Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-07 / 158. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. Július 1. 2 A tiltakozó tüntetések napja befejeződött — a katonai készültség maradt Zorin: A Biztonsági Tanács kötelezze az angol kormányt arra, hogy vonja ki csapatait Kuwaitbó Algír (MTI). Az Algéria felosztása elleni tiltakozás napja teljes sikerrel járt. — Nyugati hírügynökségek is elismerik, hogy az algériai ideiglenes kormány által meghirdetett sztrájkhoz országszerte az algériai dolgozók 90 százaléka csatlakozott. Mint az AP megjegyzi, ez az eredmény jelentősen megszilárdította az ideiglenes kormány helyzetét. — Franciaország azonban a tüntetőkkel szemben alkalmazott véres elnyomás miatt kínos helyzetbe került a nemzetközi közvélemény előtt — tes hozzá az amerikai hírügynökség. — A karhatalmi erők a tüntetőkkel való összecsapások során 80 algériait megöltek, de becslések szerint a halálesetek száma valószínűleg meghaladja a százat A sztrájkok és a tüntetések határideje szerda éjfélkor lejárt és így csütörtökön folytatták a munkát. A katonaság azonban továbbra is készültségben maradt, különösen azokon a területeken, ahol leghevesebbek voltak az összecsapások és ahol a francia hatóságok attól tartanak, hogy a halálos áldozatok temetése alkalmából esetleg újabb incidensekre kerül sor. Az algíri rádió szerda esti közlése szerint több algériai faluban és városban, nevezetesen az Algirt körülvevő körülbelül 50 kilométeres körzetben éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. • KAIRO Az „Algériai Köztársaság hangja” szerda esti adásában újból hangsúlyozta az algériai nép szilárd elhatározását, hogy kivívja függetlenségét. ..Népünk folytatja harcát addig, amíg a függetlenség zászlaja nem leng egész Algéria felett” — mondotta a rádió. CASABLANCA Ferhat Abbasz, az algériai ideiglenes kormány miniszterelnöke és II. Hasszán marokkói király szerdán beszédet mondott egy casablancai nagygyűlésen, amelyet az algériai tüntetőkkel való szolidaritás kifejezésére rendeztek meg. PÁRIZS Harold King, a Reuter tudósítója a francia kormányhoz közelálló körökre hivatkozna közli azt az értesülését, hogy a farncia—algériai tárgyalások folytatására valószínűleg a jövő héten kerül sor és erre vonatkozólag hamarosan hivatalos bejelentést is tesznek. Krim Belkaszem, az algériai ideiglenes kormány miniszterelnökhelyettese, aki ielenleg Líbiában tartózkodik, szerdán szintén kijelentette, hogy véleménye szerint hamarosan folytatódnak az algériai kérdés békés rendezését célzó tárgyalások. A párizsi sajtó oldalszámra foglalkozik a július 5-i algériai tiltakozási nap véres eseményeivel, azok politikai kihatásaival. A szélsőjobboldali lapok belekapaszkodnak az algíri francia szóvivő kijelentéseibe és megpróbálják elhitetni, hogy a tömegtüntetések nem terjedtek ki Algéria egész területére, a vérfürdőkért, a sortüzekért a felelősséget megkísérlik áthárítani az FLN-re, azt állítva, hogy a „rendfenntartó erők” csupán „jogos önvédelemből” használták fegyvereiket Az Humanité vezércikke aláhúzza: a július 5-i algériai események fel keil, hogy nyissák a legelvakultabbak szemét is. A véres sortüzek áldozatainak számát illetően a francia rádió is, a szélső jobboldali sajtó is a hivatalos jelentésekhez tartja magát de már a Figaro „mintegy 100 halottról” ír, az Europe 1. rádióállomás algíri tudósítója korántsem tartja véglegesnek a hivatalos veszteségmérleget. Hírmagyarázója pedig megjegyzi, hogy francia részről igyekeznek csökkenteni a tüntetések jelentőségét és a halottak számát A Libération megállapítja, hogy a hivatalos számadatok alatta maradnak a valóságnak. Az Humanité felhívja a figyelmet rá, hogy Constantine-ban és Castig- lione-ban, ahol a halottak száma különösen magas, a félhivatalos hírügynökség, az AFP, az idegenlégiónak és az egykor Koreában szolgált zászlóaljnak jelenlétét jelezte a „rendfenntartó erők’- között A nagy algériai tömegtüntetések kettős politikai hatását a párizsi sajtó abban látja, hogy a francia kormány valamelyest meghátrálásra kényszerül Algéria felosztási terveit illetően és az eviani konferencia folytatása elől sem zárkózhatok már el. A háború befejezésére hivatott francia—algériai tárgyalások folytatásának szükségességét szinte az egész péNew York (TASZSZ) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán folytatta a kuwaiti helyzet megtárgyalását. Anglia képviselője tiltakozott az ellen, hogy Irak képviselője addig, amíg a Biztonsági Tanács rá nem tér a napirenden lévő pont érdemleges megtárgyalására, ismertesse kormányának nyilatkozatát. Ezután Zorin, a Szovjetunió képviselője vette át a szót. Hangoztatta, a kuwaiti kérdést mind Anglia, mind Irak küldötte előterjesztette. Éppen ezért — mondotta — Iraknak jogában áll, hogy a Biztonsági Tanács tagjai előtt kifejtse álláspontját az ügyrendi kérdésről. A szavazás eredményeképpen Irak képviselőjének lehetővé tették, hogy felszólaljon az ülésen. Ezután Zorin szovjet küldött tiltakozott az ellen, hogy Kuwait képviselője részt vesz a Biztonsági Tanács munkájában. Kuwait területét ugyanis angol csapatok tartják megszállva —hansú- lyozta Zorin — és ilymódon Kuwait képviselője nem képvisel szuverén államot és a munkában való részvétele nem segíti elő a napirenden álló kérdés tárgyilagos megvitatását. A Biztonsági Tanács ezután rátért a kuwaiti helyzet érdemleges megtárgyalására. Az ülés első szónoka Paínqpcí Trol? Vómn'oolnífl tinit rizsi sajtó elismeri, az ultrák lapja, a Parisien-Libéré kivételével. Az Humanité így ír: A Franciaország előtt meredő súlyos és véres problémát nem lehet azzal megoldani, hogy rálőnek asszonyokra és gyermekekre. A háborúnak, az ártatlanok lemészárlásának csak egyetlen módon lehet véget vetni: az ígéreteket tettekre kell váltani és Algéria egységének tiszte- letbentartásával alkalmazni keli a szavakban már elismert önrendelkezési jogot. A július 5-i események megmutatták, mennyire szükséges az eviani tárgyalások folytatása. De lojális, feltételek nélküli tárgyalásokra van szükség. Az algériai béke nem jön magától. A de- gaulleista-kormán} nem mondott le arról a szándékáról, hogy más formában tartsa meg a gyarmati rendszer lényegét. Sürgős szükségesség, hogy a béke hívei akcióba lépjenek, rákényszerít- sék a kormányra a Francia- ország érdekének és nemzeti becsületének egyedül megfelelő megoldást. Hangoztatta, hogy Nagy-Bri- tannia csapatai megszállás alatt tartják Kuwaitot és el akarják fojtani e terület nemzeti felszabadító mozgalmát Anglia ugyanígy cselekedett a kuwaiti népnek az angol gyarmatosítók ellen vívott küzdelmének története során. Történelmileg bizonyított tény — jelentette ki Pacsaesi, hogy Kuwait , Irakhoz tartozik. A kormány- I nak eltökélt szándéka, hogy I békés eszközökkel érvénye- : siti jogait A küldött ezután I javasolta, a Biztonsági Ta- | nács kötelezze az angol kor- ; mányt, hogy vonja ki csapa- j tait Kuwaitból és tegye lehetővé az ország népének, hogy saját maga döntsön sorsáról. Ezután Zorin, a Szovjetunió képviselője emelkedett szólásra. — Mint ismeretes — hangsúlyozta Zorin —, három héttel ezelőtt jelentette be Nagy-Britannia egyik gyarmatának — a kuwaiti protektorátusnak függetlenségét. Csaknem közvetlenül ezután Kuwait területére páncél kocsikkal. lökhajtá- sos repülőgépekkel és más, ■ modem hadifelszerelésekkel ' ellátott nagyszámú angol csapatok vonultak be. Nagy- Britannia azzal próbálja indokolni kuwaiti partrasz; i lását és hadiflottájának t térségben történő összponto sítását, hogy ezzel az Iral részéről fenyegető agresszió kívánja visszarettenteni. E az álláspont azonban teljesen tarthatatlan, mivel Kuwait területén egyáltalán ner állomásozik semmiféle irak hadsereg. Sőt, mi több — folytatta Zorin — a Bizton sági Tanács már megismer kedhetett az iraki kormár hivatalos nyilatkozatávr amelyben a kormány köze te, hogy nem szándéks; semmiféle fegyveres intézk dést tenni a kuwaiti sejks ellen és nem akarja erősza' kai érvényesíteni kuwa jogait Zorin a szovjet küldöttsí nevében követelte, a Biztor sági Tanács tegyen határi zott lépéseket és kötelezze a angol kormányt arra, hog azonnal vonja ki csapatai Kuwait területéről. Csak e: után lehet azokról a tovább intézkedésekről tárgyalni - hangsúlyozta Zorin —, amc lyek arra hivatottak, hog’ az ENSZ alapokmányává összhangban békés úton é erőszak alkalmazása nélkü oldják meg az illető térség re vonatkozó vitás kérdéseket Walter Ulbricht nyilatkoznia Eicliiiiaiiii magyarországi tevékenységéről vallott Jeruzsálem (MTI). Eich- mann szerdán is folytatta tanúskodását saját ügyében, perének jeruzsálemi tárgyalásán. Védője közölte, hogy a jelek szerint csütörtökön befejezi Eichmann tanúkihall gatását a védelem bizonyítási eljárásának során. A szerdai tárgyaláson Servatius ügyvéd elsőnek egy levelet mutatott be a bíróságnak, s erről hallgatta meg a vádlottat A levelet Edmund Veesenmayer, a náci Németország egykori budapesti nagykövete intézte a berlini külügyminisztériumhoz. A levelet hét hónappal a hegyeshalmi halálmenet megindulása előtt keltezték, s ebben a levélben merült fel először, hogy a magyar zsidókat — szállítóeszközök híján — gyalogszerrel hajtsák a nyugati megsemmisítő táborokba. A magyarországi zsidók tízezreinek meggyilkolásáért felelős Eichmann saját tanújaként Kurt Becher SS-ezre- desre hivatkozott és azt állította. hogy Himmler személyes megbízottja, aki „az SS- egységek felszerelése utánpótlásának biztosítására” érkezett Magyarországra 1944- ben, „elragadta tőle” a magyarországi zsidók deportálásának vezetését. Eichmann egyébként itt említette meg, hogy Becher sikeresen hajtotta végre feletteseinek narancsát a magyar gyáripar leszerelésében és a Weiss Man- fréd Művek új német igazgatótanácsának megszervezésében. Eichmann ezután a saját szemszögéből igyekezett megvilágítani hírhedt csereüzletét. Eichmann — mint ismeretes — a nyugati szövetségesek gyári új teherautóinak fejében - egymillió zsidó sza- badonbocsátásáért folytatott mocskos alkudozásokat. Eichmann kijelentette, hogy korábban ugyan kétszázezer magyar zsidó szabadonbocsá- tásáról volt szó, de ő ezt a létszámot egymillióra emelte. Így akarván „lélektani hatást” elérni. H. Müller, a Gestapo főnöke ugyanis a maga hatáskörében — ma- gyarázgatta Eichmann — nem utasíthatta el közvetlenül a tárgyalások gondolatát, s Eiehmannak e mellett az volt a terve, hogy ezzel a húzással kiveheti Becher kezéből a magyar zsidók deportálásának intézését. Azt állította továbbá, hogy részletfizetési előlegként 1700 zsidót akart Svájcba küldeni Magyarországról, hogy ezzel elősegítse Brand (a magyar- országi zsidótanács egyik tagjának, Eichmann külön- megbízottjának) tárgyalásait a nyugati hatalmakkal. Eichmann csökönyösen ki■ tartott a védelmi vonal mellett, hogy magyarországi szerepe is csak jelentések elkészítéséből és e jelentések továbbításából, a magyar belügyminisztériummal való kapcsolatok fenntartásából és egyéb hasonló adminisztratív tevékenységből állt. „Budapesti irodámban minden csendes volt, még a gépíróknak is alig akadt munkájuk” — jelentette ki. Eichmann perének tárgyalását csütörtökön folytatják. Berlin (MTI). Csütörtökön délelőtt összeült a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája, hogy meghallgassa Walter Ul- brichtnak. az NDK Államtanácsa elnökének nyilatkozatát a német nép béketervéről. Walter Ulbricht nyilatkozatában megismételte azt a javaslatát, hogy a két német állam képviselőiből alakítsanak bizottságot a békeszerző- 1 dés kidolgozására. Ez a ja- vaslat — hangoztatta — megfelel az egész német nép érdekeinek. A lényeg most az. hogy végérvényesen felszámoljuk a második világháború maradványait és biztosítsuk, hogy soha többé ne fenyegessék a békét német földről. Az Államtanács elnöke emlékezett rá. hogy a Szovjetunió már 1946-ban javasolt? a békeszerződés-tervezet ki dolgozását. Rámutatott. hog\ ma, 16 évvel a fasiszta Németország kapitulációja utár, égetően szükséges pontot ten ni a második világháborún és nem lehet többé halogatni a már rég esedékes döntéseket — Amikor a békéről var. szó — folytatta Walter Ul bricht — nem szabad kímélni a fáradságot és néni szabai számításon kívül hagyn semmilyen lehetőséget annak érdekében, hogy végül if? megállapodásra jussunk felelős bonni személyiségekkel a békeszerződés kérdésében. Walter Ulbricht ezután arról beszélt, hogy az Ade nauer-rezsim szeretné biztosi tani a nyugatnémet imperializmus uralmának fennmara. dását és kiterjesztését az Odera—Neisse határig. ILLÉS SÁNDOR: u TISZAZUG IL A lányok kuncognak, hogy a mama nem tudja. A fiatalabb rögtön sorolja is, hogy ő hány dalt ismer. De ezek mind olyan dalok, amelyeket már a rádióban hallott. Slágerek is vannak köztük, operettdalok, kávéházban csinált magyar nóták. Kérdem tőle, tud-e régi dalt? Amilyet az apja dúdolt valaha? Nem tud. Az apja is csak néhány dalt ismer. Régen a béresekről, a juhászokról, szegénylegényekről szóló nóták voltak a kedveltek a faluban. Olyan nótákat énekeltek, amelyek visz- szaadták a nép hangulatát, kifejezték érzéseit, a mindennapi élet keservét, kinját, ami miatt bánatosan viharzott fel a nóta. A szegény és a gazdag közötti áthidalhatatlan szakadékot sok nóta örökítette meg. örök konfliktus volt a falun: szegény lány, gazdag legény, vagy fordítva. S felsírt a nóta a vonón: „Nem való bokréta gyűrött süveg mellé”. Hogyan lehetne a szegényből gazdag? Ezt is a nóta keseregte el. De ezeknek a régi nótáknak, amelyeket rendszerint a pesti kávébáz importált, nincs meg már a hangulati alapjuk. Milyen idegenül hangzana ma például egy jól kereső traktoros ajkáról az a nóta, mely azt panaszolja, hogy ő szegény, de a bíró lánya gazdag. Hogyhogy? Bíró lánya? Hiszen a lány is a szövetkezetben dolgozik, ö is jól keres. Nincs már szegény, és nincs gazdag, nincs gyűrött süveg, nincs sárga pejcsikó, motor- kerékpár van, traktor szánt, televíziót néznek a falusi fiatalok. Nincsenek béresek, nincsenek árverések, ahol „elkótyavetyélték a négy ökröt”, négy ökör sincs már, s nincsenek uzsorások, kupecek. Azt jelenti ez, hogy kihalt a nótafa? Dehogy. Csak azt, hogy a régi nótaszöveg anakronizmusnak hat. Oj nóta születik majd, de ez még korai lenne. Még nem kovácso- lódott össze a tagság az új életben, még hiányzanak a nagy élmények. Az utolsó élmény a belépés volt A mai közös élmények még nem elég erősek ahhoz, hogy igazi, maradandó emlékké kristályosodjanak és hangulati visz- szatükrözésük nótába, dalba szökjön, kiviruljon, kizöldül- jön, mint a zsenge vetés. Palotai Dezső, az apa, még nem gondolkodott ezen, de már érzi a változást. Ö különben sem nótás ember. Reggel korán kel, ellátja az állatokat a háztájiban, indul a szövetkezetbe. Megy mindennap, ha esik, ha fúj. Tipikus tanyai ember még most is. Nem oldódott fel, hiszen ehhez nem elegendő egy esztendőt eltölteni a közös munkában. S az ö munkaköre olyan, hogy most sem sokat van az emberek között Nem brigádban dolgozik. Fo- gatos. Felül a bakra reggel, megcsördíti az ostort, s elindul, hordja a takarmányt, viszi a magot, a szemet, a trágyát. Fuvarozza a műtrágyát. Messziről kell fuvaroznia, a szomszéd falu vasútállomásáról. Ul csak a bakon egyedül, a maga gondolataival foglalkozva. Este fáradtan köti be az állatikat az istállóba, s haza indul. Mindig ég a lámpa, mire hazaér, a gyerekek, a kisebbek már lefeküdtek. A felesége hozza a friss vacsorát, mert rendszerint vacsorát főz ebéd helyett, hogy este egyenek meleget. Délre visznek magukkal szalonnát, sonkát, túrót, kolbászt, mikor mit. Néha tejet is, kávét a nagy csatos üvegben. Vagy kalácsot, maradékot. Este mindig van leves, amellé tészta vagy főzelékféle. Hetenként kétszer hús is. ősszel már baromfi, hízott kacsa, azt vagdossa az asszony, meg a tömött libákat, mert kell a zsír is. Élelmezésük nem változatos. Majdnem mindig ugyanazok az ételek ismétlődnek az étlapjukon. — Mit tudjak főzni? — kérdi az asszony, szinte csak magától. — Ami a kezem jgyébe akad. Ha sietek, akkor csak forró vízbe dobok egy kis tésztát, aztán túrót keverek rá s már készen is a vacsora. A tészta levéből fokhagymával, pirospaprikával meg egy kis rántással jó leves lesz. Vagy sütök néha szalonnát tojással, mert tojás az van. Nem adjuk eL Mit adnak el? Mennyit pénzelnek a piacról? Az asszony számolgat, de nem sokra megy. Azt mondja végül, hogy keveset Én is velük számolok. Kiderül, hogy évente körülbelül harminc tyúk kerül a piacra. (Árukból, csak 20 Ft- jával számolva is, 600 Ft a bevétel.) Ezenkívül eladnak tíz hízott kacsát (ez legkevesebb ismét 600 Ft). Az asz- szony összeszed még apróságból (néha galambot visznek a piacra, néha gyöngytyúkot néha pulykát) legalább ugyanannyit, s ez már 1800 Ft. Nem sok ez a pénz, de elég a konyhára, ecetre, sóra, gyufára, paprikára. Ju1 belőle egy kis cukorka a kisebbeknek, a lányoknál ajakrúzs, púder és krém. A három hizó, amit eladnak legalább 7 ezer Ft-ot hoz £ házhoz. A kisborjú ezret Nyugodtan számíthatunk hát 17 ezer Ft-ot egy esztendőre ami tiszta bevétel a háztájiból, a baromfiból. A másil 17 ezer, amiért nem adna! pénzt, a zsír, a szalonna, a sonka, a krumpli, a tej, a túró. Hiszen ha csak a tejet eladnák, 6 ezer Ft bevételül lenne belőle. Ehhez a 20 ezer Ft-hoz jön még a család 1200 munkaegysége. Ennyit keresnek átlagban négyen. Ennek az ét- téke pedig 35 ezer Ft. A végeredmény: Palotai Dezső családjával megkeresi az évi 50 ezer Ft-ot Igaz, hogy ehhez nyolcán vannak, de így is gondtalanul megélhetnek ebből az összegből. Félre is rakhatnak valamit, ruházkodásra is marad, bár erre nem sokat adnak. Elég az egy ünneplő ruha, hiszen tanyán
