Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-06 / 157. szám

1961. július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ' Mikor költözik a megyei könyvtár? Hónunk alatt egy csomó könyvvel a városi tanács fe­lé tartunk. Néhány jó köny­vet szándékozunk kivinni a Verseghy könyvtárból, hogy szabadságunk idején legyen mivel szórakoznunk. Felme­gyünk a néhány lépcsőfokon és meghökkenve látjuk a fel­írást: Házasságkötő terem. S arrább az útbaigazítást: A könyvtár a Kossuth tér szemben lévő oldalára, a Damjanich Múzeum épületé­be költözött... No, az nincs messze, men­jünk oda. A földszinti folyo­só hús kőkockáin lépkedünk, innen a ruhatárba nyílik a szélesközű duplaajtó. Majd elcsúszunk a hatalmas, hófe­hérre meszelt könyvtárterem fényesre vikszelt vörös ce­mentpadlóján és kedvtelés­sel szemléljük a termetes cserépkályhákat, melyek ha tél volna, bizonyára barátsá­gos meleget árasztanának. Gyönyörködünk a modern lámpabúrákban, s a kevés nappali világosságot kapó tá­jékozódóban fel is gyújtjuk a villanyt. A csupa új bútor­ral berendezett olvasóterem hibátlan ablakain áttűző jú­niusi napfény táncolva sik­lik végig az üvegezett könyv- szekrényeken s., Csak képzelődtünk Tessék? — Hogy amit itt leírtunk, az nem így van? — Hogy a könyvtár ma is a ré­gi helyén működik? És a vá­rosi tanács még mindig nem avathatta házasságkötő te­remmé a kiürült helyiséget? Sajnos olvasóinknak van igazuk. Semmi sincs még úgy, ahogyan itt leírtuk, de így kellene lennie június 26-a óta. Ekkorra — illetve három héttel előbbre — tűzte ki a Szolnoki Építőipari és Javító Vállalat az általa rendbeho­zott új könyvtárhelyiségek műszaki átadását Hogy ez méirt nem történ­hetett meg? — Néhány — a vállalat által „apróságnak” nevezett hiányosság tette le­hetetlenné az átvételt,. s ez­zel együtt a beköltözést. íme egy-két „jelenték­telenebb“ hiba a sok közül: A folyosó padlózata fel­dúlva, a cementlapokból még egyetlen egyet sem raktak le. Az előtéri ajtó bélésborító­ja nincs elkészítve, az ajtó­szárnyakat beljebb kell fel­szerelni. A falak mindenütt folto­sak, a javítások befejeztével csak helyenként történt utánmeszelés. I Az áram nincs bekötve. Öt lámpabúra és három ablakszem hiányzik, kettő el­törött. Az ablakok zárókilincsei nem működnek. Falikút, mosdók csöpög­nek. A padló fényezetlen, pisz­kos. A cserépkályhák közül egy sincs használható állapotban. Vagy megépítésük, vagy a füstcsatornák megválasztása rossz. S utolsóként említjük meg, hogy a WC-ket elfelejtették bekötni az udvaron lévő ka­nálisba. Ezt még a műszaki ellen­őrök sem vették észre. Nem is csodálkozunk rajta. Ki gondolt volna arra, hogy ilyesmit elmulasszon a szol­noki Építőipari és Javító Vállalat? Úgy véljük, ennyi elég ah­hoz, hogy megállapítsuk, nem „apróságok” azok, ame­lyek akadályt gördítenek az átvétel a beköltözés, s ezzel együtt az új házasságkötő terem „üzembeállítása” elé. Rossz könyvtár, nem könyvtár S hisszük, egyértelmű vá­laszt adnak olvasóink, ha megkérdeznénk tőlük, jo­gos volt-e a műszaki ellen­őröknek és Kisfaludi Sándor­nak, a könyvtár vezetőjének az az álláspontja, hogy nem tekintette késznek az új könyvtárat, s nem volt haj­landó átvenni ilyen állapot­ban? Ez volt a helyzet június 26-án. S most várjuk a július 11-ét, vajon valóban beie- jezi-e akkorra teljesen a vállalt munkát a szolnoki Építőipari és Javító Válla­lat, amint ígérte? Várjuk, s elvárjuk, hogy így legyen! — Kemény — Moped — a levegőben A nagyvárosok közigazgatá­si hatóságainak minden bi zonnyal bonyolult problémát okoz majd az az újszerű jár mű, amelyet nemrég Párizs­ban mutattak be először. A jármű egyszemélyes miniatűr helikopter, vagy helyesebben „légi moped”, Ára körülbelül 150 ezer forintnak felel meg, sebessége 96 km/ó. A vezetői jogosítványt gépkocsihoz nem értők is 15 órai tanulás után megszerezhetik, úgy hogy előreláthatólag ezzel a járművel rövidesen nagy for­galom várható a levegőben. BAMBI i m ^ « ,/f — Felix Salten világhírű könyvéből Walt Disney ké­szített színes mesefilmet. Megelevenedik annyi felnőtt és gyermek kedvence, Bambi a kis őz. amely felserdülve az erdő hercege lesz. wmtsm László Anna: NINCS MINDENRE PARAGRAFUS Egy kisregényt és tizenkét novellát tartalmaz a rövide­sen megjelenő kötet. Címe alapgondolatot is jelez: nincs mindenre paragrafus — de nem is lehet! Nem lehet a törvénykönyvben, lennie kell azonban a lélekben. Az emberi együttélésnek, jel­lemnek, szerelmi magatar­tásnak, felelősségvállalásnak olyan új törvényeit kell ki­alakítanunk magunkban, amely méltó a kor eszméi­hez, s ennek a kissé lejára­tott szónak legjobb értelmé­ben modern. Ha ezt elmu­lasztjuk, olykor a látszólag kis hibák is a tragédiáig, vagy a tragédia pereméig ve­zethetnek. Több novella keres választ arra a kérdésre, hogy meny­nyire vagyunk közösségi em­berek napjainkban? Mi, aki­ket közösségi vágyak, célok húznak felfelé és egyéni ön­zések húznak vissza nem­egyszer. S mennyire vagyunk emberek a társunkkal, ha el­múlt a szerelem, vagy a ba­rátainkkal, ha gyanú vetődik rájuk, vagy félig-meddig ár­tatlan szabálysértőkkel, ha nekünk kell ítélkeznünk fe­lettük. Tobt László: ÉN, TE. Ö A népszerű humorista leg­jobb humoreszkjeit kapja kézbe az olvasó e kötetben. Az írások új színt, friss lá­tásmódot tükröznek; nem szóviccekkel akarnak meg­nevettetni, hanem a logikai komikum egy sajátos fajtá­jával. Az írót elsősorban mindennapi életünk esemé­nyei, az emberek örömei és bosszúságai érdeklik. Csehszlovák filmek külföldi sikerei Tavaly nemzetközi film­fesztiválokon 50 csehszlovák film nyert díjat, illetve kitün­tető oklevelet. A legnagyobb sikere a „Romeo, Júlia és a sötétség'’ című filmnek volt, amely az olaszországi Poret- tában nagydíjat, a spanyolor­szági San Sebastianban pe­dig aranyszalagot nyert. A franciaországi Annecy- ban megrendezett nemzetközi báb. és rajzfilmfesztiválon Bretislav Pojar „Az oroszlán és a dal” című bábfilmje nagydíjat kapott. A velencei kisfilm fesztivál első díját a „Vihar előjele’’ című cseh­szlovák dojcumentumfilm nyerte, ugyanezen a feszti­válon a „Három ember” cí­mű rajzfilm is első díjat ka­pott. A gyermekfilmek velen­cei versenyén a csehszlovák „Bátor csirke” kapott első díjat, Trnka „Szentivánéji álom” című bábfilmjét pedig Bukarestben tüntették ki aranyéremmel. 1962-ben többet fizetnek a szerződött jószágért kosság húsellátásának továb­bi javítását. KEDVEZŐEK A FELTÉTELEK” A kormány a szarvasmar­hatenyésztés megszilárdítása és növelése érdekében ren­dezte a nevelési és hizlalás! szerződéses akciókat. Az ed­digi sokrétű akcióval szem­ben lényegesen jobb feltéte­lekkel kezdődött meg 1961. július 1-én a következő évre szóló szerződtetés. A szarvas­marhatenyésztést a növen- dékmarha-nevelési akció ked­vezően befolyásolja. Ügyanis a leszerződött és átadásra ke­rülő kissúlyú növendékmarha átvételi ára nagyobb mérté kű jövedelmezőséget biztosít. A kissúlyú növendék szarvas^ marhanevelési akcióban úgy üszőre, mint bika-tinóra le hét zerződést kötni. A szer­ződéskötéstől számított 60 nap után a növendéket már át lehet adni. Különösen ked­vezőek az árak. Egy 111—160 kg-os közötti súlyú I. osztá­lyú minőségben átadott üsző átvételi ára kilogrammonként 17 Ft Az új ár szerint tehát egy 160 kg-os szerződött üszőért 2720 forintot kap a termelő, s ez a súly három és fél hónap alatt könnyen elérhető. Az eddigi hizlalás! akció­ban sok gondot okozott az üszőhizlalás. Ugyanis a le­szerződött üszők átadása csak többszörös felülvizsgálat után történhetett meg. Most az üszőhizlalási akciónak nin­csenek ilyen feltételei. Az eddigi tenyésztési hagyomá­nyoknak és a kialakult törzs- állománynak megfelelően a Földművelésügyi Minisztéri­um zárt körzeteket alakított ki. Ez azt jelenti, hogy a zárt körzetben csak tenyésztési célra szerződhetők le az üsző- borjak. míg azokban a köz­ségekben, melyek nincsenek kijelölve tenyésztésre min­den megkötöttség nélkül köt­hetők le hizlalásra, vagy kis súlyban történő átadásra. Az ezévi szálastakarmány termés mind minőségileg, mind mennyiségileg rendkí­vül jónak mondható. Ennek következtében a szarvasmar­ha tartása, illetve tenyésztése —■ a magas átvételi árak fi­gyelembevételével — igen kedvező. Az 1962. évi sertéshizlalási- és nevelési, valamint a szarvasmarha szerződéskötési akció a termelőszövetkezetek­nek. háztáji gazdaságoknak és egyéni termelőknek egy­aránt kifizetődő. Használják ki a lehetőségeket, melyek a népgazdaság számára szüksé­ges húsellátás biztosítása mellett az egyéni boldogulás­hoz is segítséget nyújtanak. Janklovits Márton a Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalat igazgatója c A bolondgomba Olvasom az újságokban, hogy a nagyobb városok pia­cain szakértők vizsgálnak meg minden gombát, mielőtt valaki fazékba ítéli. A nagy- tapasztalású szakember itt mondja ki a diagnózist: Bo­lond, vagy nem bolond, mér­ges vagy nem mérges. Erről nekem eszembe ötlött egy nagy régi históriaTörtént pedig ez akkoriban, c nikor a Magyar Királyi egészség­ügy felénk is kiragasztotta a nagy plakátot: „Óvakodj a mérges gombától!” Tóth Amálka néném pedig olyan kötözködő természetű volt, hogy ha egyszer valamit kimondott a Förster polgár- mester úr, 5 annak mindig az ellenkezőjét akarta tenni, így esett meg, hogy a falra­gasz után már másnap akko­ra batyu gombával állított haza a nagyerdőről, hogy akár egy század katonának elég lett volna vacsorára. Főtt is a feje, hngy a töméntelen vargányát, csiperkét galamb­gombát, nyíri szépét, meg az ég tudja, hányféle gombát — kivel eteti meg. Tóth bátyám. Amálka néni ura pedig az olyan törvény- tisztelő. urat respektáló em­ber volt. A batyura még nem szólt volna. Csak amijwr a gombapörköltből eléje tett akkora adagot, hogy két ara­tónak is elégséges adag lett volna, tótágast állt benne minden. Respektus is — mert vizsgálation volt az étel. De inkább az a nagy félsz, ami az élete felett lebegett, mint va­lami kard. Sehogy nem ízlett neki a gomba. Izgett, mozgott. Bö- ködte a zsíros gombahegyet. Aztán fogta a tálat, kivitte a lugasba, mondván: ott hű- sebb van, jobban esik. De jobban ám, mert a félig már estében Amálka néni nem látta, hogy az öreg evés helyett minduntalan a~ asz­tal alá vetette a finom fala­tokat. Jó helyre, annyi biztos, mert a Bundás kutya ott ha­salt a lába mellett és olyan teleszájjal evétt, mintha la­kodalomban lenne. Hamar elfogyott az étel. Csakhogy náluk az volt a szokás, hogy Amálka néni szabta meg, miből mennyi az elég. így kevilt Tóth bátya elé még egy porció. Ezt ..zon- ban, akárhogy mesterkedett is, nem oszthatta meg a Bun­dás kutyával, mert Amálka néni úgy ült mellette, mint egy őrmester. Meg aztán Bún- dásnak is elég volt a jóból. Kihasalt az utcára, ott csó­válta a farkát. Nem maradt más hátra, mint elszenvedni a finomság got. Egy villa gomba, egy te­kintet a kutyára... Csak azért is, hogy az ártatlan pá­rán mikor tör ki a bolondé- ria. Vacsora után Tóth bátya gyomrában is megindult az égzengés. Mintha tüzes mennykőket evett volna. Le­pihent a kerti fűre. De nem volt ez a szokásos csendes szunyókálás. Egyre azt várta, mikor tör ki rajta a rossz. Hanem kisvártatva jött Amálka néni. Nagy jajongás- sal, sipákolással tördelte a kezét. — Jaj, jaj Apjukom... Jaj, édes uram... Oda lett a Bun­dás kutya... Oda lett az a hűséges, okos jószág. Jöjjön gyorsan, jöjjön. Oda lett sze­gény kutya. Tóth bátya se eleven, se hót nem volt ebben a minu- iában. Olyan görcs állt a gyomrába, mintha fatuskó lett volna. Elkezdett fetren- geni, jajongni, mint aki az utolsót rúgja. — Jaj, Amálkám, jaj te go­nosz feleség. Jaj, jaj. Oda le­szek én is miattad ... Jaj. jaj ...A gomba az oka min­dennek. Attól van... Attól van... A kutya is attól lett... Szalassz gyorsan _ doktorért Gyomormosás kell ide, mert menten elpatkolok. Jött a doktor. Hozott is magával mindent, ami ilyen­kor alkalmatos. Gumicsövet, edényeket, műszereket. Még csillapítót is, hogy kevesebb legyen Tóth bátya kínja. A doktornak minden tudá­sára és türelmére szüjcséi volt, hogy nehezen lecsilla­pítsa az öreget. Addlg-addig jajgatott, amíg csak minden verejtékét el nem hullatta. Közben olyan szaporán szid­ta a gombát, hogy egy pará­dés kocsisnak is becsületére válnék. Végül Tóth bátya csak ész­hez tért. Bekortyolt egy-két deci szelíd borocskát, kiszu­szogta magát. Sóhajnak is beillő hangon rebegte élete párja felé. — Aztán mond csak, Amál­kám ... SdJ<at szenvedett az a szegény Bundás kutya? Ne­hezen múlt ki attól a fene gombától? Amálka néni elmorzsolta a két könnycseppet. — Ugyan már, kedves uram... Ugyan már... Nem szenvedett az még egy percet sem. Amikor átgázolt rajta az a nagy fene teherautó, abban a pillanatban kiadta a páráját. Ügy tudom, ettől az esettől kezdve Amálka néni nem ment a nagyerdőre... Tóth bátya pedig akár akarta, akár nem, hordta neve mellett a ragadékot: Gombás Tóth Pál. Pásztor Ferenc I A lakosság húsellátásának javítása, a sertéshizlalás jö­vedelmezőbbé tétele érdeké­ben a kormány rendezte az 1962 évben felvásárlásra ke­rülő szerződéses hízott serté­sek átvételi árát. Magasabb átvételi árakkal kezdődött meg 1961. július 1-én a szer­ződéses sertéshizlalási akció. Kedvező feltétel, hogy a ter­melőszövetkezetek és azok tagjai, valamint az egyéni termelők és egyéb állattartók már most felkészülhetnek az 1962 évi hizlalásra. Gondos­kodhatnak az alapanyag be­szerzéséről és hízóba állításá­ról. mert a meglévő süldők súlyának megfelelően minden megkötöttség nélkül szerződ­hetnek 1962 évre. TAKARMÁNY JUTTATÁS Nagymértékben elősegíti a tsz tagok, egyéni termelők biztonságos hizlalását az ál­lami áron történő takar­mányjuttatás. így azoknak a termelőszövetkezeti gazdák­nak, egyéni termelőknek is kifizető a sertéshizlalás, akik kevés takarmánnyal rendel­keznek. Állami készletből többnyire fehérjedús. kiegé­szítő takarmányt kaphatnak. Továbbra is érvényben marad a kamatmentes előleg, melyet a szerződés megköté­sekor kapnak a szerződők. A termelőszövetkezeti gazdákat és egyéni termelőket minden sertés után 400 forint előleg illeti meg. Termelőszövetke­zeteink pedig rövidlejáratú hitelt igényelhetnek a Nem­zeti Bankon keresztül. MAGASABB Átvételi Arak Lényegesen kedvezőbbé te­szi a hizlalást az árak meg­emelése. Az 1962-ben szerző­déses úton átadásra kerülő sertések ára élősúly-kilo­grammonként átlagosan 50 fillérrel lesz magasabb. Még jelentősebben emelkedett — az^ eddigiekhez mérten — a zsír és hús-keresztezett ser­tések ára, amely egyes kate­góriáknál kilogrammonként az 1,20 forintot is eléri. Az át vételi árak súlykategórián­kénti emelkedése a magasabb súlyra való hizlalásra ösztö­nöz. Megyénk sertésállománya és ezen belül a kocák száma nagymértékben növekedett. Ma már a termelőszövetkeze­tek többségében rendelkezés­re áll a következő évi alap­anyag. A szövetkezeti gazdák és egyéni termelők is rendel­keznek malac- és süldőállo­mánnyal. A nagvarányú ser­tésállomány felneveléséhez, meghizlalásához — a jó hoz­záállás mellett — biztatóak a takarmány terméskilátások is. Mindezeket figyelembe véve, valamennyi termelőszö­vetkezetnek. hizlalással fog­lalkozó szövetkezeti gazdá­nak. állattartónak látniuk kell, hogy jövedelmezőbbé vált a sertéshizlalás. A közös haszon, az egyéni jövedelem növekedése mellett népgazda­sági érdek is a hizlalás foko­zása. mert ez biztosítja a la­Megkezdődött az 1962. évi sertéshizlalási akció! Az. akció keretében szerződés köthető minden meg­lévő hizlalásra alkalmas sertésre, 1962. évi szállí­tásra. — Tsz tagok Ss egyéni termelők sertésenként 400.—Ft kamatmentes előleget kapnak, a termelő- szövetkezeteknek rövidlejáratú hitelt. Átvételi Arak: Fehér hússertés 106—120 kg-ig 15.70 Ft ... 121 kg-tól 16.50 Ft Hús és husjellegű sertés 106—130 kg-ig 15.30 Ft _ . . 131 kg-tól 16.20 Ft Zsír és zsír jellegű sertés 126—140 kg-lg 15.20 Ft _ , ,, , . 141 kg-tól 16.— Ft Tenyésztésbe fogott koca s kanlott 170 kg-tól 14.50 Ft Termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti cso­portoknak kg-ként *—2 forint nagyüzemi felárat fizetünk Tsz tagoknak és egyéni terrr élőknek 1.5 mázsa ta­karmányt juttatunk állat db-ként állami áron. A SZFRZAnFS WRrjKrtTÉSE VÉGETT MIELŐBB KERESSE FEL AZ ÄLLATFORGAT MI VALLALAT KÖRZETI prrvíQiRirtjíT, AKI RÉSZLETES felvilágosítással szolgál. Szolnok—-Heves megyei ÁHatfor-'a»mi Vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom