Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-03 / 129. szám

1961. június 3.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Sietős a hizlalás Álattyánhan

A fiatal alattyáni Uj Élet Tsz ebben az évben ad először árusertést a népgazdaságnak. Nem is keveset! Kétszázötven egyedre máris leszerződtek a szövetkezetiek; a zárszámadásig pedig összesen ötszáz hízót kívánnék szerződéses alapon értékesíteni

Az első választási malacokat minap terelték át az épülő szerfás süldőszállásra, melynek egy részén még munkálkodott Kiss P- István és Nagy P. István építőbrigádja.

Juhász János és háromfős brigádja jóltartja a szépen fejlődő fehérhús, és fehérhús- eomwall keresztezést! süldőket Az Uj Élet Tsz-1300 hold szántójából háromszázon kaszáltak bőséggel lucernát. Ahhoz annyi fölözött tejet adnak a jószágoknak, ameny- nyit csak megkíván. Juhászék naponta ötször etetnek, Ez több munkával jár, mint a négyszeri etetés, de sokkal eredményesebben biztosítja a gyorshizlalást

A szövetkezet sertésgondozóinak jó munkáját dicséri, hogy 167 malac közül fialás- tól választásig mindössze egyetlen egy hullott eL

Munkálok

a mezőgazdasági nagyaktiváról

Május 24-én mintegy 1200 ember részvételével nagyaktíva ülés volt a Mezőhéki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységében. Az ipari üzemek munkásai olvasták a nagyaktíván résztvevők felszólalásait, határozatait. Képet alkottak maguknak az értekezlet fontosságáról, véleményt nyilvánítottak az ott elhangzottakról.

íme a Járműjavító Vállalat munkásainak a véleménye;

Lehet,

csak akarni kell!

Zsájc István szocialista munkabrigád vezető:

— Az ország területének 90 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik. Ez után — az ipari üzemekhez hasonlóan — a parasztságunktól joggal várja az egész ország lakossága, hogy növeljék a mező- gazdasági termékek mennyiségét.

— Az idei gazdasági év sokat ígérő. Jó termésre van kilátás. A tavaszi és nyári munkák jobb megszervezésével 1960-tól eltérően — minden termelőszövetkezet idejében végezhet a kapálással, aratással és a betakarítással.

— Örömmel vettük tudomásul, hogy az ipari üzemekhez hasonlóan a közös gazdaságokban is tervszerűbb a munka. A tsz-ek, gépállomások, állami gazdaságok dolgozói tervszerűen munkálkodnak.

— Az elmúlt gazdasági év

Célszerűbb lótenyésztést

A megyei főállattenyésztők és lótenyésztési felügyelők a Gyöngyösi Állami Ménté- lepen tartott tanácskozásukon megállapították, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kialakítása korántsem teszi feleslegessé a lovakat A termelőszövetkezetek többségében általában elegendő számú felnőtt lovat hagytak a gazdálkodáshoz, a csikókat > azonban eladták,

vagy — ahol hagytak néhányat — rossz körülmények között, rendszerint az istállóba bezárva nevelik. Ezekből a csikókból nem lesz edzett, munkabíró, gazdaságosan kihasználható ló; A felmérések szerint évente legalább 25 000—30 000 csikót kell felnevelni ahhoz, hogy a szükséges lóállomány utánpótlásáról megfelelően gondoskodhassunk.

szokatlanul esős volt. Csak késve került sor a betakarításra Némely termelőszövetkezetben azonban — ahol a tagság szívügyének tekintette a közös gazdálkodást — idejében végeztek a rizs-aratással, csépléssel, a kukorica és a cukorrépa betakarítással.

— A tavalyihoz hasonlóan, az idén is támogatjuk a tsz- ek gazdáit. Szabadidőben végzett társadalmi munkával segítjük a közös vagyon gyarapítását. Ez évben szeretnék, ha ez a támogatás csupán patronálási munkából állana. Mindent lehet, csak akarni kell! Az elmúlt gazdasági év bizonyítja, hogy olyan közös gazdaságokban, ahol a tagság a sarkára állt, idejében végeztek a betakarítással.

Erősítsék meg a munkafegyelmet

Tompa László lakatos, a szocialista brigád tagja:

— A napokban jártam Várpalotán. Szakadt az eső. Szinte fájt az ember szíve, mikor arra gondolt: a gabona fekszik, Tudott dolog: a parasztság munkája az idén sem lesz könnyebb, mint tavaly volt

— Szívesen segítünk. Persze csak abban az esetben, ha nem tapasztalunk olyan fonákságot, mint az elmúlt évben. A szolnoki Lenin Termelőszövetkezetben voltunk. Permetező esőben szedtük a répát, de csak mi, gyári munkások. A hatalmas répatáblán egyetlen tsz-tagot sem láttunk. .

— Gondolatom szerint minden termelőszövetkezet elnökének elsőrendű kötelessége a munkafegyelem megerősítése. Ha tervszerűbbé teszik a mezőgazdasági termelést, akkor a^eredmény sem marad eL

Csak így, tovább!

Nádasdi József lakatos:

— örömmel tapasztalom,

hogy megváltozott a határ. Manapság egyre kevesebb olyan táblát lát az utazó, ahol csak a pipacsok, búzavirágok burjánoznak. Szorgalmasabbak, okosabbak a termelő- szövetkezetek gazdái. A mezőgazdaságban is megmutatkozik a szocialista gazdálkodás eredménye. Ennek mi, ipari munkások mindinkább örülünk. Annyit mondhatunk: csak így, tovább!

A mezőgazdaságban dolgozók a munkagépek nyomában, mi pedig itt a szerelő, hegesztő és javító csarnokokban feladatunk példás ellátásával küzdünk a könnyebb, kultúráltabb munkáért

Kollektívánk január elsején érte el a szocialista munkabrigádoknak meghatározott szintet Ez év első felére is jelentős versenyvállalást tettünk, megfogadtuk: 6 hónap alatt 200 folyóméter csövet használunk fel, 120 órát töltünk társadalmi munkában, a selejt mennyiséget 100 forint érték alá csökkentjük.

A vállalás megtétele óta 5 hónap telt el, de máris túlteljesítettük! felajánlásunkat Eddig 550—600 folyóméter O. H. anyagot használtunk fel, 5 hónap óta selejtmente- sen dolgozunk, s közel 400 óra társadalmi munkát teljesítettünk. Mind ezt csak azért mondtam eL hogy példázzam az összefogás, a közös munka eredményeit. Továbbra sem ülünk babérjainkon. A megkezdett úton haladunk tovább.

Három munkás. Három különböző vélemény. Jelenti azt: a munkásosztály — a korábbi évekhez hasonlóan szívesen támogatja parasztságunkat, de joggal várja, hogy az eddiginél gyorsobban növekedjen a mezőgazdasági termelés. Erősödjön minden termelőszövetkezetben a munkafegyelem. Egyszóval minden tsz tag érezze sajátjának a közösgazdaság minden talpalatnyi földjét.

Arnőth József

Kevesen tudják, hogy a Szolnok megye; Tejipari Vállalat szolnoki üzemében úgynevezett „Kaska vál” nevű sajtot gyártanak középkeleti, libán onl, görögországi exportra. A sajtot a környező állami gazdaságokból és termelőszövetkezetekből begyűjtött juh tejből — különleges eljárással — készítik. Naponta átlagosan 10 mázsa sajtot gyártanak, amely csaknem mind exportra kerüL Képünkön Sziva Imre a Tejipari Vállalat dolgozója a sajton az utókezelést végzi

Szolnok Városi Tanács VB.

IsraT'ratásl Osztályától

Hirdetmény

Szolnok Városi Tanács VB Igazgatási Osztálya értesíti Szolnok város lakosságát, hogy az előző évekhez hasonlóan a Tisza balpartján 1961. június hó 3-án a szabadstrandot megnyitja. — Ugyanakkor felhívja a für- dőzők figyelmét, hogy csak a hatóságilag kijelölt fürdőhelyeken fürödhetnek. Aki ezen figyelmeztetést nem tartja be és nem a kijelölt helyen fürdik a Tiszán vagy a Zagyván, úgy az szabály- sértést követ el, melyért 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal lehet sújtani.

A hazánkban tartózkodó és Budapesten, valamint néhány vidéki városban bemutatkozó Bolgár Állami Vegyeskórus és Vokál-eszt- rád együttes Szolnokon

a Ságvári Endre Művelődési Házban

június 4-én, vasárnap fél 6 órakor tartja hangversenyét.

Jegyek elővételben kaphatók a Művelődési Házban. Szolnok, Ságvári Endre út 14 sz. földszint 18-as szobában 8 és 6 forintos árban.

— GYERMEKEK RÉSZÉRE ismét lesz vasárnaponként mesefilm vetítés Szolnokon, a Ságvári Endre Művelődési Házban. A szórakoztató műsor kezdésének ideje, mint azelőtt, délelőtt 10 óra.

KEPEKII CSŐRI ALLAMI ML... J

Bemutatjuk Márialaki üzemegységünk két női brigádját. Szatmárj Teréz brigádjában nyolcán. Szűcs Teréz brigádjában tizenketten dolgoznak. Mind két csoport vállalta, hogy az általuk egyelt répatáblákon 200 mázsás répatermést érnek eL Most a kukoricatáblákon dolgoznak, s 70 hold átlagban 28 mázsás májusi morzsolt kukorica termesztését vállalták. Tervüket az elmúlt évben 120 százalékra teljesítették

Vincze József szerelő kombájnvezető a tavalyi kombájnos verseny győztese a gazdaságban. Ez évben is lelkesen csatlakozott a versenyhez. Vállalta, hogy tervét 50 holddal túlteljesíti. Az országos kombájnos versenybe is benevezett, s ezen a nyáron is nagyszerű eredményt, várnak tőle

(Beküldött képek)

A három boldogházi...

szövetkezetbe látogató lengyel kormányküldöttségtől. Bennrekedtem a faluban. A delegáció meg, amint hírből hallottam, már kint járt a Sas Péter tanyán a határban. Gyalog elindulni, meddő kísérlet. Jön velem szemben s mögöttem is egy-egy lovaskocsi. A szembejövőt kérdem, ő nem tud kivinni. De tőlem elhaladva hallom, amint a mögöttem haladó fo- gatosnak szól:

— Nem vinnéd ki ott azt a fiatal elvtársat.

így aztán az én emberem, pirosképű, lisztes ruhájú, tagbaszakadt parasztember odaáll mellém.

— Hová parancsolja az elvtárs.

— Parancsolni én nem parancsolhatok, de ha szívességből kivinne az Aranykalászba.

— Üljön csak fel, én is

odavaló vagyok.

Ülni nem ültem, mert a kocsiban tenyérnyi hely nem akadt, amely ne ragadt volna a liszttől, a darától. Nem is nehéz volt kiderítenem, hogy a szívességtevő takarmányos.

— Mennyi ideje?

— Hogy a tsz megalakult?

Beszédbe egyeledtünk, csak

úgy kíváncsiságból kérdeztem meg, hogy vált be a tsz. i Erre nem szólt semmit egy- j ideig, s kisvártatva tette hozzá:

— Jó a gazdánk.

Hogy ezt nem értettem, még utána tette:

— Az «'nőkre mondom.

S aztán már kérdezés nélkül eregette a szót. Hogy az ' elnök, meg a vezetőség jó. Itt nőttek fel valamennyien

az agronómus kivételéveL Ä legjobb gazdák voltak, értik csínját-bínját. S az embereket, mint a tenyerüket ismerik. Meg az egész tsz tulajdonképpen egy nagy család, szegről-végről, közelebbről- távolabbról, apai, vagy anyai ágon rokonság az Aranykalász gazdatársadalma.

Azt is megtudtam, 16 hold földdel lépett az Aranykalászba. ö se tartozott azok közé, akiknek egyénileg rosz- szul ment a sorsa. Hát a tsz- ben? Ö nem panaszkodhat. Hatszáznegyvennyolc munkaegységet szerzett az első évben. Nem egyedüL olykorolykor a felesége is kijárt a kertészetbe. Hát ez körülbelül annyi — 42 forintot osztott a tsz — a háztáji jövedelmét is számítva, mint amennyit egyéni korában elért. Rosszabb években tán ennyije sem volt.

És a többiek? Ahogy vesz- szük. Aki egyéni korában nem jól forgatta magát, akkor sem boldogult, aki a szövetkezetben húzódozik a dologtól, most se hetvenkedhet. Mert az ám a fő — mondta a megtermett ember —, hogy ha már hozzáfogtunk, akkor csináljuk. De ne immel-ám- mal. Nincs is itt baj. Csak azon csodálkozik, hogy a környező tsz-ekben miért nem állnak így, mint ők.

Beértünk a tanyaközpontba. Láttam-e az istállójukat. Láttam. Mit szólok hozzá. Azt ők építették. Hát a tehneket láttam-e? Láttam. Erre rámnézett és egy kicsit kiegyenesedett a bakon. Nahát azokhoz mit szólok. Négyezer literes tehenek. Mondtam neki, bárcsak mindenhol itt tartanának már Ennek any- nyira megörült, rögtön azt

kérdezte, hová vigyen tovább. Dehát utam végcéljához értem s el kellett válnom.

Még azt tudtam meg, hogy új házat, nagy házat épített a faluban. Mindenki beépít, aki Aranykalászbeli. Meg a nevét írtam feL Kohári István gazda.

m

Nem tudom a nevét.

Az Aranykalász ta- ------ nyaközpontjában ismertem meg. Csizmában jött a szokatlan esti meleg ellenére, nagy görbebotot cipelt és csóválta a fejét, amint a villanykapcsolót kattintgatta.

— Vagy az égő nem jó, vagy áram nincs.

S ebből már tudtam, ő az éjjeli őr.

— Az volnék.

Csak , azon csodálkoztam, hogy milyen fiatal.

— Csak a külső teszi, ötvenkilenc vagyok.

Ott kezdte, ahol Kohári István abbahagyta. Láttam-e a süldőjüket? Láttam-e a baromfit?

Mindjárt éreztem, itt valami egészen új dologgal találkozom. A gazda-büszkeség szól ezekből az emberekből.

A további beszélgetésből derült ki, jól tippeltem. Az éjjeliőr azt mesélte, délután fényképezték az istállót, meg a teheneket.

Sőt, filmezték is, mondtam én. — Ne mondja. — Moziba is játszák? — Ott is.

— De újságolva is lesz? Márminthogy az újságokban is megjelenik. — Melyik újságokban? — Soroltam. hogy a Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Szolnok megyei Néplap már holnap hozza. Itt láttam a Magyar Mezőgazdaság, az Ország Világ munkatársait. Biztosan hozza a Szabad Föld. közvetíti a Damjanich Rádió*

Különös ember volt. Ennek úgy megörült, hogy ezer forintnak biztos nem jobban De az sem volt érdektelenebb. amit utána mondott. Az öregek nyugdíjáról beszélgettünk. Kérdezte, emel- kedjk-e a nyugdíj, az eltöltött évek számával. — Persze; — Na, akkor addig szolgálom a közöst, amíg csak lehet.

— Korábban kellett volna belépni bátyám*

Azt hittem, helyesel. Nem ez történt. „így volt ez jó.” — válaszolta.

—~ Pont az ellenkezőjét 3 mondta, mint az előb------ bi kettő. Nagy itt a

baj. — így kezdte, — El vagyunk osztva jól keresőkre és rosszul keresőkre. Nekem száz munkaegységem van idáig. Ha megfeszülök, akkor sem lesz több háromszáznál. Nem ért hozzá a vezetőség, nem jól megy itt semmi.

Mintha mellbe vágtak volna. Ezideig mindenki úgy ismerte a boldogházi Aranykalász vezetőit, akik becsülettel dolgoznak és biztosítottak is olyan jövedelmet a? első évben a tagságnak, hogy igazán nem lehet egy szavuk sem. Hogy nem értenek hozzá? A megye legjobb tehenészete az övék. Külföldre exportálnak, áttértek a ’ tenyészállat-nevelésre. Ha még nem is a megye, de már a környék legjobb szövetkezete címet birtokoljáto Nahát, most mi az igazság? Egy vörösbajszú, magas parasztember állt a közelben. — Tényleg így van?

— Hát azt nem mondom, hogy minden a legtökéletesebb. De még a kezdet kezdetén vagyunk. Ezen az alapon, ahogy a szomszéd mondta, akár hozzá se fogtunk volna a szövetkezethez. Hogy nem értenek hozzá, hát én mondom maguknak, keresve se találtunk volna jobb szövetkezeti vezetőket a faluban Megnyugodtam.

Borzák Lajos