Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-27 / 149. szám

1961. június 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nyaralás előtt nyaralás után a Járműjavító dolgozói A könyvtárak nyáron —* — mert olyan az üdü­lés. mint a csokoládé: aki nem tudja milyen, nem is kívánja, de aki egyszer be­lekóstol... Tudja, először nem akartam menni. Mondom az asszonynak, nem nekünk va­ló az, de csak rábeszélt: próbáljuk meg, aztán, ha nem tetszik, máskor nem megyünk. A próba jól sikerült. Papp Géza bácsi, a Járműjavító kovácsa néhány éve a bala- tonlellei SZOT üdülőben töl­tötte szabadságát. — Olyan kedves barátokat szereztünk — egy miskolci házaspárt — még most is le­velezünk velük. Másik évben meg Mátraházán ismerked­tünk össze egy pesti család­dal. Az idén is alig vártuk, hogy mehessünk. A soproni Lővérekben töl­töttek két hetet április kö­zepén. Fiatalos lelkesedéssel mesél kőszegi, szombathelyi kirándulásokról, meg a fer- tődi Eszterházy-kastélyról. S nem felejti el megdicsérni az öreg kéményseprő gyűj­teményét a Stomo-házban. — He), egy a baj, hogy megöregszünk.., — sóhajt fel. E hónapban múlt negy­ven esztendeje , hogy az üzembe került. Régen volt. Jövőre nyugdíjba megy, de._ — De előbb azért csak el­megyünk még egyszer üdül­ni — szól közbe és betyáro- san hunyorít Mert ő már megkóstolta a „csokoládét’. * Kedves balatoni képes­lapot hozott a postás, a Gere- házaspár üdvözletét Földvár­ról. Mindketten a Jármű dolgozói, a férj lakatos, fe­lesége segédmunkás. Novák Sándor lakatos meg Siófokon nyaral feleségével. Ide ké­szülnek Hegedűs Menyhér- ték is. Gyalog Györgyné a kony­háról a napokban indul a Balatonhoz, nagyban készü­lődik már. Ne érezzék hiá­nyát ne aggassza őt sem, hogy nem gondoskodott az itthoniakról — ez jár eszé­ben, süt-főz, mos, takarít. S aztán meg neki is sok min­den kell: a pihenés külső­ségeire is adni kell. Felejthetetlen élmény előtt állnak Rigó Antalék is, csa­ládi bemutatóval Balaton- szántódra mennek. Ez az el­ső nyaralásuk, persze viszik a gyerekeket is. Nagy az öröm, izgalmasak az indulás előtti napok. Tavaly Fonyódon nyaralt Munkácsi Ferenc alvázlaka­tos, idén nem mindennapi öröm érte. Az üzem jutalom­üdülésre küldi Csehszlová­kiába. Munkácsi bácsi, mint mondja, az ország határát még csak térképen lépte át, pedig nem fiatal ember már, csak negyvenkét éve dolgo­zik az üzemben. Nagyon Állas FŰSZER- és vegyeskereskedés­ben jártas, — jelenleg boltvezető, — eladói állást keres. Cím a ki- adóhivatalban. GYAKORLATTAL rendelkező lnszeminátort (lehet felcser Is!) azonnal felveszünk. Lakást biz­tosítunk. Fizetés megállapodás szerint. Útiköltséget felvétel ese­tén térítünk. Jelentkezés: Közép­tiszai Állami Gazdaság m. sz. kerülete — Tiszafüred—Kócs, hi­vatalos helyiségében reggel V órától 16 óráig. A TALAJJAVÍTÓ Vállalat Kar­cagi Kirendeltsége hosszabb gyakorlattal rendelkező vil­lanyhegesztőt és motorszerelő­ket keres felvételre, 6—9 Ft-os órabérrel. — Jelentkezni lehet: Karcag, Püspökladányi út 82 sz. alatt. A BESENYSZÖGI Földműves- szövetkezet gyakorlattal rendel­kező szakácsnőt vesz föl kisven­déglőjébe. A PALOTASI Állami Gazdaság, Besenyszög—Palotás, keres fel­vételre fejőgulyásokat. Érdek­lődők forduljanak a gazdaság központjához. ADAS — VÉTEL VILLANYMOTORT «00—600 Watt 220 Volt 1500 fordulat, — vennék azonnal vállalattól, vagy magá­nostól bizományin kérészül. Há­ziipari Termelőszövetkezet, Szol­nok. Irodaház. megérdemli ezt a felejthe­tetlennek ígérkező két he­tet. • Rövid vizsgálódás után, a szakszervezeti irodában az üdülési felelős, Gyergyói elvtárs már sorolja: — Kilencvenhat beutalót igényeltünk erre az évre és eddig száznegyvenegyet -kap­tak. Van közötte nyolc há­romhetes szanató.iumi Pá­rádra, Hévízre, Balaton- füredre; kéthetesek Balaton­ra, Sopronba, Lillafüredre. Csak hát... Érdemes megnéz­ni, milyen rossz az elosz­tás. Tavaszra kaptunk negy­vennyolcat, csupa balatoni­ak, most meg, a főszezonra csak negyvenhármat... A tavasziakból el is ve­szett hat, a szakszervezet fi­zette ki, mert nem akadt jelentkező, s még jutalom­ként felajánlva sem kellett senkinek. Hiába! Igényesek a munkások! — Azt mondják, joguk van a szabadságukat jól eltölte­ni, nem akarnak két hétig feküdni, meg kártyázni — mert tavasszal a Balatonnál mi egyebet tehetnének? Aki strandolni, szórakozni sze­ret, annak tavasszal unal­mas a Balaton. Igazat kell, hogy adjak nekik — így Gyergyói elvtárs —, magam Segített az SZTK Az utóbbi években Rákó- czifalva lakóinak száma igen megszaporodott. A lakosok­nak nagy nehézséget okozott fogaik orvosi ápolása, kezelé­se. Látva ezt az SZTK Szol­nok megyei Alközpontja, rendszeres fogszakorvosi ren­delést szervezett a községben. Az új rendelő már meg­kezdte munkáját a rákóczi- falvaiak örömére. Most már nem kell bejárni Szolnokra fájós foggal. Ezzel államunk jelentős anyagi segítséget is nyújtott a község lakóinak. Az első hetek tapasztalata alapján is köszönetét kell mondani az SZTK-nak és a kiküldött fogszakorvosnak, aki lelkiismeretesen, barátsá­gosan látja el a betegeket. Ivanics József levelező ■iiiiiiiiiiiMiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiniiiiniiiimMi Műtrágya füstből Szovjet és más külföldi tudósok bebizonyították, hogy a földbe juttatott széndioxid ugyanolyan jó műtrágya, mint a nitrogén, foszfor vagy a kálium. A moszkvai Nitro­génipari Kutató Intézetben többféle berendezést dolgoz­tak ki, amelyek lehetővé te­szik az ásványi műtrágya új gazdag forrásainak kiakná­zását VEGYES ELVESZTETTEM arany karkötő órámat vasárnap 12 és 1 óra kö­zött Szolnokon a Tisza-parton a játszótér és Mártírok útja kö­zött. Kérem a becsületes meg­találót, hogy Jutalom ellenében adja le Szolnokon Tompa Mi­hály u. 2/a számon, Sasi Pálné- nál. SZABÁSZ ATI tanfolyamot indít kezdők, — és varró tanfolyamot haladók részére a Ságvári Endre Művelődési Ház. Jelentkezni le­het: Szolnok, Ságvári Endre út 14», földszint 18 számú irodájá­ban. A SZOLNOKI ÉPÜLETKABBAN­TARTO ktsz vállalja min­denfele VILLANYSZERELÉSI munka Elvégzését es ja­vítását . lakóhazak vilá­gítási es háztartási aram beszereleset. MEGRENDEL­HETŐ SZOLNOK, ADY ENDRE CT 63. SZÁM. TELEFON: 28—19. INGATLAN Központi fekvésű kétszer kétszo- ba konyhás házam gyümölcsössel sürgősen eladó. — Emeletráépí­téssel üzemnek is alkalmas. — Két szoba konyha azonnal be­költözhető. Szolnok, Ságvári út U, Érdeklődni délután 1 árától. sem rontom el erőszakkal a szabadságom. S még egy nagy probléma. A dolgozók létszáma két- ezerhétszáz — s kaptak hu­szonkét gyermekbeutalót. Ta­valy nyolcvan jutott nekik, de úgy is óriási probléma volt: kinek adják? Hát most, mikor csak a negyede me­het! — Megbeszéltük a mű­helybizottsági titkárokkal — magyarázza az üdülési fele­lős —, hogy ennyit kaptunk, javasolják, kinek a gyerme­két küldjük, ök aztán igye­keztek a szociális körülmé­nyek és sok egyéb szemelőtt tartásával dönteni. Váczi’ Gyurka a középső, jó tanuló, szorgalmas fiúcs­ka, még sohasem volt nya­ralni (az apja sem! — teszi hozzá mosolyogva a papa beszélgetés közben). A múlt héten kapták meg a t uta­lót Párádra, augusztus 16-tól. Váczi Gyurka, s a többi kis szerencsés már szövi a ter­veket a kalandos nyárról, csak az a többi sokszáz gye­rek búsul kicsit, akinek nem jutott a kevésnél is keve­sebb beutalóbóL Biztatásul még azt sem merjük meg­kockáztatni, hogy majd jö­vőre! A júliusi énekkari találkozó vendége: A nTörekvés" kórus „A magyar nyelvért küzdve kezdtük el...” 1888-ban Budapest lakossága túlnyomórészt németül beszélt. Az Északi Főműhelyben is több­ségben voltak a német, cseh és szlovák-nyelvű munkások, nem beszélve a főnökségről, akik kö­zül magyar alig akadt. Az ének­kar szervezője a szlovák Filkorn József is törte csak a magyart, viszont a magyar dalt rajongá­sig szerette. Az énekkar 20—22 dalossal kezdte a józsefvárosi „Nagygombóchoz’* címzett ven­déglőben. Nehéz volt. A kamagyi tisztelet­díjat és a kotta költségeket ma­guk a dalosok fizették. De sem­mi sem számított. A lelkesedés csodákat művelt, s rövid néhány év alatt a „Törekvés” az ország egyik legjobb dalárdája lett. S a dalárdából sarjadt a többi kul- túrcsoport, sőt a Törekvés bir­kózógárdája és futballcsapata Is. A csapat első kapusa a 82 éves Bolonyai Jenő bácsi még ma is aktiv dalosa az énekkarnak. Szereplést szereplés követett s az emberek kedvét nem tudta megtörni a sok üldöztetés a Horthy-korszak nehéz kultúrá­nak nem kedvező levegője is. A felszabadulás után gyorsan magához tért a kórus, rengete­get fejlődött az énekkar. Egy a baj: Kevés a fiatal dalosunk, de minden reményünk megvan ar­ra, hogy egy-két éven belül friss erőkkel kibővülve zengjük a dalt. latokat, a második részben valóságos, ötletes táncfeszti­vált mutattak be az ügyes kis táncosok. Vízi Valéria tánctanár eredményes jó munkát végzett. Madarász Károly Túrkeve közepesre megállták a helyü­ket. A továbbtanuló bútor­gyári munkások első bizo­nyítvány kiosztását ünnepé­lyes keretek között rendezték meg az üzem kultúrtermében. Az idős tanulók kis ünnepség után meghatódva vették át bizonyítványukat. Szabó Mihály levelező m Sokáig tartotta magát a közhiedelem, hogy a mező- gazdasági munkák beálltával a parasztok számára megszű­nik minden más életfunkció: marad a hajnaltól késő estig való szakadatlan munka, meg az evés és alvás. Hogy lehet tehát azt képzelni, hogy „dologidőben” pL moziba járjanak vagy olvassanak?! Volt persze ennek alapja, mert mikor a családra rásza­kadt a kisparaszti gazdaság minden munkája, valóban alig jutott másra idő. Meg is szólták volna azt, aki ilyen­kor egy könyvvel félrevonul a szoba egyik sarkába. Csakhogy az idők és ezzel a parasztság életformája ha­talmasat változott éppen a legutóbbi években, a köz­hiedelem mindaddig tartott, amíg már tavaly is ki nem derült, hogy a megváltozott életformában helyet kapott olyasmi is, amire azelőtt gon­dolni sem lehetett Nem azt akarjuk mondani, hogy nem adódhat manapság is olyan rövidebb időszak, amikor minden erőt a mezőgazdasági munkákra kell összpontosí­tani — de ilyen időszakok másutt is akadhatnak. Hogy csak a könyveknél marad­junk: könyvtárosok, tehát az olvasókkal rendszeresen és legtöbbet érintkezők egybe­hangzó tapasztalata, hogy a mezőgazdasági munkák meg­indulásával nem csökken lé­nyegesen a könyvtárak for­galma A nagyüzemi gazdál­kodás, az ezzel járó gépesí­tés és megfelelő munkaszer­vezés ugyanis lehetővé teszi, hogy a parasztok a legna­gyobb munka idején Is kellő szabadidőhöz jussanak. A gyakorlat igazolta, hogy amit a termelőszövetkezeti fejlesz­téskor a parasztság kialakuló több szabadidejéről az agitá­torok mondtak — valóság. A könyv, az olvasás első­rangú szerepe a művelődés­ben teszi annyira fontossá ezt a felismerést minden könyvtáros számára Az is tapasztalat ugyanis, hogy ahol a forgalom a tavaszi-nyári időszakban nagy . mértékben csökken, ott ennek okát na­gyobb részben a könyvtáros felfogásában, véleményében, magatartásában kell keres­nünk. Még mindig a régi hie­delemben él, belenyugszik a változhatatlannak vélt hely­zetbe, és éppen ezért nem tö­rekszik a régi gyakorlat meg­változtatására. Azt tudniillik elismerjük, hogy a mezőgazdasági mun­kák idején a könyvtárosnak esetleg másképpen kell dol­goznia, mint — mondjuk — a „békés" téli hónapokban. Többet kell tennie azért, hogy a könyv eljusson az olvasók­hoz. Míg máskor megvárja — és ez is a helyes —, hogy az olvasók elsétáljanak a könyvtárba, ott körülnézze­nek a könyvek között, beszél­gessenek az olvasmányokról, most talán — személyesen vagy „könyvpostás” útján — a helyükbe kell vinni a könyvet. Ez nem jelenthet túl nagy nehézséget, hiszen pl. az úttörők szívesen vállal­koznak erre a szerepre. Fel­tétlenül meg kell találni a módját annak, hogy ilyen formán a munka miatt lakó­helyüktől hosszabb időre tá­vollévők is hozzájussanak az olvasnivalóhoz. Ha ez meg­történik, az emberek olvas­nak is. A megyei könyvtár művelődési autójának for­galma naponként bizonyítja ezt Az sem elképzelhetet­len, hogy a távollévőkhöz a napi sajtót is eljuttassuk, s ne csak rendszeres testi, ha­nem szellemi ellátásukról is gondoskodjunk. Régi igazság, hogy a hasz­nosan, jól töltött pihenőidő sokszorosan ,, megtérül” az utána következő munka fris­sebb., lelkesebb végzésekor. A könyvek is segítenek eb­ben, csak persze megfelelően kell kiválasztani az olvas­mányt. Megint csak a könyv­tárosok feladata, hogy ne 3—i kötetes régényeket, hanem inkább a ma egyre közked­veltebb kisregényeket, elbe­széléseket ajánlják olvasóik­nak. 2 A könyv azonban ennél közvetlenebbül is segítheti a mezőgazdasági termelést. A könyvtárosnak, aki nemcsak egy könyvgyűjtemény őrzőjé­nek, raktárosának, hanem népművelőnek, a nép műve­lőjének tartja magát, éppen az a feladata, hogy a köny­vekben felhalmozott isme­reteket, tudást közvetítse azoknak, akiknek erre a gyakorlati életben igen nagy szükségük van. Persze ne ak­kor merüljön fel bennünk — mondjuk — a betakarítás munkájának a könyvtár esz­közeivel való segítése, mikor már a betakarítás szervezése, közvetlen előkészülete, sőt mikor már maga a munka fo­lyik, hanem jóval előbb. Mennyi jó tanácsi, mennyi hasznos tapasztalat szárma­zik abból, ha a gabonabe­takarítás gépesítéséről szóló könyv jó időben a termelő­szövetkezeti parasztok kezébe kerül, hanem azokéba is, akik a tényleges munkát vég­zik majd. Ugyancsak nagy haszonnal forgathatják a fa­lusi olvasók a mezőgazdasági gépekről, vagy a közös mun­ka szervezéséről szóló köny­veket Jó lenne minél előbb leszá­molni azzal a magatartással, mely szerint a parasztem­bernek csak akkor van szük­sége újabb és újabb ismere­tekre, ha sajátjában dolgo­zik. Azt, hogy a közös gazda­ságban mit és hogyan kell tennie, úgyis megmondja majd az elnök, az agronómus meg a brigádvezető. Ha meg­gondoljuk, hogy a dolgozók öntevékenységének, ötletes­ségének milyen nagy lendítő: erejétől fosztja meg a közös­séget ez a felfogás, azonnal világossá válik, mennyire fon­tos ez ellen küzdeni S a könyvtárosoknak nem kis szerep jut ebben a — nyugod­tan mondhatjuk — harcban. Jó szóval, ügyesen, ötletesen kell végeznie a mezőgazda- sági szakkönyvek propagan­dáját. Ma már a legtöbb fa­lusi könyvtárban is megtalál­hatók a leglényegesebb köny­vek, melyek a növényvéde­lemmel, a növénytermesztés különböző ágaival foglalkoz­nak, s melyeknek kellő idő­ben való kézbejuttatása jó előkészületet jelenthet a be­takarítási munkák megszer­vezéséhez, elvégzéséhez, jó szolgálatot tehet a már bevált módszerek elterjesztéséhez. Nehéz lenne lemérni, hogy a falusi könyvtáros mennyi­ben járult hozzá a községe határában folyó betakarítási munkák gyors és eredményes lebonyolításához, dehiszen nem is az a cél, hogy a könyvtárak „részesedését” pontosan megállapítsuk. Az viszont, hogy tudja segíteni, az elmondottakból világos. Kisfalud! Sándor 18.-án a helyi művelődési otthonban nagy érdeklődés mellett rendezték meg a ba­lettvizsgát. Gyermekeink jól szerepeltek, nagy bájjal, ki­finomult mozgással mutat­ták meg tehetségüket. A mű­sor első részében alapgyakor­Sikerült a vizsga A Szolnoki Tisza Bútorgyár dolgozói az eredményes terv­teljesítés mellett rendszere­sen tanulnak is. Ősszel mint­egy húszán iratkoztak be az általánoos iskola hetedik osz­tályába. A napokban számol­tak be tudásukróL A tanulók mintegy 60 szá. zaléka jeles eredménnyel végzett, a többiek is jó és Figyelem! Figyelem! Felhívjuk a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy a jó termés közelebbi Ismeretében felesleges kenyér- gabonájukra kössenek értékesítési szerződést a járási terményforgalmi kirendeltségeknél A leszerződött kenyérgabona után mázsánként S Ft- tal többet fizet a vállalat, mint a szerződés nélkül eladott kenyérgabonára. Szolnok megyei Termény forgalmi Vállalat A Kunszentmártoni Vegyes KTSZ (Telefon: 96) TERVEZŐ RÉSZLÉGÉ készít új családi ház építési és átalakítási terveket és műszaki felméréseket. ÉPÍTŐIPARI részlege vállalja új családi házak épí­tését, átalakítását, javítását. ASZTALOS részlegei megrendelésre vállalnak új bú­torkészítést és minden, a szakmába vágó mun­kát MŰSZERÉSZ ÉS VILLANYSZERELŐ részlege vállal villanyszerelési mun kákát motor tekercselése­ket rádió és televízió, mosógép, porszívó, *— gyorsfőző és vasaló javításokat (apróhirdetések^ — rónai — KOVÁCS JÓZSEF az énekkar elnöke Az első balettyizsga Turkevén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom