Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-30 / 152. szám

1961. június 30. SZOLNOK MEGYE] NEPLAt 3 Kincsesbánya a primőrtelep a tiszaörsi Rákóczi Tsz-ben Gyula bácsit, a főkertészt — teljes nevén Korzin Gyula — a tsz irodájában találtam. Valami intéznivalója akadt, másként el nem hagyná „bi­rodalmát” a tiszaörsi Rá­kóczi Tsz primőrtelepét. — Nem csoda hogy idehúzza a szíve, hiszen szaktudásával szorgalmával jórészt ő vará­zsolta ide az „életet” a sarja­dó palántákat, terméstérlelő növényeket, illatozó virágo­kat. Nem kell hozzá fejszá­moló művésznek lenni, hogy megállapítsuk; mit hozott a közösnek Gyula bácsi szak­tudása és az ő irányításával dolgozók munkája. Három évvel ezelőtt az évi bevétel 40—45 ezer forint volt. tavaly pedig a 300 000 forintos tervet túlteljesítette a kertészet 80 ezer forinttal. Most meg csupán a primőrte­lepnek 400 ezer forint bevé­telt kell biztosítania, 515 ezer forintot az egész kertészet­nek. — Meglesz-e, amit tervez­tek? Gyula bácsi bizakodik s, hogy nyomatéka is legyen szavainak elsorolja: — Már eddig meghaladja a 200 ezer forintot a kertészet bevétele. Március 20-án szál­lítottuk az első paprikater­mést, de előtte már salátát, retket neveltünk a blokfchá- zakban és hollandi házakban. A retekből és paprikából csu­pán az export, mintegy 110 ezer forintot hozott. Még az idén újból termesztünk pap­rikát, amikor ismét primőr­áru lesz. Így ugyanarról a te­rületről háromszor takarí­tunk be termést. A főkertész dicsérte mun' katársait, az ügyeskezű lá­nyokat: — Bóta Juli, nemcsak ügyes, de az is dicséretére válik, hogy sajátmaga észre­veszi, mit, hogyan lehet job­ban csinálni. Petrovics Mi- hályné a 22 éves fiatalasz- szony, Császár Gizi, Tóth Margit, Helle Eszti s a töb­biek is igen szorgalmasak. Erről győződtem meg a pri­mőrtelepen és a közelében lévő földeken, ahol a vidám leánycsapat dolgozott. Bóta Juli a hajtatóházban gyorsan hozzáértéssel ültette cserépbe a virágpalántákat, hajtáso­kat. Családtagként dolgozik már három éve Szinte az iskolapadból került a kertészetbe. Tavaly 350 munkaegységet szerzett, most is január óta szaporodik munkaegységeinek száma. Kovács Erzsi a 17 éves, be­szédes lány azt is elújságolja: idei keresetéből a szobabúto­rát vásárolják meg. Hiába a lány annak örül. ha gyűlik a stafírung. Erzsi egyéni tervé­nek valóraváltását a 30 fo­rintos munkaegység biztosít­ja. Helle Esztiék vagy nyol­cán a mákot kapálták. Vidám szóval, élcelődéssel fűszerez­ték a munkát. Közben gyor­san forgatták a kapát, irtot­ták a gyomot. Mindig sürgős a munka, mert nemcsak a 21 hold kapálnivaló vár rájuk, hanem a primőrtelep növé­nyeinek ápolása, terményei­nek szedése is. A dolgos lá­nyok és Gyula bácsi szakma szeretete. igyekezete a zálo­ga annak, hogy a kertészet ez évben is teljesíti, s ha lehet „megfejeli” tervét, s jelentős pénzösszeggel gyarapítja a közös jövedelmet N. K. Burgonyabogár és burgonyarész A burgonyabogár irtásá­nak megyei ellenőrzés^ so­rán több helyen — Jászbe­rényben, Abádszalókon, Ti- szaderzsen, — találtunk olyan burgonyatáblákat és parcellákat, ahol a burgo­nyabogár elleni védekezés mellett a burgonyavész (Phytoftora intenstans) ellen is egyidőben kellett volna védekezni. Még egyes he­lyeken átutazó nagyüzemi mezőgazdasági vezetők is felhívták a figyelmet az egyik jászágói út mellett el­terülő burgonyatáblának per­metezéssel való „leperzselé- sére”. Valóban a felületes szemlélőre ilyen benyomást tesz. Nézzük csak meg a leégett levelek fonákét is, akkor látjuk a gomba okozta be­tegséget kiváltó Phytoftora intestans szaporító, fehér lisztes képet adó telepeit Nedves, meleg időben mé­lyebb fekvésben ez minden évben megjelenik, de meny- nyiségében változóan; s ez­ért az ellene való védekezés nem is vált rendszeressé. A burgonyabogár elleni védekezés egybeesik a szó­A rizs vegyszeres gyomirtása Gondoljunk a szilvára! Megyénkből —• terveink szerint — ebben az évben ezer vagon szilva kerül ex­portra; de a várható összter­més legalább kétezer vagon­nál kecsegtet. Ideje, hogy hozzálássunk a soronlévő vé­dekezéshez az úgynevezett vörösfoltosság ellen. Alkalmazzunk egyszázalé­kos bordóilét. Az érzéke­nyebb fajtáknál használjunk — nedves időjárás esetén — nyári higitású mészkénlevet. Pnjzstetű és levéltetű ellen egy hl vízhez adott egy kg káliszappan és 15 dg nyers nikotinból készült permetlét alkalmazzunk. A lombrágó hernyók ellen hektoliteren­ként 60—80 dg Hőlló-10 DDT- olajos emulziót, vagy 60 dg Pemitet célszerű használ­nunk, _ A rizs vegyszeres gyom* irtására vonatkozó eddigi vizsgálatok és gyakorlati ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az árasztott rizsveté­sekben előforduló gyomfajok többsége ellen a hormon­hatású herbicidek eredmé­nyesen alkalmazhatók. A nagyon érzékeny hidőr- (ka­nálfű) félék 1,5—1,7 kg/kh Dikonirttal tökéletesen és gyorsan kiírthatók. A szúrós­káka (háromélű sás), sziki-, virág- és mocsári csetkáka ellen 1,8—2,0 kg/kh Dikonirt vagy 1/8 kg/kh Dikonirt + 0.5 kg/kh Nikepon tapadószer szükséges. A kifejlett kor­ban meglehetősen ellenálló zsióka és gyékényfajok el­len 2,5 kg kh Dikonirt vagy 2,2 kg/kh Dikonirt -f- 0,5 kg Nikepon tapadószeres kom­bináció lehet hatásos. A követelményeknek meg­felelően végzett vegyszeres permetezés esetén a fenti adagolásé Dikonirttal a híd- őr-féléknél 90—100, a szú­rós, szikivirág és mocsári csetkákánál 80—90%-os ól- lománypusztulás érhető el. A zsióka és a gyöktörzsről hajtott gyékény-fajok vegy­szeres irtása nehezebb, mert aránylag gyors kezdeti fej­lődésüknél fogva a rizs bok- rosodása végén, szárbaindu- lása elején többségük már virágzás előtt vagy virágzás­ban van. Ha a vegyszeres permetezést közvetlen virág­zás előtt, virágzás elején si­kerül elvégezni, a magkö­tést feltétlenül meg tudjuk akadályozni és az állomány­nak 40—50%-át pusztíthatjuk el, A magról kelt gyékény­fajok vegyszeres irtása vala­mivel könnyebben megold­ható. A hídőr-féléknél 10— 20 nap, az említett többi gyomoknál 3—4 hét szüksé­ges a teljes pusztulásig. A permetezés során feltétlenül vegyük figyelembe a gyom- bori tottságot is: Sűrű, fedett állomány esetén a megadott Dikonirt adagok felső dózi­sait 10%-kal emeljük. Tapa­dószer használata ebben az esetben feltétlenül indokolt. Megfigyeléseink szerint ta­padószer hozzáadásával a gyomirtószer hatékonysága 20—30%-kal növelhető. Az eddigi vizsgálatok és üzemi megfigyelések azt mutatják, hogy Nikeponból a rizsben kát. holdanként 0,5 kg álta­lában elegendő és minden veszély nélkül alkalmazható. A rizs vegyszeres gyom­irtását — május elejei vetést feltételezve — legalkalma­sabb június 15—július 10 kö­zött elvégezni. Vetés után 40 napnál előbb semmi eset­re sem, 70 napnál később pedig lehetőleg már ne vé­gezzünk vegyszeres gyomir­tást. az árasztott rizsvetés­ben! A gyomirtás legkedvezőbb időpontja a rizs bokrosodá- sának vége — szárbaindu- lásának eleje A korábbi be­avatkozás a rizsállományban különösen a Dubovszkij 129 fajtánál — komoly károso­dást idézhet elő, a későbbi permetezés pedig a gyom­fajok többségével szemben már majdnem hatástalan. A vegyszeres gyomirtást kis te­rületen háti gépekkel jól el­végezhetjük. Nagy rizstele­pek gyomtalanítására igen jó eredménnyel és gazdasá­gosan alkalmazhatók a repü­lőgépek. A permetezést de­rült, szélcsendes időben, 17—26 C fok közötti hőmér­sékleten, a permetező típus­tól függően, 220—250 liter/ kh vízmennyiséggel végez­zünk. Ha a permetezést 8 órán belül nagyobb eső ér­né, feltétlenül ismételjük meg. A vegyszeres gyomirtás rendszeres alkalmazása nem jelenti azt, hogy rizsföldje­inken alárendelt szerepet tulajdonítsunk a szorosan vett agrotechnikai gyo:..ir­tásnak. A vegyszeres gyom­irtás nem teszi feleslegessé az ismert agrotechnikai eljá­rások alkalmazását, hanem azokat kiegészíti és a ter­mesztési technikának fontos tényezője. ^izilvássy László Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet, Szarvas. Csépelik a repcét m " - * A 35 holdas repcetábláról rendrearatóval levágták a növényzetet a rákócziújfalui Cj Elet Termelőszövetke­zetben. Néhány napi száradás után Tamás Mihály és Ko­vács János SZK—3. kombájnnal a rendről elcsépell azt. Jogi TANÁCSADÓ A TERMELŐSZÖVETKEZETI NYUGDÍJAS ÉS JÁRADÉ­KOS tagok Által teljesíthető munkaegy­ségek A növényápolási munkák dandárjában és az aratási munkák megkezdésével min­den termelőszövetkezetben elsőrendű fontosságú köve­telmény, hogy mindenki ere­jéhez mérten kivegye a ré­szét a közös munkából. Ter­melőszövetkezeteink számíta­nak az idősebb tagok mun­kájára is! Ezt a közös érdeket moz­dítja elő a 3/1961. (IV. 16.) sz. munkaügyi miniszteri rendelet. E szerint a havi 260 forint összegű járadék­ban, vagy a havi 130 forint összegű özvegyi járadékban részesülő termelőszövetkezeti tagok egy naptári éven be­lül 200 munkaegységet telje­síthetnek anélkül, hogy já­radékuk folyósítását a nyug­díjintézet beszüntetné. Ha a 260 forint összegű járadék­ban részesülő tsz-tag házas­társa is tagja a termelőszö­vetkezetnek, akkor külön- külön 200—200 munkaegysé­get teljesíthetnek. A termelőszövetkezetek öregségi és rokkantsági nyug­díjas tagjai évi 250 munka­egységet teljesíthetnek. Ez a rendelkezés minden nyug­díjas tsz-tagra érvényes, akár tsz-tagsága 'után kapja a nyugdíjat, akár pedig ipa­ri nyugdíjban részesül. A nyugdíjas tsz-tagoknál any- nyi napon át szüneteltetik a nyugdíj folyósítását, ahány­szor hússzal több munka­egységet szerez egy naptá­ri éven belül a 250 munka­egységnél. az Állami gazdasagok dolgozóival csirke- nevelési, libahizlalási és tojAsértékesíté- SI szerződések kötéséről rendelkezett a földműve­lésügyi miniszter a 27/1961. F. M. számú utasításában. (Megjelent a Mezőgazdasági Értesítő június 14-i számá­ban.) Az állami gazdaságok a területükön lakó dolgozók­kal, saját nevükben, de a gazdaság székhelye szerint illetékes baromfifeldolgozó vállalat részére csirkeneve­lési, libahizlalási, valamint tojásértékesítési szerződése­ket köthetnek. Az állami gazdaságok sa­ját dolgozóiktól a szerződé­sek alapján átvett csirkét, hízott libát és tojást a ba­romfifeldolgozó vállalatnak kötelesek átadni. A termel­tetési és értékesítési szerző­dést kötő állami gazdasági dolgozó igénylésére az álla­mi gazdaság a szerződéssel lekötött hízott liba után da­Tanulságos kiállítás nyílik Budapesten A budapesti Mezőgazdasá­gi Múzeumban július else­jén kiállítás nyílik, mely a szarvasmarhaállomány elhe­lyezésének különböző mód­jait ismerteti. Látható az egyszerű, házilagos építke­zés, a szabadtartás. Az istál­ló tervrajzok és modellek hasznos útmutatást nyújta­nak a szövetkezeti gazdák­nak. A fejés változatos módjai­val is megismerkedhetnek a kiállítás látogatói; — kik ugyanakkor a fejőállásokat is tanulmányozhatják. Lát­ható a régi tölcSér-kelyhes fejőkészülék, a fejőtárcsás gép. Hosszú fejlődési úton jutottak el e gépek, míg lég- szivattyúval utánozni tudták a borjú szopását. Hazánkban eddig sosem került sor e témakör ilyen változatos feldolgozására. rabonként 10 kg, tojás után pedig darabonként 15 deka abraktakarmányt tartozik a dolgozónak állami áron, kész- pénzfizetés ellenében eladni. Az 1962. évtől kezdődően az állami gazdaság csirkeneve­lési és tojásértékesítési szer­ződést kötő dolgozója Igény­lésére a szerződéssel lekö­tött csirke után kilogram­monként 4 darab, a szerző­déssel lekötött 100 darab to­jás után 3 darab naposcsir­két köteles állami áron kész- pénzfizetés ellenében eladni. A baromfifeldolgozó válla­latok a szerződések kötésé­vel, a termeltetés keretében nyújtott szolgáltatásokkal és természetbeni Juttatásokká: kapcsolatos mindennemű költség megtérítése, továbbá az esetleges károk fedezése céljából, a bizományi szer­ződés alapján átadott min­den csirke- és minden liba­kilogramm után 3 forint, minden darab tojás Után 10 fillér összegű bizományi Ju­talékot kötelesek az állami gazdaságoknak fizetni. Az állami gazdaság igazgatója a jutalékösszeg. 50 százalékát az akció lebonyolításában résztvevő, azt szervező dol­gozók jutalmazására fordít­hatja. A jutalmazás címén fel nem használt összeg egyéb címen nem használ­ható feL A TSZ-EK PATRONÄLÄSA KERETÉBEN VÉGZETT FUVAROZÁSOK FUVARDÍJAINAK FELSZÁMÍTÁSÁRÓL rendelkezett a nehézipari miniszter a 31/1961. Nip. M. számú utasításában. (Megje­lent a Nehézipari Értesítő június 8-i számában.) A Nehézipari Minisztéri­um felügyelete alá tartozó trösztök, vállalatok, szervek stb. által a termelőszövetke­zetek részére a patronálás keretében végzett tehergép­jármű-fuvarozás esetén fu­vardíjként az önköltség szá­mítható feL Ez azonban nem lehet magasabb, mint a gép­állomásnál a patronált ter­melőszövetkezetekre megál­lapított kedvezményes óra­díj. A hírt meghal- Mária Teréziát... kát, a szánt — ki lőttük, furcsáit- Ügy két hete a határba! Föl a tűk, utána .ár- történt — mikor a szénát a szán há­tunk, igaznak to- máskor várt esőt tára és indíts! láltuk; Valóban a már szidták a gaz- a bemutató tsz meleg nyárban dák —, hogy a gazdáihoz illőszel- került sor szánjcá- tsz egy lapos fék- lemes ötlet sem- zásra Tiszaigaron, vésű területén víz mibe sem került, a Petőfi Tsz-ben. csillant meg ipet- iga^ hasznát pe- Nem úgy, mint rencék körül. Oláh dig akkor látják hajdan Buda és István brigádja majd meg a szö- Gödöllő között, hol tudta, hogy azon a vetkezettek, mi- csupán a szóbe- talajon még vala- kor a kevésbé le­szed szerint szán- mi csoda-traktor leményes gazdák káztatta meg sem boldogulna a takarmányosában nyáridőben — az megrakott pótko- nem mázsán, ha- úton végig hintett csival — egy pár nem _ patika- só haván — vala- 16 ozcmba71 mérlegen melyik Grassal- ji/osza> j,e a köz- kélik a kowicl* herceg pontba, elő a lova- mányi..* mérics­takafi Nyári szánkózás Tiszapn banforgó burgonyavész meg­jelenési idejével, — ezért együttes védekezés szüksé­ges. A gombabetegség ellen 1 százalékos bordói lével kell védekezni, míg a burgo­nyabogár ellen pedig DDT- veL így tehát a permetező­anyag lesz az ilyen terüle­teken 100 liter permetlé ké­szítéséhez 1 kg rézgálic, 1.5 —1.8 kg szalonnás oltott tiszta mész és 60 dkg mikro­kristályos DDT, pernit kell. Előbb elkészítjük a bordói levet, s ebből vett kisebb mennyiségben jól elkeverjük a jelzett pernitet, azután keverjük bele a bordói lébe védekezésre való felhaszná­lás végett. Ezzel mind a burgonya­vész, mind a burgonyabogár ellen eredményesen véde­kezhetünk. Dr. Váczy Mihály a Növényvédő Állomás főagro- nómusa. Kenderes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom