útvonalon le­fektetik az olajvezeték-csöve­ket. December 20-ig elkészül­nek a szivattyúállomások, úgyhogy az év utolsó napjai­ban már a Barátság-vezeté­ken érkezik az olaj a szovjet határtól a Pozsony melletti Farkastorokba, ahol Cseh­szlovákia legnagyobb vegy­ipari kombinátja épül. Ugyanezen a vezetéken öm­lik majd az olaj Magyaror­szágra is. A Barátság-olajvezeték né­hány napja megkezdett ma­gyarországi ága Ipolyságnál ágazik el dél felé. A kiváló cím elnyeréséért versenyeznek A jászszentandrási földmű­vesszövetkezet a SZÖVOSZ V. kongresszusának tisztele­tére célul tűzte, hogy eléri a kiváló szintet Az fmsz igaz­gatósága és dolgozói jó mun­kájukkal elérték, hogy első féléves forgalmi tervüket a kiskereskedelemben 107. a vendéglátóiparban 101. a fel­vásárlásnál pedig 100 száza­lékra teljesítették. Már az első félévben teljesítették a részjegybefizetési éves tervü­ket és 97 százalékra állnak a tervezett tagszervezéssel. Az fmsz dolgozói 8000 fo­rint értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá a nem­rég megnyílt cukrászda csi­nosításához. A kerthelyiség­ben például táncpiacot léte­sítettek. Az eredmények a szövetkezetiek összefogásán alapulnak és a kollektíva jó munkáját dicsérik. Gara András Járási FJK ig. elnöke Jászapáti A réti agyagtalajok r ekordhozamát adta az öntözött olaszbúza Kisújszálláson A Nagykunsági Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet kis­újszállási telepén az idén elsőízben kísérleteztek kül­földi búzafajták öntözésével. Az olasz Autonómia fajta tízholdas kísérleti' parcellá­ján esőztető berendezést he­lyeztek üzembe és szárba- szökkenéskor harminc milli­méter mesterséges csapa­dékkal öntözték meg a bú­zát. Az erős szárú gabona megdőlés nélkül, igen jól vi­selte az öntözést* — A réti agyagtalajokon eddig hol­danként 22 mázsás búzater­més volt a rekord, a kísérle­ti parcelláról pedig most 26 mázsát arattak le és csépel­tek el. (13. §.) »A csadáipótlék-jogosultság abban a hónapban veszi kez­detét. amelyben a dolgozó az előírt összes feltételeket meg­szerezte. Ha a gyermek a munkaviszony tartama alatt született, vagy tartása a munkaviszony során kezdő­dött, a családi pótlék a gyer­mek születésének, illetőleg a tartás kezdetének hónapját követő hó első napjától jár.” Az idézett rendelet szerint arra a hónapra tehát, ame­lyikben a gyermek születik, vagy a dolgozó háztartásába került, családipótlék nem jár még akkor sem, ha a hónap elején — például elsején, vagy másodikén — született, vagy került az eltartásba. Az újszülött vagy a dolgo­zó háztartásába került gyer­mek születési anyakönyvi ki­vonatát. egy helyhatósági bi­zonyítvánnyal együtt (mely az eltartást igazolja) a mun­káltatónak kell átadni, az igény megnyitását követő 8 napon belül, aki szabálysze­rűen kiállított igénybővülés- jelentéssel köteles az SZTK Alközponthoz továbbítani a tárgyhónapot követő hó 8. napjáig. Olyan esetben viszont ha az újszülött gyermek a dol­'T/lárI az építőipar utolsó mohikánja volt. A kő­műves lányok lassan eltüne­deztek az állványról, de Klári kérvényezett, harcolt és maradt A szerszámforga­tó szaktársnők eltűntek mel­lőle, s ő olyan volt az épít­kezésen, mint magános kis madárka a sasok között. A kőműves legények folyton csipkelődtek vele, miért nem megy inkább habarcsot hor­dani, vagy söprögetni vala­hová? Sokkal jobban állana neki, mint a fal mellett dal- likázni. — Többször meg­fordult a gondolat a fejében, hogy elmenekül innen, mert ahol nincs megértés, ott két­szeres súlyú a munka. Még­sem adta fel a harcot. El­határozta, hogy ha törik, ha szakad, ha agyonkínozzák, akkor sem áll tovább. />gy napon, a határidő ^ mielőbbi teljesítése ér­dekében, új, csupa fiatalok­ból álló brigád jött az épít­kezésre. Bokáig érő szűk nadrágban, zebra-zokniban és herkulesi vállú kabátban ödöngtek a hatalmas beton­vázak között. Várták a mű­vezetőt, hogy kijelölje szá­mukra a munkaterületet. Az nem sokat késlekedett, már ott is volt közöttük, és ép­pen a teendők magyarázatá­ba akart fogni, mikor az egyik herkules-kabátós fiú felfedezte Klárit az álláson. — Nicsak, nicsak, nézd: kőműves csaj, hogy melózik. Nyomás anya! Klárinak egyszerre felforrt a vére. Szép fekete szeméből haragos tűz villant. Ezt már nem állhatta szó nélkül. — Csaj neked az öreg­anyád. fiacskám. A munká­ban mutasd meg, hogy mit tudsz, ne a vagánykodásban. Gyere ide föl az állásra! Állj mellém. Nézzük, ki mit tud! — Az utolsó szavak szinte már sziszegve kúsztak a gú­nyolódó fejére. Ennek bizony fele sem volt tréfa, de hogy a herkules- kabátós elkerülje a kihívást, bölcselkedni kezdett. — Tudod cucuskám. az olyan dolog lenne, mintha egy jó kajakos pók, meg egy magadfajta hableány box- kesztyűt húzna, és ringbe szállnának egymás ellen. Hogy végződne ez? Na? — Próbáljuk meg! — mondta Klári, érezni lehetett indulattól remegő hangján, hogy minden keservét és ed­dig tűrt fájdalmát sűrítette ebbe a kitörésbe. A művezető is közbeszólt. — Tessék szaki. Kőműves a kislány, méghozzá nem is rossz kőműves. 1 A brigád többi tagjai ^ * meg csak a hecc ked­véért biztatták cimborájukat Nem volt menekülés. Fu­tótűzként terjedt el az épü­let dolgozói közt Klári ki­hívása. Nagy szégyen lett volna a visszalépés egy lány elől. A fiú társaival együtt levonult az öltözőbe, majd nemsokára szerszámokkal a kezében tért vissza; — Na gyerünk Csini baba, mit csinálunk? 9A művezető a padlástérben lévő két egyforma, három- csatornás kémény pilléréhez állította őket. — Rakják ezt! Két méter magasan megállhatnak. Megindultak. A fiatalem­ber szaporán kapkodta a téglákat és nőtt a kéménye, mint eső után a gomba. Már- már úgy tűnt, hogy Klári verve van és akár világgá is mehet, mert ettől kezdve még jobban gyötrik majd os­toba tréfáikkal. Vetélytár- sa a métert is elhagyta, há­rom sor előnye volt, majd négy, aztán öt Klári fokozta az iramot de az egyre nö­vekvő előnyből nem tudott lemorzsolni semmit. Arca égni kezdett, s szeméből egy kövér könnycsepp gördült a kéményre. A művezető hangja térí­tette magához, amint gya­nakvó hangon szólt a fiúnak, a boszorkányos gyorsasággal dolgozó vetélytársnakj —- Ácsi, szakikám egy percre. Adja csak ide a füg­gőjét! * Csendült a sarkon az acél, s utána csattant a szó. — Bontsa el nyugodtan az egészet majdnem 4 centit dől kifelé. /~J/ lári szíve nagyot dob­- bánt és oda sem nézve túlhaladt a méteren, ment a kettő felé. Emelkedett a ké­mény, emelkedett diadalma­san és nyílegyenesen a kék ég felé. Győzött! — Aznap mindenki őt ünnepelte. — ö igazán kivívta magának az egyenjogúságot H. L. 4 mezőgazdaságban is fontos a baleset* védelem Államunk gondoskodása és a szakszervezetek javuló ér­dekvédelmi munkája ered­ményeként megyénkben 1952- óta évről évre csökken az üzemi balesetek száma. Az utóbbi időkben azonban a mezőgazdaságban ezen a te­rületen némi visszaesés mu­tatkozik. A gazdasági veze­tők nem fordítanak kellő gondot a dolgozók munkakö­rülményeinek javítására. Gazdasági vezetőink több­sége és a szakszervezeti funk­cionáriusok közül is sokan arra hivatkoznak, hogy a dol­gozók fegyelmezetlenek, nem tartják be az óvóredszabá- lyok előírásait, nem vigyáz­nak saját és dolgozó társaik testi épségére, egészségére. Majdnem minden esetben a dolgozókat okolják a bekö­vetkezett balesetért Fel kell tennünk a kérdést: felelős-e az a dolgozó a meg­történt balesetért, akinek a gépén nem volt védőberende­zés, vagy részére nem terem­tettek biztonságos munkafel­tételeket, nem oktatták ki kellően a balesetmentes munka végzésére? Világos, hogy ezekben az esetekben nem a dolgozók a felelősek. Mégis alig találkozunk olyan esettel, amikor a vezetőket felelősségre vonnák. Pedig az a szemlélet alapvetően hibás amely minden esetben a dol­gozót okolja, vagy véletlen­nek tartja a sérüléseket A mezőgazdasági üzemek­be a nyári nagy munkák ide­jére sok új dolgozót vesznek fel és foglalkoztatnak külön­böző munkaterületeken. A gazdasági vezetőknek a fel­adata, hogy biztonságos és egészséges munkafeltételeket teremtsenek az időszaki dol­gozók részére is. megfelelően kioktassák őket a balesetmen­tes munkavégzésre. A mező- gazdasági üzemek igazgatói, vezetői felelősek azért, hogy ez szervezetten, időben, s az előírásoknak megfelelően tör­ténjék. Minden mezőgazdasá­gi üzemben előre tudják, hogy mennyi új dolgozót fog­lalkoztatnak. Nyomatékosan hívják fel a brigádvezetők, a munkacsapatvezetők, agro- nómusok, szakemberek fi­gyelmét arra, hogy tanulmá­nyozzák át a munkaterüle­tükre vonatkozó óvórendsza­bályok előírását. Biztosítsák a jó állapotban lévő mun­kagépeket, védőberendezése­ket. szerszámokat Egyszóval biztosítsanak olyan munkate­rületet. ahol a dolgozók meg­felelő kioktatás után baleset- mentesen végezhetik munká­jukat. Gazdasági vezetőink és szakszervezeti bizottságaink használjanak fel minden le-, hetőséget és módszert a dol­gozók nevelésére. Törődjenek a dolgozók testi épségével, egészségük megvédésével, hogy a soronkövetkező mező- gazdasági »munkáknál elke­rülhessék a baleseteket Csontos Béla munkavédelmi felügyelő Módosították a szülésznőképző iskolába való felvételt A közelmúltban pályázatot hirdetett a Megyei Szülész- n5képző Iskola hallgatóinak felvételére. Most az iskola vezetősége a felvételi hirdet­mény 3 pontját az alábbiak szerint módosítja: 1. A felvételi korhatár 32 év. 2. Nem újkeletű orvosi bi­zonyítvány. hanem 3 hónap­nál nem régebbi csatolása szükséges. 3. Sem a szülők, sem a féri részéről a felvételhez bele- eevező nyilatkozat nem szük­séges. (-' Má

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom