Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-22 / 171. szám

1961. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉP LA* 8 KITŰNŐ TALAJMUNKÁ Ilyen mélyszántást csak álmában képzel a wantoros. Titka nagyon egyszerű. Aratás után azonnal elvégezték a tarlóhántást disztillerrel s most követi a mélyszántás. A remek munkát Bordás Józset traktoros fogta ki a kenderesi Haladás Tsz-ben. Túlteljesítette féléves tervét állati termékből a kisújszállási Dózsa Tsz A rengeteg rubrikát tartal­mazó jelentés, mely a szö­vetkezet féléves gazdálkodá­sáról rideg tárgyilagossággal számol be, — rendkívül unalmas olvasmány. Abban a pillanatban azonban, mi­helyt tényszámok mellé a tervszámokat is felsorakoz­tatja Horváth Jánosné fő­könyvelő, igpn érdekfeszítő­vé válik. Azzá, hiszen e számpárok mögött bécsisze­let illatozik, tejszínhab fe­hérük, sultesirke pirosük, valuta zizeg... A kisújszálási Dózsa Tsz ter­melési terveinek teljesítését ugyanis most az állati termé­kek értékesítése tekintetében nézegetjük. A tekintélyes múltú közös gazdaság hízott sertésből a félévre tervezett 388 q he­lyett 454 q-t értékesített. Be­lesegítettek ebbe a háztáji gazdaságok is, honnan 145 q sertés került felvásárlásra. A számadások 1280 helyett 1300 hízójelöltről tanúskod­nak. A családtagjaival együtt dolgozó Szöllősi István érde­me ez nagyrészt. A hozzáér­tő sertésgondozó kocánként nem hét, hanem kilenc ma­lacot választott. Ma hetven- három koca mellett 680 ma­lac növekedik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az éves szerződés — ezer sertés! — teljesítéséhez máris megvan az alapanyag, méghozzá sa­ját erőből. Jövőre — mint Kovács Ist­ván agronómus említi, — már 1300 sertést értékesíte­nek szerződéssel. Sőt, na­gyobb súlyban, mint az idén; egyedenként 150—160 kilo­grammal. Akkor már a még értékesebb tenyészsüldők elő­állításával is foglalkozhatnak. A Dózsa Tsz hízott marhá­ja a legutóbbi félévben mind egy szálig exportra kelt el, olyan gyönyörű volt Egy híján ötven tinóért any- nyi pénzt kaptak a gazdák, hogy csupán a többletbevé­tel 113 000 forintot tett ki. Bodó János és G. Kovács András kitűnőre vizsgázott hizlalásból — nemcsak & sőrét, de munkaegységeiket is illetően, öt hónap alatt fejenként 600 munkaegységre tettek szert. Méltó versenytársuk Rácz István. Keze alatt a sőrék napi súlygyarapodása a két kilogrammot üti. Az általa nevelt ötven bika után 400 ezer forintra számít a szövet­kezet. A féléves értékesítési terv „baromfi” rovatában csupán egy vízszintes vonal szere­pel; az eredményekről szóló táblázatban azonban négy­jegyű szám: 2300 kilogramm. Ugyan, ki tehet arról, hogy a csirkék a reméltnél gyor­sabban, szebben növekedtek; olyannyira, hogy a Baromfi- feldolgozó Vállalathoz kí­vánkoztak? A csibe-témáról még any- nyit, hogy az egész eszten­dőre tervezett huszonnégy- ezemek már csak ezer a hí­ja; év végére pedig arról szólhatunk, hogy hétezerrel többet neveltek fel a terve­zettnél. Akkorra 4200-ra sza­porodik a mai 2700-as törzs- állomány is. Az első félévben 869 mé­termázsa húst értékesített a Dózsa Tsz. Év végéig ez a mennyiség 2103 q-ra emelke­dik. Látható, hogy az első hat hónapban igen kitettek ma­gukért az állattenyésztők, kik — forintban kifejezve — 125 százalékos eredménnyel dicsekedhetnek. A tervezett 930 000 forintos állattenyész­tési bevételi tervből így vált 1 162 000 forintos valóság.. B. Z. 6 A kommunizmus építői között — RIPORTSOROZAT SZIBÉRIÁRÓL H. Az ősz Rajkái Már Moszkvában izgalom fogott el, amikor megtudtam, hogy programunkban a Baj- kál-tó megtekintése is sze­repel. Irkutszki vendéglátóink még jó hallevest is ígértek. Május utolsó vasárnapján keltünk útra, hogy az emel­kedőkkel bőven tarkított 70 kilométert megtegyük. Az autóban ülve reggel 9 órakor arra gondoltunk, hogy otthon még csak éjszaka két óra van, mert a kelet-szibériai óramutató hét órával előbb jár a miénknél A Bajkáthoz vezető, nemré­gen elkészült aszfaltúton nagy a gépkocsiforgalom. — Egymást követik a családok­kal megpakolt Moszkvicsok, Pobjedák és Volgák. Érde­kes volt számunkra. hogy a volán mellett ülő (persze nemcsak a volán mellett) férfiak szinte kivétel nélkül fehér szalmakalapot visel­nek. Az út a tajgán keresz­tül vezet és ha olykor-olykor dombtetőre jutunk, a tajga hatalmas zöld bársonya mö­gött felkéklik az Angara, a Bajkálból eredő egyetlen fo­lyó. Amióta megépült az ir­kutszki erőmű és az Angara tengerszerűen felduzzadt, mondják a környékbeliek, hogy így Irkutszk közelebb került a Bajkálhoz, mert menetrendszerűen közleked­nek a 70—S0 kilométeres óránkénti sebességgel szá­guldó szárnyashajók. Havasok ölében A Bajkál-tó felejthetetlen emlék azok számára, akik ha csak egyszer és egy napra is látták. Szépségének nálunk távolról sincs akkora híre, mint ahogyan a látvány el- csodálkoztatja az embert. Nemcsak tó, tengernek is be­illő méretei a lebilincselők, hanem az a páratlan pano­ráma, amely körülveszi ezt a csodálatos kékséget. Amed­dig ellátunk, mindenütt he­gyek övezik. És nem is akár­milyen hegyek, mert a szem­közti oldalon, ami 40—50 ki­lométerre lehetett tőlünk, 1500 méter magas, hófödte csúcsok fogják ölükbe a ta­vat. Galazij Grigorij Ivanovics, fi bajkáli Limnológiai Intézet igazgatója rendkívül érdekes adatokat mond el a Bajkál- ról. A területe 31 ezer négy­zetkilométer, tehát ötvenszer nagyobb, mint a Balaton. — Legmélyebb pontja 1620 mé­ter, ami a Balaton mélységé­nek 150-szerese. 636 kilomé­ter hosszú és a legnagyobb szélessége 80 kilométer. Kristálytiszta, iható... Nagyságra a világ legna­gyobb nyolc tava között van, mélységre és vízmennyiségre a világ legnagyobbja. Bizo­nyára kevéssé ismert érde­kessége az hogy 452 méter magasan van a tenger szint­je felett. Ezt a hatalmas medret 336 kisebb és na­gyobb folyó táplálja. Akik kiszámították elmondják: olyan hatalmas vízmennyi­séggel rendelkezik, hogy ha minden belé torkoló folyót lezárnának, az onnan eredő Angara 400 évig folyhatna a tóból. Egészen különös a víz tisz­tasága. Mikor a tavat jólis- merők elmondották, hogy a környéken lakók csak meg­merítik edényeiket és úgy isznak vizéből, hihetetlennek tűnt. De, miután magam is megpróbáltam, csak dicsér­hettem a Bajkál akkor még alig 5—6 fokos , rendkívül kellemes ízű, kristálytiszta vizét. A tisztaság próbája az is, hogy milyen mélységre lehet látni. 10—12 méter mély partrészen két-három kopejkásokat dobtunk a víz­be és a tó fenekén tisztán lehetett látni. Varázslatos tó ez, amely szépségével és gazdagságával bámulatba ejti az embert. A Golomanka és a fóka A Bajkál hatalmas nö­vény- és állatvilággal ren­delkezik. Az eddigi kutatások 1800-féle élőlényt találtak Péiec Juliska meglepetést tartogat Kévésén múlott, hogy sike­rült találkoznunk. Egy pár kilométert úgy tet­tünk meg, hogy Juliska és barátnője a csatorna másik partjáról, kísérőm és én az innenső oldalról biztattuk egymást: mindjárt itt lesz a kőhíd. Útközben meg is me­rültem a lefolyóban, s így megtanultam: a hatalmas Középtiszai Állami Gazdaság lászlómajori központját a kő- útról tanácsos megközelíteni. Másfelől, a szélrózsa minden irányából hűvösen hömpöly­gő Tisza-víz zárja el az utat A Tisza ugyan távolabb in­nen, de a csatornák lépten- nyomoia behálózzák a ma­jort Lászlómajor hovatovább azonos fogalommá lesz az ön­tözéssel. Az öntözésről meg a multévi kukoriatermés jut eszembe. Arról viszont Pé­ter Juüskáék. ök voltak az ország legjobb kukoricater­mesztői egy éve. S az idén? — Még eddig bízunk. Mün- nich elvtárs is szépnek ta­lálta. Dr. Münnich Ferenc mi­niszterelnök nemrégiben meglátogatta a Középtiszai Állami Gazdaságot s itt be­mutatták neki Péter Julis- káék kukoricáját Azon a ku­koricatáblán van is mit nézni. Kérdezem Juliskát: — Kilátszik-e még belőle? — Ha egymásra állnártk, akkor se. A múltkoriban a munka­hősökből álló lánycsapat a pajkos lányok kisnyulat ker­gettek a mezőn. Loholtak, utána, s tán utói is érik, ha be nem menekül a Péter Ju­liskáéi kukoricásába Ott az­tán nyoma veszett Tovább üldözni sziszifuszi munka lett volna. De mi lesz itt majd a tö­réssel? A kukoricában nem lehet közlekedni. Olyan sűrű, hogy inkább erdő már ez, ku­koricaerdő. Az agronómusje- lölt Szabó Rudolf egyetemi hallgató is megkapaszkodott mikor idekerült nyári gya­korlatra, s meghallotta, mennyi tőszómat nevelnek Péter Juüskáék. Negyven­négyezer kukaricatő holdan­ként Ilyenről még az egye­temen sem hallott Nem is csoda. A Szolnok megyei át­lagnak is több mint a két­szerese ez. És mégis — cső kettő-három minden szálon. Ez aztán bátor kísérlet. Ki­számíthatatlan termést hoz­hat Jó talajelőkészítés kell hozzá, meg rendszeres öntö­zés. A tábla végén most is két traktor nyomatja egymás­nak szembe az öntözővizet. Egy dombra vezetik fel, 9 on­nan a rigolírozóeke nyitotta barázdában magától szerte­árad. A lányok kapával jár­nak a csatorna partján, egyik barázdát kinyitják, a ahol már sokat ivott a kuko­rica, ott bezárják Juliskáék- nak egész nyáron vállukon a kapa. — Hányszor kapálták a ku­koricát? — Egyszer sem. Csati egyeltük Ez simazinos. — Akkor miért mindig a kapa? — Öntözni. Most naprafor­gót árasztunk, öntözünk cu­korrépát. A mi kukoricánk.. Számolgat magában. — Száz milliméter csapa­dék körül kapott — Egyszerre? — Dehogy! Kétszer öntöz­tük meg, még egyszer kap vizet Erre kell a kapa. A lányok nevetnek Kidé rül, miért Juüska kapája készteti mosolyra őket Ju­üska szabadkozik, szőkén ó napsütötten: — Még az édesanyámé volt 'Viidg.kertéizet mosott kavicson Árad, ömlik a víz, éled a kukorica Kísérletként a következő hőna­pokban többezer, úgynevezett vizkultúrás virágcserepet hoz forgalomba a MEZÖMAG Válla­lat. Ezekben teljesen föld nélkül, tápoldattal átitatott kavicson éve­kig lehet termeszteni, szaporíta­ni a különféle dísznövényeket. A kettős vizkultúrás virágcse­rép külső része víz át nem eresz­tő anyagból készül, amelybe táp­oldatot öntenek. A tápoldatba, amelyet egy liter vízzel és egy pasztillával szinte pillanatok alatt el lehet készíteni, belehelyezik i az apró folyami kaviccsal töltött ! tulajdonképpeni virágcserepet, — amely lyukacsos, s Így a tápol- I dat akadálytalanul a növény gyö- I kereibez juthat. A tápoldatot há- romhetenkent kell cserélni. Külön jó bír a virágkedvelök- nek, hogy a MEZÖMAG Vállalat hamarosan polietilén csomagolá­sú virágföldet hoz forgalomba. A két és fél, öt liter űrtartalmú | tasakokban a talajt az egyes dísznövény, vlrágfajtáknak meg­felelően állítják össze. (MTI). S ő is ezt a kapát hasz­nálja jópár éve. Jó kapa ez. Egyszerre két kaückát nyit­nak meg vela A Péter mun­kacsapat kukoricája negyven hold, de a többiekét ia öntö­zik. Versengés van a csapa­tok között. A múlt évben Ju- liskáéknak állt a verseny Felvették az első díjért járó pénzjutalmat Kilenc újság­benne. Ebből 600 növényi és 1200 állati. Az élőlények há­romnegyed része csak a Baj- kálban és sehol másutt a vi­lágon nem található meg. Bő­ségesen tenyészik benne az Omul nevű halféleség, amely különleges ízénél fogva vi­lághírnévre tett szert és azt mondják hogy az angol ki­rályi udvarban is előszeretet­tel fogyasztják. Egy másik halkülönlegesség: a Golo­manka, amely élve szüli az utódait, egyszerre mintegy 1500 darabot. Ezek a picurka halak 30 százalékos zsírtar­talommal rendelkeznek, s éppen ezért a fóka kedvelt eledele. Mert fóka is van a Bajkálban, a hozzávetőleges számítások szerint mintegy 25 ezer darab. Télen gyako­riak a fókavadászatok. De a vadász nem lehet akármilyen célzó, mert a fókát fejbe kell találni. Megfagynak a hullámok A tó élőlény-gazdagságát annak köszönheti, hogy a vi­ze oxigénben rendkívül gaz­dag. Amíg a Fekete-tenger­nek csak a felső részében van élet, addig a Bajkál-tó- ban fenékig megtalálhatók a különféle élőlények. Az ősz Bajkálnak azonban (így hív­ják a környékbeliek a 20 millió évesre becsült tavat) nemcsak erényei, de szeszé­lyei is vannak. Nagyon viha­ros. A szélsebesség olykor el­éri a 40—45 métert másod­percenként. Ilyenkor veszé­lyes a hajózás és már sok­szor előfordult, hogy a vihar elpusztította a parton lévő házakat, a kikötők berende­zéseit. Ha télen adódik ilyen vihar és a tó még teljesen nem fagyott be, előfordult, az ott lakók emlékezete sze­rint az, hogy a hullámok megfagytak. A Bajkál állan­dóan a meredek partot ost­romló hullámai az évmilliók alatt sok-sok barlangot váj­tak. A kutatók 20—30 ezer éves ősemberi maradványok­ra leltek ezekben a barlan­gokban. A tó körül sok föld­rengés alakítja a partot. Ta­valy is volt földrengés, sőt azóta is észleltek több mint 300 kisebb földlökést. Fa, amely nehezebb a víznél A Bajkálnak vannak kel­lemes szeszélyei is. A tó kö­rül rendkívül sok gyógyító melegvízforrás van. A kör­nyékén lévő fák hosszú élet­re rendezkedtek be. Vannak közöttük olyanok, amelyek az 500 éves kort is megérik. S még egy különlegesség: a szibériai tölgy fajsúlya na­gyobb mint a vízé, és vízre téve épp úgy elsüllyed, mint a vas. Ebből a fafajtából épí­tettek valaha — 300 éve — Bratszkban erődöt, és még ma is kifogástalan állapot­ban van. Az említett néhány adat és a tó egy és más tulajdonsá­ga csak szerény felsorolása annak, amit láttam, hal­lottam. — A Bajkál fenséges szépségének rám gyakorolt hatását csak érzé­keltetni, vagy éppen elmon­dani próbálkoztam. Azt sem ajánlhatom ma még, hogy akit érdekel, nézze meg, mert hozzánk közel hétezer kilo­méterre fekszik, ahová Moszkvából az éjjel-nappal robogó gyorsvonat is csak egy hét alatt ér el. Weither Dániel (Folytatjuk) • számot őrizgetnek, amelyek mind róluk írtak. Ketten férjhez mentek, ketten most menyasszonyok. A munkacsa­patvezető, Péter Juliska bal­kezének egyik ujjára is ka­rikagyűrű került És most nagy a várakozás. Az őszön asszonyok és leg­jobb kukoricatermesztők akarnak lenni. Mindkét kí­vánságukat megalapozták. Péter Juüska kukoricása nagy meglepetést tartogat Porzók Lajos Plakát a Tisza Bútorgyárról >,A Tisza Bútorgyár az új technológia útján” címmel új plakát jelent meg Szolnokon, az MSZMP megyei bizottsága ágit prop. osztályának kiadá­sában. Az ízlésesen szerkesztett plakát a szolnoki Tisza Bú­torgyár dolgozóinak eredmé­nyét illusztrálja. Bemutatja Nagy Bálint iparművész ter­ve alapján készült konyha­bútor-garnitúrát, amely csak­nem teljes egészében mű­anyagból készült és a Buda­pesti Ipari Vásáron aranyér­met nyert A kiadvány közli a gyár azon dolgozóinak — László Balázs asztalos, Polyik Gyula főtechnológus és Pintér János asztalos — fényképét, akik úttörő munkát végeztek az új gyártmány kivitelezésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom