Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-17 / 114. szám

SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP s 1961. május 17. AMERIKAI SZEMTANÚ AZ „Új INDIÁRÓL €€ Barangolás egy épülő házban hány konzulátu­si tisztviselő, üzletember, lap- tuüósító. Ma amerikaiakkal találkozhatunk mindenfelé, sok köztük a diplomata, tech­nikai tanácsadó, tudós és be­ruházó.” Az amerikai tőke, s az amerikai állampolgárok „ál­dásos” beözönlésének tagla­lása után a cikk egy hirtelen fordulattal ennek kézzelfog­ható eredményét, a gazdasági élet tényszámait kezdi felso­rakoztatni. A fejlődés, gazda­godás legfőbb jelét a jármű­vek szaporodásában látja a cikkíró, de akaratlanul azt is elárulja, kinek tulajdonában vannak az autók, traktorok, s hányán maradtak földönfu­tók az új Indiában. H... Hármas sorokban su­hannak az autók a városok utcáin. A falvakban legalább egy-egy kerékpár található, egyes helyeken több is. Igaz ugyan, hogy mérföldeket utazhatsz anélkül, hogy egyetlen autóbusz, teherautó vagy személykocsi jönne szembe veled az országúton. Százmérföldeket utazhatsz, míg egyetlen traktort látsz. A főutaktól távol falvak so­kasága húzódik, meg, melyek ; éppoly állapotban vannak ma is, amilyenben Krisztus előtt évszázadokkal lehettek. India falvainak csupán kis töredéke villamosított, kevés helyen működik orvos, agro- nómus, kórház. Változás azonban e falvakban is ta­pasztalható: a kaszton kívüli „érinthetetlenek" egy dél­indiai faluban szabadtéri is­kolát létesítettek gyermekeik számára, a szomszéd község­ben fiatal parasztok létre­hozták az Ifjú Farmerek Klubját. Ez utóbbi helység­ben a lakosság 30 százaléka írástudó. A változások sokkal szem­betűnőbbek, ahogy a társa­dalmi létrán feljebb megyünk. 1947-ben nem igen találkoz­hatott az ember autóbusz­túrára induló indiaiakkal, akik meg akarják ismerni ha­zájuk messzi tájait. Jelenlegi utamon mintegy 20—30 vidé­ki középosztálybeli utas ke­rült elém. Bengáliából jöttek 1. hires Mysore-i palota meg- ' hintésére. Az új India létrejötte azon­ban a 438 milliós nemzet sorsát uraló néhány millió életébe hozta a legdrámaibb fordulót. Ezek az emberek légkondicionáló berendezése­ket vesznek újonnan vásárolt vagy épített villáikba, s mel­léjük drága rádiókészüléke­ket. Az alkoholtilalom elle­nére nagyrészük koktél-par­tin tölti idejét. Tőzsde tippe- ken gondolkodnak, gyerme­keiket Angliába vagy Ame­rikába küldik egyetemre, s háborognak azon, hogy Indiá­ban még nincsen televízió. A statisztikusok a terme­lés, a nemzeti jövedelem ala­kulásán mérik a fejlődést. Az évi nemzeti jövedelem ma sem emelkedik a szerény 30 milliárd dollár fölé. India eddigi két ötéves terve során 20 milliárd' dollárt ruházott be, s a harmadik ötéves terv beruházásai újabb 20 milliárd dollárt tesznek ki. A hát év­vel ezelőtti évi 150 000 kerék­párral szemben ma több mint egy milliót termelnek, az ipari termelés teljes volume­ne mintegy 14 százalékkal magasabb a tavalyinál. Az idei év a gabonatermés­ben is rekordot hozott. Az új­ságokban 34 új áruféleséget hirdetnek: „Made in India”. India gazdaságilag önellátó­vá válik, jelenleg maga ter­meli acél-, cement- és gyógy­szerszükségletének jelentős részét.” A bajok is nőnek — ezt az al­címet viseli a cikk következő része, mely közli, hogy az ipa­rosodás, tehát a munkaalkal­mak számának növekedése ellenére egyre több Indiában a teljes és részleges munka- nélküli. Az egy főre jutó évi jövedelem 61 dollár. (Ugyan­ez Amerikában 1473 dollár, Angliában 775 dollár. — A szerk.) Hetvenöt millió indiai földtelen agrárp -oletár évi jövedelme alig éri el a 21 dollárt. Mindezek ellenére az árak egyes termékeknél | 20—50 százalékkal emelked­nek. Az áremelkedés egyik oka a sok közül, hogy Indiá­ban a munkaerő olcsó és' bő­ségesen áll rendelkezésre, de ; képzetlen, kevéssé hatékony, I s ez a termelékenység aia- j csony színvonalát eredmé­nyezi. Mégis a gazdagok egyre | gazdagodnak. Az indiai mil- | Hornosok között már milliár­dosok is akadnak, olyanok, | akik vagyonukat megdupláz- ! ták és többszáz részvénytár­saságot tartanak kezükben.” A gazdasági helyzet elem­zése után a cikk rátér az In­diában még ma is fennma­radt miszticizmus, tévhitek, nemzetiségi, nyelvi, vallási és kaszt-problémák ismerteté­sére. A sokféle ellentét által megosztott ország helyzetét a következő önleleplező meg­jegyzésekkel próbálja közel­hozni az amerikai olvasóhoz. „Képzeljék el, hogy Észak, Dél, Közép-Nyugat, Észak- Nyugat, Kalifornia és Texas mind más-más nyelven be­szél. Tegyük hozzá, hogy ka­tolikusok és protestánsok kö­zött időnként vallási villon­gások törnek ki. S mindeh­hez: képzeljék el az „érint­hetetlenek" kasztját, melyek­hez képest az amerikai nége­rek által élvezett jogok földi paradicsomot jelentenek.” Az ország politikai életére, az ifjúság szellemére vonat­kozólag két „aggasztó” dolgot említ a cikk írója. Az első az ifjúság körében uralkodó cinizmus, a második a kom­munista eszme térhódítása, az értelmiség, s a fiatalok legjobbjainak körében. „A kommunisták jelentős befolyással rendelkeznek In­dia legfontosabb szakszerve­zeteiben. Kalkuttában egy- egy tömeggyűlésre akár 50 ezer főt is tudnak mozgósíta­ni. Kerala tartományban erejük egyre fokozódik. Leg­főbb tartalékuk India állás­talan értelmisége és a mun­kások közül a fehérgalléro­sok. Egy kormánytisztviselő őszintén megjegyezte: Legte­hetségesebb fiataljaink fel­tartóztathatatlanul áramla­nak a Kommunista Pártba.” VÉG KÖVETKEZTETÉS Az amerikai újságíró cik­kének utolsó bekezdésében javasolja, hogy Amerika ves­se latba teljes gazdasági erejét; segélyprogramok for­májában segítse Indiát gaz­dasági elmaradottságának felszámolásában, s próbálja így megtartani befolyása alatt ezt a mérhetetlenül gazdag területet. Mi azonban megállapíthat­juk: az eddigi amerikai se­gélyekhez hasonlóan az ez­után következők'sem fognak alapvető változást hozni In­dia gazdasági struktúrájában. Szerencsére akadnak már —, s mint ez amerikai újságíró is elismeri — sokan, s a leg­tehetségesebbek, akik a he­lyes irányban keresik India jövőjének útját. Z. J. Az erkélyre az ajtó üveg­táblájának helyén lépünk ki. Alattunk a szolnoki Kossuth tér a maga lüktető, forgalmas életével. Szemben, a tér má­sik oldalán az úgynevezett Sólyom utcai fronton a tetőt szerelik. Kocsis Imre bácsi, a művezető elkapja pillantá­som. — Nálunk is kész a tető, ’ csajc a mienk lapos, azért gondolják egyesek, hogy le­maradtunk. Június végére kellett volna elkészíteni, de a vártnál gyorsabban haladt a munka. Mi sem. hittük, hogy így lesz. Decemberben még az alapokat raktuk. Olyan ! volt a pincék helye — nem tudom, látta-e —, mint a ha­lastó. Most meg már itt tar- i tunk. Nézem a betonpillérék kö­zé téglafalat húzó kőművesek ügyes kezét — Minden héten elkészít­jük egy-egy emelet oldalfa­lait, pedig kevés a kőműve­sünk. Az utcáról a járókelők kí­váncsian szemlélik az épüle­tet. Érthető, Szolnok legna­gyobb, s legimpozánsabb la­kóháza lesz ez, díszére válik majd az egész városnak. Meg is jegyzem: — Szép munka a magáé, Imre bácsi. — Az — hagyja helyben — csak nehéz, ötvennyolc éves vagyok, s a lábam már nehezen bírja napjában több­ször felugrani a negyedik emeletre. De nem tudok az irodában maradni. Kevesen vagyunk itt irányító poszton, a munka meg sok. Nézem napégette, szél cser­zette markáns arcát, fiatalos tűzzel lobogó szemeit — Ezt a részt csiszolt mű­kővel vonjuk majd be — vál­toztat témát. — Csodaszép lesz. Tudja, azt tartották ré­gen, a szegény ember nem sokra képes. Pedig „gógyis” az is — csak tanulhasson. Mi is tizenketten voltunk test­vérek, heten jártunk egy ci­pőben. Később tanultam, mű­vezető iskolát végeztem. Va­lamikor azt mondták a kar­cagi kulájcok — odavaló va­gyok különben —, hogy ha ők nem lesznek, nem lesz fejlő­dés. Ránéz az épületkolosszusra, elneveti magát, s nyugodt, magabiztos derűvel invitál tovább, az épület belsejébe. Mutatja a közfalak helyét, a lakások beosztását, a liftak­nát. A lépcsőkön munkások sietnek lefelé. — Nincs munka? — érdek­lődik a művezető. — Van, csak a fizetésért megyünk. — A fizetés is másként van, mint korábban — ma­gyarázza Imre bácsi. — Az­előtt háromszor zártunk, most pedig egyszer. Úgynevezett egyösszegű utalványozást ve­zettek be. Minden hónapban előre megszabják, hogy mit kell elvégezni, s hány főnek, így jobban tudjuk, hogyan Ifjúsági énekkarok találkozója volt Jászberényben A felszabadulási kulturális seregszemle keretében az if­júsági énekkarok megyei ta­lálkozója zajlott le május 14- én Jászberényben. A négy jászberényi énekkar és a zeneiskola zenekarának szereplése ékes bizonyítékát adták a város egyre fejlődő zenekultúrájának. A vendég- kórusok is igen szép teljesít­ményt nyújtottak. A hallga­tóságnak örömet szerzett a két új kórus —, a jásztelki és az Üjszász-Nagykert iskola — produkciójával. A bemutatót szakmai meg­beszélés követte, melynek so­rán Pálfi Mária, a megyei népművelési csoport nevében emléklapokat és plaketteket osztott ki a kórusvezetőknek. Hartman Ágnes tudósító alakul a kereset. Eddig komp­lex brigád volt — de most már néhány szakma tovább vonul más építkezésre. — Itt már nincs szükség rájuk? — Még lesz, hiszen a daru helyén is épül majd egy szárny. Ott — előreláthatóan — július-augusztusban kezd­jük a földkitermelést. Nem lesz könnyű az sem, hiszen kb. 2000 jcöbméter földet kell megmozgatni. — Mikor adják át a kul­csokat? — 1962 nyarán. Rá egy év­re én is nyugdíjba megyek. — Baleset volt-e? — Nem, pedig éjjel is dol­goztunk, de nagyon vigyáz­tunk, senkinek se legyen baja. Arra gondolok: neki se le­gyen semmi — nyugdíjbame- netele után se. Éljen gondta­lanul, s örüljön annak, hogy a glédába állított betonpillé­rek, frissen rakott téglaso­rok megőrzik emlékét. S min­den bizonnyal az emberekig. S. B. Özv. Fazekas Mihályné Öcsöd. Kérését a kunszent­mártoni járási tanács határo­zatiig elutasította. A hatá­rozat egy példányát önnek is megküldték, melynek értel­mében további fellebbezésnek helye nincs. Sass József Ű,(szász. Érdek­lődésére közöljük, hogy mi­vel földje jászboldogháza község határában van, a kár­talanítást is onnan kell kér­nie. A két község között lét­rejött megállapodás szerint Űjszász már eddig 100 kát. hold földet adott át Jászbol- dogházának a földrendezés során kimaradtak kártalaní­tása céljából Ez év végéig még 50 holdat adnak át ilyen célra. Dávid Sándorné Szolnok. Panaszával kapcsolatban tá­jékoztatást kaptunk a Szol­nok megyei Állami Gazdasá­gok Igazgatóságától. Tekin­tettel arra, hogy férjét fegyel­mi határozattál bocsátották el a gazdaságtól, a fennálló rendelkezések értelmében nem folyósítható részére munkabér az elbocsájtást kö­vető időre, így a tartásdíjat sem tudják vonni tőle. A munkaviszony megszűnése előtti időben történt tartás- díjat önnek átutalták. Szabó Jánosné Kunszent- márton. A Tisza Cipőgyár dolgozóinak természetbeni juttatása, melyet január 1-től március 31-ig szolgáltattak ki, az 1961-es évre szól. ön­nek ez már nem jár, mivel a múlt év decemberében szá­molt el a gyárral. Nyereség- részesedést viszont azért nem kapott, mert a gyár üzemi tanácsa és vezetősége úgy ha­tározott, hogy azoknak a dol­gozóknak, akik bármilyen okból elszámoltak, részesedés nem fizethető. Kivételt ké­peznek azok a dolgozók, akik népgazdasági érdekből áthe­lyezéssel kerültek el a válla­lattól, vagy katonai szolgá­latra vonultak be. Kómár Sándor Szolnok. Lakáspanasza ismeretes a városi tanács előtt, jelenleg azonban nem tudnak segíte­ni problémáján. Kérelmével egy későbbi időpontban for­duljon ismét a tanácshoz, s amennyiben lehetőség nyílik, lakáshelyzetén változtatnak. Terefiyi Péterné Jászbe­rény. A jászberényi városi tanács 1/1960. sz. alatt tanács­rendeletet alkotott a „köz­területek tisztántartásáról és a háziszemét gyűjtéséről”, melynek alapján a Galamb utca is a kijelölt területek­hez tartozik. E területekről a háziszemetet a Község­gazdálkodási Vállalat szállít­ja el s a rendeletben meg­határozott szemét-szállítási díjat beszedi, önnek tehát fizetni kell a kivetett össze­get. Csábi Sándor Jászboldog­ARANY JÁNOS DRÁMAFORDITÁSAI AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN Arany János életművének jelentős értékét teszik ki drá­mafordításai. Az Akadémiai Kiadó szép kulturális hiva­tást teljesít, amikor az idei ünnepi könyvhétre három kö­tetben közreadja Arany Já­nos összes drámafordításait. A magyar nyelv nagy klasz- szikusa mellett Lőrincze La­jos nyelvművelő kötetével je­lentkezik az Akadémiai Ki­adó az ünnepi könyvpiacon. ' Az Édes anyanyelvűnk című kötet 200 válogatott rádió­előadást tartalmaz. (MTI) TIZENKÉT VIDÁM EMBER CÍMMEL KISFILM KÉSZÜL Soha nem szerepelt még együtt — egy filmben, vagy egy színdarabban — az e „12 vidám ember” —, aki most a Budapest . Filmstúdióban készülő rövid totó-filmben játssza a címszerepet. Június­ban már a mozilátogatók is derülhetnek Latabár Kálmán és Latabár Árpád, Rátonyi Róbert, Salamon Béla, Alfonz zó. Kabos László, Tompa Sándor, Misoga László, Hlat- ki László, Bellák Miklós, Ki- bédi Ervin és Csonka Endre vidám kisfilmjén a „12 vidám emberen”. (MTI) háza. A házhely kiosztásnál elsősorban azoknak a tsz-be belépett tagoknak kérelmét vették figyelembe, akik a munkát fel is vették, ön be­lépett ugyan a tsz-be, de a munkát még a mai napig sem vette fel. Egyébként a házhelyek kiosztása csak az OTP-n keresztül, térítés elle­nében történhet, ingyenesen a tsz nem adhat senkinek sem ingatlant. A kiosztásnak műszaki akadálya is van s a kártalanítási forma sincs rög­zítve. Kérelme egyelőre nem teljesíthető.' Pál Antalné Szolnok. Be­tegsége miatt csak könnyebb munkát tud végezni, amit je­lenleg a városi tanács nem tud Önnek biztosítani. Kéré­sét továbbra is nyilvántart­ják, s amint lehetőség nyílik, elhelyezéséről gondoskod­nak. Bohács József Tomajmo- nostora. Levelében. közölt személy elleni felvetése nem helytálló, bírálata nem segítő, inkább romboló hatású. Ilyen ügyekkel lapunk nem foglal­kozik. Kurucz János Jászlad ány. Érdeklődő soraira közöljük, hogy a szolnoki Iparitanuló Intézetbe épületasztalos, épü­letlakatos, épületbádogos, vil­lanyszerelő, vízvezetékszere­lő és központi fűtésszerelő szakmákba lesz felvétel. A felsorolt szakmákban a fiata­lok a Megyei Építőipari Vál­lalatnál nyernek elhelyezést. Diákotthoni ellátást az inté­zet nem tud biztosítani, ezért csak helybeli, vagy a közvet­len környékről bejárni tudó fiatalok jelentkezését fogad­ják el, sikeres felvételi vizsga letétele után. Minden más szakmára a jelentkezések el­sősorban az üzemeknél, vál­lalatoknál, tehát a beiskolázó munkahelyeken történnek. Szífbó Istvánná Tiszakürt. A kunszentmártoni járásbíró­ság úgy tájékoztatta szerkesz­tőségünket, hogy önt beidézte panaszának megbeszélése és további intézése végett. Az ügy további menete a bíró­ság hatáskörébe tartozik. NEM KELL MÁSODIK MŰSZAKOT TARTANI A NŐKNEK, mert csak egy telefon­megrendelés és máris félkész vacsorái vihet haza a Törökszentmiklós és Vidéke Körzeti Földmű­vesszövetkezet Éttermé­ből. Még ma tegyen egy próbamegrendelést! — Telefon: 48. Indiai kommunisták nagygyűlésen. (A U. S. News and World Report felvétele) „1947, a brit gyarmati .uralom vége óta India a fejlődés hosszú útját járta meg — kezdi cikkét 'George Jones, a „U. S. News and World Report” című amerikai polgári hetilap tudósítója. — Áruval megra­kott kirakatok, ipari létesítmé­nyek, légkondi­cionáló berende­zéssel felszerelt modern iroda­épületek jelzik ezt a fejlődést lépten-nyomon. Az országba érkező amerikai örömmel tapasz­talhatja, hogy van foganatja az Indiába ömlő hatalmas össze­geknek, melyek eddig mintegy egymilliárd' dol­lárra rúgnak, s melyeket John F. Kennedy el­nök bejelentése szerint még sok kai több követ majd. A függetlenség kivívása előtt kevés amerikai •állampolgár élt Indiában: né­Éhes és munkanélküli járdalakók nyü zsögnek a nagyvárosok utcáin, kiknél csak az utcaszegély jut éjszakai nyug helyül. (A U. S. News and World Repor felvételei KgRPEK-mEtiwK ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom