Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-28 / 176. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. Július 28. Szántóversenyek Szolnok megyében EGY »FEKETE«MELLETT Van itt minden. Puncs- és csokoládétorta, krémet —* ki mit szeret, azt választhat. Még néhány perc, és Kovács Miklós cukrász felszeleteli a finom tortákat, s már lehet is fogyasztani. HÍREK &IWillllUllttUUIffllMUUiu:amiüimimMHiMiiiinna A Nap kél: 4.17 h-kor, nyugszik: 19.24 h-kor. A Hold kél: 19.52 h-kor, nyugszik; 4.52 h-kor. Időiárásjelentés Várható időjárás: Nyuga­ton és északon felhősebb idő. Néhány helyen záporral, zi­vatarral. Mérsékelt délnyu­gati, nyugati szél. A nappali felmelegedés északnyugaton kissé csökken, máshol alig változik. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet 29—32 fok között. — HÁROMMILLIÓ há­romszázezer forintot gyűjtött össze takarékbetétkönybe megyénk hetvenegyezer álta­lános- és középiskolás tanuló­ja az 1360/61-es oktatási év során. — A TISZÁNTÚLI Áram- szolgáltató Vállalat szolnoki üzletigazgatósága közli hogy nagyfeszültségű vonalaikon, illetve berendezéseikéin vég­zendő munkálatok miatt az Abonyi úti Újtelepen július 30-án (vasárnap) 6 órától 14 óráig áramszünetet tart, A vezeték a kikapcsalásra jel­zett idő alatt is feszültség alatt állónak tekintendő] — EGÉSZSÉGÜGYI elő­adássorozatot tart a tábor or­vosa a kisújszállási KISZ munkatáborban. Legutóbb *— július 26-án — a helyes táp­lálkozást ismertették a fiata­lokkal. Az előadás után a KÖJÁLL által küldött röp­lapokat osztottak szét a résztvevők között és három kisfilmet vetítettek. — FIATAL ÚJSÁGÍRÓ életéről szóló. Útban magunk felé című film forgatásának előkészületeit kezdték meg a Hunnia Filmstúdióban. Nem­sokára hozzáfognak Bán Fri­gyes: Felmegyek a miniszté­riumba és Csizmarek Má­tyás: Egy autóbusz nem áll meg című vígjátékának film, re vételéhez is. — KISEBB SIMÍTÁSOK vannak csak hátra a szolno­ki Lomb utcai négytanter­mes általános iskola építési munkálatainak befejezésé­hez. Az új iskolában szep­temberben már tanítanak is. — ANNA-BÁLT REN­DEZ a Magyar Vöröskereszt Szolnok városi és járási szervezete július 29-én, szombaton este 8 órai kez­dettel a Tisza Szálló összes termeiben. A bálra a rende­zőség minden érdeklődőt szeretettel vár. — SZOLNOK VAROS la­kossága — fejenként 10,30 — összesen 469 000 forint értékű társadalmi munkát végzett 1961. első felében. — JEGY KULTURCSO- PORT életéből", »Cigány­tánc", »Rákóczi Induló" és -Varsói VIT" címmel isme­retterjesztő filmvetítés lesz iúltns 31-én 20 órakor Szol­nokon az I, kerületi pártház­ban. — VEREKEDETT az ital­boltban V. F. Rákóczifalva, Vöröshadsereg út 40. szám alatti lakos. A békés szóra­kozást megzavaró ittas ven­déget a rendőrség 180 forint­ra bírságolta. Évről évre több külföldi egyetemi hallgató végez ha­zánkban nyári termelési gya­korlatot és ugyanilyen arányban nő a baráti orszá­gokba látogató magyar egye­temisták száma is. Az egyes országokkal megkötött kul­turális egyezmény 1961. évi munkaterve alapján az idén már több mint ezer külföldi hallgató vesz részt nyári gyakorlaton Magyarországon, illetve ugyanennyi magyar Újszerű versenyforma ho­nosodott meg ezen a nyáron az országban, terjedt el me­gyénkben is. Az üzemi szán­tóversenyt egyre több gépál­lomásunk, állami gazdasá­gunk rendezi meg. A mai na­pon a Mesterszállási Gépál­lomás traktoristái mérik össze, ki a legjobb szántó- trakforos. A verseny színhe­lye a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet határa. Vasárnap a Szolnoki Álla­mi Gazdaságban házi szántó­versenyre kerül sor. A gaz­daság Piroskai üzemegysé­Ezelőtt 1882 évvel történt- váratlanul földetrázó dör­géssel kitört a Vezúv és egy mindent eltemető pokoli ha­muesővel néhány óra alatt teljesen elfedte a világ elől a 20 ezer lakosú Pompejit A város fényes, antik település volt Nápoly közelében. És ma? Ma egy falu jellegű kisvá­ros áll a régi közelében. — A neve Pompeji. A régi város helyén közel 200 év óta foly­tatnak ásatásokat és lassan, lassan az eltemetett város feltárul előttünk. Pompeji ásatásokból élő munkásai naponta mennek át abba a városba, amely ma már tör­ténelem és ott minden perc­ben szemünk elé tárul az időszámításunk után 79-ben bekövetkezett nagy pusztu­lást élő város utolsó órája. A közelmúltban a munká­sok egy csoportja éppen ha­mut és vulkáni törmeléket takarított eL Ekkor a csáká­nyok ütéseinek nyomán egy különös, fojtottan tompa hangot hallottak. A csákány­nyal nem csaptak le több­ször. Nagy óvatosságra volt szükség és finom érzékekre. A hangokból mindjárt kita­lálták, hogy mit fedeztek fel: Egy emberi test lenyo­matát a vastag hamuréteg­MMIWUHIlUUlUtUMUIUIHUIIUIMIIimlllia FILM-nik Az elmúlt napokban befe­jezett NAPFÉNY A JÉGEN című fümburleszjc után Bán Frigyes új vígjáték forgatását tervezi augusztusban. A FEL­MEGYEK A MINISZTÉ­RIUMBA forgatókönyvét Markos Miklós ötlete álapján Galabárdi Zoltán és Markos Miklós írta. A régen várt, pa­raszti környezetben játszódó vígjáték hőse egyéni gazdál­kodó, utolsó mohikán egy termelőszövetkezeti község­ben. A PIROS AUTÓ UTASAI címmel szovjet—bolgár ko­produkció készült, melynek témája a népek közötti barát­ságot szolgálja. A forgató­könyvet a szovjet Valentyin Jezsov és a bolgár Bancho Banov irta. A vígjáték egy­szerű történetében festői bol­gár tájak elevenednek meg. Szovjet részéről az egyik fő­szereplő a /Minő Merkurjev játssza. diák utazlik Bulgáriába, Csehszlováklába, Lengyelor­szágba, a Német Demokrati­kus Köztársaságba, Romániá­ba és a Szovjetunióba nyári termelési gyakorlatra. — A harmadik, negyedik és ötödik évfolyamos hallgatóink kül­földi útjának egyik előfelté­tele: a közepesnél jobb ta­nulmányi eredmény. A fiata­lok tanári kísérettel 7—25-ős csoportokban utaznak kül­földre, ahol 2—6 hetet tölte­nek. —— - - ■* ' , gében versenyeznek a trak­torosok. Ugyancsak vasárnap kerül sor a jászsági szántó­versenyre, a Jászsági Állami Gazdaságban. Ez ígérkezik a legnagyobb szabású és mére­tű szántóversenynek. — A pusztakürti bemutató üzem­egységben részt vesznek a vetélkedésben a Jászkiséri, a Jászberényi, az Alattyáni Gépállomás, a Jászsági, a Tiszasülyi Állami Gazdaság, a jászberényi és a jászapáti járás, illetve Jászberény város termelőszövetkezeteinek traktorosat ben. Megtalálták egy mene­külő nyomait, aki páni féle­lemmel igyekezett kijutni a városból a katasztrófa alatt és végül kimerültén össze- roskadt A hamu aztán telje­sen betemette, megszáradt teste körül és így megma­radt a test kísértetiesen hű mása, amikor már a test ma­ga régen elpusztult. A közel két százada tartó ásatások alatt körülbelül ötven ilyen hamvlenyomatot találtak. A kutató tudósok egy na­gyon óvatosan kifúrt lyukon keresztül híg gipszet öntenek ezekbe az üregekbe, azután várnak. Néhány nap után gondosan lefejtik a hamufe­delet így készül el 1882 évvel a katasztrófa után egy, a ka­tasztrófa során elpusztult embernek a másolata. — TÖRÖKSZENTMIKLÖS főutcáján, szemben a járási tanács épületével, három jól- őltözött férfi üt egy rongyos- ruhást Az részegen ordít, káromkodik és jajong. Vala­melyikük a hajába kapasz­kodik és úgy húzza, de föld­re veti magát a részeg és az ökölbe szorított kézben egész marokra való barna haj pá­rnát marad. És közben mind kiabálnak. — Lopsz még biciklit? — Az enyém kellett, Bu- nyik? — Mi... micsoda? Jaj... jaj jaj... , A három közül egyiknek a kezén kötés fehérük. Ennek izgalmában remeg a szája, mellette a világos Inges dü- hödten káromkodik, a har­madik pedig, akinek a ke­rékpárját lopta el a foglyuk, merev és kissé csodálkozó arccal markolja a földön­fekvőt Rendőr jön kerékpáron. — Keljen fel. Bunyik feláll. — Menjen szépen. Bunyik bambán néz, az­után megrántja vállát és In­dul. Közben magyarázna, de a rendőr leinti: — Majd bent A másik három egymás szavába vágva meséü: — Itt a bányász sógor, lá­togatóba jött Tatáról. Betér­tünk sörre az Iparos-körbe. Az ajtó mellé raktuk a ke­rékpárt... Hát ki gondolta volna. — Alig ittuk meg a sört... — Azt mondd, hogy láttuk bent Bunyikot — Igaz, ez ott ivott. Már két üres palack állt előtte, meg a kocsonya... —- Pörkölt... — Kocsonya..! — Mindegy. Elég az, előbb indult mint mi... A rendőrőrshöz érnek, be­vonul a társaság. Elől az ap­rótermetű cigány, mögötte a rendőr, majd a többi három. — Borika, kérek egy dup­lát! Ha valaki így szól egy cuk­rászdában és annak rendje és módja szerint megváltja a blokkot 3.60-ért, ebben nincs semmi különös. Ugyanis ha a jelenlegi cukrászdái fekete­fogyasztásokat összeszámol­nánk, bizonyára kitűnne, hogy „feketeivó nemzet” let­tünk. Vannak, akik reggelire feketét isznak, értekezlet szü­netében is duplát kérnek és uram bocsá’, még ebéd és vacsora után sem restellenek elkocogni a legközelebbi es- pfessóba egy dupláért Ma­napság feketét iszik a papa, a mama, sőt a nagymama és a nagypapa is — falun és városon egyaránt Igen! Fa­lun is! És erről bárki szemé­lyesen is meggyőződhet Csu­pán annyi kell hozzá, hogy élutazzon *“• mondjuk — Já- noshidára és ott megkeresse a helyi földművesszövetkeze­ti cukrászdát — Egy héten körülbelül 1400 szimplát főzök meg — mondaná az érdeklődő kérdé­sére Borika, azaz: teljes ne­vén Antal Mátyásné. S ha már ilyen nagy irtat Az asztalnál törzsőrmester ül, az kérdezi: — Na Bunyik, már megint? A károsítotté a szó: — Megyünk ki, keresem a biciküm. Sehol. Nézem min­denfelé, futok a sarokra és kérdezem, látták-e? A ktsz- nél kinn állnak és mutatják: a falnál a gép, mellette fek­szik Bunyik. Megyünk mind­járt, Így hárman, és akkor mondják, Bunyik leesett róla. De ahogy földet ért, már el is aludt — Részeg most is. — Részeg. — így volt ez, Bunyik? Bunyik hallgat — Átvisszük a kapitány­ságra. Szedel őzködnek. — Akkor majd ott találko­zunk. BALLAGNAK a járdán. Szélen a tulajdonos tolja a megkerült kerékpárját Most megáll — Én még Püspökiből is­merem Bunyikot Mindig ilyen volt Részegeskedő, munkakerülő. Hallgatnak. Elmúlt az iz­galom, megnyugodtak, a szó is nehezebben tör elő belő­lük. A világos inges mondja: — Már négy éve nem dol­gozik. — Az. Én meg csak tíz napja maradtam ki a munká­ból, mert akkor történt a baleset — mondja a bekötött kezű és ráüt a gipsz burok­ra. — Sehol sem találom a helyem munka nélküL Bólogat a másik kettő. — De ezek a cigányok... — Hagyd, nem úgy van. — Na, talán nem cigány? — Én ismerem ezeket Ti- szapüspökiben. Mindet. Dol­goznak, mint akármelyik ma­gyar. •— Csakugyan? — Ügy bizony. Szövetke­zetben meg az állami gazda­ságban ... Rendesen. & tu­dod, miért nincs ott Bunyik? tett meg valaki egy válaszért, nézzen is körül ebben az esz­presszóban, — mert bátran nevezhetjük így is. Három, csinosan berende­zett helyiségből áll, parányi asztalokkal, székekkel, han­gulatvilágítással és »táncte­remmel”, Az utóbbira külö­— Miért? — Elüldözték. — El? — EL — Kik? — A többi cigány. Azt mondták, az ilyen miatt van nekik is rossz hírük. Ha be­rúgott, megfogták, elkalapál­ták. Addig-addig, amíg bele­unt Bunyik és akkor költö­zött ide, Törökszentmi klóéra. MOST MEGINT nem szól­nak. Jó ötven méter után megcsóválja fejét a bányász. — Hát elzavarták? Ezt nem hittem volna Karcag-Berekfürdő egyet­len üzeme, a kísérleti üveg­gyár gyártmányaival már számos alkalommal felhívta magára a figyelmet Szak­emberei elsősorban olyan gyártmányok előállítására összpontosították figyelmü­ket amelyeket eddig kül­földről, drága valutáért vá- sárultunk. Ezek közé tartoz­nak a híradástechnikai bal­lonok, A Magyar Adőcsőgyár e fontos anyagát eddig kül­földről vásárolták. A berek­fürdői gyár szakemberei már 1950-ben megkezdték a bal­lonok hazai gyártását. Az igényeknek azonban csak egy csekély hányadát tudták elő­állítani. Ahogy múltak az évek, mindinkább előreha­ladtak a probléma megoldá­sában. Tavaly például már 10,6 tonna híradástechnikai ballont gyártottak. Az idén a műszaki feltételek további javításával még nagyobb eredmények elérését tűzték ki céluli 1961 első felében már 10,8 tonna különböző méretű ballont szállítottak a Magyar Adócsőgyár részére. nősen büszkék a faluban, mert társadalmi munkában készült 60 000 forint értékű munka van ebben a helyiség­ben és a csinos terasz elké­szítésében — mesélik. Az el­ső teremben egy hatalmas le­mezjátszós, magnetofonos rá­diót helyezték eL Innen szol­gáltatják a zenét minden szombaton és vasárnap a táncolni vágyó ifjúságnak. Kovács Miklós, a cukrász­da vezetője azt is elárulta, hogy a mamák is szívesen jönnek ide esténként sőt — még a papák is. A helyi föld­művesszövetkezet a fiatalok­nak és idősebbeknek egyaránt modern, a mai igényeknek megfelelő szórakozást biztosí­tott ennek a cukrászdának a létrehozásévaL Bár az a szokás még megmaradt bogy a táncteremben a mamák körben ülnek, — dehát kéz­ben is el lehet fogyasztani a krémest a tortát a hűsít S Így még a »gyerekekben’* is lehet gyönyörködni. Hogy milyen a forgalom? — Íme, válaszul néhány szám. A cukrászda havi for­galma meghaladja a 60 000 forintot Sőt a közeljövőben egy egész cukrászüzemet léte­sítenek itt, amely még két községet — Alattyánt és Jász- boldogházát — lát el süte­ménnyel, édességgel. V. V. — A HAZAFIAS Népfront debreceni városi bizottságá­nak javaslatára a városban felállítják Móricz Zsigmond szobrát amelyet az író egy­kori jóbarátja, a néhány éve elhunyt Medgyessy Ferenc Kossuth-dijas kiváló művész alkotott Az év végéig még előrelátha­tólag hat vagon híradástech­nikai üveget készítenek. A gyár ezzel a termelésével a magyar ipar egész híradás- technikai ballon szükségletét kielégíti és feleslegessé teszi az importálást. uumiiiiiiimiiiiiiiiimMHmimHiimHmmii Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottság? «a a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztőt Varga József Szerkesztőségi Szolnok Irodaház, L emelet Telefon: 20—93. 23—20. 20—69 Kiadja a Szolnok megye) Népi? Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen LaJoE • Kiadóhivatal: Szolnok. Irodaház, földszint Telefon: 20—94 A lapot elönzetesben es árusí­tásban a Szolnok megyei o»s- lahlvatalok és fiókposták ter­jesztik. A lap előfizetés) dlia egy hőra 11.— st. Előfizethet': bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Szolnoki Nyom-is Vállalat Felelős vezető: Mészáros Sándor Július 28 Péntek Ince Külföldi egyetemisták Magyarországon — a magyarok külföldön Feltárul egy 1882 éve eltemetett város A TOLVAJ BUNYIK Szántó István A karcagi üveggyár termelése importszállítást tesz feleslegessé SZOLNOK 1 i JS éj megyei fltkJÍ áwf M JPjH Jarm Zzlifc a fékét*? Ifién! — válaszol kérdésünkre Berkó Mar­git a jánoshidai cukrászdában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom