Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-11 / 136. szám

1961. június IL SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az év legnagyobb munkájára készülnek Kenderesen A Vörös Csepel Tsz párttaggyüléséről Normarendezés több és jobb áru, növekvő termelékenység Tapasztalatok a martfűi Tisza Cipőgyárban A mezőgazdasági jel­legű pártszervezetekben me- gyesierte a nyári munkákról, e2ek kö2ött is jelentőségének megfelelően a2 aratásról, cáéplésfől tanácskoÉnak a kommunisták, a taggyűlésre meghívott pártonkívűliek. Ez volt a2 egyetlen napirendje a kenderesi Vörös Csepel Tsz párttaggyűlésének is, ahol a létszámban kicsi, de akaratá­ban. tettrekésáségében egysé­ges kommunista kollektíva mélyrehatóan elemezte a szö­vetkezeti gazdákra váró fel­adatokat. Ehhéí alapot adott a nagy gonddal, körültekintéssel el­készített intézkedési terv is, melyet Matu2 János főagro- hófhus ismertetett. Érdemes erról a paoírravetett munka- programról szólni azért is, mert az — igen helyesen — a2 aratás előtti feladatokat is tartalmazza, a gabona beta­karítás nagy munkáját pedig részletesen taglalja. Minden 62építgetés nélkül szólt a főagronómus a nö­vényápolási gondokról. Arról, hogy a gyakori esők miatt a meghatározott időre nem tud­ták befejezni a kukorica első kézi kapálását. Az aratáshoz viszont csak akkor foghatnak nyugodt lelkiismerettel, ha addig a kapásnövények kő­iül kiirtják a gyomot. Június 25-ig mindenképpen be kell fejezni a cukorrépa harma­dik. a kukorica második kézi kapálását is. valamint a szé­na betakarítását. S hogy ez sikerüljön, ahhoz a gépek se­gítsége mellett minden szö­vetkezeti gazda és családtag igyekezete szükséges. Ezért csak helyeselni lehet azt a törekvést, ami a párttaggyű- iésen is megnyilvánult, hogy Az abádszalóki itzűst ka­lász Tsz-ben a zöldborsó sze­désénél a szövetkezetiek ere­jének pótlására családtago­kat és idegen munkaerőt is Vontak be. A munkaegységre betervezett jövedelem alap­ján a borsószedésért járó ösz- szeget minden este kifizették. Ez a módszer azt eredmé­nyezte, hogy naponta 160— 220 személy is szedte a bor­sót Így három nap alatt 300 gyan a varsóiak mondták — „belenőtt” a Város a kultúr­palotába. Eleinte szinte nagy­nak bizonyult ez a létesít­mény. Ma már erről szó sincs. Egyébként méreteit és működését jellemzik a követ­kező számok: 1952—1955 között épült s három éVen keresztül 3 ezer szovjet és ugyanannyi len­gyel mérnök, technikus és munkás vett részt az építés­ben. 81Í ezer légköbméter a belseje és 123 ezer négyzet- méter a használt területe. A termekben és folyosókon 19 ezer villanyégő van, a leve- gőcserét 190 ventillátor biz­tosítja, s a palota napi villa­mosenergia fogyasztása 120 ezer kw. 3228 helyiség (terem, szoba, stb.) van benne, S na­ponként 23 ezer ember tanul, dolgozik a benne elhelyezett intézményekben. Egyébként 44 intézmény talál helyet a palotában, többek között a Lengyel Tudományos Akadé­mia, a Varsói egyetem három fakultása, a2 esti egyetem 28 osztálya. 4 mozi, színhá2. if­júsági palota, Technikai Mú­zeum. stb. A kultúrpalotában 5 év alatt 30 millió ember fordult meg. A színház és mozik 21,2 millió jegyet adták el- 32 ezer különböző műsor zajlott le ez idő alatt. 12 ezer magasszín­a növényápolás és a gabona- betakarítás idején a gépi és kézi erőt csoportosítják. Nem lenne okos dolog a munka­csúcsok idején mereven ra­gaszkodni a brigádszervezet­hez, mert ez késlekedést, te­temes károkat okozhatna. A kenderesi Vörös Cse­pel kommunistái olyan in­tézkedési tervet vitattak, amelynek betartása a gyors és jó minőségi munka alap- ja. A taggyűlés hű tükörké­pét adta annak, hogy a mint­egy 1700 hold gabonát meny­nyi gépi, kézi erő bevonásá­val takaríthatják be idejében. Pontosan, névszerint felsorol­ja a 2 Intézkedési terv kik dolgoznak a gépeknél, kik fognak kas2át, kik lesznek a marokszedők, a szállító munkások, stb. Két kombájn, egy rendrearató, két kévekö- tőaratógép dolgozik majd, s ezekkel 1000 hold termését ta­karítják be. Egy-egy kaszára öt hold aratni való jut. Ennek betakarítását a szeszélyes időjárás figyelembevételével tíz nap alatt számítják elvé­gezni. Az aratásnál nagyobb erő­feszítést kíván a cséplés. Eh­hez a számítások alapján a napi. gépenkénti 100 mázsás teljesítéssel negyven munka­nap szükséges, örvendetes, hogy a szövetkezetiek a ko­rábbi évektől eltérően most a maguk erejéből akarnak csépelni. Gacsal István a tsz elnöke a taggyűlésen is el­mondta, hogy tavaly a há­rom idegen cséplőcsapat hat vagon gabonát vitt el. A jö­vedelem szempontjából sem mindegy, hogy a szövetkezeti gazdák csépeinek-e vagy kí­mázsa zöldborsót takarítottak be. Ebben a közös gazdaság­ban a cukorrépa és a kuko­rica ápolásánál is mintegy ötvenen dolgoznak olyanok, akik nem tagjai a termelőszö­vetkezetnek. A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya javasolta más termelőszövetkezetek vezetői­nek is, hogy ahol szükséges a növényápolás és az aratás idején vegyék igénybe az ide­gen munkaerők segítségét is. vonalú tanácskozás volt itt, amelyen 100 országból össze­sen 360 ezer ember vett részt. Számunkra a kultúrpalota megtekintése nagy élmény volt, különösen, amikor gyorsliften a 34. emeletre mentünk és onnan tekintet­tük meg az épülő, szépülő várost, a méltóságteljesen hömpölygő Visztulát, a ha­talmas új hidakat, a 90 ezer fő befogadására alkalmas sportstadíont — amelynek építésében a város lakói nagymennyiségű és nagyér­tékű társadalmi munkát vé­geztek és ezért külön büsz­kék rá — és a város szélén füstölgő új üzemeket, gyára­kat. Üzem, amely házakat gyárt A nagy lakásépítési prog­ram megkövetelte Lengyel- országban, hogy olyan építési technikát alkalmazzanak, amivel gyorsan sokat lehet építeni. Megtekintettünk egy épületeimgyárat, amelynek munkájában különösen áz ragadta meg figyelmünket, hogy nemcsak elemeket gyárt, hanem azokat össze is sze­reli és kész lakóházként ad­ja át. Eddig ez az üzem 4 és 7 emeletes lakóházakat gyár­tott, most rátér a 10 emele­tesek gyártáséba is. A2 égjük vülállók. Äz ő jövedelmüket gyarapítja az így megtakarí­tott gabona és a prémium is, amit a2 aratásban, cséplésben résztvevőknek biztosítanak. A vita során sző esett ar­ról, hogy a munkaidő jó ki­használásával, szorgalommal növelni lehet az_ egy gépre tervezett napi teljesítményt, s akkor a 40 napnál rövidebb idő alatt befejezhetik a csép- lést. Vadicska Pál, Gacsal István, Sajtós József, Köké­nyes! István- és a többi hozzá­szóló szavaiból kicsendült: tudják, hogy a jő intézkedési terv sem pótolhatja a kom­munisták példamutatásét, a meggyőző agitációt. Sokat evő, zsíros, tömény ételeken élő nemzet Vagyunk. Szeretjük a húst, a cukrot és a nehéz tésztaféléket. Lassan erről az oldalunkról is is­mertté válunk a külföld előtt. Kalória-fogyasztásban messze magunk mögött hagytuk a nálunk gazdaságilag fejlet­tebb államokat is. Mindezek mellett még évről évre nö­vekszik is az élelmiszerfo­gyasztás, melyet nemcsak a2 országos, de a megyei adatok is bizonyítanak. Elképesztő számok Túróczi Ferencné. a Megyei Tanács kereskedelmi osztá­lyának főelőadója elképesztő számokat mondott megyénk élelmiszerfogyasztásáról. Az elmúlt év Október egyik heté­ben a tőkehús fogyasztása az 1957-es 750-ről csaknem 1100 mázsára növekedett 1959. I. negyedében 6790, 1960 azo­nos időszakában 6870. mázsa húst fogyasztottunk. 1961 május utolsó hetében 140 má­zsával több húst ettünk meg, mint 1957-ben ugyanezen a héten. Mindjárt hozzátehet­jük, csak azért ennyit, mert nem volt több. összehasonlítottuk az 1958 és 1961 első negyedévének adatait. Két év alatt 10,7 szá­zalékkal több zsírt, csaknem 19 százalékkal több cukrot, 53,1 százalékkal több finom­lisztet és 64,5 százalékkal része az elemgyártó telep. Itt 40 féle elemet gyártanak — ezek közül 14 a főelem. Az egyes elemekbe az összes tartozékok — vízvezeték, csap, villany stb. — már itt belekerülnek. A rakodás és szállítás teljesen gépesített. Az építés — tehát az össze­szerelés — nagyobb részben gépesített. Ez 2el az eljárás­sal pl. egy 70 lakásos lakóhá­zat három—három és fél hó­nap alatt teljesen el tudnak készíteni. 1960-ban ez az üzem 1748 lakást gyártott. 1965-ben pedig — évenkénti emelkedéssel — 2800 lakást fog gyártani Egyébként Varsóban is és más Városokban is, a lakó­házak — de más építkezések is — nagyon szépek, ízlése­sek. Vonalaik modernek, de szolidak. Festésükre, színe­zésükre ugyanez mondható, s így az épülő hatalmas la­kóterületek impozánsok és tetszetősek. Elhelyezésük úgv történik, hogy közöttük par­kok, sétányok, zöldövezetek legyenek, ami nemcsak szép­pé, de egészségessé is teszi a ^lakókörzeteket. Varsóban és az ország töb­bi városában épülnek házak tanácsi beruházásból tehát állami erőből. igen elterjedt a szövetke­zeti építkezés, amelynek há­rom formája ismeretes: A A fejlődés törvényszerűsé­géből következik, hogy ami tegnap jó volt —, ma már nem az. Érvényes ez gyártási technológiára, bérezésre egy­aránt A martfűi Tisza Cipő­gyárban több hónapos mun­ka előzte meg az április el* sején bevezetett normákat, elég idő telt el, hogy a szak­emberek vagy az alábbiak ismeretében akár a laikusok is —■„ megállapíthassák, ered­ményes Volt-e a normarende- zés. Az előzetes felmérés meg­állapította, hogy a Tisza Cipő­gyárban alkalmazott normák jelentékeny hányada reális. Visszás tünetek főleg ott mu­tak megyénkben. Jól élőnk Az említett élelmiszerek fogyasztásának növekedése bizonyos fokig örvendetes tény, mert mutatja, hogy job­ban élünk, mint évekkel ez­előtt. De egyben figyelmezte­tő is, mert több jel utal arra, hogy a túlzott, sok esetben egyoldalú táplálkozás káros hatással van egészségi álla­potunkra. A túlzott zsiradék, cukor- és keményítőfélék fogyasztá­sával szemben örvendetes a konzervek, főzelékek, a tej és tejtermékek fogyasztásá­nak nagyarányú emelkedése. 1958 első negyedéhez képest az idén . megnőtt a vitamin- dús ételek iránti kereslet. Ezt a következő számadatok iga­zolják: Ez év első negyedében 157 mázsával több főzelékfélét, 164 mázsával több paradicso­mot, 144 mázsával több befőt­tet, 153 mázsával több jamot, 326 mázsával több húskonzer­vet és 183 mázsával több hal­konzervet fogyasztottunk, mint 3 évvel ezelőtt. A tej és tejfélék — vaj, sajt — fo­gyasztásának emelkedése 1958-hoz képest szinte ugrás­szerű. A három évvel ezelőtti 8688 hl-ről ez év első negye­dében 17 634 hl-re nőtt a tej- fogyasztás. Ennél is nagyobb lakásigénylők a lakásjog megszerzésére szövetkeznek, az épített ház, háztömb nem száll tulajdonukba, hanem az államé marad, de a szövetke­zők rendelkeznek a lakással; A szövetkezők kollektív tu­lajdonosaivá válnak a lakás­nak, háznak, háztömbnek; Családi házak építése. — A szövetkezeti lakásépítés mindhárom formáját az ál­lam kölcsönökkel támogatja előnyös formában: Ezenkívül építenek a gyá­rak, üzemek, ipari és egyéb vállalatok is lakásokat, ami lényegében állami 'építkezés, de felhasználásáról, elosztá­sáról az üzemi vezetőség dönt. A lakosság közvetlen tár­sadalmi munkával is részt vesz a lakásépítésben. Var­sóban 1960-ban átlagban 3000 ember vett részt társadalmi munkával az építkezésben, s mintegy 50 millió 2loty ér­téket teljesített. A társadal­mi erőket egyébként kon­centrálják. Az idén pl. 5 helyre irányítják ezt az erőt, öt nagy lakótelep építésére, Varsóból két nap után vi­dékre indultunk, hogy meg­ismerkedjünk a lengyel nép nagy alkotásaival, ősi váro­saival és örökké emlékezetes vendégszeretetével: íFolytatjuk] tatko2nak. hol nem műszaki, hanem statisztikai normák alapján béreztek. Így a cipS- raktárban foglalkoztatottak rendszeresen 130100 százalékot teljesítettek —. ami nyilvánvalóan Irreá­lis. A tervező műhelyben már tavaly júniusában darabbér rendszert vezettek be. Ott ko­rábban napi 4—-500 pár volt a termelés; a darabbére 2és megkezdésekor 700 párra szá­mítottak. Mivel a valóságban 850—900 pár cipó készült el, vajat És elhfzonkt*. Az élelmiszerfogyasztás nagyarányú növekedésével kapcsolatban meghallgattuk dr. Blázsek József, a szolnoki Rendelőintézet belgyógyász szakorvosának véleményét is. Blázsek doktor a szakem­ber tapasztalatainak birtoká­ban nyilatkozott és mondott véleményt az egyoldalú táp­lálkozás káros hatásáról! — A betegforgalomból kö­vetkeztetni lehet hogy az el- hízásos megbetegedések a túl­zottan zsíros és cukros ételek fogyasztásának tulajdonítha­tó. Naponta 4—5 elhízott, 90 —130 kilós — főleg nő — be­teg jelentkezik. A kövér betegek száma ál­landóan emelkedik. Az elhí­zás igen súlj'oe szív- és ér­megbetegedések elindítója lehet. A kövér emberek egy- része hypertoniás — magas- vérnyomásos — megbetege­désben szenved. A magas vér­nyomás megterheli a szivet és előbb-utóbb szívelégtelenség tünetei mutatkoznak. A vérsavó magas zsírtartal­ma az érfal megbetegedések előidézője. Különösen sok a szívkoszorúér elváltozás, mely a 40—50 év közötti egyének­nél súlyos megbetegedést okozhat. A disznózsír sok te­lítetlen zsírsavat tartalmaz, mely káros hatású, ugyan­akkor a növényi olajok telí­tett zsírsavat tartalmaznak, melyek kevésbé károsak a szervezetünkre. Ezért kívá­natos lenne a növényi zsírfo­gyasztás emelkedése, de leg­alább a fele-fele arányban való fogyasztás. Ne mindig a húst A húsfogyasztást — főleg a sertést — a soványabb mar­ha, baromfi, hal irányába kellene eltolni. A tojás, tej és tejtermék — bár kalóriá­ban szegényebb — különösén a gyermekeknél ugyanúgy pótolja a fehérjét, mint a húsétel. A zöldfőzelékek; saláták, vitamindúsak, kalóriában szegényebbek, ezért különö­sen a hízásra hajlamos embe­reknél lehet javasolni. A túl­zott cukorfogyasztás magas kalóriatartalmánál fogva szin­tén zsírlerakódáshoz vezet. Több fehérje- és zöldíőze- lékfélét kellene fogyaszta­nunk. Ez egészséges, emellett segíti megelőzni az elhízás okozta megbetegedéseket. A szakorvos véleményének tükrében megállapíthatjuk; a zsír, cukor és tésztafélék nagyarányú fogyasztásemel­kedése kissé helytelen irány­ban befolyásolta étkezésün­ket. Ezért saját érdekünk, egészségünk is azt kívánja, hogy megtaláljuk a he.yes arányt a2 élelmiszerék fo­gyasztásánál. Máiké László a 120—130 százalékos teljesí. tés egyértelműen bizonyította a norma lazaságát A bérezéssel behatóbban foglalkozó munkások köré­ben ez idő tájt jogos elége­detlenség volt tapasztalható.. Míg a szakiskolát sikerrel elvégzett munkások közül többen havonta 1300-1400 fo­rintot kerestek; egyes üzem­részek segédmunkásai két­ezer forint fölött találtak a borítékban. A bérezésnél te­hát nem jutott kifejezésre az az elv, hogy magasabb kép­zettséget igénylő munkáért Jobb fizetés jár. A gyár normásai helyesen — és sikerrel — törekedtek arra, hogy a szakmunkások keresetét növeljék. Ezért megjavították az esyes bérkategóriák arányát Ma a VII. kategóriája mun­kás alapbére kereken kétsze­rese az 1. kategóriájúénak. Forintban számolva így fest az eredmény: A V1L kategóriába tarto­zók havi keresete 210 a VI- ba tartozóké 150, az V-be soroltaké 73 forinttal növe­kedett. Havonta 60 000 fo­rintra tehető az az összeg, mely — egyszerűen szólva — gazdát cserélt. Ennek folytán mintegy nyolcszáz munkás keresete növekedett, négyszá­zé csökkent. A normarende­zést tehát nem az ossz dolgo­zók kárára eszközölték. Ebből logikusan követke. zik, hogy a rendezés kétszer- annyi munkásnak tetszett, mint amennyinek nem volt Ínyére. Az üzemben dolgozó párttagok; szakszervezeti ak­tivisták — nemritkán sok türelemmel — elsősorban az utóbbiaknak ■ ■ " magyarázták meg a normarendezés okait, A rendezést megelőző vizs­gálat megmutatta: tornacipő­ből a munkaidő maradékta­lan kihasználásával naponta 280 helyett 320 párat is lehet­ne készíteni. Ennyi lett az új norma, mely kevéssé ba­rátságos fogadtatásra talált. A2 élet bizonyította be, hogy a 320 pár sem sok Nagy Ist­ván — például — napi 333, Bóka József 356 pár torna­cipőt állít elő. Az utóbbi hetekben Jelen­tősen javult a gyár termelékenysége Éhhez az is hozzájárult, hogy több műveletet összevontak, fokozták a kisgépesítést. Az összevonás, ésszerűsítés ered­ményeként a férfi-bumper részlegen ma 36 munkás tér- mel annyit, mint korábban 41. Hasonlókép a női baleri- nacipők készítőinek létszáma 63-ról 59-re apadt — azonos teljesítménnyel. Kiderült, hogy a felsőrészek tisztítását két dolgozó is éppoly jól tud­ja ellátni; mint korábban négy. Fölöslegessé mégsem vált senki. A megszűnt munkahe­lyek dolgozóit újakra irányí­tották — anélkül,, hogy kere­setük csökkent volna. Mivel a normarendezés az egyetemes gyári és népgazda­sági érdekek mellett főleg a szakmunkásokét szolgálta: érthetően s ugrásszerűen megnőtt a tanulási kedv. A kilenc hónapos szakmunkás­képző tanfolyamra legutóbb 92 dolgozó jelentkezett; esz­tendővel ezelőtt csak 30: A Tisza Cipőgyár 1955-ben nem egészen ötmillió pár ci­pőt készített. Dolgozói ebben az évben nyolcmillió pár elő­állítására Vállalkoztak. Aki nem szereti a hosszú tizedes­törteket, annak is tanulságos az alábbiakat szemügyre ven­nie: A tavalyi terv szerint égy munkaóra alatt 1,008 pár, a Valóságban 1,062 pár Cipő ké­szült el. Idén februárban ez a szám már 1,133-ra; nap­jainkra pedig 1,155 emelke­dett. - ­Három nap — háromszáz mázsa borsó Mit mutat megyénk élelmiszer fogyasztása? Túl zsíros ételek — elhízásos megbetegedések irLi. -r ón vb An adtafe el Sajtot és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom