Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-17 / 141. szám

1961. 'június 17.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Közel egymillió forint...

Beszélgetés a népfront műszaki aktíva csoportjának egyéves

tevékenységéről

Egy kombájnnal 100 vagon terményt

takarítunk be

(Folytatás az 1. oldalról.) y.

I960, május 9-én alakult meg a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő műszaki aktíva csoport. Azzal a céllal, hogy az itt tömörült vízügyi, mély- és magasépítő, gépészeti, villamosítási, üzemszervezési, erdész és vegyész szakemberek — mérnökök, technikusok — is segítsék megyénk tsz- einek megszilárdítását, a mezőgazdasági termelés fellendítését. Ezenkívül a községi ^tanácsok községfejlesztési feladatainak végrehajtását (műszaki tanácsadás, tervelkészítés, közreműködés a kivitelezésnél) is segíti a csoport.

Több mini egy esztendő lelt el a csoport alakulása óta. fir+hetö a kíváncsiság: Mit csinált ez idő alatt a műszaki aktíva csoport? A választ Nemes Gerzson főmérnök, a csoport vezetője foglalta össze:

— Kezdjük talán a tavaly elvégzett munkával — mondotta Nemes Gerzson. — 1960-ban 10,5 kilométer hosz- szú tsz-bekötő utat terveztünk, s elkészítettük a 7 kilométeres jászszentandrási belvízlecsapoló csatorna, továbbá a 860 000 forintos beruházással épülő karcagi 106 holdas víztároló terveit. Sze- levényen a község, Fegyver- neken a Vörös Csillag Tsz öntözési terveinek elkészítését szintén az aktíva csoport végezte, akárcsak a puszta- monostori fürdőmedence adaptálását.

Tavalyi munkánkhoz tartozik még a Tisza balparti területéről elkészített helyszínrajz és felmérés. Többször tanácskoztunk az itt létesülő kultúrpark és úttörőváros kialakításának feltételeiről is.

A vegyészeti csoport négy szolnoki nagyüzem salakját vizsgálta meg, alkalmas-e az építési alapanyagként való felhasználásra. Az említett munkákat harminc műszaki szakember közreműködésével bonyolítottuk le s a munka értéke — minimális becslés szerint — kb. 200 000 forintra tehető. Ezenkívül 49 műszaki szakember 43 községfejlesztési létesítmény műszaki terveit készítette eL Többek között a nagyrévi, a Szolnok- kertvárosi művelődési (ház építésének, a kunmadarasi kultúrház elektromosításá- nak, villanyhálózat bővítésének és vízhálózatának terveit, stb.

Szeretnénk hallani az 1961- ben végzett munkáról is.

— Csak néhány példát: Zagyvarékason kultúrház, Tiszafüreden iskola felújítási tervet, a nagyrévi Haladás és Űj Élet, a törökszentmiklósi Aranykalász, az abádszalóki Lenin, valamint a tószegi Dózsa Tsz részére bekötőút-terveket készítettünk. Dolgozunk a szolnoki Kossuth Tsz villanybekötési, valamint Tiszafüred villanyhálózat bővítési tervén.

— A községfejlesztést segítő munkánkról is érdemes bővebben szólni. Hat község villanyhálózatának, Jásztelek vízhálózatának és vízellátásának, valamint óvoda bővítésének terveit készítjük el. Kőtelken orvos-lakást, Tisza- földváron fürdőmedencét, Jásziványon egészségházat, Szelevényen tűzoltószertárt és kultúrházat, Szajolban és Martfűn pedig törpe-vízmű és vízhálózat bővítési tervet készítünk, stb. E munkák értékét kb. 300 000 forintra becsüljük. Ezenkívül elsődleges feladatnak tartja a műszaki csoport a községrendezési irányelvek elkészítését is, illetve az ebben való aktív közreműködést. Nemcsak az előkészítésben adunk szaktanácsokat, hanem a végrehajtás irányításából is kivesz- szük részünket. A községrendezési irányelvek elkészítésében járásonként háromnégy tagú műszaki bizottság vesz részt, amely városi és községresdiezési, földrendezési, birtokpolitikai, belvíz és öntözési, erdészeti és fásítási, valamint útépítési kérdésekben ad szaktanácsokat. A hét járási műszaki bizottságot a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő központi csoport fogja össze és irányítja.

— 23 községben már elkészültek a községrendezési irányelvek, 23 községben pedig most dolgoznak e terveken a műszaki csoportok közreműködésével.

Befejezésül ezeket mondotta Nemes Gerzson:

— Legnehezebb, de egyúttal legrokonszenvesebb munkánk az idén Szolnokon a Tisza balparti területe kultúrparkjának és az úttörőváros létesítési és építési feltételeinek és eszmei terveinek kidolgozása volt.

Összefoglalva: értékben kifejezve közel egymillió forintra becsülhető az a munkaérték, amelyet a műszaki aktívacsoport egy év alatt produkált tervezési munkájával. Ám a gazdasági jelentőségen túl szeretném hangsúlyozni munkánk politikai, erkölcsi tartalmát is, amelynek lényege abban áll, hogy megyénk műszaki értelmiségének egy bizonyos és örvendetesen növekvő százaléka már megértette: munkájára nagy szüksége van az élet sok-sok területén.

Rendelet

a borszőlő, a must és a bor forgalmának szabályozásáról

A Magyar Közlöny legutóbbi száma közli az élelmezés- ügyi és a belkereskedelmi miniszter együttes rendeletét a borszőlő, a must és a bor forgalmának szabályozásáról. A földművelésügyi, a külkereskedelmi és a pénzügyminiszterrel, valamint a SZÖ- VOSZ elnökével egyetértésben kiadott rendelet kimondja, hogy szőlőt az abból nyert mustot és bort továbbeladás útján történő értékesítés céljából kizárólag az Élelmezés- ügyi Minisztérium irányítása alá tartozó állami pincegazdaságok vásárolhatnak. Mustot és bort továbbeladás céljából a termelőktől ugyancsak az állami pincegazdaságok vásárolhatnak. Kivételt képeznek e korlátozás alól: MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat, a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ és az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája A kocsmai és a vendéglői tevékenység gyakorlására jogosító ipangazolvánnyal rendelkező magán-kereskedők borszőlőt feldolgozás, valamint mustot & bort továbbeladás céljára a termelőktől csak annak a helységnek állam- igazgatási területén szerezhetnek be, amelyen telephelyük van.

Állami, szövetkezeti és társadalmi szervek italmérési tevékenységet folytató egységei — üdülők, kantinok, klubok, stb. — termelőtől mustot és bort közvetlenül nem vásárolhatnak. Szükségleteiket az illetékes szervek központi készletéből elégíthetik ki. Ezek a rendelkezések az irányadók az állami, a szövetkezeti és a társadalmi szervek által esetenkint — alkalmi italmérési engedély alapján — kimérésre kerülő must vagy bor vásárlására is. A korlátozások alól indokolt esetben az élelmezésügyi miniszter és a belkereskedelmi miniszter adhat felmentést (MTQ

A jó kezdet fél siker

Az őszi árpa aratása már sok helyen megkezdődött s hamarosan elérkezik az aratási munkák dandrája. A gondos felkészülés, a jó kezdet már félsikernek számít. Ezért tanácsos, ha a kom- bájnosok, aratógépkezelők a munka megkezdése előtt mégegyszer megvizsgálják gépüket, kijavítják az esetleges kisebb hibákat, hogy elkerüljék a munka kezdeténél gyakori gépkiesést Már a felkészülés idején sok szó esett arról: nagyon fontos, hogy minden közös gazdaságban, állami gazdaságban késedelem nélkül fogjanak az aratáshoz. Sokat tehetnek ezért a kombájnosok, aratógépkezelők is, hiszen többségük jól ismeri a területet, s így azt is tudja, hol, melyik táblán érik meg először a gabona. S nemhogy napokat de órákat se késlekedjenek, ha megfelelő az árpa, vagy búza érési foka. Nagy a felelőssége a kombájnosoknak, aratógépkezelőknek abban is, hogy a rendszeres karbantartással, körültekintő munkával megelőzzék a gépek munkából való kiesését A traktorosok versenymozgalma már hagyományos. — Most a gabonabetakarítás idején is előbbre lendíti a munkát, ha a szocialista munkaversenyhez minél többen csatlakoznak, ha az aratás megkezdésétől végig maximálisan kihasználják a munkaidőt tartják az ütemet. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetői segítsék a gyors és jó minőségű gabonabetakarítást azzal is, hogy gondoskodnak a kombájnosok, aratógépkezelők ellátásáról. Meleg ételt friss ivóvizet hűsítő italokat, megfelelő pihenőhelyet biztosítanak számukra. — Ahol megteszik ezt, joggal számít„Bízunk a faluban,./'

Nyolcvankét évesek mindketten, s most váltak hajléktalanná örgg korukban. A nyári vihar féktelen villámja lecsapott a Csőke-házaspár Zrínyi utcai kis házára JászMost tehetetlen.ü Két hónapja, hogy rendbehozták, javítgatták a kis házat, minden megkuporgatott fillérjüket ráköltötték.

Csak ülnek és nézik, hogy

kerülne a ház, ha a sok eső el nem áztatta volna a vályogot. Most meg kell várni, míg kiszárad, s akkor úttörők, kiszesek, felnőttek jönnek, s valamennyi egy icihatnak arra, hogy az aratásban résztvevő dolgozók is helytállással, gyors és jó minőségű munkával viszonozzák a róluk való gondoskodást. Több termelőszövetkezetben prémiumban részesítik a kombájnosokat, arató- gépkezelőket, ezzel is serkentik őket, hogy minél rövi- debb idő alatt, s a legkevesebb szemveszteséggel takarítsák be a terményt,

Nagyszerű versenyvállalások

Horváth Gyula, a cibakhá- zi Gépállomás dolgozója hozzászólásában elmondotta, — hogy évek óta egy temelő- szövetkezetben, a tiszaföld- vári Petőfi Tsz-ben dolgozik.

— Horváth Gyula most „megfejeli” tavalyi eredményét, 70 vagon gabona betakarítását vállalta.

Csajági János törökszentmiklósi kombájnos is túl akarja szárnyalni tavalyi 375 holdas teljesítményét. Javasolta szólítsák versenybe egymást a több és jobb minőségű munka elvégzése érdekében.

Hollósi Gyula, a Cibakházi Gépállomás igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az őszi árpánál a viaszérés előtti aratás holdanként 2—3 mázsával is csökkentheti a termésátlagot. A kombájnosok és aratógépkezelők is ügyeljenek arra, hogy megfelelő érési állapotban kezdjék meg az aratást. Tanácsolta azt is: a gépállomásokon azért folyjon a verseny, hogy necsak néhány kiváló dolgozó, hanem valamennyi kombájnos és aratógépkezelő elérje a 250, Illetve 300 holdas teljesítményt.

Kovács Sándor, cibaki traktoros arról szólt, hogy a termelőszövetkezet vezetőivel, gazdáival igen jó a kapcsolatuk. — Néhány napja, hogy a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben külön megbeszélésre hívták össze az aratásban résztvevő traktorosokat, s itt tudatták a tsz vezetői, hogy ők mit tesznek a betakarítás gyors és jóminőségű elvégzéséért.

Ladányi Lajos, a Középtiszai Állami Gazdaság dolgozója tavaly a kombájnosok versenyében országosan a harmadik helyet szerezte meg Saját maga javítja a gépét, s társaival együtt úgy szervezi a munkát, hogy nelegyen sok üresjárat. Ä jól kijavított gép, a gondos felkészülés tudatában nagyszerű felajánlást tett, vállalta, hogy SZK—3-as kombájnjával 100 vagon terményt takarít be. Mindjárt akadt követője is: Garics Antal, a Szolnoki Állami Gazdaság kom~ bájnosa csatlakozott a versenyvállaláshoz.

Fodor József, az Alattyáni Gépállomás aratógépkezelője, aki ez évben kombájnnal dolgozik szintén a száz vago- nos teljesítmény elérését tűzte célul maga elé. s versenyre szólította a legjobb cibaki kombájnost

A Mesterszállási Gépállomás dolgozói is a cibakhá- ziakkal mérik össze erejüket. Hovodzák István igazgató felszólalásában elmodotta, a cibakháziak versenyvállalását „megfejelik” azzal, hogy egy egységnyi területről nagyobb mennyiségű gabonát takaríts, nak be. Boldog Zsigmond, Barta Károly. Sós Imre. Cs. Nagy István szavaiból is az csendült ki, hogy érzik a féle] ősséget a gabona betakarításáért.

Sassi István, a Gépállomások Igazgatóságának igazgatója azt tanácsolta, hogy a kombájnosok vegyenek részt az őszj árpa aratásában, mert ez arra is jó alkalom, hogy a kisebb hibákat, gép beállításokat a munka dandárja előtt elvégezhessék. Felhívta a figyelmet arra is, hogy kalászemelő nélkül ne induljanak ki a területre a. gépek, ezeket Időben készítsék eL

Befejezésként a tanácskozás résztvevői a gyors és minél kisebb szemveszteséggel történő betakarítás érdekében felhívással fordultak megyénk kombáj nosaihoz, aratógépkezelőihez.

A megye legjobb kombájnosainak, aratógépkezelőinek felhívása

jákóhalmán, s a két öreg mindenét elvesztette. A szomszédban húzódnak meg azóta, Budai Béláék adtak ideiglenes hajlékot nekik, míg fel nem épül az új ház. Az új otthon, amit a falu teremt a két öregnek.

Aludni sem tudnak. Hajnali négykor kint ülnek már és csendben figyelik, mint tesz-vesz körülöttük a falu apraja-nagyja. Görcsösen kapaszkodik botjába az öreg keze, ez a fáradt, kérges, barna kéz, amely negyvenöt évig fogta kubikostalicska szarvát.

rakják a falat, hordják a téglát ezek az emberek, akikhez voltaképpen semmi közük. Se jót, se rosszat nem tettek velük soha, csak éltek itt a faluban. S lám, ezeknek ennyi is elég ahhoz, hogy segítsenek. Azt mondják, társadalmi munka. A kőművesek közül ki egy heti, ki 3—4 napi munkát ajánlott feb s mások is. Ma idehozták a cserepeket. Honnét? Ez sem a Csőke bácsi gondja. A tanácselnök szervezi a munkát, irányításával — mint mondta egy hét alatt fedél alá is

picit a szívéből is beleépít a

falba.

— Bízunk a faluban — szólal meg akadozó hangon Csőke bácsi, a néni csak bólogat. — Bízunk a fiatalok segítségében.,; — És a szóból hála cseng.

Leszáll az est, és a két öreg még ott ül a félméternyi magas falon. Mire Budainé, a szomszédasszony vacsorázni hívja őket, alakjuk egybeolvad a szürkeségben az épülő ház sziluettjéveL

Rónai Erzsébet

Megyénk legjobb kombáj- nosai. aratógépkezelői a tanácskozáson értékelték tavalyi tapasztalataikat, s elhatározták. hogy eddigi jó eredményeiket az idei gabonabetakarításnál túlszárnyalják. Az értekezlet résztvevői átérezve azt a nagy felelősséget, amely az aratás, cséplés idején rájukhárul, célul tűzték maguk elé a gyors és szem- vesztességmentes betakarítást, s az alábbi felhívással fordulnak megyénk valamennyi kombájnosához. aratógépkezelőjéhez, s mindazokhoz. akik a betakarításban résztvesznek.

1. Az aratás megkezdése előtt tanácsos, ha minden gépkezelő mégegyszer felülvizsgálja gépe műszaki állapotát, ha újból átgondolja menetirány tervét és a gépen szükséges beállításokat az ősz; árpa aratásnál elvégzik.

2. Időben kezdjük meg az aratást, ne késlekedjünk, de ne is hamarkodjuk eL Az állami gazdasági termelőszövetkezeti vezetőkkel, szakemberekkel közösen óráról-órá- ra figyeljük a gabona érésifokát. s annak aratását a legalkalmasabb időben kezdjük meg.

3. Minden kombájnos. ara- tőgépkezelő fordítson gondot gépe műszak; állapotára, a rendszeres karbantartással előzze meg azok meghibásodását. S ha a hiba bekövetkezett, a javítószolgálat közreműködésével igyekezzen azt a legrövidebb időn belül elhárítani.

4. A gépek maximális kihasználása érdekében ahol csak lehet alkalmazzák a betakarításban is a kétműszakot. Kérjük a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőit, gondoskodjanak a betakarító gépekhez állandó jellegű kiszolgáló szaksze- mélyzetröL Teremtsék meg a munka folyamatosságának tárgyi feltételeit: szállítójármű. zsák, stb. Kérjük továbbá. hogy gondoskodjanak a kombájnosok. aratógépkezelők élelmezéséről, friss ivóvízről, valamint megfelelő pihenőhelyről,

5. Több éves tapasztalat bizonyítja. hogy az érési idő kezdetén, amikor a gépek üzemeltetésénél még gyakoribbak a hibák, általában lassúbb az ütem. El kell érni, hogy a teljes érés bekövetkezése után a gépek túlteljesítsék normáikat, s a munkaidőt maximálisan kihasználják.

6. Mi azt a célt tűztük magunk elé, hogy kombájnonként 100 vagon terményt takarítunk be, illetve aratógépenként 600 holdat aratunk le. Azt várjuk, hogy minden magyar kombájnnal legalább 250. szovjet kombájnnal 300. aratógéppel pedig 200 holdról takarítsák be a gabonát. Az állami gazdaságokban pedig ennél húsz-huszonöt százalékkal legyen magasabb a kombájnosok és aratógépkezelők legalacsonyabb teljesítménye.

A dolgozó nép azt várja tőlünk, hogy minden szem megtermett gabonát betakarítsunk. Mi vállaltuk, hogy ennek a kötelezettségünknek eleget teszünk. Ennek eléréséért szólítiuk harcba megyénk minden kombájnosát. aratógénkzelőjét és a gépeket kiszolgáló mezőgazdasági dolgozókat»