Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-28 / 150. szám

im. Június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pompás lehetőségek — meglepő ellenévoeh a tsz-tagok nyári étkeztetése körül Hajdan lebbencsleves, sza­lonna kenyérrel — ennyi volt a parasztember aratásideji „tápláléka”. Nem csoda hát, hogy a tűző napon verejté­kezek néhány hónap alatt 10—15 kilogrammot veszítet­tek testsúlyukból... Aratni ma is kell —, s noha a gépi segítség révén könnyebb mint egykor; nap­jainkban szintén számos gaz­da fogott kaszát a közös ter­més learatására. Az övéknél könnyebb, de mégis megeről­tető a traktoristák, kombáj- nosok munkája. A gépállomá­si dolgozók tehát szintén a nehéz testi munkások kate­góriájába tartoznak, ők is joggal igénylik a meleg ételt Megyénk több termelőszö­vetkezetének vezetősége fel­ismerte már, mennyire fon­tos. hogy a gazdák számára nyáridőben meleg ételt jut­tasson. A túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben nyolc mozgó­konyha üzemel; minap még tizenötöt rendeltek. A szajo- li Vörös Csepel Tsz-ben két­száz fő részére biztosítanak napi háromszori étkezést A mesterszállási Úttörő Tsz a gépállomással együttműködve oldotta meg a nyári étkezte­tést: a gépállomás főz, a tsz kihordja a kész ételt A tisza- földvári Lenin Tsz hasonló egyességet kötött a Héki Ál­lami Gazdasággal. A kunhe­gyes! gépállomáshoz tartozó több szövetkezet mind gaz­dái. mind a tsz területén dol­gozó gépállomásiak részére főzet. Félkiló szalonna félkiló kenyérrel Ugyan rosszul járna, aki ezzel az „étrenddel” óhajtaná fedezni a nehéz fizikai mun­kások napi 4500 kalória szük­ségletét!... A más összetéte­lű hidegkoszt sem sokkal jobb ennél. Azt hinné az em­ber. hogy a szövetkezetek kö­zött valóságos versengés in­dult már. vajon melyikük gondoskodik ötletesebben, ru­galmasabban az aratási ellá­tásról, Sajnos, más a hely­zet. Tény, hogy az étkeztetés megszervezése többletmunkát követel. Ez azonban nem le­het ok arra. hogy tettek he­lyett válogatott kifogásokkal térjenek napirendre a kérdés felett. Egyik igen tekintélyes kun­sági tsz-ünkben például az elnök így vélekedett: ^Mife­lénk hagyomány, hogy az asszonyok viszik férjük után az ételt’’. Ez a — különben kiváló — vezető így nyilat­kozva bizonnyal megfeledke­zett arról, hogy a kis parcel­lás gazdálkodás is tradíció volt — valaha.., Más szövetkezetben — Je­remiás siralmai példájára — arról panaszkodnak, hogy a közétkeztetés oly drága len­ne, hogy azt a gazdák amúgy sem tudnák megfizet­ni. Véleményünk szerint 50— 100 fő részére fejenként hét­nyolc forintból jót főzni: nem különösebb művészet. Ennyi nem sok egy kiadós ebédért. A kungyalui Zöld­mező, a csépai Új Barázda, a tiszaugi Tiszagyöngye befejezte az ősziárpa aratását A kunszentmártoni járás három termelőszövetkezete, a kungyalui Zöldmező, a csé­pai Uj Barázda, a tiszaugi Tiszagyöngye termelőszövet­kezetekben végeztek az őszi- árpa aratásával. A járás többi szövetkezeti gazdasága hét végére elveti az ősziárpa- aratás gondját. Mostanra ve­tésterületük több mint felét már learatták. A jászsági gépállomások egyikén a főzés mellőzésére jobb kifogást nem találtak, mint azt. hogy a Közegész­ségügyi-Járványügyi Állomás az üzemi konyhát illetően túlzott követéleseket támaszt. Jártunk a KÖJÁLL-nál. fel­jegyeztük a „túlzott” követe­léseket. íme: megfelelő tűz­hely, edényzet és mosogató, tiszta raktár, orvosi vizsgán átesett konyhaszemélyzet... A Földművelésügyi Minisz­térium dolgozói ismerik azo­kat a valóban meglévő gon­dokat. melyek egy-egy üzemi konyha felállításakor adód­nak. Mi több, a legsúlyosab­bakat már meg is oldották. Ehhez. — mint ennek előtte is számtalanszor —, a hon­védség segítségét kérték és kapták. Az FM Szociális Osz­tályán (Budapest. V., Kossuth Lajos tér 9—11) bármely tsz korlátlan mennyiségben igé­nyelhet mozgókonyhát — közismert nevén gulyáságyút. A kerekekkel felszerelt alkal­matosság lényegében több Papin-fazék. melyben a leg­makacsabb marhahús is pu­hára párolható; melyben tisz­tán. frissen, melegen szállít­ható az étéi. Ara: mindössze 500 (ötszáz) forint. Amelyik szövetkezet csak használni óhajtja a gulyáságyút, de megvásárolni nem — ugyan­ott ingyenes használatra igényelheti Erről a pompás lehetőség­ről a KÖJÁLL körlevélben értesítette a járási és városi főorvosokat. Van tehát, amiben főzze­nek a gazdák, a gépállomá­siak számára. Szinte minden szövetkezet elő tudja terem­teni a maga birtokáról a fa- zékbavalót. így ahhoz, hogy a nyári étkeztetés mindenütt meginduljon, csupán jóakarat szükséges. Azt viszont sehol sem le­het igényelni —■, abból min­den tsz-ben illő „raktári kész­letet” tartani... borváré Új ember a szelevényi „Kossuth“-ban — Hazudnék, ha azt mon­danám: túlzott lelkesedéssel jöttem ide. Nem a kényelem, a pesti élet miatt. Más okbóL ,;Melós gyerek” vagyok, apám munkás. Én is az iparban dolgoztam mielőtt az F. M. beruházási osztályán főelőadó lettem... — Félt? — Nem. Csakhát én nem értek a mezőgazdasághoz a paraszti munkához. — De meg lehet tanulni. — Igaz. De 51 éves fejjel már nehéz. — Nem is látszik annyi­nak. Nevet. Fogsora fehéren vi­lágít ki naptól bronzbarna arcából. — Pedig először azt hittem, megőszülök itt. Ideges ember vagyok. S tudja, hogy itt el­felejtek idegeskedni? Itt nem idegesít a sok gond, a munka. Sőt, valahogy megnyugtat, lelkesít, erőt ad. Meghát a felelősség. — Nehéz volt megszökni? — Csak az első három nap. Némi öniróniával teszi hozzá. •— Meg akartam szökni há­rom nap után. ■— Miért? — Akartam, de nem ment semmi. Az emberek alig áll­tak velem szóba, keresztül néztek rajtam, kivéve a tsz vezetőségét. Aztán gondol­koztam, s rájöttem a hibára. Másnap reggel már 5 órakor az irodán voltam, meg a kö­vetkező napokon is, és azóta lS • • • — Vagyis? — Az emberek szeretik, ha megelőzik őket a vezetők. A felkelésben is. Aztán itt van a köszönés. Most már akad­nak, akik előre köszönnek. De az első köszönő mindig én vagyok. Ezek az embe­rek megérdemlik. Most már látom, milyen nehéz a pa­raszti munka. De azt is: akik ezt végzik, azoknak fel kell emelkedniük, jobban kell él- niök ezután. Itt Szelevényen is... Csak Mii* * Paraszti munka nehezét? Polgár József érti a kér­dést. — Tapasztalom is, mert hiszen ahol tudok, KEZDIK A NYÁRI SZÁNTÁST Alighogy letakarították a borsót a földekről a vezsenyi Ti számén ti Tsz gazdái, máris megjelent K. Szabó Mihály és Bíró István, a Tószegi Gépállomás traktorosa gépével, s megkezdték a nyári szántást. így raktározzák el a bőséges csapadékot a vetésre kerülő mag számára Tanácskoztak a jászapáti járás állattenyésztési szakemberei A mezőgazdasági munkák közül ezekben a napokban legfontosabb az aratás, de emellett azt is biztosítani kell, hogy az állattenyésztési tervek teljesítésében ne le­gyen lemaradás. Nem keve­sebbről, mint az ország hús-, tej- és egyéb állati termé­kekkel való zavartalan ellá­tásáról van szó. E gondolatok jegyében és e célok sikeres megvalósítá­sa érdekében hívtuk össze tanácskozásra járásunk állat- tenyésztési szakembereit Az értekezleten megjelentek a megyei tanács képviselői is. Az év eleje óta ez már a harmadik ilyen összejövetel volt, melyet mindig más-más szövetkezeti gazdaságban tar­tottunk. A jelenlegit a jász­apáti Alkotmány Tsz-ben rendeztük meg, állattenyész­tési szemlével egybekötve. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ilyen közös megbe­szélések és a szemlén látot­tak termékeny módon hat­nak a többi közös gazdaság­ban is. A saját gazdaságuk­ba visszatérő szakemberek munkájukban hasznosítják az értekezlet és a bemutató tapasztalatait. Hasznosnak bizonyult a hetenként meg­jelenő „Termelőszövetkezeti tájékoztató” is, amelyet a járási tanács vb. mezőgaz­dasági osztálya a járási pártbizottsággal együtt szer­keszt és juttat el minden termelőszövetkezetbe. E tájé­koztató alapján valamennyi közös gazdaság értesül a többi tsz és a járás együttes tervteljesítésének alakulásá­ról, s az ebből ráeső felada­tokról. Lőczy Béla Jászapáti. Megkezdődött a fiatal operaénekesek szófiai nemzetközi versenyé­nek elődöntője Szófia (MTI). — Hétfőn délelőtt megkezdődött a fia­tal operaénekesek nemzetkö­zi versenyének elődöntője. Az első napon a sorsolás eredményekéit két magyar énekesnő, Ágoston Edit a debreceni, és Szabó Anita, a budapesti Operaház szólistája lépett pódiumra. Az elődöntő első szakasza 29- ig, döntője pedig június 30- tól július 2-ig tart. Az »ÉIQzem9 cím és a vele járó pénz­jutalom elnyerésének 1961. évi feltételeiről rendelkezett a földműve­lésügyi miniszter a 26/1961. (Mg. É. 24.) F. M. számú uta­sításában. (Megjelent a Me­zőgazdasági Értesítő június 14-i számában.) Az utasítás külön-külön meghatározza az állami, kf- ! sérleti és tangazdaságokra, I a gépállomásokra, a növény­védő állomásokra és az egyéb vállalatokra irányadó felté­teleket, ezt követőleg pedig kimondja, hogy az „Élüzem” címet és a velejáró pénz­jutalmat azok a gazdaságok, vállalatok nyerhetik el, ame­lyek a megállapított feltéte­lek egész éves teljesítése so­rán a legjobb eredményeket érték el és az 1960. évben elért teljesítményeiknél jobb munkát végeztek. Az utasítás szerint továb­bá azokat a gazdaságokat és vállalatokat, amelyek éves tervüket, a megállapított „Élüzem”-feltételeket orszá­gosan a legeredményesebben teljesítik, a Minisztertanács és á SZOT Elnöksége Vörös Vándorzászlajával, oklevél­lel és az „Élüzem’’ címmel járó pénzjutalom másfélsze­res összegével lehet kitün­tetni, illetőleg jutalmazni. Az „Élüzem” címet és a ve­lejáró pénzjutalmat a tárgy­évet követő év április 4-ig kell adományozni, s ugyan­ebben az időben kerül sor a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Vándor- zászlajának adományozására is. A kitüntetésre vonatkozó javaslatokat minden év feb­ruár 25-ig kell eljuttatni a felügyeletet gyakorló minisz­tériumi főigazgatóságokhoz és a MEDOSZ Elnökségéhez.! Még a múlt évben felve­tődött a gondolat, hogy a szovjet tapasztalatok alapján megkellene próbálni egy erő­géppel két rendrearató üze­meltetését. A mesterszállási gépállomáson már a múlt év­ben az aratás végén tettek kísérletet ennek megvalósítá­sára. A múlt évi próbálko­zások után az idén már teljes sikerrel megvalósították az ötletet. Belorusz erőgép elejére hidraulikus rendrearatót füg­gesztettek a gép után pedig egy vontatható rendrearatót kapcsoltak. így a vágási szé­lességet 8,5 méterre növelték, amely lehetővé tette a napi 70—80 hold levágását Két rendrearatóval az erőgép tel­jesítményét is lekötötték és a csökkent haladási sebesség­gel biztonságosabbá tették az üzemelést. A kapcsolt rend- rearatókkal Sarudi Lajos traktoros az öcsödi Szabad­ság Tsz földjein dolgozik, va- vamivel több mint egy nap alatt 90—100 hold ősziárpát vágott le. A gépállomás ve­zetőinek véleménye szerint ezzel a módszerrel jelentősen mintegy 30—35 százalékkal csökkentik egy hold aratásá­nak önköltségét. tek. Ä múltkor borsót szed­tünk az asszonyokkal, s kuko­ricát zsákoltunk. A minap a hereföldre kerékpároztam. Kaszáltak az emberek. — No, Polgár elvtárs, fogja csak ezt a kaszát! — mondja az egyik ember. Mire én: — Nézzék, elvtársak. Ab­ból nem sok jó származna, ha én kaszát fognék. Nem tu­dok kaszálni, de másban na­gyon szívesen segítek, amit csak tudok. Például a széna­gyűjtésben. így más beszél­getés is. Különben most ta­nulom a maguk munkáját. — És? Nem lett oda a te­kintély, mert nem tud ka­száim? — Ellenkezőleg. Rájöttem az igazságra: a paraszt em­berrel csak egyféleképpen lehet és kell beszélni. Akár önmagámról, akár róluk, akár a munkáról, a nehézségekről, vagy a jövőrőL Őszintén és türelemmel és nagyon sokat. Egy dologról, egy emberrel addig, amíg meg nem érti. S ha elfelejti, ismét újrakez­deni. Polgár Józsefet egész Sze- levény ismeri immár. Tudják kicsoda, miért jött Két hó­nap alatt elérte a legtöbbet, amit csak lehet: tekintélye van és megnyerte az embe­rek bizalmát. Nemcsak a tsz- tagok, hanem a falu emberei­nek szeme is rajta van, min­dennap vizsgázik; Most a pártszervezet meg­erősítésén fáradozik. Erős. ütőképes pártalapszervezetet kíván kialakítani az elvtár­sakkal. A munkaverseny is az ő kezdeményezésére len­dült fel a tsz-ben, s az ő ötlete volt, hogy a honvéd­ségtől kérjenek kölcsön tá­bori konyhát az aratóknak, s a lucerna elszállítását a Körösön szintén honvédségi pontonokon, végezzék el. Ke­rékpárjával a tanyákon, á? Iriszlóban (így hívják a 2300 holdas Kossuth Tsz Körösön túleső részét), hol pedig a központi tanyán a jószág­nevelőknél és sok helyen tű­nik fel. Segít, tanácsot ad, intézkedik, feljegyez Polgár József. — Mikor telik le a három hónap? — kérdem tóle. — Július 24-én. De ha a minisztérium hozzájárul meg­hosszabbodik a „kirándulás”. Szeretnék az emberek. Én is. Öröm és büszkeség vegyül a hangsúlyba, mikor ezt mondja. Látszik, hogy érzi: legszebb jutalmát kapta meg két hónap után, amikor to­vábbra is számítanak rá. — A feleségem is lejön egy hétre. Aratni — mondja. — Ő ért az aratáshoz? — Csak a kévehordáshoz Viszont várják az asszonyok. Már volt itt egyszer— • ügy látszik nemcsak Pol­gár József, hanem családja is egymásra talált a szelevé- nyiekkel, s ezt a jelen mun­kája, a közös célok a jobb jövőért vívott harcok napi csatája tette lehetővé. 'Az a harc, amelyben napról nap­ra edzettebb és jobb kato­nák lesznek a szelevényiek, a Polgár Józsefek és szerte a megyében olysokan mások. Bubor Gyula A Tiszaföldvári Építőipari Szövetkezet vállal a megye egész területén úgy lakossági, mint közületi építkezéseket és ezzel kapcsolatos minden­fajta épületszerelő munkákat — Kőműves, ács, asz­talos, lakatos, villanyszerelő, bádogos, üvegező és festő munkákat együttesen, illetve generáltan, vagy külön-külön is vállalunk. Levélben! hívásra kime­gyünk és a költségvetést azonnal elkészítjük. Tele­fon: Tiszaföldvér 33. Egy erőgéppel két rendrearatót üzemeltetnek Mesterszálláson

Next

/
Oldalképek
Tartalom