Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-03 / 129. szám
1961. június 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sietős a hizlalás Álattyánhan A fiatal alattyáni Uj Élet Tsz ebben az évben ad először árusertést a népgazdaságnak. Nem is keveset! Kétszázötven egyedre máris leszerződtek a szövetkezetiek; a zárszámadásig pedig összesen ötszáz hízót kívánnék szerződéses alapon értékesíteni Az első választási malacokat minap terelték át az épülő szerfás süldőszállásra, melynek egy részén még munkálkodott Kiss P- István és Nagy P. István építőbrigádja. Juhász János és háromfős brigádja jóltartja a szépen fejlődő fehérhús, és fehérhús- eomwall keresztezést! süldőket Az Uj Élet Tsz-1300 hold szántójából háromszázon kaszáltak bőséggel lucernát. Ahhoz annyi fölözött tejet adnak a jószágoknak, ameny- nyit csak megkíván. Juhászék naponta ötször etetnek, Ez több munkával jár, mint a négyszeri etetés, de sokkal eredményesebben biztosítja a gyorshizlalást A szövetkezet sertésgondozóinak jó munkáját dicséri, hogy 167 malac közül fialás- tól választásig mindössze egyetlen egy hullott eL Munkálok a mezőgazdasági nagyaktiváról Május 24-én mintegy 1200 ember részvételével nagyaktíva ülés volt a Mezőhéki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységében. Az ipari üzemek munkásai olvasták a nagyaktíván résztvevők felszólalásait, határozatait. Képet alkottak maguknak az értekezlet fontosságáról, véleményt nyilvánítottak az ott elhangzottakról. íme a Járműjavító Vállalat munkásainak a véleménye; Lehet, csak akarni kell! Zsájc István szocialista munkabrigád vezető: — Az ország területének 90 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik. Ez után — az ipari üzemekhez hasonlóan — a parasztságunktól joggal várja az egész ország lakossága, hogy növeljék a mező- gazdasági termékek mennyiségét. — Az idei gazdasági év sokat ígérő. Jó termésre van kilátás. A tavaszi és nyári munkák jobb megszervezésével 1960-tól eltérően — minden termelőszövetkezet idejében végezhet a kapálással, aratással és a betakarítással. — Örömmel vettük tudomásul, hogy az ipari üzemekhez hasonlóan a közös gazdaságokban is tervszerűbb a munka. A tsz-ek, gépállomások, állami gazdaságok dolgozói tervszerűen munkálkodnak. — Az elmúlt gazdasági év Célszerűbb lótenyésztést A megyei főállattenyésztők és lótenyésztési felügyelők a Gyöngyösi Állami Ménté- lepen tartott tanácskozásukon megállapították, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kialakítása korántsem teszi feleslegessé a lovakat A termelőszövetkezetek többségében általában elegendő számú felnőtt lovat hagytak a gazdálkodáshoz, a csikókat > azonban eladták, vagy — ahol hagytak néhányat — rossz körülmények között, rendszerint az istállóba bezárva nevelik. Ezekből a csikókból nem lesz edzett, munkabíró, gazdaságosan kihasználható ló; A felmérések szerint évente legalább 25 000—30 000 csikót kell felnevelni ahhoz, hogy a szükséges lóállomány utánpótlásáról megfelelően gondoskodhassunk. szokatlanul esős volt. Csak késve került sor a betakarításra Némely termelőszövetkezetben azonban — ahol a tagság szívügyének tekintette a közös gazdálkodást — idejében végeztek a rizs-aratással, csépléssel, a kukorica és a cukorrépa betakarítással. — A tavalyihoz hasonlóan, az idén is támogatjuk a tsz- ek gazdáit. Szabadidőben végzett társadalmi munkával segítjük a közös vagyon gyarapítását. Ez évben szeretnék, ha ez a támogatás csupán patronálási munkából állana. Mindent lehet, csak akarni kell! Az elmúlt gazdasági év bizonyítja, hogy olyan közös gazdaságokban, ahol a tagság a sarkára állt, idejében végeztek a betakarítással. Erősítsék meg a munkafegyelmet Tompa László lakatos, a szocialista brigád tagja: — A napokban jártam Várpalotán. Szakadt az eső. Szinte fájt az ember szíve, mikor arra gondolt: a gabona fekszik, Tudott dolog: a parasztság munkája az idén sem lesz könnyebb, mint tavaly volt — Szívesen segítünk. Persze csak abban az esetben, ha nem tapasztalunk olyan fonákságot, mint az elmúlt évben. A szolnoki Lenin Termelőszövetkezetben voltunk. Permetező esőben szedtük a répát, de csak mi, gyári munkások. A hatalmas répatáblán egyetlen tsz-tagot sem láttunk. . — Gondolatom szerint minden termelőszövetkezet elnökének elsőrendű kötelessége a munkafegyelem megerősítése. Ha tervszerűbbé teszik a mezőgazdasági termelést, akkor a^eredmény sem marad eL Csak így, tovább! Nádasdi József lakatos: — örömmel tapasztalom, hogy megváltozott a határ. Manapság egyre kevesebb olyan táblát lát az utazó, ahol csak a pipacsok, búzavirágok burjánoznak. Szorgalmasabbak, okosabbak a termelő- szövetkezetek gazdái. A mezőgazdaságban is megmutatkozik a szocialista gazdálkodás eredménye. Ennek mi, ipari munkások mindinkább örülünk. Annyit mondhatunk: csak így, tovább! A mezőgazdaságban dolgozók a munkagépek nyomában, mi pedig itt a szerelő, hegesztő és javító csarnokokban feladatunk példás ellátásával küzdünk a könnyebb, kultúráltabb munkáért Kollektívánk január elsején érte el a szocialista munkabrigádoknak meghatározott szintet Ez év első felére is jelentős versenyvállalást tettünk, megfogadtuk: 6 hónap alatt 200 folyóméter csövet használunk fel, 120 órát töltünk társadalmi munkában, a selejt mennyiséget 100 forint érték alá csökkentjük. A vállalás megtétele óta 5 hónap telt el, de máris túlteljesítettük! felajánlásunkat Eddig 550—600 folyóméter O. H. anyagot használtunk fel, 5 hónap óta selejtmente- sen dolgozunk, s közel 400 óra társadalmi munkát teljesítettünk. Mind ezt csak azért mondtam eL hogy példázzam az összefogás, a közös munka eredményeit. Továbbra sem ülünk babérjainkon. A megkezdett úton haladunk tovább. Három munkás. Három különböző vélemény. Jelenti azt: a munkásosztály — a korábbi évekhez hasonlóan szívesen támogatja parasztságunkat, de joggal várja, hogy az eddiginél gyorsobban növekedjen a mezőgazdasági termelés. Erősödjön minden termelőszövetkezetben a munkafegyelem. Egyszóval minden tsz tag érezze sajátjának a közösgazdaság minden talpalatnyi földjét. Arnőth József Kevesen tudják, hogy a Szolnok megye; Tejipari Vállalat szolnoki üzemében úgynevezett „Kaska vál” nevű sajtot gyártanak középkeleti, libán onl, görögországi exportra. A sajtot a környező állami gazdaságokból és termelőszövetkezetekből begyűjtött juh tejből — különleges eljárással — készítik. Naponta átlagosan 10 mázsa sajtot gyártanak, amely csaknem mind exportra kerüL Képünkön Sziva Imre a Tejipari Vállalat dolgozója a sajton az utókezelést végzi Szolnok Városi Tanács VB. IsraT'ratásl Osztályától Hirdetmény Szolnok Városi Tanács VB Igazgatási Osztálya értesíti Szolnok város lakosságát, hogy az előző évekhez hasonlóan a Tisza balpartján 1961. június hó 3-án a szabadstrandot megnyitja. — Ugyanakkor felhívja a für- dőzők figyelmét, hogy csak a hatóságilag kijelölt fürdőhelyeken fürödhetnek. Aki ezen figyelmeztetést nem tartja be és nem a kijelölt helyen fürdik a Tiszán vagy a Zagyván, úgy az szabály- sértést követ el, melyért 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal lehet sújtani. A hazánkban tartózkodó és Budapesten, valamint néhány vidéki városban bemutatkozó Bolgár Állami Vegyeskórus és Vokál-eszt- rád együttes Szolnokon a Ságvári Endre Művelődési Házban június 4-én, vasárnap fél 6 órakor tartja hangversenyét. Jegyek elővételben kaphatók a Művelődési Házban. Szolnok, Ságvári Endre út 14 sz. földszint 18-as szobában 8 és 6 forintos árban. — GYERMEKEK RÉSZÉRE ismét lesz vasárnaponként mesefilm vetítés Szolnokon, a Ságvári Endre Művelődési Házban. A szórakoztató műsor kezdésének ideje, mint azelőtt, délelőtt 10 óra. KEPEKII CSŐRI ALLAMI ML... J Bemutatjuk Márialaki üzemegységünk két női brigádját. Szatmárj Teréz brigádjában nyolcán. Szűcs Teréz brigádjában tizenketten dolgoznak. Mind két csoport vállalta, hogy az általuk egyelt répatáblákon 200 mázsás répatermést érnek eL Most a kukoricatáblákon dolgoznak, s 70 hold átlagban 28 mázsás májusi morzsolt kukorica termesztését vállalták. Tervüket az elmúlt évben 120 százalékra teljesítették Vincze József szerelő kombájnvezető a tavalyi kombájnos verseny győztese a gazdaságban. Ez évben is lelkesen csatlakozott a versenyhez. Vállalta, hogy tervét 50 holddal túlteljesíti. Az országos kombájnos versenybe is benevezett, s ezen a nyáron is nagyszerű eredményt, várnak tőle (Beküldött képek) A három boldogházi... szövetkezetbe látogató lengyel kormányküldöttségtől. Bennrekedtem a faluban. A delegáció meg, amint hírből hallottam, már kint járt a Sas Péter tanyán a határban. Gyalog elindulni, meddő kísérlet. Jön velem szemben s mögöttem is egy-egy lovaskocsi. A szembejövőt kérdem, ő nem tud kivinni. De tőlem elhaladva hallom, amint a mögöttem haladó fo- gatosnak szól: — Nem vinnéd ki ott azt a fiatal elvtársat. így aztán az én emberem, pirosképű, lisztes ruhájú, tagbaszakadt parasztember odaáll mellém. — Hová parancsolja az elvtárs. — Parancsolni én nem parancsolhatok, de ha szívességből kivinne az Aranykalászba. — Üljön csak fel, én is odavaló vagyok. Ülni nem ültem, mert a kocsiban tenyérnyi hely nem akadt, amely ne ragadt volna a liszttől, a darától. Nem is nehéz volt kiderítenem, hogy a szívességtevő takarmányos. — Mennyi ideje? — Hogy a tsz megalakult? Beszédbe egyeledtünk, csak úgy kíváncsiságból kérdeztem meg, hogy vált be a tsz. i Erre nem szólt semmit egy- j ideig, s kisvártatva tette hozzá: — Jó a gazdánk. Hogy ezt nem értettem, még utána tette: — Az «'nőkre mondom. S aztán már kérdezés nélkül eregette a szót. Hogy az ' elnök, meg a vezetőség jó. Itt nőttek fel valamennyien az agronómus kivételéveL Ä legjobb gazdák voltak, értik csínját-bínját. S az embereket, mint a tenyerüket ismerik. Meg az egész tsz tulajdonképpen egy nagy család, szegről-végről, közelebbről- távolabbról, apai, vagy anyai ágon rokonság az Aranykalász gazdatársadalma. Azt is megtudtam, 16 hold földdel lépett az Aranykalászba. ö se tartozott azok közé, akiknek egyénileg rosz- szul ment a sorsa. Hát a tsz- ben? Ö nem panaszkodhat. Hatszáznegyvennyolc munkaegységet szerzett az első évben. Nem egyedüL olykorolykor a felesége is kijárt a kertészetbe. Hát ez körülbelül annyi — 42 forintot osztott a tsz — a háztáji jövedelmét is számítva, mint amennyit egyéni korában elért. Rosszabb években tán ennyije sem volt. És a többiek? Ahogy vesz- szük. Aki egyéni korában nem jól forgatta magát, akkor sem boldogult, aki a szövetkezetben húzódozik a dologtól, most se hetvenkedhet. Mert az ám a fő — mondta a megtermett ember —, hogy ha már hozzáfogtunk, akkor csináljuk. De ne immel-ám- mal. Nincs is itt baj. Csak azon csodálkozik, hogy a környező tsz-ekben miért nem állnak így, mint ők. Beértünk a tanyaközpontba. Láttam-e az istállójukat. Láttam. Mit szólok hozzá. Azt ők építették. Hát a tehneket láttam-e? Láttam. Erre rámnézett és egy kicsit kiegyenesedett a bakon. Nahát azokhoz mit szólok. Négyezer literes tehenek. Mondtam neki, bárcsak mindenhol itt tartanának már Ennek any- nyira megörült, rögtön azt kérdezte, hová vigyen tovább. Dehát utam végcéljához értem s el kellett válnom. Még azt tudtam meg, hogy új házat, nagy házat épített a faluban. Mindenki beépít, aki Aranykalászbeli. Meg a nevét írtam feL Kohári István gazda. m Nem tudom a nevét. Az Aranykalász ta- ------ nyaközpontjában ismertem meg. Csizmában jött a szokatlan esti meleg ellenére, nagy görbebotot cipelt és csóválta a fejét, amint a villanykapcsolót kattintgatta. — Vagy az égő nem jó, vagy áram nincs. S ebből már tudtam, ő az éjjeli őr. — Az volnék. Csak , azon csodálkoztam, hogy milyen fiatal. — Csak a külső teszi, ötvenkilenc vagyok. Ott kezdte, ahol Kohári István abbahagyta. Láttam-e a süldőjüket? Láttam-e a baromfit? Mindjárt éreztem, itt valami egészen új dologgal találkozom. A gazda-büszkeség szól ezekből az emberekből. A további beszélgetésből derült ki, jól tippeltem. Az éjjeliőr azt mesélte, délután fényképezték az istállót, meg a teheneket. Sőt, filmezték is, mondtam én. — Ne mondja. — Moziba is játszák? — Ott is. — De újságolva is lesz? Márminthogy az újságokban is megjelenik. — Melyik újságokban? — Soroltam. hogy a Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Szolnok megyei Néplap már holnap hozza. Itt láttam a Magyar Mezőgazdaság, az Ország Világ munkatársait. Biztosan hozza a Szabad Föld. közvetíti a Damjanich Rádió* Különös ember volt. Ennek úgy megörült, hogy ezer forintnak biztos nem jobban De az sem volt érdektelenebb. amit utána mondott. Az öregek nyugdíjáról beszélgettünk. Kérdezte, emel- kedjk-e a nyugdíj, az eltöltött évek számával. — Persze; — Na, akkor addig szolgálom a közöst, amíg csak lehet. — Korábban kellett volna belépni bátyám* Azt hittem, helyesel. Nem ez történt. „így volt ez jó.” — válaszolta. —~ Pont az ellenkezőjét 3 mondta, mint az előb------ bi kettő. Nagy itt a baj. — így kezdte, — El vagyunk osztva jól keresőkre és rosszul keresőkre. Nekem száz munkaegységem van idáig. Ha megfeszülök, akkor sem lesz több háromszáznál. Nem ért hozzá a vezetőség, nem jól megy itt semmi. Mintha mellbe vágtak volna. Ezideig mindenki úgy ismerte a boldogházi Aranykalász vezetőit, akik becsülettel dolgoznak és biztosítottak is olyan jövedelmet a? első évben a tagságnak, hogy igazán nem lehet egy szavuk sem. Hogy nem értenek hozzá? A megye legjobb tehenészete az övék. Külföldre exportálnak, áttértek a ’ tenyészállat-nevelésre. Ha még nem is a megye, de már a környék legjobb szövetkezete címet birtokoljáto Nahát, most mi az igazság? Egy vörösbajszú, magas parasztember állt a közelben. — Tényleg így van? — Hát azt nem mondom, hogy minden a legtökéletesebb. De még a kezdet kezdetén vagyunk. Ezen az alapon, ahogy a szomszéd mondta, akár hozzá se fogtunk volna a szövetkezethez. Hogy nem értenek hozzá, hát én mondom maguknak, keresve se találtunk volna jobb szövetkezeti vezetőket a faluban Megnyugodtam. Borzák Lajos