Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-15 / 139. szám
1961. június 15. SZOLNOK MEGYEI s Központosított szállítás, kalauz-nélküli autóbuszok, kiváló eredmények Érdemes volt összevonni az autóközlekedési vállalatokat A mezőtúri Mezőgazdasági Gépész Technikumban, 370 fiatal fejezte be az iskolai évet. Nagyrészük kollégiumban lakott. Most az iskola év befejeztével csomagolnak, s néhány napra hazatérnek szüleikhez, mert utána négy hét gyakorlati foglalkozásra mennek állami gazdaságokba, tangazdaságokba. Képünön Funky László és Bagi Sándor harmadéves tanulók készülődnek a hazautazáshoz. Két hónappal ezelőtt, amikor a megyében lévő két autóközlekedési vállalatot összevonták, határozott célként tűzték ki a járművek kihasználásának növelését, az egy tonnára eső állásidő csökkentését, s általában a közhasznú járművek gazdaságos fuvarozását. Ez a feladat nem is olyan egyszerű, hiszen 364 tehergépkocsi, 95 autóbusz, 70 taxi, s több mint 2000 alkalmazott munkáját kell irányítani. Az egyesülést megelőző tanácskozásokon intézkedési tervet dolgoztak ki a vállalat munkájának javítására. Eszerint az idén 10 százalékkal kell fokozni a termelékenységet, s 4 százalékkal csökkentem a költségszintet. Forint értékben két és félmilliót jelent ez. Újszerű feladatok megoldását is célul tűzték az új vállalat vezetői. így például a központosított szállítás megszervezését. Eszerint a vasúton szállított áruk állomásEgy javaslat = 500.000 forint Szolnokon, a Beloiannisz u. 8 számú épület földszintjén korszerű televízió és rádiójavító üzletet nyitnak a közeljövőben. A kivitelezői munkára az Építőipari és Javító Vállalat kapott megbízást, — körülbelül egymillió forint költségelőirányzattal. A vállalat dolgozói hozzá is láttak a munkához. Akkor derült ki, hogy a pincefödém és a mennyezeti födém egyaránt salakbetonból készült, s a benne lévő vasak eloxidálódtak. Ezért a tervezők a födémek cseréjét rendelték el, s az emeleti négy lakás teljes lebontását javasolták. Az emeletet aládúcolták, s várták a lakók kiköltözését. Igenám, de azoknak nem tudott helyet adni a tanács. Ekkor kezdett behatóbb gonddal foglalkozni a födémcserével Vincze elvtárs, az Építőipari és Javító Vállalat vezetője. Javasolta az Ingatlankezelő Vállalatnak, hogy ne bontsák le a födémet, hanem vasbetongerendákkal erősítsék meg. Az ötletet a tervezők is helyesnek tartották. Bzzel az eljárással körülbelül 500 000 forintot takarítanak meg, s a lakókat sem kell bolygatni. Gyorsabb a munka is, — így nyolc hónappal hamarabb megnyílhat az üzlet, mint az. eredetileg tervezett födémcsere esetén. Ez a példa is arra val: jő, ha a kivitelezőknek is szívügye a minél olcsóbb és praktikusabb építési megoldás. Ellátási panasz: nincs Nincs panasz a közellátásra — ezt tapasztaltuk érdeklődésünk során Jászberényben. Mi ennek a magyarázata? A tervszerűség. A város vezetői felmérték az előző évi fogyasztás alapján, mire van szüksége a 31 ezer lakosnak. E felmérés alapján még 1960-ban keret- szerződést kötöttek valamennyi jászberényi termelő- szövetkezettel a város ellátására, míg a közvetlen szállítási szerződést a tsz-ek a földművesszövetkezettel kötötték. A termelés és szállítás jó ütemben halad. Az öt tsz 700 holdnyi területen kertészkedik, s a termelt zöldség- és főzelékféle fogyasztóhoz juttatásáról megfelelő időben gondoskodtak. A földművesszövetkezetnek öt zöldségesboltja van a város különböző pontjain, s ugyancsak öt tsz bolt látja el friss áruval naponta a várost. A piacon minden tsz és az fmsz is standot létesített, itt nem csak a hetipiaci napokon, hanem a hét valamennyi napján árusítanak — ez teszi egyenletessé az áruellátást. A korábbi években gyakran előfordult, hogy elhordták az árut a tsz-ek megyén belül más piacokra. Ez a vándorlási láz lassan teljesen megszűnik. Megértették: első a város ellátásának biztosítása — a fölösleget vihetik. Hiány talán gyümölcsből mutatkozik, e téren Jászberény nem önellátó, más területről hozzák, s ezért drágább itt a gyümölcs, mint a szolnoki piacon. Az eper ára nein ment 11 forint alá, & a cseresznye is 5 forint. Több vidéki; sőt megyén kívüli tsz hozott árut a szerdai piacra is, Tápiószöllősről 1 mázsa epret, Gyöngyösoro- sziból 6 és fél mázsa cseresznyét, Jászfényszaruból is több mint 4 mázsa cseresznyét hoztak, s 8 mázsa nagykátai új-burgonya érkezett. Az említett „vendég” tsz-ek rendszeresen járnak a herényi piacra? Az áraknál meg kell még jegyezni valamit, ami a szolnoki piacon is szembeötlő, sőt kirívó példa. A földművesszövetkezet árairól van szó. A tsz-eknél például a zöldborsó 1,80 Ft, ugyanakkor az fmsz-nél 2,50, s más áruféléknél is hasonló az ár- differencia. Pedig a földművesszövetkezet igyekszik a várost jói ellátni, noha itt csak első éve végzi ezt, —talán ott a hiba, hogy az árakat levélben szabályozza a központ Mire a levél ideér, kétszer, háromszor is megváltoznak az árak — és persze lefelé. Nem csoda, hogy így nem tud az fmsz lépést tartani... Igen jó hír, hogy most sem probléma és előreláthatólag később sem okoz gondot a tojás- ás baromfiellátás; . . ■ *— rónai — tói, illetve állomásig, az oxigén- és gázpalackok, a tüzelőanyagok és az uszályokon érkezett úgynevezett szóródott anyagok fuvarozását egyedül az Autóközlekedési Vállalat intézné a megyében. Több kirendeltségen megszervezték már a központosított szállítást, s a közeljövőben a megyeszékhelyen is bevezetik azt. Főleg a közútépítő és általában az építőipari vállalatoknak jelent ez előnyt, nem kell kocsi után szalad gálniok, ha tömegével érkezik részükre az áru. Az oxi gén- és gázpalackok szállítására három járatot szerveznek. Ezek a megye minden községét érintik, s helyszínen cserélik a palackokat. A központosított szállítás főleg a szóródó anyagok nál jelent nagy előnyt Az Autóközlekedési Vállalatnak ugyanis nagyteljesítményű rakodógépei vannak, melyek 70—80 munkást helyettesítenek. Ezeknek alkalmazásával gyorsabbá válik a rakodás, gyorsul a szállítás, csökken az állásidő. A két vállalat egyesítése után került sor a szolnoki autóbuszforgalom átszervezésére is. Mint ismeretes, új járatokat indítottak a városban, s a Rákóczifalva felől jövő kocsik most már nemcsak a Szabadság térig, hanem a gyámegyedig közlekednek. így a vidékről bejáró munkásoknak nem kell átszállniok. A közeljövőben, valószínűleg még augusztusban a vásártérről a Csokonai utcán keresztül a Gábor Áron térre is indítanak járatokat. Május végén két új autóbuszt kapott a vállalat. Év végéig még négyet szereznek be. Tervbe vették azt is, hogy néhány vonalon kalauz nélkül bonyolítják le a forgalmat így Zagyvarékas község és a vasútállomás között, valamint az abonyi főtér és az ottani vasútállomás között közlekedő járatokon csak a pótkocsiban lesz kalauz. Szolnokon a Szabadság tér és a vasútállomás között indítanak úgynevezett becsületbuszt. A kalauznélküli kocsikon egy perselybe lehet majd bedobni a menetdíjat Az összevonás utáni első hónapban még adódtak kisebb-nagyobb problémák Ezek következtében áprilisi 600 000 forint veszteséggel zárták. Májusban azonban már zökkenőmentesebben ment a munka. Ez meg is látszik az eredményeken. Májusi súlyszállítási tervüket 100,7 százalékra teljesítették. Üzemképességi százalékuk is jóval felül volt az előirányzotton. A forgalmi sebesség a tervezett szinten alakult Erre évek óta nem volt példa. A kocsik kihasználása 59,1 százalékos volt. Igen figyelemreméltó ez, mert az országos átlag 56 százalék. Ér- 1 demes összehasonlítani a más vállalatok tulajdonában lévő gépkocsik és az autóközlekedési vállalat gépkocsijainak kihasználási százalékát. A különböző vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a vállalatok tulajdonában lévő gépkocsik kihasználási foka nem haladja meg a 45—47 százalékot. Ha ezek kihasználása is elérné az autóközlekedési vállalat szintjét, akkor évente mintegy 26—27 millió forintot lehetne megtakarítani a megyében, s a jelenlegi szállítási terv teljesítése mellett a mostaninál mintegy 150 gépkocsival kevesebbet kellene üzemeltetni. Az új vállalatnál bevezet-, ték a normákat is. A menetidőre és az állásidőre normákat szabtak. Ugyanígy — az országban először — az egyes és kettes műszaki szemlék végzésére is normákat alkalmaznak. A dolgozókat brigádokba osztották, mindig azonos műveleteket végeztetnek velük. Ezzel az eljárással elérték, hogy mintegy 18—20 százalékkal kevesebb időráfordítással végzik el az egyes és kettes műszaki szemléket. A vallalat egyre javuló munkáját nagyon elősegítik a szocialista munkabrigádok. Kitűnik közülük a szolnoki Pető, a kisújszállási Ko- lostyák, a tiszafüredi Szabó, S a jászberényi Bene-brigád. Mindent összevetve: A vállalat növekvő eredményei azt bizonyítják, érdemes volt ösz- szevonni a két vállalatot, egy kézbe venni a megye gépkocsi forgalmának irányítását. S. B. — HOZZÁSZÓLÁS A nacionalizmus és a hazafias nevelés című cikkhez A Néplap május 31-i számában érdekes írás jelent meg a nacionalizmusról. Azt mondhatná valaki, hogy minek ismételten pellengérre állítani a burzsoá nacionalizmust, amely már annyiszor beszennyezte magát. A nacionalizmus bűnlajstroma valóban óriási; A kérdést azofiban bonyolulttá teszi egyrészt, hogy a nemzeti eszme a polgári forradalmak idején; a kapitalizmus kezdeti szakaszában, haladó jellegű volt, s a gyarmati mozgalmakban, az imperializmussal szemben ma is mozgató erő; másrészt, hogy haza és nemzet a népek előtt tisztelt fogalmak, a haza iránti szeretet természetes érzelmei mélyen élnek a tömegekben. A szülőföld, az ismert tájak, az anyanyelv, a hazai zene, a hagyományok, a honfitársak, az egész természeti, társadalmi és kulturális környezet, melyre az ember anyagi és szellemi életében támaszkodhat, a megszokott- ság, a biztonság feltételei azok, amelyek az egyént a hazával összeforrasztják. A nép mindig ellentmondott annak, amikor urai, a hazát csak szólamként hangoztatták; a valóságban nemzet- ellenes céljaik elérése érdekében. A nemzetközi reakció szellemi csatlósai azzal követik el a nemzeti kérdés meghamisítását, hogy ma, más társadalmi körülmények között is hasznosnak akarják minősíteni a nacionalista ideológiát, amely évszázadokkal ezelőtt keletkezett és amely felett a történelem eljárt. A nacionalizmus burzsoá ideológiája valójában mint a tőkés rend uralkodó osztályának nézetei, nemcsak idejét múlta, hanem veszedelmessé is vált. A kapitalizmus megrendülésével együtt szükségszerűen válságba kellett kerülnie e társadalmi rend ideológiai termékének, a nacionalizmusnak is, amely egykor a polgári forradalom nevében egységbe kívánta foglalni a nemzet minden rétegét. De hol van ez az egység? Jól ismert, hogy a kapitalizmusban minden addiginál magasabbra csaptak, élesebbé váltak az uralkodó .és elnyomott osztályok érdekellentétei, az osztályharcok. A kizsákmányoló elnyomók és a kizsákmányolt elnyomottak között nem lehet nemzeti egység. Mégis a kapitalizmus — s ez a kérdés megértésének kulcsa — a nacionalizmust használja fel és akarja napjainkban is felhasználni a letagadhatatlanul létező osztályellentétek kendőzésére. A nemzeti együvétarto- zás gondolatát akarja a kizsákmányolt proletárokra és más dolgozókra kényszeríteni. S amikor vonakodnak ezt elfogadni, amikor tiltakoznak a megtévesztés és politikai csalás ellen, akkor nemzetárulóknak, hazátlan bitangoknak, felforgatóknak nevezi és üldözi őket. Ez a nacionalizmus igazi arculata. A nacionalizmus nemcsak a belső elnyomást, hanem a kifelé irányuló hódítást is szolgálja. Egymás ellen uszítja a népeket, kölcsönös gyűlöletet, ellenségeskedést szít a világban. — A nacionalizmus köz- és önveszélyes betegség. Pusztulásnak teszi ki nemcsak azt a nemzetet, amely ellen irányul, hanem azt is, amelyet megszáll. Az egyes tőkés országokban feltornyosuló belső problémákat nemzetközi síkra igyekszik terelni, s a népek elégedetlenségét kifelé. más néoek ellen fordítja. Ezzel a háború küszöbére, illetve nem egyszer háborúba sodorja azokat. A nacionalizmus a legújabb kor minden háborújában bűnrészes. Zászlaja alatt indultak harcba az imperialista hatalmak az I. és II. világháborúban, s következménye tízmilliók halála, az emberi értékek felmérhetetlen tömegeinek pusztulása lett. Édes testvére a nacionalizmusnak a fajelmélet, a fajgyűlölet, amelynek címén milliókat üldöztek és üldöznek jogfosztottságba és halálba. Mi; magyarok; olyan nemzet vagyunk, amelyet a nacionalizmus évszázadokon keresztül megfertőzött és gyötört. A nagyok árnyékában azokban az időkben meg sem mukkanhatunk, mert a nacionalizmus szentesítette az erősebb jogát. A faji őrület világában Európában származásikig is egyedülállónak és így támaszra méltatlannak könyveltek" el bennünket. Ettől az állapottól a szocializmus előretörése szabadított meg bennünket. Az igaz hazafiság nem árulhat egy gyékényen a nacionalizmussal. A hazafiasságból sugárzó érzelmek és gondolatok középpontjában a nép, a dolgozó ember, a honfitárs szeretete. féltése, védelme áll. E hazafiság jólétet és békét hirdet, gyűlöli az urak garázdálkodását, a nemzetnek általuk való kisajátítását. megbecsüli a többi népeket. Megveti a háborút, amely a népekre a legnagyobb csapás; A mi hazafiságunk egyben internacionalista, mert nemcsak az egyes országok dolgozóinak, hanem a világ va- lemennyi népének testvéri összefogásával akarja megvalósítani a béke és a szocializmus világát. Itt az ideje, hogy mindenki elgondolkozzék ezekről a kérdésekről és azok is szakítsanak a nacionalizmus maradványaival, akikre még az bármilyen hatást gyakorol. A szocialista hazafiság nevében emeljük fel szavunkat a nemzet- és népellenes nacionalizmussal szemben. Dr. Réti Ferenc Tiszföldvárra látogattak a Magyar Rádió KISZ szervezetének fiataljai Két napos baráti látogatásra érkeztek a rádió KISZ fiataljai a tiszaföldvárj általános fiúiskolába. A barátság a tsz patronálás során szövődött. így e találkozón a Lenin Tsz KISZ szervezete is részt vett. A barátságos fogadtatás után a rossz idő ellenére is igen jó hangulat alakult ki a fiatalok között. Sokat beszélgettek munkájukról, életkörülményeikről. Este a tanteremben a helyiek vidám műsorral szórakoztatták a budapesti fiatalokat, majd a rádió KISZ szervezete egy zászlót nyújtott át a fiataloknak. Másnap reggel á vendégek megtekintették a Lenin Termelőszövetkezet állatállományát és gazdasági épületeit. Ebéd után tovább szövődött a barátság. A késő délutáni órákban, bensőséges búcsúzás után indultak haza a fővárosi fiatalok. Sodrai Dóra Tiszaföldvár Nagy sikere van külföldön ... ... a jászárokszállási Háziipari Termelőszövetkezetben készült hímzett blúzoknak. A htsz tagjainak évenként körülbelül 13 millió forintos jövedelmet eredményez az exportmunka. Képünkön Mezei Jőzsefné minőségi bevizsgáló nylon tasakokba csomagolja az exportra kerülő ru-. haneroűket.
