Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-27 / 175. szám

1961. július 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Ä román parasztság vásárlóerejének növekedése Hatalmas árumennyiség kerül eladásra a f alvakban A Román Népköztársaság­ba» működő 26 000 fogyasz­tási szövetkezet az év elejé­től mostanáig több mint 6,9 milliárd lej értékű árut adott el, 790 millió lej összegű áru­val többet, mint az előző év azonos időszakában. A fal­vakban a többi közt 15 szá­zalékkal több mezőgazdasági gépet és szerszámot, 20 szá­zalékkal több cserepet és je­lentős mennyiségű élelmi­szert, ruházati cikket, cipőt, háztartási cikket stb. adtak el, valamint különböző agro­technikai, politikai könyve­ket, népszerű tudományos műveket, szépirodalmi köny­veket 16 500 000 lej értékben, A fogyasztási szövetkezetek által eladott áruk mennyisé­gének növekedése annak tu­lajdonítható, hogy szüntele­nül emelkedik a romániai parasztság jövedelme (a múlt évben például a parasztság csupán az államnak eladott termékeiből több mint 9,5 milliárd lej összeget kapott). Az elmúlt évben a fogyasz­tási szövetkezetek által el­adott áruk értéke 13,7 mil­liárd tejre emelkedett, ami 14,6 százalékkal több volt, mint 1959-ben* A vidéki la­kosság 15 százalékkal több konfekciósárut, 19 százalék­Filmankét az Emberi sors-ról Kedden este 7 órakor a Ságvári Endre Művelődési Házban filmvetítéssel egybe­kötött ankétot rendeztek a Solohov kisregényéből ké­szült Emberi sors című szov­jet filmről. Az egybegyűlt — mintegy 180 főnyi — közönségnek Molnár István, a Filmtudo­mányi Intézet munkatársa' ismertette a film keletkezé­sének körülményeit, a szovjet filmművészetnek a XX. kong­resszus szellemében folytatott harcát az életszerűbb, iga- zabb, tartalmasabb ábrázolá­sért Ezután került sor a film vetítésére, majd a vitára, melyben nyolcán szóltak hoz­zá, majdnem valamennyien asszonyok. A felszólalók a sematizmus és a pozitív hős problémaköréből tettek fel kérdéseket, majd egyikük azon véleményének adott ki­fejezést hogy az utóbbi idők háborús tárgyú szovjet film­jei mind kiválóan sikerültek. Az ankét Molnár István elv- társnak a kérdésekre adott tartalmas válaszával ért vé­get | kai több villamossági tömeg­cikket, 34 százalékkal több bútort, 37 százalékkal több cserepet, 49 százalékkal több cementet 37 százalékkal több húskonzervet 41 száza­lékkal több halkonzervet, 39 százalékkal több étolajat vá­sárolt, mint 1959-ben. Igen nagymennyiségű árut adtak el a kollektív gazdaságoknak, azaz termelőszövetkezetek­nek, amelyek 89 százalékkal több hajtómotort, 110 száza­lékkal több csövet és vezeté­ket, 200 százalékkal több mű­trágyát vásároltak. Növekszik azoknak a pa­rasztoknak a száma, akik értékes árut vásárolnak. Az elmúlt négy évben a paraszt­ság több mint 215 000 rádió- készüléket, mintegy 220 000 kerékpárt, több mint 17 000 motorkerékpárt és robogót, 55 000 varrógépet, bútort vá­sárolt 560 millió tej értékben. A román falvakban nemré­gen megkezdődött a szaküz­letek létrehozása. Eddig 4300 szaküzletet és több mint 100 önkiszolgáló áruházat nyitot­tak meg a falvakban* Az 1961. évi terv előirány­zatai szerint a fogyasztási szövetkezetek 12,4 százalék­kal több árut adnak el a fal­vakban. mint a múlt eszten­dőben. Kombájnosok versenye Megyénk állami gazdasá­gaiban — igen helyesen — űrnaponként értékelik a kom- bájnosok teljesítményét. A versenyszellem ébrentartásá­val így mégj óbb munkára ösztönzik őket. A tegnap délután elkészült jelentés szerint az SzK—3 kombájnosok kategóriájában Kovács László, a Középtiszai Állami Gazdaság ifjú dolgo­zója halad az élen kilenc- venhárom vagonnal. A Héki Állami Gazdaság kombájno- sai Kapitanov Vilmosra büsz­kék; ő eddig 8170 métermá­zsa gabonát csépelt el. Szoros harmadik a Surjáni Állami Gazdaságban dolgozó Barta Károly 7968 métermázsával. Az AC—400 kategóriában a kombájnosok legjobbja a Hé­ki Állami Gazdaság dolgozó­ja. Eddigi teljesítménye 4673 métermázsa. Hová tart Van-e lovoje AMIKOR híre jött a túr­keved szövetkezetek közös vállalkozásának, természe­tesnek vettük, hogy tőlük in­duljon el. S abban sem ké­telkedtünk, hogy a három szövetkezet által alakított vállalat hamarosan nagy dolgokról hallat hírt. Lassan nyolc hónapja en­nek. S a TÜVÁLL — Ter­melőszövetkezetek Önálló Vállalkozása — nem hogy fényes eredményekkel dicse­kedhetnék, inkább stagnált, valójában megtorpant Mi történt a túrkevei ter­melőszövetkezeti vállalattal? Kísérjük végig történetét 1959-ben érlelődött a gon­dolat Tulajdonképpen arról volt szó, hogy a nagyüzemi baromfitenyésztés kialakítá­sát Túrkevén is elkezdik. A a túrkevei szövetkezetek közös vállalkozásának? Öntözéses mérnökök tanulmányútja a Középtisza- vidéki Állami Gazdaságban képző tanfolyamának hall­gatód dr. Ravasz Tibor egye­Az ország egyik legna­gyobb mezőgazdasági nagy­üzemében. a Középtiszavidéki Állami Gazdaságban csak­nem tízezer holdat öntöznek. Szerdán az Agrártudományi Egyetem öntözéses tovább­Versenyben az ország. Ne­mes verseny ez. Szocialista munkaverseny. Célja: tó tesz többet a közellátásért, ki mű­veli meg időre határait, s ki biztosítja, hogy mielőbb mag­tárba kerüljön a gabona. Megyénk jónéhány járása — s nem is tós eséllyel — bekapcsolódott az országos versenybe. A Szolnok me­gyeieknek jó hát tudni, hol tartanak versenytársaink. A vidéki testvérlapok hasáb­jain megjelenő versenyhír­adásokból gyűjtöttünk össze egy csokrot „ÉSZAKMAGYARORSZÁG” Az Északmagyarország, a Borsod megyed pártbizottság lapja júlibs 25-i számában közli, hogy a mezőkövesdi já­rás csatlakozott a verseny­hez. A mezőkövesdi járás­ban a cséplés meggyorsításá­ra egy-egy cséplőgéphez két cséplőcsapatot szerveznek, A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz példamutató kötelességtudása a közellátásért (Tudósítónktól.) A tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezet 25 vagon kenyérgabona értékesítését tervezte év elején. A vártnál jobb termés után megfejel­ték tervüket. A tervezetten felül 25 vagonnal többet, — az eredeti mennyiség duplá­ját adják az államnak. A szövetkezet vezetői meg­kezdték a felvilágosítást tag­jaik között, hogy a felesleges kenyérgabona jó helyre, álla­mi készletbe kerüljön. A ve­zetők maguk is példát mutat­nak. Nagy Miklós tsz-elnök, Bodnár András elnökhelyet­tes és Tavasz Tibor párttit­kár 10—10 mázsa kenyérga­bonát ajánlott fel munka­egységrészesedéséből, s vál­lalták, hogy ezt a mennyisé­get előleg osztás idején azon­nal beszállítják a termény­forgalmi vállalat raktárába. A kenyérgabonaértékesíté- sen kívül a húsellátásba is besegít a Szabad Nép Tsz gazda társadalma. Hat híján •— kétszáz háztáji sertés ér­tékesítésére kötöttek szerző­dést az állatforgalmi válla­lattal* A termelőszövetkezet azzal is serkenti a szerződés­kötési kedvet« hogy minden szerződőnek egy mfami árpád ad a hizlaláshoz. A falu többi termelőszövet­kezete is ugyanilyen felelős­séget érez a közellátásért, Tiszaföldvár teljesítem fogja vágósertés-értékesítési ter­vét hogy hajnaltól sötétedésig váltott műszakban tudjanak dolgozni. „KELETMAGYARORSZÁG” A Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság lapjában, a Ke- letmagyarország vasárnapi számában olvastuk. (Ebben a megyében, Szabolcs-Szatmár- ban kezdeményezték az or­szágos betakarítási versenyt.) Teljesítették aratási tervüket a Szabolcs-Szatmár megyei gépállomások. A csengenijfa­lui Béke Termelőszövetkezet 16 vagon gabonát ad terven felül az államnak. Hírt ad a lap a Kemecsei Állami Gaz­daság kiváló búzaterméséről is. A Keletma gyarország keddi száma pedig azt közli, a geszterédi Üj Élet Tsz be­fejezte a cséplést. „TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG” A Tolna megyei Népújság és a mözsi Üj Élet Termelő­szövetkezet július 18-án me­gyei versenyt kezdeménye­zett A megyei verseny cél­kitűzésed az országos verse­nyével azonosak. A Népújság egész héten közli a verseny­csatlakozásokat Elsőnek a szekszárdi Szabadság és a bé­ri Balogh Ádám Termelőszö­vetkezet csatlakozott a me­gyei versenyhez. Múlt hét vé­gi jelentésében közli a lap: befejezéshez közeledik az ara­tás, több mint 30 000 hold mélyszántásuk van a Tolna megyei termelőszövetkezetek­nek. temi tanár vezetésével tanul­mányúton voltak a gazdaság­ban. A szakemberek megte­kintették az 1731 hold kuko­rica és 1231 hold silókukori­ca árasztását, valamint a ba­rázdás, csörgedezte tő mód­szerrel történő öntözését. Ta­nulmányozták az öntözött kukoricák fejlődését és meg­állapították, hogy a víz ha­tása kiváló, holdanként leg­alább 35 mázsás májusi mór- Zsoltra számíthatnak. ”zt kö­vetően megnézték az új ön­tözőtelepek építését, ahol gé­pek segítségével mintegy 400 holdon szüntetik meg a ta­laj egyenetlenségét és elvég­zik az öntözéshez szükséges tereprendezést. Ahol minden gyermek kedves A Kínai Népköztársaság­ban csaknem 500 különleges iskola foglalkozik a vak és süketnéma gyermekek neve lésével. Ezekben az iskolák­ban a legkorszerűbb nevelési módszerek igénybevételével készítik fel a testi fogyaté­kosságban szenvedő gyerme­keket arra, hogy korlátolt testi képességeik ellenére is hasznos, alkotó tagjai legye­nek a szocialista társadalom­nak. Ezekben az iskolákban is teljesen ingyenes az oktatás és a gyermekeknek itt is ugyanúgy kell vizsgázniok, mint a rendes iskolákban. aUUMUtmilNIHMHUHUHimHIUlUMUWNMI — NYOLCVAN MAZSA kombájnszalmát gyújtott fel a traktorszikra Jászárokszál- láson a Béke Tsz-ben. A tűz továbbterjedését a tsz és a község önkéntes tűzoltósága akadályozta meg. 1 ' t§ *\ % 5# Tető alá ke­rült a szol­noki Kossuth téren épülő. Magyar utcai 66 lakásos, négyemeletes ház A és C épülettömbje. A munkála­tok befejezé­se után a szakmunkások megkezdték a helyiségek — belső vakolá­sát Törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalat a Búza­kalász Termelőszövetkezetet patronálta. így adódott hogy a Búzakalászban kezdtek hozzá egy baromfikombinát létesítéséhez. S ez 1961. már­ciusára el is készült. Meg­kezdte üzemelését a modem csibekeltető, amely a három termelőszövetkezetet napos­csibével el is látta egész nyá­ron. A kombináthoz tartozik egy 24 000 férőhelyes csibe­nevelő is. A kombinát már a közös vállalkozáshoz tarto­zik, de , egyelőre a Búzakalász Termelőszövetkezet költsé­gén épült feL Előtte — és közben felve­tődött a gondolat: ha már a csibekeltető közös lesz, van itt még más is, amit sokkal gazdaságosabban hasznosít­hatnának összefogással. Töp­rengtek, gondolkodtak, s ki­sütötték: nagy lehetőség rej­tőzik abban, ha a Vörös Csil­lag, a Búzakalász és a Tán­csics közös vállalatot alapit Még a múlt év augusztus 4-én a Vörös Csillag, szep­tember 16-án a Búzakalász, s ez év január 26-án a Tán­csics Termelőszövetkezet köz­gyűlése elfogadta a közös vállalkozás alapításának ter­vét. így jött létre az év ele­jén a megye első — s akkor még az országban is talán második-harmadik •— szö­vetkezetközi vállalkozása. AZ ALAKULÁS idején lel­kesedésben, áldozatvállalás­ban nem is volt hiány. A há­rom termelőszövetkezet által fenntartott vállalat a ba­romfikeltetőn kívül közös irányítás alá vette a három termelőszövetkezet építő­részlegét. Kosárfonó-üzemet, kötélverő-részleget, fűzterme- lő-telepet hoztak létre. Ki­dolgozták egy, a mostaninál gokkal nagyobb baromfikom­binát tervét. Számítások sze­rint a baromfikombinát 1965- ben több mint ötmillió tojást termel, s ötszázezer kilo­gramm húst ad a közellátás­nak. 1965-ben a három ter­mel őszövetkezet két és fél milllió forint jövedelmet húzhat a baromfi kombinát hasznából. A segédüzemi és háziipari tevékenység természetesen kisebb összeggel, de már nyereséget biztosít. Az építő­ipari részleg harmincegy szakmunkást és tizenkilenc segédmunkást foglalkoztat. Százezer forint körüli jöve­delemre számítanak az építő­részleg munkájából. Terveik szerint kibővítik az építők profilját és építőanyagelőállí­tással is foglalkoznak. Tárgyalnak már arról, hogy a későbbiekben össze­vonják a gazdasági műhe­lyeket (asztalos-, kovácsmű­helyről van szó.) A közős vállalkozás tejfeldolgozó üze­met telepít Túrkevére, s hogy a három termelőszövetkezet a közös vállalkozásra bízza a gabona értékesítését A vállalat szárító-, magtisztító- és fémzároló üzemet létesít. Felvetődött a nutria-tenyész- tés gondolata is. A vállalatot a három ter­melőszövetkezet vezetőiből alakult igazgató-tanács Irá­nyítása alá rendelték. — Az igazgató-tanácsba minden termelőszövetkezet öt tagot delegál négy évenkénti újra- választási joggal. Az első ülésen úgy határoztak, hogy alaptőke létesítésére 250 000 forintot áldoz minden ter­melőszövetkezet az indulás­hoz. A 250 000 forintot négy év alatt téríti meg a szövet­kezeteknek a vállalat. TEKINTVE, hogy a válla­lat kezdetben nem volt ön­álló jogi személy, így hitelt sem kaphatott A túrkevei termelőszövetkezetek úgy egyeztek meg, hogy a Búza­kalász hitel-rovatának rová­sára történik a közös válla­lati beruházás, s a többi ter­melőszövetkezet hasonló ér­tékű beruházással járul a közös beruházáshoz, vagy megtérítik a Búzakalásznak a többletköltséget. Csakhogy pillanatnyilag ott tartunk, hogy még a 250 000 forintos hozzájáru­lást sem teljesítette minden termelőszövetkezeti A Búza­kalász igen, — 8 közel áll hozzá a Táncsics Tsz is. A Búzakalász nagyobb áldozat­vállalása talán azzal is ma­gyarázható, hogy a közös vál­lalat igazgatója, Soós Lajos, újszerű tisztsége előtt a Bú­zakalászban elnökösiködött A munka azért megindult, és a szövetkezetközi vállalat építőbrigádjai — azon kí­vül, hogy a túrkevei szövet­kezeti tagok háztáji építkezé­seit elvégzik, a mezőtúri, a kuncsorbai termelőszövetke­zetekben is építkeznek. Üze­mel a csibekeltető. S bár ko­rántsem kielégítő a felneve­lési százalék, mégis több mint 100 000 forint jövedel­met biztosított már a keltető idáig. Hanem a kezdeti lelkese­dés kissé alábbhagyott. S eh­hez sokminden hozzájárult. Legelsőnek talán az, hogy a szövetkezeti vállalkozás mű­ködési engedélye nyolc hó­napot váratott magára. így a vállalkozásnak nem lehet bankszámlája, nincs alapja, hogy önállóan kezdeményez­zen. Másrészt a tag-termelő­szövetkezetek ebből azt a ta­nulságot szűrték le: ne ha­markodjuk el a dolgot, hiszen még a megye sem tett pon­tot a mondat végére. Erre gondolom, lelohadt a válla­lat vezetőinek kezdeménye­ző kedve, s a vállalatot fenn­tartó termelőszövetkezetek bátorsága. A Vörös Csillag Tsz vezetői meg is mondták, hogy min­den fillérért felelősek a tag­ság előtt, s megnézik, hová teszik a pénzt Ezért a gon­dolkodásmódért nem is lehet elmarasztalni őket. Hozzájá­rul még a lelkesedés apadá­sához, hogy a vállalati építő­brigád drágábban építkezik, mint annak idején a szövet­kezetek saját építőbrigádjai tették. Bár igaz, a szövetke­zeti vállalat hasznát (a drá­gább építkezésből szárma­zót is) évvégi zárszámadás során szétosztják a három termelőszövetkezet között. — Nem értenek egyet a tag­szövetkezetek azzal, hogy fe­leslegesen felduzzasztották a vállalat függetlenített appa­rátusát. NEM KEVÉSBÉ befolyá­solta a lelkesedés lehiggadá- sát, hogy a vállalkozás ter­veiből eddig csak a kevésbé lényegesebbeket valósították meg. Igaz, törvényszerű, hogy a nagy tervek, nagy el­gondolások tüzelik nagy tet­tekre az embereket. S most kínálkozik is ilyen nagy haszonnal kecsegtető lehetőség. A sertéskombinát létesítéséről van szó. Arról, hogy a túrkevei termelőszö­vetkezeteket is kijelölik spe­ciális sertéstenyésztő üze­mekké. A három tsz — ha megkapják a beruházási hi­telt — nem külön-külön küszködne a sertéstenyész­téssel. hanem együttesen. A vállalat sertéskombinátja fő­képpen hizlalással foglalkoz­na. Az alapanyagot a terme­lőszövetkezetekben nevelik feL Ehhez már kedve van mindhárom termelőszövetke­zetnek. A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a na­pokban megszavazta a túr­kevei szövetkezetközi válla­lat működési engedélyét, alapszabályzatát S így vég­re jogi alapja is van a vállal­kozásnak önálló tárgyalások­ra, kezdeményezésekre. Re­mélhető, hogy a kezdeti meg­torpanást, bizonytalanságot ez a tény is segít felszámol­ni. Hiszen nagy jövője, nagy perspektívája van a túrkevei vállalkozásnak. Az országban egyre több, s a megyében is három hasonló jellegű vál­lalkozás működik már. Talán kimondhatjuk a Szovjetunió tapasztalatai alapján: a szö­vetkezetköri vállalkozásé a jövő. A kezdeti sikertelensé­gek nem szabad hát, hogy megtorpantsák akármelyik termelőszövetkezetet Is. — A távlatot, a jövőt tekintsék, s ilyen lelkesedéssel álljanak az ügy mellé. Borzák Lajos S csépiéi hívására nemes versenyre keit az ország Szemle vidéki testvérlapjainkból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom