Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-02 / 128. szám
/ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. június 2. A Szovjetunió szava ezúttal is a békét és t nemzetközi feszültség enyhülését fogja szolgálni (Folytatás az 1. oldalról.) Éppen ezért felháborodva utasítják vissza néhány lap — elsősorban természetesen megint a Presse és a Kurier —■ ízléstelen zavarkeltését, és nem ülnek fel megtévesztési kísérleteiknek. A Volksstimme szerda reggeli száma a bécsi lakosságnak ezt az elítélő véleményét tükrözve hangoztatja, hogy a Presse és a Kurier ismert politikai körök buzdítására tudatosan akarja félrevezetni a bécsieket, amikor Hruscsov Tülönvonata érkezésének időpontja megváltoztatásáról ad hírt. Attól félnek ugyanis, hogy — ugyanúgy, mint tavaly — túlsokan üdvöziik majd a szovjet kormányfőt. Hruscsov péntek délután 5 órakor érkezik. Hogy a hidegháborúnak — a Hruscsov—Kennedy-talál- kozó ellen még mindig intrikáló — néhány megrögzött osztrák konzerválóján kívül milyen széleskörű és egyhangú Ausztriában a legfelsőbb szintű szovjet—amerikai megbeszélés jelentőségének elismerése, ezt szerdán König bécsi hercegérsek is igazolta, aki az osztrák lelkészi karhoz és az egész osztrák néphez intézett nyilatkozatában annak a reményének adott kifejezést, hogy a bécsi Hruscsov—Kennedy találkozó eredményesen ér véget és jobb megértéshez vezet. A hercegérsek felhívta a katolikus egyház híveit: imádkozzanak, hogy a világ ügyeiért fél el ős államférfiak kivezető utat találjanak a bizalmatlanság s a gyűlölködés nyomasztó helyzetéből. Kölcsönös óhaj esetén ki lehet küszöbölni a bizalmatlanságot De Gaulle és Kennedy első bizalmas megbeszéléseiről Moszkva (TASZSZ). A Pravda bécsi tudósítója Hruscsov és Kennedy közelgő találkozóját kommentálva egyebek között ezeket írják: — Csak a józan ész alapján lehet megoldani napjainkban korunk égető problémáit. Ha a bécsi találkozó minden részvevője számol ezzel az alapigazsággal, akkor Ausztria fővárosában jó kezdeményezés történhetik a béke érdekében. — A jóakaraté emberek tudják, hogy a háborút követő időben sok bonyolult probléma keletkezett, s ezeket nem lehet kutyafuttán vagy egy rövid találkozón megoldani. Mégis a világ közvéleménye joggal reméli, hogy küszöbönálló megbeszélései során a két vezető államférfi őszintén kifejti nézeteit, meg tudja találni az érintkezési pontokat és ki tudja jelölni a további lépéseket a közeledéshez vezető úton. Ha ilyen őszinte megbeszélésre kerül sor Bécsben, ez a béke és a népek javára válik. A tudósítók a továbbiakban megjegyzik, hogy akik a béke megszilárdulását kívánják, azok tudják, hogy kölcsönös óhaj esetén lépésről lépésre ki lehet küszöbölni a bizalmatlanságot és el lehet érni, hogy a barátság és a gazdasági együttműködés magvai gyümölcsöt hozzanak. Mindenki megérti, milyen sok függ ebből a szempontból az amerikai politika irányítóinak jóakaratától. Sajnos, az óceánon túlról más hangok hallatszanak, amelyek nem mondhatók sem józannak, sem ésszerűnek. A köztársasági pártnak az amerikai kongresszusban helyet foglaló vezetői éppen ezt a felelősségteljes pillanatot találták a leginkább alkalmasnak, hogy megrágalmazzák a Szovjetunió külpolitikáját, kioktassák az amerikai elnököt, hogy a bécsi megbeszéléseken ultimátumszerű hangnemet kell használni. A bécsi találkozóval szemben ellenséges hangok hallatszanak Nyu- gat-Németországból is. — Már régen elérkezett az ideje, hogy megértsék: az erőpolitika sohasem volt sikeres a Szovjetunióval szemben és még kevésbé számíthat sikerre most — írják befejezésül a Pravda tudósítói. (MTI) A béke- szerződésről, a nyugat- berlini kérdésről Berlin (TASZSZ). Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsa elnöke, a Német Szocialista Egységpárt első titkára nyilatkozott a Neues Deutschl and-nak Walter Ulbricht rámutatott a második világháború befejezése óta 16 év telt el, tehát ideje, hogy végre megkössék a békeszerződést. A helyzet most olyan — mondotta, hogy csak a nyugatnémet militarizmus megfékezése nyithat utat a két német állam közeledéséhez és együttműködéshez. A békeszerződést vagy mindkét állammal megkötik, amit mi kívánunk és amire készek vagyunk, vagy pedig a volt Hitler-elíenes koalíciónak azokkal az államaival köt békeszerződést a Német Demokratikus Köztársaság, amelyek óhajtják azt. Ulbricht értelmetlenségnek minősítette a nyugati sajtó ama kijelentéseit, amelyek szerint az NDK blokád alá veszi a Nyugat-Berlint a külvilággal összekötő utakat a békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini kérdés békés rendezése esetén. Nincs szándékunkban. elvágni az utakat — mondotta. Csupán az szükséges, hogy egy, az NDK-val kötött egyezmény biztosítsa az ország területét érintő szárazföldi, vízi és lé- giutak felhasználását. Mi készek vagyunk egy ilyen egyezmény megkötésére. Arra a kérdésre válaszolva, hogy véleménye szerint ■ mi a legfontosabb a bécsi megbeszéléseken, Ulbricht ! rámutatott: arról van szó, hogy lépést tegyünk előre a békés egymás mellett élés megvalósulásához vezető úton. Természetesen nem várhatjuk a bécsi találkozótól, hogy megoldja korunk legnagyobb problémáit. A népek azonban azt várják, hogy e megbeszélések a nemzetközi feszültség csökkentését szolgálják és több fontos kérdésben közelebb vigyenek a megoldáshoz. — (MTI). Párizs (MTI). A párizsi politikai megfigyelőt meglepte az a sietség, amellyel az amerikai szóvivő már szerdán délután, De Gaulle és Kennedy első bizalmas megbeszélésed után nyilvánosságra hozta: Teljes egyetértés mutatkozott a két elnök között Berlin dolgában. Általában úgy kommentálják ezt az egyetértést, hogy a „nyugati hajthatatlanság” jegyében született meg. Az Aurore így ír: • A teljes egyetértés nem jelenthet mást, mint az amerikai kormány tökéletes szolidaritását nyugat-európai szövetségeseivel, Franciaországgal és Nyugat-Németország- gal. hogy De Gaulle és Kennedy nyivánosan továbbra is érvényesnek ismeri el a NATO 1958 decemberében Berlinről hozott határozatát. Ez a határozat elég széleskörű manőverezési lehetőséget biztosít — írja a Libération —, mert éppúgy lehet értelmezni olyan elkötelezettségnek, hogy „verekedni fognak Berlinért” és ezt sejteti a New York Herald Tribune — szerint olyan lehetőségnek, hogy a Szovjetunióval megegyezést keressenek Nyugat-Berlin új jogállását illetően. A párizsi hírmagyarázók már kevesebbet tudnak arról, hogy az első De Gaulle— Kennedy bizalmas megbeszéAz Echos felveti: tudni! kellene még, hogy a Nyugat- Berlinnel kapcsolatos tervezett nyugati akció milyen részleteire vonatkozóan történt megegyezés. Az Echos aláhúzza: semmi sem enged arra következtetni, hogy az angolok készek lennének hozzáigazodni a szerdán Párizsban meghatározott „hajthatatlansági magatartáshoz”. Talán ez az egyik oka annak, hogy Kennedy Bécsből visz- szatérőben megáll Londonban. A Libération megállapítja, léseken Délkelet-Ázsia és általában Laosz, valamint Afrika problémáit illetően a két elnök milyen megállapodásokra jutott. A francia— amerikai ellentétek eddig nem kerültek szóba. Általában úgy vélik, hogy a péntek délelőtti utolsó megbeszéléseken vetik fel a francia— amerikai vitás kérdéseket a tanácskozáson. Kennedy csütörtökön előbb felkeres a NATO főhadiszállását, majd az Atlanti Szövetség Állandó Tanácsának tagjaival talál kozik, az itt hallottakkal felvértezve bocsátkozik majd a francia köztársasági elnökke’ a NATO-ra vonatkozó tár gyalásokba. (MTI) Az Eich maim-perben szerdán folytatták a Brand-házaspár kihallgatását JERUZSÁLEM (MTI). Az Eichmann-perben szerdán folytatták a Brand-há- zaspár kihallgatását. A tárgyaláson ismét szó volt a náciknak arról az ajánlatáról, hogy egymillió zsidót tízezer tehergépkocsiért sza- badonbocsátanak. A bíróság elhatározta, hogy tanúvallomást kémek az Ausztriában őrizetbe vett Franz Novaktól, aki a háború idején Eichmann egyik segédtisztjeként a zsidók elhurcolását irányította; KARLSRUHE Mint az ADN jelénti, a karlsruhei ügyészség megtiltotta Lévai Jenő magyar történész „Eichmann Magyarországon” című könyvének nyugatnémetországi terjesztését. A könyv ugyanis fényt derít arra, hogy Eichmann a zsidók üldözésének idején szoros együttműködésben volt GlobkévaL Az algériai felszabadító hadsereg folytatja hadműveleteit Tunisz (Űj Kína). Az algériai felszabadító hadsereg főhadiszállása szerdán közleményt adott ki, s ez hangsúlyozza, a szabadság- harcosok az ország területén május 20-tól 25-ig folytatták hadműveleteiket. Az algériai—francia tárgyalások május 20-án megkezdődtek Evianban. A francia hatóságok egyoldalúan bejelentették a haditevékenység megszüntetését. Az algériai küldöttség Evianban rámutatott, e lépés célja, hogy az algériaiakat még a politikai megegyezés elérése előtt fegyverletételre birják. Valójában a francia katonai műveletek nem szűntek meg Algériában. (MTI). Felvételi vizsgát tettek Zsámbékra készülő Szolno. megyei tsz elnökök Kevés olyan község, város van az országban, ahol ne lenne egy-két Öreg diákja a zsámbéki szövetkezeti vezetőképző iskolának, — amely most ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Ez idő alatt 1300 szövetkezeti vezető tanult itt, köztük jópárszáz Szolnok megyei tsz elnök is. A múlt évben hatvan, az idén harminc szövetkezeti elnök, elnökhelyettes végzett, illetve végez Zsámbé- kon, a jövő évben pedig huszonöt hallgató tanul megyénkből itt. A harmincegy jelentkező közül csütörtökön választották ki felvételi vizsga alapján a Szolnok megyei tanács épületében a huszonöt legjobbat. Balogh György, a kuncsorbai Vörös Október Tsz elnöke, Sóskúti Gábor, a tiszaszentimrei Aranykalász Zs. Varga István, az öcsödi Kossuth, Nagy Miklós, a ti- szaföldvári Szabad Nép, Sáros János, a csépai Üj Barázda Tsz elnöke, Tóth László, a jászkiséri Táncsics Tsz elnökhelyettese örömmel vállalkoztak a tanulásra. Tizenhat elnök, két elnökhelyettes és tizenegy brigádvezető és két növénytermesztő felvételizett csütörtökön. A közgyűlés felhatalmazta őket, hogy tanuljanak. — A közösség azt is várja tőlük, példamutatóan állják meg helyüket. Meggyilkolták Algír központi rendőr főfelügyelőjét Algír (MTI), Csütörtökre virradó éjszaka meggyilkolták Roger Gaboryt, Algír központi rendőrfelügyelőjét Gaboryt a francia kormány azzal bízta meg, hogy nyomozzon az algériai puccs résztvevői után és ő vezette a rendőrség tisztogató akcióit is. Az ultrák már márciusban is merényletet kíséreltek meg Gabory ellen, amikor a rendőrfőfelügyelő lakásán plasztik bomba robbant. (16) Kissé lehangolódtunk, de Xind Lind — aki már régen elfelejtette szerencsétlenségét — újra vidáman felkiáltott. — Dox. látom az A-bolygót is! Néhány egységgel távolabb a G, igen, a C-bolygó ... Xind Lind növelte az ultrateleszkóp nagyítását: az elektromos nagyítás-fokozó szerkezet teljesítményét a felső határig állította... — .. s A D-bolygó! Tisztán, kivehetően látszik a képmezőben. Fényhullám-vevővel még nem érhettük el a D-bolygót, pontosabban: a fényhullámvevő 100 millió koden-en felül pontosan úgy viselkedett, mint az ultrateleszkóp, csak a eélbavett égitest fénypontját vetítette a képernyőre. Megtaláltuk a D-bo'-gót! Horx Lend a rádiólokátor segítségével bemérte az Endroxlán és a D-bolygó távolságát. — Ezerháromszázötven millió kodén. A fényrakéta automatikus vezérlőberendezését átállították a D-bolygó már látható fénypontjára. Az automata azonnal kiszámította a oldalát láthattuk..; Ekkor határozta el Dox Ten, hogy először a bolygó kísérőjéhez csatlakozunk, vonzását felhasználva néhányszor körülrepüljük azt, és vele együtt a D-bolygót is, hogy minden részletét alaposan átkutathassuk. Ezt a manővert pontosan 50 óra elmúltával kezdhetjük meg, mert akkorra ér az Endroxlán 245 az apró kísérő — melyet Xind D—1-nek nevezett el — közelébe. “ A nagyítást fokozni — hajolt a mikrofonhoz Dox Ten, ég Oren Xin a fényhullám-vevő központban azonnal végrehajtotta a parancsnok utasítását. Most már a D-bolygő felhőrétegét is áttörte a kép, és gyönyörű, soha, soha el nem felejthető látvány tárult elénk.. i Hófehér sapkás hegyláncok, zöldelő erdők, rohanó folyamok, hömpölygő tengerek váltakoztak egymással, ahogy Oren Xin végigvezette a bolygó felületén a fényhullám-vevő jelfogóját. Az egyik szárazföldön hatalmas homoksivatag szikrázott, aztán — közel a kékszínű tenger partjához hatalmas, gúlaalakú építmények látszottak, és városok! Városok! Oren Xin teljes energiára állt: valamennyien felkiáltottunk. — Városok! Lakott települések! ... Mondanom sem kell, milyen boldogan borultunk egymás vállára, és kimondhatatlan öröm járta át szívünket. Az elképzelt pusztulás nyomait sehol sem láttuk, itt magasrendű, gondolkozó lények élhetnek, a mi régen keresett, első kozmikus testvéreink!. ■. (Folytat jukj Dox Ten* — ezen a bolygón évmilliárdokkal, vagy csak évmilliókkal ezelőtt magasrendű lények éltek, dolgoztak ... — ... és harcoltak egymással, Dox. Horx Lend megjegyzése felkavarta gondolatainkat. — Igen, harcoltak, és bizonyára önmagukat pusztították el. Az atomrombolás mérhetetlen energiákat felszabadító folyamatát pusztításra használták fel... Egy tragikus robbanás iszonyatos láncreakciót indíthatott meg, ; és pillanatok alatt felbomlott, köddé vált minden élő . lény... Jeges borzongás futott végig a hátunkon, tekintetünket elfodítottuk a képernyőről. Félelmetes kétség szállt meg bennünket: — Talán a D-bolygón Is , ugyanez a helyzet? ... Lehet, . hogy régen elpusztult világok , keringenek a Tellus—4 körül? [ Órákig fogvatartott bennün- . két ez a töprengés, és érezhe- . tőén lelassította szokásos programfeladataink végre- [ hajtását is; De nem sokáig! A parancsnok mindenkit a ! központi kormányzófülkébe hívott. Oren Xin a fényhullám-vevő jelfogóját a D-bolygóra irányította, és minthogy a bolygótól már csupán 20 millió koden-re voltunk, megkezdtük a részletes távolsági felderítést. . A D-bolygő a fényhullám- . vevő első nagyítási fokozatában megkapó szépséget árasztott. Kékes fénye lenyűgözött bennünket, hófehér gomoly- ’ felhői vakítóan verték vissza a Tellus—4 sugarait. Sajnos, i csak a bolygó felénk fordított Az események mindent elmesélnek. Kettészeltük a Tellus—4 bolygórendszerének legnagyobb részét. A D-bolygó hatalmasra növekedett teleszkópjainkban és a lokátor ernyőjén is fényesen csillogott. Xind Lind és Oren Xin már hoszú órák óta együtt dolgoztak, az ultrateleszkópok és a fényhullám-vevő adatait összesítették, ugyanakkor a további megfigyelésekre is tetemes időt szakítottak. Az új világ bolygó- rendszere sorra elárulta titkait. Xind Lind felfedezte az E-bolygót, majd nem sokkal később a Tellus—4-től mindössze 58 millió kodenre keringő kicsiny F-bolygót isj — Elhaladtunk a vöröses-sárga színt árasztó C-bolygó mellett, — megtaláltuk két egészen elenyésző nagyságú kísérőjét, és fényhullám-vevőnkkel bepásztáztuk a bolygó felületét. Különös Világ tűnt fel előttünk a vevő képernyőjén. szétszórt romokat láttunk, kopár hegycsúcsokat, kietlen mezőket... Az épület-romoknak tetsző furcsa, szögletes testeket először nem tudtuk mire vélni. Később a bolygó több pontjain feltűntek hasonló romhalmazok, érdekes gigászi erővel kiásott csatornarendszerek közelében, de az élő kultúra mozgását sehol nem vettük észre. A parancsnok elgondolkozva nézett maga elé. Horx Lend ugyanúgy. A fényhullám-vevő képernyőjén újabb romok látszottak. — Kétségtelen — mondta szükséges pályamódosítást és önműködően bekapcsolta az egyik segédraKértát. A segédrakéta három másodnercig működött csupán, de ez a parányi oldal-energia elég volt ahhoz, hogy a rakéta csúcsa mostmőr a D-bolygó középpontját vegye célba. Az automatikus vezérlő állandóan követte a bolygó mozgását, és a szükséges pillanatokban a segédrakéták működésbe léptek, egyre sűrűbben. ahogy az Endroxlán— 245. közeledett a bolygó felé. Még ezerháromszázötven millió kodén ... Gyorsan repült az idő. Minden óránkat lekötötte az ismeretlen bolygórendszer megfigyelése, jegyzeteink ijesztő mértékben szaporodtak..« Utunk két és fél esztendeje tartott már, amikor Xind Lind kellemesen csengő hangja újabb felfedezés lázával szólalt meg a fedélzeti hangszórókban. — Dox, kérlek, azonnal jöjj fel hozzám! Percek múlva mi is tudtuk a szenzációt: Xind Lind a D-bolygó mellett apró kísérőt fedezett fel! Ez a felfedezés megváltoztatta Dox Ton tervét is... Hogyan t..?
