Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-23 / 146. szám

»Cf. Jöiáös 88. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP «5 % Pillanatkép- a szelevényi Kossuth Tsz-ből Hosszú keresztsorok látha­tók a szelevényi Kossuth Tsz árpaföldjein. Kedd estig 45 hold termését aratták le. Har­minchét kasza és egy arató­gép vágta a dúskalászú árpát. A közös gazdaságban 870 hold az összes aratnivaló. Két ara­tógép és egy kombájn segít­ségére számíthatnak a ga­bona betakarításában. Ezen kívül szerződést kötöttek 20 kézikaszással akik az építő­iparban, vízügyi igazgatóság­nál dolgoznak, s az aratás ide­jén vették ki szabadságukat A szövetkezeti gazdák igen szorgalmasan dolgoznak, de még sok erőt köt le a növény- ápolás, amelynek elvégzését a gyakori esőzés hátráltatta. Az asszonyok, családtagok is segítenek a kapálásban és a borsó szedésében is. Kedden száznál is többen szedték a borsót, amit a konzervgyár­nak szállítottak. Délig több, mint 30 mázsát szedtek le. Kiemelkedő eredményt ért el G. Nagy Józsefné munkacsa­pata — amely a Gagarin ne­vet viseli — tizenegyen a déli órákig 40 láda borsót szedtek. Kaszára legények, sarlóra leányok! A1 esterí aratás előtt a mesterszállásiak A mesterszállási Üttörő Tsz-ben megkezdődött ara­tást komoly töprengés, sokak fejtörése előzte meg A ter­melőszövetkezet 2100 hold ka­lászosából mindössze kétszáz hold az egyenes derékkal ál­ló intenzív gabona; a többi nagyrésze dőlt, kuszáit. Liszt­nek. takarmánynak azonban abból is kell lennie; lehető­leg minél kisebb szemveszte. séggeL — Gabonaterületünk kerek negyven százalékát kell kézi­kaszával levágnunk, — emlí­tette Ficsor József tsz elnök. — A szövetkezet tagsága képtelen lenne megbirkózni ekkora feladattak Tehát SEGÍTSÉGÜL HÍVTUK A FALU NÉPÉT — Elsősorban természete­sen gazdáink szorgalmára számítottunk és számítunk. Ök munkaegység-jóváírás fe­jében végzik az aratást. A munkában résztvevő család­tagok a termés 15 százalékát kapják. Közöttük sok a víz­ügyi dolgozó, kik szabadság- idejük egy részét feláldozva vállalkoztak szövetkezetünk megsegítésére. Igen, tán már holnap reggel kaszát fog Soós György, ifjú Benke Miklós és a családtagok sorából — még mintegy szá­zan. A különös műgonddal elké­szített aratási terv négy nap­ján az egész falu rohammun­kára indul. A kívülállók eb­ben az időben előre megha­tározott mennyiségű gabonát kapnak fáradozásukért; a gazdák választhatnak a gabo­na és a munkaegység jóvá­írás között. Mivel az Úttörő Tsz-ben 19,5 munkaegységet számolnak el egy hold kószált gabona aratásért, keresztezé­séért— az jár jobban, aki az egységet választja. Beszéljünk csak még egy keveset arról a bizonyos négy napról... Annak KÜZ0S MUNKÄJÄ SZERVEZÉSÉBEN A HAZAFIAS NÉPFRONT értékes tevékenységet fejtett ki. Bizottságának helyi elnö­ke, Magyar Balázs — cipész létére elsők között jelentke­zett az aratásra. Nem várat­tak magukra a tanácsiak sem; kaszára Ígérkezett Bár­dos Sándor VB. titkár, Karai Sándor adóügyi megbízott, Mészáros Pál földművesszö­vetkezeti ügyvezető. Számos pedagógus is aratni megy, így Szabó Lajos és Kocsis Lajos tanító, sőt Nagy Lász­lóné G. Farkas Erzsébet ta­nítónő is. ., — A mesterszállá’slak lel­kesedése láttán bízunk az aratás sikerében. — szólt ma­gabiztosan az elnök. — Az ez évi szervezési és gazdálko­dási tapasztalatainkat jövő­re is fel akarjuk használni. Ezekből — ízelítőül — eny- nyit: a kiváló termést muta­tó intenzív búzák vetésterü­letét megkétszerezzük. r K ' «—* b. Z. —^ A kétharmad ember üdezöld rizsföldek koszorú-1 jában őszi árpa táblája szó­kul. Kicsiny darab, nagy­üzemi szemmel nézve alig te­nyérnyi; mindössze fél hold. Hajdan: vagyonkája egy zseU iércsaládnak. Ma: piciny ré­sze a mezőtúri Űj Reménység Tsz hatalmas közős birtoká­nak, A jardkorú Molnár hajós két társával vágja a rendet. Mögöttük három szemrevalá kislány szedi a markot. Tem­pósan, frissen dolgoznak; pe­dig — most fél három — már hajnal óta „gyűrik’. Délelőtt más táblán a gép számára vágtak utat. Estig le akarják tudni e „mdcratábla* gond­ját. (E földön hat évig rizs termetit két évig lucerna kínlódott; most elég szépen ígér az árpaj i;. A kis csapat munkaegység­jóváírás fejében aratja az árpát. Eddig úgy fest, hogy annak értéke inkább több, mint kevesebb lesz a terve­zettnél; érdemes fáradozni érte. — Magom csalt Jkéthar- mad ember* vagyok — tá­maszkodik kaszája nyelére Molnár gazda. — Pár eszten­deje baleset ért, harminchat százalékkal leszázalékoltak. Mégis úgy érzem: az én mun­kámra is szüksége van a szö­vetkezetnek. Elvégre nem ül­het mindenki az irodában... Talán ott dolgozhatna Mol­nár Lajos, ha vagyon akar­ná. így szemünkben — s gaz­datársaiéban is — nem két­harmad ember, de egésznél is több. Szorgalma, helytállása, munkaszeretete avatja azzá. r ' • 'vo* ' • •X«' TSXx Feltételeink jók a tarlóvetésre A MEGYEI pártbizottság . intézkedési terve megyénk­ben 1961-ben 20 000 hold tar­lóvetést irányoz elő. A tarló­vetés helyes alkalmazásához elegendő tudományos és gya­korlati ismerettel rendelke­zünk. Megyénkben a tarlóvetés lehetősége sok területen meg van. Biztonságos a termesz­tése, az öntözésre alkalmas táblákon termesztett kalászo­sok után. A mélyebb fekvésű, nedvességben gazdagabb föl­deken is érdemes a tarlóba vetni. Az idén kedvező kö­rülményt jelent, hogy május végén, június első felében nagymennyiségű csapadék hullott le, a megfelelő sűrű­ségű zárt növényállomány alatt a talaj nem száradt ki és elegendő nedvességet tar­talmaz ahhoz, hogy a másod­vetésű növények kelését, il­letve kezdeti fejlődését bizto­sítsa. A tarló vetés célját az üzem adottságainak megfelelően kell eldönteni. Ez lehet zöld­trágya, zöldtakarmány, vagy idénylegelő nyerése. A tudo­mány és a gyakorlat a tarló­vetésre alkalmas növények széles skáláját ismeri. Ezek közül nálunk elsősorban zöld- trágyanövényként a napra­forgó és a repce javasolható. Takarmánynövényként vet­hető a kukorica, a napraforgó tisztán, vagy borsóval, a kö­les, továbbá az egész késő őszig jó zöldtömeget biztosí­tó takarmánykáposzta, to­vábbá a cirokfélék. KÜLÖN FIGYELMET ér­demel az öntözött területek szervesanyagellátásának javí­tása másodvetésű zöldtrágya- növényekkel. Ugyanis öntöző üzemeink többsége nem ren­delkezik elegendő szervestrá­gyával a fokozottabb trágya­igény kielégítésére. Ezúton jelentősen emelhető az öntö­zés hatékonysága, ami az üzem jövedelmezősége szem­pontjából nem közömbös. E téren többéves üzemi méretű pozitív tapasztalataink van­nak, elsősorban a Nagykunsá­gi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kisújszállási telepén. A kettőstermesztés agro­technikája növényenként más és más, azt szakembereink jól ismerik. Azonban meg kell említenünk egy általános és igen fontos tényezőt: ez a gyorsaság. A tarlóvetés sike­réhez igen fontos: a gyors talajmunka, amely a nedves­ség megőrzését biztosítja, a gyors vetés, amely lehetővé teszi az amúgy is rövid te- nyészidő maximális kihasz­nálását. A tarlóvetéseknél fi­gyelembe kell venni a növé­nyi sorrendet, olyan helyen alkalmazzuk, ahol ez a követ­kező főtermény termelési biztonságát nem befolyásolja. A tarlóvetést mindenekelőtt állami gazdasági- és terme­lőszövetkezeti pártszerveze­teink sürgessék. A pártveze­tőség foglalkozzék ezzel a kérdéssel, kérje ki és érté­kelje a párttagok vélemé­nyét, akik többévtizedes ta­pasztalatuk, ismeretük alap­ján értékes tanácsokat adhat­nak. A gazdaság szakveze­tőivel is beszélje meg a párt­vezetőség ezt a kérdést, s a párttagság legyen elsősorban propagálója a helyes és cél­szerű tarlóvetésnek. Kísérje figyelemmel és biztosítsa, hogy a munkát megfelelő minőségben végezzék el. Szükség esetén szánjanak szembe a maradi nézetek­kel Magyarázzák meg, hogy ezévben a már említett má­jus-végi. június eleji nagy-] arányú esőzéséé az átlagos­nál jobb feltételeket terem­tettek a tarlóvetésre. Tudato­sítsák, hogy a takarmány-, vagy szervesanyag-ellátás ja­vulása a népgazdaságnak és a tsz-tagnak is hasznos. KÖZTUDOTT, hogy a tar­lóvetésből plusz-takarmányt, vagy zöldtrágyát biztosítha­tunk. Ezért javasoljuk az ál­lami gazdaságoknak és ter­melőszövetkezeteknek, hogy — a helyi adottságok minden szempontból való figyelem­bevételével — maximálisan használják ld a másodvetés­re alkalmas területet Sári Mihály a Szolnok megyei Pártbizott­ság munkatársa ■MH i" ,.^ ' J ■ H .i*?' s ■­If ‘C 'N . Termelőszövetkezetünkben az aratást június 16-án kezdtük meg. X 895 holdas őszi árpába Szabó Péter állt be elsőnek kaszájával, utána felesége szedte a markot Nyo­mukban elindult az első rendrearató, ami most már a többi sok-sok géppel együtt a saját tulajdonunk. A rendrearatót Szabó Sándor irányította. Ezzel megkezdődött szövetkezetünkben 5000 kh. kalászos aratása. A befejezése nem lesz könnyű, mivel igen sok a dőlt gabonánk — jelentette Nagy Sándor a tűrkevei Vörös Csillag Tsz-bőL • ?*£*'-.■ ■ ‘ A tsz tagok anyasági segélyéről Az anyasági segélyre a termelőszövetkezeti tagok ak­kor jogosultak, ha a szülés bekövetkeztekor a termelő- szövetkezetnek tagjai és az alábbiakban ismertetett fel­tételekkel rendelkeznek. Saját személyükre jogosul­tak anyasági segélyre azok a nők, akik termelőszövetkeze­ti tagok, ha szülésüket meg­előző naptári évben, vagy szülés napját magában fog­laló évben 120, ha pedig A népfront bizottságok is munkálkodnak asertéshizlalási szerződések kötéséért Korábban már hírt ad­tunk arról, hogy a jászbol- doghází és a jánoshidai népfrontbizottság felhívás­sal serkentette a termelő­szövetkezeti tagokat, állat­tartókat, hogy háztáji gaz­daságukban is szerződje­nek legalább egy hízóra. Most a jászárokszállási népfront bizottság juttatta el hozzánk felhívását, amely többek között ezeket tar­talmazza: „Tapasztalataink szerint a sertéshizlalási szerződések megkötése mindenütt jól ha­lad, ahol nem sajnálják a felvilágosító szót és türelme­sen foglalkoznak az embe­rekkel. Ezt világosan mutat­ják eredményeink is. Csupán a Táncsics Tsz tagjai 200 hí­zóra szerződtek. A másik négy jászárokszállási tsz-ből összesen 210-re. Tervünk sze­rint a háztájiból 500 hízóra akarunk szerződést kötni, s ennek teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért munkálko­dunk. Segít ebben a községi tanács is, valamint Dobos Jó­zsef állatfelvásárlő. Papp Alajos, a terményforgalmi raktárosa pedig arról gon­doskodik, hogy a szerződést kötő gazdák jóminőségű ku­koricát kapjanak. Mint jó módszert említhet­jük meg azt is, hogy a Bé­ke és Üj barázda Tsz-ben öt­ven négyszögöl lucernát kap egyévi használatra az a tag, aki hízóra szerződik. A hizla­láshoz szükséges takarmány, valamint a meghizlalt sertés szállításához mind az öt árokszállási tsz ingyen ad szállítóeszközt. Száz szónak is csak az tehát a vége, hogy jól jár, aki sertéshizlalásra szer­ződik.” ■llllllllllliilllllllllllltlIllllllilllllHIIIIIIIIIIUI Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak június 25-én Kisújszálláson, június 26-án Zagyvarékason. Á vásárokra vészmentes helyről szabályos járlatlevél- lel mindenféle állat felhajt­ható. kisgyermekes anyák, 80 mun­kaegységet teljesítettek. (Kis­gyermekes anyának számít, akinek iskolaköteles koron aluli gyermeke van), Az anyasági segély összege első gyermek után 500 fo­rint. második és minden további gyermek után 400 forint - - (Ml Mint családtagnak jár az anyasági segély abban az esetben, ha a szülőnő nem tagja ugyan a termelőszövet, kezeinek, de mint besegítő családtag dolgozik és ilyen minőségben, vagy a szülést megelőző naptári évben, vagy a szülés napját magában foglaló évben legalább 80 munkaegységet, férje pedig legalább 160 munkaegységet teljesített A családtagi anyasági se­gély összege első gyermek ntán 400 forint második és minden további gyer­mek ntán 300 forint A születendő gyermek és az anya egészségének foko­zott védelme érdekében az anyasági segély összege 20 százalékkal csökken akkor, ha az anya a kötelező három­szori vizsgálaton nem jelent meg. Előfordulhat, hogy az anya a kötelező számú munkaegy­ségnél kevesebbet tudott ugyan teljesíteni és mégis jo­gosult anyasági segélyre. Ez akkor lehetséges, ha az anyá­nak legalább három 10 éven aluli gyermeke van, a lakó­helyén vagy nincs napközi otthon, vagy az nagyon távol, van. vagy férőhely, stb. hiá­nyában a gyermeket nem vették fel. A gondoskodás kiterjed az újonnan belépőkre is. (új belépőnek az számít, aki egy évnél rövidebb ideje tagja a termelőszövetkezetnek). Ha az új belépő a szülés napjáig az előzőekben már ismerte­tett munkaegységet valami oknál fogva nem tudta meg­szerezni. de a szülés napját követő egy éven belül meg­szerzi. akkor lesz jogosult az anyasági segélyre. Az anyasági segély folyósí­tásához a területileg illeté­kes SZTK alközponthoz — kirendeltséghez — a kővet­kező iratokat kell benyúj­tani: Munkaegység Igazolást, melyet az elnöknek és a fő­könyvelőnek kell aláírni és a termelőszövetkezet bélyegző­jével ellátni; az újszülött bélyegmentes anyakönyvi ki­vonatát; a szülőnő terhesgon- dozó könyvét; ha az anya a szükséges munkaegységet há­rom 10 éven aluli gyerme­kének gondozása miatt (nap­közi hiány, stb.) teljesíteni nem tudta, községi és terme­lőszövetkezeti igazolás, mely­nek tartalmazni kell a 10 éven aluli gyermekek szá­mát, továbbá a napközi otthon hiányát. Ha az anya, vagy férje bentlakásos tanfolya­mon való részvétel miatt a kötelező számú mukaegysé- get teljesíteni nem tudta, a tanfolyam vezetőjének igazo­lása a tanfolyamon való rész­vételről. * *- -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom