Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-08 / 159. szám

yukáo pBOLsrABJAi bgyesgusteki SIOINOK megyei /VéfUMft A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA * XXL évfolyam, 159. szám. Ara SO fillér 1961. július k, szombat Arassunk vasárnap is Megyénkben naponta — terveink szerint — tizenkét­ezer hold termésének kell ka­sza- s kombájnéi alá kerül­nie. Ekkora területen közna­pokon el is végzik feladatu­kat a szövetkezeti parasztok, állami gazdasági éa gépállo­mási dolgozók. Vasárnaponként azonban, bár ekkor is hajladoznak az emberek, ekkor sem tétlen­kednek a gépek; a ha tár járó mégis érzi, látja, hogy a se­rénykedés nem olyan arányú, mint a hét többi napján. Pedig aratás, hordás, törés — röviden: a munkacsúcsok idején — a vasárnap a föld emberei számára nem különb nap a többinél. A hetedik nap ekkor nem a pihenés, a szórakozás, hanem a hivatás­ból adódóan a többlet-szorga­lom napja. Az bizony, mióta hétnapos a hét — s az is ma­rad még jóidéig. Túljutottunk azon, hogy minden munkakövetelményt a felszabadulás előtti nehéz évekéhez hasonlítsunk. Ko­runkban már senki sem várja el a gazdáktól, hogy úgy fá­radozzanak napi tizenhét­tizennyolc órát,- mint hajdan a zsellérek. Azt azonban — véljük — joggal kívánja meg a nép, hogy parasztságunk aratáskor yasámap is dol­gozzon. Szinte nincs is élethivatás, melynél ne adódnék ünnepi munka. Vasárnap is elsiet betegéhez az orvos; május el­sején is lyukaszt jegyet a ka­lauz; karácsony éjszakáján is tart ügyeletet a tűzoltó, a rendőr; a húsvéti locsolko- dásról is lemond a katona; negyedév, félév végén, zár­számadás előtt rengeteg ad- , minisztratív dolgozó munkál­kodik napra tekintet nélkül reggeltől késő estig; nem is szólva a családanyákról, kik háromszázhatvanöt napból ugyanannyin főznek, takarí­tanak, nevelnek gyermeket... Dolgos parasztságunknak, a munkásosztály szövetségesé­nek néhány tagja miért is maradna el a felsoroltak mö­gött? Kötelesség, de könnyen be­látható anyagi érdek is a va­sárnapi munka. Minden gaz­daember tudja, hogy az eső után száradó kalászok tok- lászkái megtágulnak; minden eső után méginkább kitágul­nak, végülis elveszejtik a drága szemet. Nem kell külö­nösebb balszerencse ahhoz, hogy némi késedelmeskedés miatt öt-tíz százalékos szem­veszteség sújtsa a gazdasá­gokat Szerény tizenötmázsás átlagtermést számolva — ugyancsak szerény ötszázalé­kos elpergéssel — holdan­ként már hetvenöt kilogramm a pótolhatatlan kár. Egy — elkerülni remélt — szörnyű természeti csapásnál: a jég­verésnél még ennél is több. Mint kőművesnek a ház megkezdett építését, úgy kell a parasztnak befejeznie az aratást. Az utóbbi kaphat ugyan — s kap is sokhelyütt — társadalmi segítséget; a munka oroszlánrészét még­sem végzi —* mert nem vé­gezheti — el helyette senki. Előbb vagy utóbb, de szük­séges levágni a gabonát; könnyű belátni, mennyivel előnyösebb előbb, mint utóbb Ebből adódik a következte­tés: néhány vasárnapon aras­sunk éppoly jószívvel, szor­galommal, mint a munkana­pokon. (B. Z.) 10 év alatt 500 millió forintot költünk a közutak korszerűsítésére — A hazai géppark az utóbbi években ugrásszerűen gyarapodott — mondja Tóth István, a megyei tanács köz­lekedési csoportjának veze­tője. — A gépkocsik és szé­lesnyomtávú mezőgazdasági gépek számszerű növekedésé­vel fokozódott a közúti for­galom. A közutak jórésze azonban elavult Szélességük nem felel meg a jelenlegi kö­vetelményeknek. Tíz éves fej­lesztési programot dolgoztunk ki, amely szerint ötszázmil­lió forintot költünk a köz­utak korszerűsítésére. Nagy gondot fordítunk a meglévő utak szélesítésére és portalanítására. Sajnos a közutak fejleszté­sét akadályozza, hogy a me­gye területén lévő utak négy — az egri, a kecskeméti, deb­receni és a budapesti — igaz­gatósághoz tartoznak. — A 32-es számú Szolnok és Jászberény közötti útsza­kasz szélesítése — 15 km hosszúságban — befejezéshez közeledik. Ugyancsak meg­kezdték a Szolnok—Jász­kisér közötti ■ összekötőút 8 kilométeres szakaszán a fel­újítási munkálatokat. Ez évben hárommillió hat­százezer forintot fordítanak az előzetes munkálatokra. Az útépítést jövőre fejezik be — Az egri igazgatósághoz tartozó 31-es út Jászberény és Jászapáti közötti szakaszá­nak felújítása folyamatban van. Jászjákóhalmától Jász­apátiig már elkészült. Jász­berény—Farmos között mint­egy 800 méteren felbontják a fejkőburkolatokat, s portala- nítják. Rövidesen elkészül a Me­zőtúr—tiszaföldvári út 3,4 ki­lométeres szakasza. Erre két­millió hatszázezer forintot fordítunk. Ugyancsak befeje­zéshez közeledik a Török- szentmiklós—Mezőtúr közötti közút korszerűsítése. A múlt évben 10 kilométer, az idén pedig 15 kilométer hosszúsá­gú utat építenek, kilencmil lió forintos ráfordítással. — A budapesti 8400 tonna, az egri 4500 tonna, a kecske­méti 2460 tonna, a debreceni Igazgatóság pedig 11 tonna építőanyagot használ fel a meglévő utak javítására. — Továbbra is nagy gon­dot fordítanak az igazgatósá­gok a közutak portalanításá­ra. A kőburkolatokat jelentős beruházással bitumines ke­verékkel vonják be. A budapesti Igazgatóság a 31-es számú úton Jászberény­től—Dorozsmáig 15 ezer négy­zetméteren. a besenyszögj át­kelési szakaszon 11 ezer négyzetméteren, a Nagykörűi bekötőúton pedig 24 ezer négyzetméteren végzett bitu­men itatást A kecskeméti igazgatóság a Nagykőrös— Szolnok közötti útszakaszon 4300 négyzetmétert. Abony— Tószeg között 20 600 négyzet­métert. a tiszazugi és a kun­szentmártoni járás községei­ben 284 négyzetmétert porta. lanított. Az útfenntartásra az em­lített négy közúti igazgató­ság 54 millió 175 ezer fo­rintot kőit ez évben. Ezenkívül a megyei tanács költségvetése is jelentős ösz- szeget irányoz elő a községi és városi utak korszerűsítésé­re. Hét járás községeiben, és hét városban tizenkétmillió 800 ezer forintot költünk a helyi utak javítására. Megyénkben a Földműve­lésügyi Minisztérium beruhá­zásával a múlt évekhez ha­sonlóan több tsz bekötőút épüL A jászárokszállási Tán­csics Tsz-ben 1040, a jászbol- dogházi Aranykalászban 1150. a tiszaföldvári Szabad Nép­ben 1160, az abádszalóki Ezüstkalászban 840. a török­szentmiklósi Búzakalászban 540 folyóméter hosszúságú. — A jövőben több gondot fordítunk a közutak fejlesz­tésére. ígéretet kaptunk: az elkövetkező időben Szolnok megyében is lesz közúti igaz­gatóság — fejezte be tájékoz­tatóját Tóth István. — AJ — Tömegesen menekül a lakosság a laoszi lázadó bandák garázdálkodása elöl Hanoi (Uj Kína). A Boun Oum—Phoumi Noeavan lá­zadó klikk fegyveres bandái­nak féktelen garázdálkodása Cammon tartományban arra kényszeríti Thakhek-nek, a tartomány központjának la­kosait, hogy tömegesen hagy­ják el otthonaikat és mene­küljenek a laoszi törvényes kormány ellenőrzése alatt álló területre — jelenti a Patet Lao rádiója. Hírek szerint június végén egyetlen napon több mint nyolcszáz menekült, közöttük közigazgatási alkalmazottak buddhista szerzetesek, diá­kok érkeztek Thakhekből Ma- haxayba, ahol a helyi ható­ságok a lakosság segítségével gondoskodtak elhelyezésükről és ellátásukról. (MTI) 6 Éber szemmel az éjszakai határban Ki alszik a lánctalpason? Gimnazisták a traktoron Két cigaretta parazsának szentjánosbogara s az autó műszerfalának halvány fé­nye világítja csak meg az utasok arcát. Motorzaj alig hallatszik; csendes a beszél­getés is, mely félszavakból fonódva formál képet a Ti­szafüredi Gépállomás körze­tében folyó munkáról. A kölcsönös megértéshez nem kell sok beszéd; a szakem­berek kevés szóval is egyér­telműen közük gondolatai­kat. Sípos Antal, a gépállo­más igazgatója az aratásról, talajmunkákról számol be Sári Mihálynak és Szöllősi Jánosnak, a megyei pártbi­zottság két munkatársának. — Hatezer holdnál na­gyobb területen végeztünk eddig az aratással, — úgy­mond, — mintegy harmadán a talajmunkákkal. Azért, hogy minél több gépre szer­vezhessünk két műszakot, szívesen fogadtuk a fiatal, sőt kezdő traktoristákat is.. A kis társaság rövid tana­kodás után a tiszaszöllősi Szarvas Sándor Tsz tarlójá­ra látogat váratlan ellenőr­zésre. Ügy tíz órára járhat az idő. Két traktor lámpájá­nak sárgás fénye vetődik a táblára Kőzeledtünkre meg­állnak a gépek. Az egyik nyergéből Szabó Albert száll le, ki — akár társa —, A GIMNÁZIUM POLI- TECHNIKAI OKTATÁSÁN értelműén úgy rendelkezett, hogy a fiatalokat a tapasz­taltabbak segítsék. A briga- déros nyugodt természetű ember lehet... Visszatér ágyába^ ahelyett, hogy nyom­ban Szöllősre karikáznék s a szomszéd táblán szántó két „öreg” traktoros oltal­mába helyezné az iskolapad­ból géprekerülteket. Fűrcsa. Molnár János, a . Kunma- darasi Gépállomás igazga­tója elismerően szól arról, fciógy a körzetükbe tartozó valamennyi tsz ADOTT EMBERT a második műszakhoz — leszámítva a munkaerő­gondokkal küzdő tiszaburai Rákóczi Tsz-t. A megyebi­zottsági elvtársak úgy vélik, — s ebben az igazgató is egyetért velük —, hogy meg kell gyorsítani a talaj mun­kákat. A gépállomás 58 gé­pére szervezték meg a két- műszakot; azonban csupán 20—25 gép dolgozik így. Di­cséretes elleniben, hogy a műhelymunkások éjjel-nap­pal készen állnak a meghi­básodott gépek kijavítására. Sajnos, semmi töprengés sei nem lehet kideríteni, ismerkedett meg a traktor­vezetéssel. Szövetes Tibor frissen érettségizett diák. — Hogy megy, fiúk — így Szöllősi elvtárs. — Köszönjük, jól! Szép az önbizalom, dicsé­retes az elméleti tudás, mely- lyel a két fiatal büszkélked­het; a munka azonban na gyón rászolgál Sári Mihály bírálatára. — 26—32 centiméter mély­nek kellene lennie ennek a barázdának, — szól. — S nézzék csak; itt 27 centimé­ter, amott csupán 15... Jobbat nem Is lenne mél­tányos követelnünk az ifjak- tól, kik ma — és éjjel? szántanak először. Ugyan meddig bajlódtak volna, ha Sípos igazgató nyeregbe nem pattan s ki nem kor­mányozza a homokba ült kormost?... Brigádvezetőjük, a Tisza­füreden felkeltett Kovács Ferenc semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy két kezdő fiatal magárahagyot- tan munkálkodik a Hold vi­lágította tarlón, ö osztotta be fev munkálukat lólleheta gépállomás Igazgatója eey­mely határrészen s ki dol­gozik. A gépállomás vezetői ebben az évben még egyszer sem tartottak éjszakai ellen­őrzést Derekasan dolgoznak a gépállomás kombájnosai. Ha a harmathullás késik, Far­kas Ferenc, Réti Árpád, Bó­ján Imre még éjjel egykor is „gyűri”. A négy rendre- aratót azonban távolról sem használják úgy ki, mint le­hetne. Míg Jászberényben, Kisújszálláson, Tószegen kétszáz hold körül teljesített Immár egy-egy ilyen korsze­rű gép — a kunmadarasiak körzetében csupán 25—30 holdon végzett munkát. Pirkadatkor száll gépko­csinkba Pólyák István, a Középtiszai Állami Gazda­ság igazgatója. A madarasi határban — ígérete szerint — megtalál­juk a lánctalpasokat. Egyi­kük komor füstfelleget ere­get, a másik méla csendben pihen. Kőzeledtünkre két riadta, -ú legényke búvik elő fülkéjéből; egyik na­gyobbakat ásít, mint a má­sik... Mint a tarlő megmu­tatja, nem henyélték végig az éjszakát, csak hajnaltájt pihentek meg kissé. — Lesz holnap nemulass! — szól társának a magasabb, miután már elköszöntünk tő­lük. Talán nem is lesz dorgató- rium; enyhe figyelmeztetés azonban bizonnyal. Pólyák István, ha megértő ember is, gondos és szigorú mun­kaszervező. A rendelkezésére álló erőket úgy osztotta el vezérkarával, hogy a kom- bájnüzemet nyújtott mű­szakban kiszolgáló gépek ki­vételével MINDEN FKŐGEP KÉT PARTIBAN üzemeljen. Nemcsak hallani, de ta­pasztalni is lehet ezt. Négy óra tájt dolgos embereket lá­tunk a magtárnál, két pót­kocsit vontató Zetor—Super- nak engedünk utat, kelő nap fényénél pillantjuk meg az öntözőgépek szivárványos su­garát. Szorgos, szocialista embert formáló munka forr a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság­ban, melynek módszereit — mint éjszakai tapasztalataink mutatják — érdemes lenne tanulmányozniok a környék­beli tsz-eknek, . gépállomá­soknak egyaránt. Borváró Zoltán Olajbányász szocialista brigád Az Alföldi Kőolajipari Trösztnél tizenhét brigád küzd a szocialista brigád címért. Ezek közül hat május elsejére már elérte célját. Most tovább versenyeznek az oklevél, illetve a jelvény megszerzéséért. Képünkön Nagy Lajos főfúrómester szocialista brigádjának tagjai láthatók munka közben, akik első féléves tervüket 130 százalékra teljesítették. KLÁRI Tanárok az iskolapadban A jászapáti járásban már túl­haladtak az aratás felén

Next

/
Oldalképek
Tartalom