Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-14 / 138. szám
1961. Június 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A s&oímUL tíjátóneic Szolnok város jelentősége különösen megnőtt a török kor kezdetén. Több mint 400 évvel ezelőtt ugyanis a fenyegető török veszély elhárítására hazánk területén igen sok várat megerősítettek, és néhány fontosabb helyen új várat emeltek. Szolnok várát is ekkor kezdték építeni. 1549-ben Dobó István, az egri vár kapitánya és Heves vármegye közönsége sürgeti a hely megerősítését. Leveleikből kitűnik, nagy jelentőséget tulajdonítottak Szolnoknak. Kémeik útján ugyanis arról értesülnek, hogy a török akarja ezt a helyet megerősíteni. Látják az erődítés fontosságát, azért kérik, hogy a törökök tervét akadályozzák meg és magyar erősséget emeljenek a Tisza —Zagyva összefolyása által képzett szögletben várat építhessenek, s azt a legjobban megerősíthessék. Ez esetben a tiszántúliakat a leggyorsabb pusztulás és romlás fenyegette volna. Éppen ezért kérte Heves vármegye, az lenne a legjobb, ha a király megparancsolja a hadvezérnek és a főkapitányoknak, hogy itt várat építsenek, mert innen egész Erdélyig, Lengyelországig, Moldváig és a Havas Alföldig a legnagyobb védelmet és felügyeletet lehetne gyakorolni. így tekintettel a hely fontosságára, Palánkvárát 1550-ben meg is építik, sőt a várost is fallal veszik körül. A vár leírása az akkor élő Istvánffy Miklós nyomán maradt fenn. Istvánffy így írja le: Az új vár terveit és felépítési helyét olasz építők jelölték ki és tervezik meg, mégpedig oly módon, hogy a vár kerítése majdnem háromszöget képezett. A vár kerítése fűzfákból készült, fonások közé töltött földekből állíttatott fel oly magasra, hogy a várban épült épületek fedele sem látszott ki. A kerítés földanyagát a Zagyvának épített új mederből termelték ki. A kerítés körülbelül 17 méter magas volt. A vár négy szögletében négy öblös bástyát építettek olymódon, hogy ahol szélesen kezdték és fölfelé szűkítették. A bástyák magassága a kerítések magasságát meghaladta. A földkerítéseket begyepezték és védkarókkal sűrűn ellátták. A Zagyva ásott árkán 1760-ban még fennállott a felvonóhíd, erre nézett a még 1812-ben létezett kapuja is a várnak. Ugyanezen évben a bástyákon még ágyúk is voltak; Az említett kapun kívül egy kis boltozatos ajtó is vezetett a Tiszához vízhordás céljából. A várat elkészülte után Ferdinánd király 10 évre elegendő élelmiszerrel, 24 nagyobb ágyúval, 3000 puskával, 800 mázta puskaporral és egyéb hadikészletek roppant mennyiségével látta el. A vár első kapitánya egri várból származó Zay Ferenc volt. 1551-ben Horvátinovics Bertalan lett kinevezve, 1552- ben pedig Nyáry Lőrinc. Ali, budai török pasa 1552- ben Ferdinánd seregeit legyőzve, az erdélyi határszélen táborozott. Az ott lévő nagyvezérnek azt javasolta, hogy a török hatalomnak hazánkban! megszilárdítása csak úgy lehetséges, hogy ha az alsó magyarországi területek biztosítására Szolnok és Eger várát elfoglalják. A nagyvezér a javaslatot elfogadta, mire Ali pasa 12 000 főből álló seregével elindult Szolnok ellen. Ekkor a vár őrsége 750 főből állott, kik között 50 spanyol, 300 cseh és német és 400 magyar, hajdú lovasok és gyalogosok voltak. A lovas sereg parancsnokai Pekry Gábor, Strezenkovits Mátyás 6a Móra Gáspár voltak. Mindhárman 100—100 lovast vezényeltek. A magyar gyalogosok századosa Keledi István volt. Tinódy Sebestyén szerint Kassáról 250 gyalogos puskás sietett a vár védelmére, azonban a már bekerített várba nem juthattak be. Ali pasa seregével augusztus 22-én mind a várat, mind a várost bekerítette s Tószeg, Abony és Rékas felőli utakat egészen a Zagyváig elzárta. Nyolc napig tartó heves ágyúzása a várban semmiféle eredményre nem vezetett. Közben megérkezett a nagyvezér s roppant táborával Szolnoknak Pest megye felé eső térségét foglalta el. Megérkezése után azonnal követeket küldött a várba, felszólítván Nyáry Lőrincet a vár önkéntes feladására. Nyáry tagadó választ adott, mire a nagyvezér ágyúival a várat és a várost három napon át szakadatlanul lövette, azonban eredmény nélkül, mert a magas földbástyák sértetlenül kiállták az ostromot A különböző nemzetiségekből álló várőrség egymást elcsábítva, szeptember 3-ára virradó éjjel titkon elhagyta a várat. Hajnalban vette csak észre a vár parancsnoka. hogy magára maradt. A török sereg észrevette, hogy a várban őrség nincs, erre sebes rohammmal a vár kapuját betörve, a várat elfoglalta. Nyáry Lőrincet elfogták és Konstantiná- polyba rabságra hurcolták. A nagyvezér a várban válogatott török lovasságot és ja- nicsárai egy részét hátrahagyva roppant hadával Eger ostromára sietett. A szolnoki vár elfoglalása után az egész Külső Szolnok és Békés vármegye török kézre került. 133 éven át a törökök Szolnok várát állandóan hatalmukban tartották. s földtöltésekkel még inkább megerősítették. — A várban állandóan 2000 fegyveres tartózkodott. A XVII. századból érdekes leírás maradt a várról Evlia. Cselebi tollából; A törököknek ez a művelt világutazója magyarországi utazása során Szolnokon is megfordult, s 3 napot töltött a városban. Utazása a török uralom végefelé, az 1660-as években történt. A várat ilyennek láttat >,A Tisza folyó partján fekszik egy sík réten, négyszögalakú tömésfalkerítésű erős vár. Tömésfala teljes 15 lépés széles (ami körülbelül 11 méter). Délkeletről keletre terjedőleg fekszik, s keleti részét a Tisza folyó öntözi. Nyugati oldalán a Hatvan várából folyó Zagyva folyik, 6 a szárazföld felőli árokban, a külváros erődítményének árkában körül folyván, a Tiszával egyesül. A vár négy oldalán nagy bástya van; Három erős kapuja van, az egyik nyugat felé. a külvárosra nyíló nagykapu, az úgynevezett bölük kapu, a másik keletre nyílik, a harmadik a révkapu, az úgynevezett iszkele. A váron túl, a Tisza folyón egy fahíd van. Gyula vára felől. Tiszántúlról érkező emberek e hídoh mennek ót. A várban téglából épült minaret — művészi kupoláján dzsámi, — mohamedán templom van. Házai fazsindellyel fedett házak, mivel azonban a vár belseje szűk, azért a házaknak kertjük nincsi’ 1673-ban Thököly Imre Szolnokot megszállta, s a várat a megrémült törököktől elfoglalta. Thököly 1683-ig tartotta a várat megszállva, ekkor azonban a szultánnal kötött szerződés értelmében kénytelen volt a várat a törököknek visszaadni. így a szolnoki vár ismét török kézre került, azonban alig 2 étdg, mert amikor 1685-ben Heisler és Morcy császári tábornokok hadosztálya Ónodból Szolnok alá jött a várost és a várat bekerítve a várparancsnokot a vár feladására szólította fel. A várparancsnok 24 órai gondolkodási időt kért. Ezalatt a várost felgyújtotta s a Tiszán átkelve, a híd utolsó ívét felgyújtva fedezetül, Szeged felé menekült. A császári hadsereg a cselt észrevéve, a Tiszán tutajokon és hajókon átkelve, a törökök üldözésére indult, s több mint 200 török fogollyal és gazdag zsákmánnyal tért vissza. A Habsburg kézre került Szolnoki vár bástyáit az 1685-ik év végén Caraffa Antal hadvezér megújíttatta és német őrséget helyezett bele; Tizenegy évig tartott a vár nyugalma. 1697-ben Tokaji Ferenc Szolnokot megtámadta és Thököly Imre nevében a várat elfoglalta, a várost elpusztította és a lakosságot elűzte. Négy hét múlva Szolnok ismét a császári seregek kezére került. 1703-ban kitört a Rákóczi szabadságharc. Rákóczi Ferenc június 14-én érkezett a magyar határra és tüstént megkezdte az előrenyomulást a Tisza síksága felé. Célja ugyanis az volt, hogy kiterjessze a hadműveleteket a jászok, kunok és a hajdúvá- rosok felé. A tisztántúli hadjáratokat gyorsan követték a sikerek s augusztus második felében Borbély Balázs és Váradi János vezetésével néhány ezer kuruc átkelt a Tiszán és Szolnok ellen indult, Borbély Balázs ugyanis, hogy a felvidéki kuruc előrenyomulást minden délről fenyegető támadás ellen biztosítsa, a tiszai átkelés kulcsát, Szolnok várát ostrom alá vette s szeptember 24-én csapatai Deák Ferenc alvezér és Szűcs János kapitány vezetésével rohammal bevették. A várat a császári hadakkal Waters kapitány védte, akinek embereiből 100-at levágtak és 14 ágyút zsákmányoltak. Ezzel Szolnok a kurucok kezére került s fontos támaszpontja lett Rákóczi alföldi hadmozdulatainak. Herbeville vezetése alatt egy királyi sereg 1705- ben már vissza akarta foglalni a várat, azonban ez nem sikerült, mert védői vitézül és hősiesen ellenálltak. 1706-ban Rákóczi hadműveleteinek súlypontja nyugat felé tolódott el. Ekkor a kurucok a várost felégették és a vár védműveit megsemmisítették. Midőn Rabutin császári fővezér 12 000 emberrel Erdélyből Szolnokra érkezett, az elhagyott és szétrombolt várat kijavíttatta s a vár őrzését 200 lovas rác és 500 gyalogból álló német katonaságra bízta. Részükre 7 ágyút és két havi élelmet hagyott hátra, s a vár parancsnokságát báró Bégánra bízta. Rabutin nem sokáig időzhetett Szolnokon, mert Károly Sándor a vidéket mindenütt elpusztította, így élelmiszerük kevés volt, de egyébként is a császár parancsára Budára kellett vonulnia, hogy egyesüljön az ott táborozó Stáhren- berg Guidó csapataival. Később Rabutin látva, hogy a szolnoki várat a kislétszámú őrség tartani nem tudja, először az ágyúkat Szegedre szállíttatta, majd az őrség kivonulása után a vár kerítését és bástyáit báró Bégán csapataival földig leromboltatta. így az ismét elpusztul- tan a kurucok kezére került s most már 1710. október 20- ig, a háború végéig birtokukban is maradt. Az 1710-es hadműveleteknél II. Rákóczi Ferenc^ is felismerte, hogy a tiszai átkelés kulcsa Szolnok. Ugyanis ez év márciusától júliusáig Jászberényben és Jászkiséren táborozott és személyesen is járt Szolnokon, hogy ellenőrizze a vár erődítési munkálatait. A szomszéd vármegyék parasztsága, valamint 3000 lovaskatona segítségével a régi vár omladékáit kiásatta a Zagyvából vezetett árkot ki- tisztíttatta, a Salm gróf által háromszögletre épített, de FILM-MOZAIK Június 15-én bemutatják Mándy Iván CSUTAK ÉS A SZÜRKE LÓ című ifjúsági regényének filmváltozatát. Kézdi Kovács Zsolt forgató- könyvét Várkonyi Zoltán vitte filmre, zeneszerző Farkas Ferenc. Csutak szerepét Veress Gábor, s a felnőttekét Szemes Mari, Kállay Ferenc, Suka Sándor és Kiss Ferenc játssza. * i A londoni mozik műsorán szerepel a BALLADA A KATONÁRÓL, amely mind a kritikusok, mind a közönség körében nagy sikert arat. * Az amerikai hadsereg és a repülőflotta mozija nemrégiben OTT, A PARTON címmel kubai útifilmet mutatott be, amely a vidám, tarka kubai tengerparti életről számol be és arról, hogy milyen örömmel fogadják az amerikaiakat Kubában. A filmet még a Batista-önkény alatt készítették, és nagy kacagást váltott ki a nézőkből. A film vetítését azonnali hatállyal beszüntették. * Fernandel Nápolyban lép felvevőgép elé. De Siea AZ UTOLSÓ ÍTÉLET c. filmjében egy magányosan élő zord, vidéki embert alakít. Egyszer meghívást kap Nápolyba egy nagy bálra. A városban teljesen megváltozik, sok nevetséges k,alandba keveredik. ZENEÓRÁN A Jászapáti zenei munkaközösségnek 113 növendéke van. A növendékek hetenként kétszer, kedden és pénteken, zeneórán vesznek részt. Képünkön Báthor István óra-adó zenetanár Fekete Sándor IV. osztályos hegedű-szakos növendékkel gyakorol Portrék a mosodában Egy angol fiatalasszony nemrég mosodát nyitott. Sokat törte a fejét, miképpen szórakoztathatná a mosott ruhára váró vendégeit — s remek ötlete támadt Szerződtetett két fiatal festőt, akik portrékat készítenek a várakozó hölgyekről. Az ötletes üzletasszony ezzel több legyet ütött egy csapásra: a várakozó vendégeknek gyorsan telik az idő, hízeleg nekik az előzékenység és szívesen fizetik a mosoda borsos árait, egyúttal pedig keresethez jut két szegény festőművész is. (A „Basler Nachrichten”-bői) imiiiiniiiiiiiiniMiiHiiiiiMiiiiiiinriiiiiiMiuit A szolnoki Jászkunsági krónika. — Ajándékműsor a Szolnok megyei Gépjavító Vállalat dolgozóinak köszöntésére. — Üzemi szikra. Ipari műsor. Jazzorgona szólók. A BÚCSÚ Talán ez az első nyugatnémet film nálunk a háborúról. Már maga ez is rendkívül érdekes, hiszen eleinte főleg szovjet, népi demokratikus, később francia és angol háborús filmeket láttunk. Mit mond egy nyugatnémet rendező, Staudte a háborútól. Az igazat, a megdöbbentő valót mutatja meg a Mertens család tragédiáján keresztül. 15 évvel a háború után körhintának ásnak helyet a falusi búcsúban és megtalálRabutin által végképp elpusztított vár helyett új, 15 000 ember befogadására alkalmas négyszögletű, kerek bástyás várat építtetett. A vár kapitányává az eddigi érsekújvári parancsnokot, Csajághy Jánost nevezte ki. Az újonnan épített szolnoki várból és Egerből akarta feltartóztatni a németek Ke- let-Magyarország felé irányuló támadásait Azonban közben kiütött a pestis s kuru- cait elcsüggesztette, s ez a hangulat erősen éreztette hatását a szolnoki várban. A szegedi vár parancsnoka, Herberstein attól tartva, hogy a szolnoki várban tartózkodó kurucok a délvidéket is megtámadják, a szegedi őrség nagyrészét, 2500 rácot Kyba kapitány vezetése alatt útnak indította a kurucok ellen. A rác csapatok Kecskemétnél ütköztek meg a kurucokkal. A csata az utóbbiak vereségével végződött. A kuruc sereg maradványai a szolnoki várba vonultak vissza. A várba szorult katonaságot október 8-án Cusani Jakab császári tábornok bekerítette s a kurucokat a vár feladására szólította fel. A maroknyi őrség engedett a felhívásnak és a várban tartózkodó 400 lovas Csajághy vezetésével elhagyta Szolnokot. Október 20-án Cusani bevonult a várba és 300 főnyi gyalog és lovasőrséget hagyva benne eltávozott, így jútott a szolnoki vár a császáriak végleges birtokába, s ezzel szabad lett az útjuk Erdély felé. Ettől kezdve szabadságharc a Kassa — Eger — Szolnok vonaltól keletre eső országrészre szorult. A szabadságharc befejezésétől 1711-től, a szatmári békétől kezdve a várban mindvégig német katonaság állomásozott. 1785-ben a vár mint erősség II. József rendeletére megszűnt, de ebben az időben a várak már mint erődítések és védművek egyébként is jelentsőségüket vesztették. 1821-ben a vár még fennállott, azonban a kőből épült mecset már kidőlni készült. A kaszárnya és a kvártélyházak a kocsma és salátromfő- zőház, valamint a többi épületek már rossz karban voltak. Ettől az időtől kezdve a szolnoki vár amelynek az elmúlt évszázadok alatt oly fontos szerepe volt és annyiszor cserélt gazdát, állandóan pusztult s ma már egyetlen bástyát kivéve semmi sem emlékeztet arra. hogy milyen nevezetes erősség volt ják egy német katona csontjait. Véletlenül az anyja házába viszik, aki emlékezni kezd és mi vele együtt újból átéljük a német falu utolsó háborús napjait. Robert Mertens nem bírta tovább a háborút és hazaszökött. Szülei először boldogok,' de azután megrémülnek a szökevények családjának is halált ígérő náci fenyegetésektől, a hitleri szellemben nevelkedett kisebb gyerekektől. Ez arra készteti a fiút, hogy tovább szökjön, míg végül is családjának gyávasága pusztulásba kergeti. Nagyon izgalmas a történet, mélységes a tragédia. De talán még döbbenetesebb a keretjáték, ahogyan a tragédia okozói ma viselkednek a Mertens fiú dolgában. A szülők, a volt náci körzetvezető — ma polgármester —, a falu papja és a kocsmáros. Ók öten okozták a fiú pusztulását: a körzetvezető üldözte, a szülei, meg a két barát nem álltak mellette. Nos, ezek az emberek az anya könyörgésével szemben most is közömbösek maradnak. Mer- , tensné szeretné „visszakapni” a fiát, a családi sírboltba temetni, de akkor meg kellene mondani az igazat és ez mindent felkavarna. „Be akarja mocskolni a fiát azzal, hogy megszökött?”- — így érvelnek azok, akiknek szemében a Mertens fiú cselekedete ma is hazaárulásnak számít. Vas-műszaki és villamossági napok i I -22-ig Biztosítsa háztartási edény — áruszükségletét a KARCAGI FÖLDMÜ- VESSZÖ VETKEZETI Áruházunkból. Gazdag választék alumínium- és zománcedényben, tűzhelyekben, kályhákban, rádióban és televízióban. Kerékpárok és motorkerékpárok beszerezhetők Áruházunkból. | /
