Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-20 / 169. szám

»61. július 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A régi népdalok ALacsonymennyezetű, dön gölt padlós kis szoba egy ta­nyasi házban, mely elrejtőzik a sudár kukoricaszárak ha­ragoszöld erdejében. A szo­bában kemence, faragott, fa­támlás székek — idáig akár egy Petőfi-vers színhelye is lehetne. Az asztalon azonban kottapapírok, töltőtoll, s egy letakart hegedű társaságá­ban nagy köteg Magyar Ifjú­ság, s még sok egyéb újság hever, Velkei Árpád, a jász­berényi Lehel Vezér Gimná­zium tanulója a szünidőt legkedvesebb foglalatosságai­val tölti. A komoly, magashomlokú fiút nem vonzza a kint zuho­gó napfény, a nyár megszo­kott, apró örömei. Építőtá­borba nem mehet szívgyön- gesége miatt, így szüleinek ászboldogházi otthonában folytatja a munkát, mellyel nemrég dicsőséget szerzett iskolájának, s önmagának: első helyezést ért el az orszá­gos középiskolai néprajzi gyűjtőpályázaton. — 1958—59-ben gyűjtöttem először. Egy barátom vont be ebbe a munkába, ő is boldog­házi és a mi területünk még eléggé -feltáratlan. Szakmai segítséget Tóth Jánostól, a jászberényi múzeum igazga­tójától kaptam. Ö adta a „munkaeszközöketf is... S mutatja a néprajzi kuta­tás számára készített papír­lapokat, melyeken négy elő­renyomott kottasor látható, a dallam, s a lap alsó felén üres hely, a szöveg számára. — A kottázási zeneiskolá­ban , tanultam szolfézs-órán. 1958 óta hegedülök, de moet már az ötödik osztályból kaptam bizonyítványt — S milyen az eredménye? ■— Kitűnő. A hegedű és a szolfézs is jeles. — Nincsenek nehézségei a dalgyűjtéssel? — Technikai problémám nincs, de akad egyéb. Nehéz meggyőzni azokat az embe­reket, különösen az idősebb parasztokat, akik sok dalt, mesét tudnak, hogy semmi baj nem lesz abból, ha én a tőlük hallottakat lejegyzem és elküldöm Pestre. Előbb- utóbb persze megértik, s így már az első évben sikerült 30 dalt összegyűjtenem. Utóbb kiderült, hogy ezek közül 24 valóban ismeretlen volt. Ekkor — 1959 tavaszán *-* hatodik lettem az orszá­gos versenyben. 100 forintot és 50 forint értékű könyvet kaptam. — Csak ekkor éreztem igazán kedvet a munkához. Az 1959—60-as tanévben nem indultam önállóan a pá­lyázaton, annak a barátom­nak segítettem a mesegyűj­tésben, aki még az elején be­vont engem munkájába. — S mivel sikerült meg­szereznie az országos első dí­jat? — 1960 őszétől kezdve is­mét nekifogtam az önálló ku­tatásnak. Összesen 100 nép­dalt és egy rendkívül érdekes népballadát gyűjtöttem. Az utóbbinak címe a „Sárkányi család”, a régi rendszer ara­tómunkásainak nehéz életéről szól. A balladák lejegyzésé­vel kapcsolatban sok techni­kai-szakmai probléma adó­dott, de Tóth János múzeum­igazgató elvtárs segítségével sikerült őket megoldanom. Az eredmény kárpótolt a fá­radságért: az első helyezés önmagában is nagy öröm volt, emellett 400 forint jutal­mat és 200 forint értékű könyvet is kaptam. Az újsághalom alól most előkerül egy fekete vászonba kötött, aranynyomású, csodá­latosan szép kiállítású könyv: a Röpülj páva, a magyar népköltészet összegyűjtött kincsei. S a fiatalember egy másik papírköteget is előhúz a fiókból: négy-kottasoros népdalgyűjtő papírok ezek is, de most már teleírva. A gondosan rótt hangjegyek, a gyöngybetűs szövegek alatt a jobb alsó sarokban minde­nütt az aláírás: Gyűjtötte: Velkei Árpád, 1961. július. A győztes iriár készül az újabb pályázatra Zilahi Judit Jogos-e a. TÜZÉP árukapcsolása ? Koós János, jászberényi, Hatvani út 3. szám alatti la­kos kéréssel fordult hozzánk. Mint írja: „Megkérdezem önöket, hogy a TÜZÉP áru- kapcsolása jogos-e, vagy sem? Ugyanis a Jászberényi TÜZÉP Vállalat — bármi­lyen minőségű szenet is vásá­rolunk, csak kapcsolva szol­gál ki, vagyis 10 mázsa szén­hez 5 mázsa lignitet kell vennünk, ha kell a lignit, ha nem. meg kell vásárolnunk. Szinte érthetetlen a TÜZÉP eljárása. Kérdezem önöket, kormányrendelet van-e az árukapcsolásra, vagy önké­nyeskedésből ered? Kérem, szíveskedjenek erre lapjuk­ban őszintén és nyíltan vála­szolni ..,” Műanyag véredény az emberi szervezetben Varsó (MTI) Mintegy félévvel ezelőtt több lengyel orvos és mérnök közös kuta­tómunkába kezdett a szer­vezethez jól alkalmazkodó műanyag-véredény előállítá­sa érdekében. Munkájukat siker koronázta, az orvosok hozzá is láttak a klinikai ki­próbáláshoz; A brzegi kórházban a mi­nap súlyos sérültet fektet­tek a műtőasztalra. A bal­eset következtében a beteg ütőere szétroncsolódott. A sebészorvos — aki már ko­rábban is érdeklődött az em­lített kutatások iránt — el­határozta, hogy a szétroncso­lódott ütőér helyére tíz cen­timéter hosszú műanyag csö­vet operál be az emberi test­be. A beteg állapota az ope­ráció óta kielégítő és az el­ső megfigyelések szerint a műanyag ütőér asszimiláló­dik a szervezethez. wiwwMwwwva — ÖT MŰHELYKÖRZETI rendelő működik a Lenin Ko­hászati Művekben. A dolgo­zók gyorsabb és kényelme­sebb gyógyulása érdekében a napokban iszap, és súlyfür­dőt létesítettek, a reumatikus bántálmakban szenvedők szá­mára. Mikor váltható meg a szabadság pénzben? A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete (Mt. V.) 101. § (1) bekezdése sze­rint az olyan dolgozó részére, akinek szabadsága rendkívüli okok miatt nem volt igény­bevehető, a miniszter enge­délyezheti a szabadságnak a következő év március 31-ig való kiadását Ugyanezen szakasz (2) bekezdése úgy rendelkezik hogy a miniszter által megállapított kereten belül kell biztosítani a sza­badság kiadását annak a dolgozónak is, aki a szabad­ságát huzamosabb betegség miatt az év végéig nem ve­hette ki. Előfordulhat olyan eset, hogy a dolgozó tartós betegsége a következő évre is áthúzódik, sőt utóbb a mun­kaviszony is megszűnik. A Mt V. 102. § (2) bekez­dése értelmében, ha a mun­kaviszony év közben szűnik meg és a dolgozó szabadságát még nem vette igénybe, sza­badságának a munkában töl­tött teljes naptári hőnapokra cső arányos részét meg kell váltani. Ha a dolgozó beteg­sége a következő évre is át­húzódik és a munkaviszony utóbb megszűnik, a munka- vállaló önhibáján kívül eles­nék attól a lehetőségtől, hogy az őt megillető évi rendes szabadságát, illetőleg annak egy részét természetben ki­vegye. Ezzel a kérdéssel fcapcso- latbah a Legfőbb Ügyészség a Munkaügyi Minisztérium­mal és a SZOT-tal egyetér­tésben kialakított állásfogla­lása szerint az Mt. V. 102. § (2) bekezdésének rendelkezé­séből nyilvánvaló, hogy ilyen esetben a munkáltató nem­csak arra az évre eső szabad­ság arányos részét köteles megváltani* amelyben a munkaviszony megszűnt, ha­nem a megelőzően esedékes­sé vált szabadságnak azt b részét is, amelyet a dolgozó megbetegedése miatt már nem vehetett igénybe. Sza­badság megváltás címén a dolgozó részére az átlagkere­setet leéli megtéríteni. Panaszosunk levelével fel­kerestük a Szolnok megyei TÜZÉP Vállalat igazgatóját, akitől a következő tájékozta­tást kaptuk: A belkereskedelmi minisz­ter 33/1958. (K. É. 10.) Bk. M. sz. utasításának 4-es bekez­dése a következőket tartal­mazza: „A tüzelőkereskede­lemben — annak sajátossá­gaira való tekintettel — az egyes áruk együttes kiszol­gálásának módját a Bk. M. Tüzelőszer- és Építőanyag Főigazgatósága időszakonként külön szabályozza.” Ennek alapján a főigazga­tóság vezetője 1958. június 4-én a megyei TÜZÉP-igaz- gatót az alábbiakban utasí­totta: „A belkereskedelmi minisz­ter fent idézett rendelete alapján jogomnál fogva fel­hatalmazom az igazgató elv­társat, hogy a megye terüle­tén a szénféleségek kiszol­gálásánál a minőségi össze­tételt — a vállalat által is­mert éves szénellátási szá­mok figyelembevételével — 6aját hatáskörében állapítsa meg, illetve szabályozza.” A fent említett miniszteri és főigazgatósági rendelet alapján a Szolnok megyei TÜZÉP Vállalat igazgatósá­ga körlevélben szabta meg a megyei tanács vb. kereske­delmi osztályával egyetértés-" ben a megyénk telepein lévő szenek együttes kiszolgálta­tásának módját E szerint a TÜZÉP, amikor a jobb minőségű szénhez a gyengébbet, vagyis a lignitet kísérőáruként eladja, nem csinál jogtalan árukapcsolást, így szeretné biztosítani, hogy a telepein lévő szenekből minden vásárlónak egyfor­mán jusson* Kocsiút, vagy járda? Kengyelen az a szokás, hogy a kerékpárosok és mo­torosok a járdán közleked­nek. így a gyalogosok vagy leszorulnak az útra, vagy a falhoz lapulnak. Jó lenne el­dönteni, kinek készítették a járdát? Azért is szükség vol­na erre, mert legutóbb két kisgyermeket ütöttek ,el a járművel járdán közlekedők. Mindkét esetben elinaltak a helyszínről és otthagyták a sérült gyermekeket Azt kérjük: szigorúan bün­tessék meg a járdán közle­kedő motorosokat és kerék­párosokat. Misurák Sándomé Kengyel z iiédzűt a „U&nOModa Láttam hogy készül, előt­tem sült ki a kemencében, s a gazdasszony — aki kéT szítette — éppen elém tá­lalta ki az asztalra. Még verset is mondott hozzá, ked­veset, színeset Csak éppen ez a torta ho­mokból készült a kemencét is egy homokba vájt lyuk helyettesítette, s a gazdasz- szony aki készítette nem volt több régv esztendősnél. Do a vers az valódi, ügy száll­tak a csengő rímek mint a Negyven liter vért adtak a jászberényi Fémnyomő dolgozói Térítésmentes véradónap volt a közelmúltban a jász­berényi Fémnyomó és Le­mezáru gyárban. A véradásra jelentkező dolgozók közül 131-en bizonyultak — alapos orvosi vizsgálat során — vér­adásra alkalmasnak. A vöröskeresztes alapszer­vezet tagjai és aktívái a szer­vezésben sok segítséget kap­tak a gyár vezetőségétől és szervezetétől. Ugyanakkor résztvettek a szervezésben a szakszervezet a nőtanács és a KISZ aktivistái is. A lelkes vöröskeresztes szerve­zők sorából ká kell emel­nünk Bartha Imrét, ötvenhá­romszaros véradót, az üzem véradó felelősét, Sass And­rást, Lenke Máriát, Darázs Istvánt és Tolvérth Tibort Az üzem önkéntes véradói több, mint 40 liter vérrel já­rultak hozzá — teljesen ön­zetlenül — a vérátömlesz­tésre szoruló betegek gyógyí­tásához. Dr. Jilly Pongrác o. vez. főorvos h. * ___ Me gérdemlik a tiszasasi asszonyok a dicséretet A tiszasasi Rákóczi Tsz-ben a vezetők elismeréssel be­szélnek az asszonyok munká­járól. Nem ok nélkül. Mind a nyolc női munkacsapat koratavasztól részt vesz a közös munkában. C. Szabó Sándomé tizenegy tagú mun­kacsapatát most a gyümölcs­szedésnél találtuk. Húsz má­zsa cseresznyét, ugyanennyi meggyet és negyven mázsa barackot szedtek le, amelyet exportra szállítottak. Idős Mucsl Jánosné, Máté János- nó, Pintér Jánosné magas koruk ellenére igen szorgal­masan, jókedvűen dolgozóiak együtt a fiatalokkal A mun­kacsapatban több olyan asz- szony' van, mint Vincze La- josné, ifjú Mucsi Jánosné és Zálahegyi Jánosné, akiknek a férje is a termelőszövetke­zetben dolgozik, s az asszo­nyok két-három gyermekük RATARTI FICKÓ Három évi, Kínában vég­zett munka után Prágába ér­kezik a fiatal Honza szerelő. A hosszú távoliét. — bár sok dicsőséget szerzett gyárának, s a csehszlovák iparnak — alaposan megváltoztatta a fiút. akit elutazása előtt min­denki szeretett, kedvelt. A régi munkatársak ámulva hallgatták Honza nagyképű szavait, s hogy egy kicsit észretérítsék, elújságolták, hogy szocialista brigádot ala­kítottak. Honza nem tudja, mit jelent ez, de a kollégák készségesen megmagyarázzák neki. A fiú borús arccal hall­gatja őket, de hamarosan ki is fakad: ő nem akarja, hogy beleszóljanak az életébe, hagyják őt békén. Ledolgoz­za a magáét, s utána oda­megy, azt csinálja, amit akar. A brigádban azonban más a helyzeti közösen építenek családi házat a rászorultak­nak, hangversenyre járnak, leszoktatják az italról azt a társukat, aki már-már rabjá­vá lett. Mindez nem tetszik Honzának. Az ő leghőbb vá­gya, hogy megismerkedjék egy szép, szőke kislánnyal és feleségül vegye. Mig Kíná­ban volt, régj leányismerősei mind férjhez mentek. A véletlen kedves játékot űz vele. A trolibuszmegálló­jánál egy szép szőke lányt pillant meg. Azonnal hevesen udvarolni kezd, de a lány az orra előtt felugrik a trolira Ám Honza nem olyan fiú, aki megijed az akadályoktól. Hogyan lesz az ismerkedés­ből szerelem, s ez a szere­lem hogyan hozza össze Honzát a szocialista brigád­dal — erről szól ez a cseh­szlovák film. ellátása mellett szintén helyt­állnak a közösben. Joó Ferencné munkacsapa­ta is igen szorgalmas. A sző­lőbéli munkák elvégzése mellett részt vettek a széna forgatásában, a cukorrépa- és napraforgó kapálásában is. özvegy Tóth Mihályné ba- romfi gondozó munkájáról szintén csak elismeréssel szólhatunk. A hetven év kö­rüli asszony 1114 csirkét gon­doz, lelkiismeretese: Rónyai Károlyné Kunszentmárton aiiiuiUHNiiuuwHiiiNnuMHHuuiiuimmH Közel negyedmillió forint a család­tagoknak Az abádszalóld Lenin Ter­melőszövetkezet közgyűlése a tavasszal határozatot ho­zott: az időszaki munkában segítő családtagoknak min­den hónapban készpénzben kifizetik a teljesített munka­egység értékét. Ez az intéz­kedés a gyakorlatban is iga­zolta helyességét. A növény- ápolás megindulása óta na­ponta 100—120 családtag — asszonyok, lányok, nyári szünidejüket töltő iskolás- gyermekek — sgítenek a ka­pálásban, az aratásban és más szántóföldi munkákban. Szorgalmukra jellemző, hogy legtöbbször még vasárnap sem teszik le a szerszámot. A bedolgozó családtagok havi átlagjövedelme eléri az ezer­kétszáz forintot, de számosán vannak olyanok is, akik ezerötszáz-ezerhatszáz forin­tot visznek haza. A nyár fo­lyamán csak a családtagok­nak már több mint negyed­millió forintot fizettek ki. A „Rosszija“ filmszínházról Moszkvában a 2500 férő­helyes „Rosszija” filmszínház panorámikus, szélesvásznú és közönséges filmek vetíté­sére egyaránt alkalmas. A filmszínház épületében ezen­kívül két, egyenként 250 fé­rőhelyes teremben dokumen­tum- és népszerű-tudomá­nyos filmeket fognak bemu­tatni A filmszínház műanyagból készült hatalmas ívalakú ve­títőernyője 34 méter széles és körülbelül 14 méter ma­gas. A mozi falaiba hangel­nyelő berendezéseket szerel­tek. A filmszínháznak olyan be­rendezése is van, amely le­hetővé teszi a beszéd és a feliratok négynyelvű szink­ron fordítását (TASZSZ) gyermek színesen csapongó képzelete. Ötven kisgyerek otthona A homoktortát a eibakházi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet napközis óvodájá­ban láttam .készülni, ötven­négy kisgyerek jár ide min­dennap. Reggel 6 órakor ér­keznek és estig vannak itt az óvodában. A termelőszövetkezet veze­tősége sokat törte a fejét, hogyan tudnák még jobban az asszonyokat is bevonni a közös munkába. Aztán meg­született az ötlet: itt van ez a régi épület, át kell alakí­tani óvodának. A gyerekeket itt el tudják helyezni a szü­lők s nyugodtan mehetnek dolgozni az asszonyok. Az elhatározást tett követ­te. Közel 60 000 forint érték­ben saját erőből készítették el ezt a csinos épületet Az az öt asszony, akik a gyerme­kekre vigyáznak szintén munkaegységre dolgoznak. Május 23-án nyitották meg az óvodát; s azóta a napok sok játékkal telnek el az óvodában. Mert van ám itt diavetítő, baba, mackó, autó, kiskocsi. A szövetkezet veze­tői még arra is gondoltak, hogy játékban sem legyen hiány. Játékról is gondoskodtak A kis négyesztendős Deák Zsuzsika is csak úgy megy aludni délután, ha a mackó vele együtt pihen le a kis ágyra. Sípos Erzsiké is csak­hamar megbarátkozott az öt Simon gyerekkel s most együtt játsszanak az új ba­bával, amit nemrégen kap­tak. Simon Andrásné pedig most már nyugodtan dolgoz­hat a többi asszonnyal együtt. Jó helyen vannak a gye»- kék. Igaz, ez a napközis óvoda, csak idényjellegű. Azonban a szövetkezet vezetői gondos­kodtak róla, hogy télen sem maradjon kihasználatlanul az épület Szabás-varrás meg főző tanfolyamot rendeznek majd itt a fiataloknak. De ha a terv sikerül egy-két éven belül egész esztendőn át üzemeltetik majd a gazdaság napközis óvodáját, VV. Értesítés A KIOSZ Szolnok megyei Titkársága értesíti azokat a fiatalokat, akik iparitanuló szerződést kívánnak kötni magánkisiparossal* hogy a szerződéskötések július hó 15-től augusztus hő 25-ig tartanak. A szerződéseket a járásilag Illetékes KIOSZ helyi csoportok kötik. KIOSZ MEGYEI TITKÁRSÁG Fertőző betegségeket terjeszt a légy Minden eszközzel irtani keli. Könnyén kezelhető légyfogó hatásosa n pusztítja

Next

/
Oldalképek
Tartalom