Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-04 / 103. szám
I&úl. május 4, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tempósan halad a kukoricavetés a törökszentmiklósi, kunhegyesi és jászapáti járásban Megyénk természeti adottságaiból következik, hogy csak az a kukorica ad jó termést, melynek magja május első negyedében a földbe került. A kukoricavetési munkák állásáról három járási tanácstól érdeklődtünk. Kilencezer holdon befejeztük a kukorica vetését, — jelentették a törökszentmiklósi járásból. — Tervünk szerint már csak ezerkiiencszáz hold van hátra; ezen a területen két-három nap alatt végére járunk a munkának. A két- pói Zöld Mező Tsz-ben, a fegyvemeki Aranykalászban, a kengyeli Petőfiben — mint mondják, — már el is felejtették a kukaricavetést. A vetés gyors tempójához jelentősen hozzájárult az a kukoricatermesztési ankét, melyet múlt hét derekán tartottak a törökszentmiklósi járási tsz-ek vezetői, szakemberei részére. Az ankéton Kiss Kálmán, a tiszaigari Petőfi Tsz elnöke fejtette ki; Miért kincset érő a korai kukorica vetés. A kunhegyesi járás termelőszövetkezetei tegnap reggelig kilencvenöt százalékban elvégezték a fővetésű kukorica vetését. Ma már jobbadán csak a silóba szánt kukorica magját vetik. A kunhegyest Lenin, az abádszaló- kl Aranykalász, a tiszaroffi Kossuth Tsz gazdái példamutató igyekezettel jártak élen a vetésben. Kevésbé serényeknek bizonyultak a vetők a kunmadaras! Hunyadi és Táncsics Tsz-ben.., A járási szakemberek véleménye szerint a helyenként tapasztalható kisebb lemaradás ellenére sincs veszélyben a kukorica. Vetését előre láthatólag vasárnapra befejezik. A jászapáti járás tsz-ei szombatra befejezik a kukorlcavehjst. Tizenhétezer holdas tervüket eddig kereken tizenhatezer hold erejéig teljesítették. A vetés csak a lapos — így korábban sáros — földterületeken maradt el kissé. Járásszerte jól előkészített talajba került a mag. Kevésbé helyeselhető, hogy a tsz-ek csak mintegy 20 százaléknak megfelelő területen alkalmaztak korszerű — négyzetes és ikersoros — vetési formát. „A hét végéig fejezzük be a kokoricavetést!” Szövetkezeti gazdaságaink javarésze szépeit halad az idejében megkezdett kukoricavetéssel — amint ez a múlt hét végén összeállított jelentésből kitűnik. A mezőtúri tsz-ek akkorra teljesen befejezték ezt a fontos munkát; a jászapáti járás tsz-ei 86, Jászberény város tsz-ei pedig 80,2 százaléknál tartottak. Kevésbé serénynek bizonyultak Szolnok termelőszövetkezetei, melyek akkor még 58 százaléknál topogtak. Sereghajtóként a kunszentmártoni járás tsz-eit kell említenünk — 45,5 százalékos eredményükkel. — Rosszul teszi, aki ráérősen veti a kukoricát —, mondotta Zsidó Péter, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának növénytermelési felügyelője. — A későn vetett kukorica nem hasznol eleget a csapadékból, rosszul köt, kevesebb termést ad; esetleg be sem érik... *— Miért késlekedik mégis néhány tsz a kukoricavetéssel? — A „Ráérünk!” kiáltások a kisüzemi szemléletből fakadnak. A két-három holdas gazdának nem kellett aggódnia, hogy lemarad a május másodikán kezdett kukoricavetéssel. Annál inkább kell igyekezni a traktorosnak, aki párszáz holdon akarja földbe tenni a magot. Többéves tapasztalat bizonyítja, hogy megyénkben éppen azok a kukoricatáblák fizettek a legszebben, mélyek magját május első negyedéig elvetették. — Az eddigi eredmények tanúsítják, hogy a tsz-ek nem küzdenek gép- vagy munkaerő hiánnyal —, folytatta a növénytermelési felügyelő. — Mint említettem, a lemaradás nem objektív nehézségekből ered... Mindenütt rendelkezésre áll a vetőmag, a munkaerő, a gép; kedvezően melegre fordult az időjárás. Bármely pillanatban megindulhat a májusi esőzés, ami áldás lesz a földbe került kukoricának — ám akadályozója lehet a megkésett vetésnek. — Mi tehát a teendő? — Vetni, vetni, vetni! Azok a szövetkezeti parasztok, vezetők járnak el helyesen, kik minden erejüket latba vetik most azért, hogy tsz-ükben e hét végéig befejeződjék a kukoricavetés. Pusztamonostoron tréfásan úgy mondják: Egy falu, egy nóta. Ezzel fejezik ki, hogy a község határát egy közös gazdaság uralja, a több mint 2000 holdas Búzakalász Tsz. Két és félszáz tagja van a tsz-nek, de a munkaképes szövetkezeti gazdák szárna nem haladja meg a kétszázat. Mégis néhány nappal ezelőtt már az okozott gon- > dot: milyen munkát adjanak a tagoknak. Termésbecslés Megállapítják az ország gyümölcsfaállományának termőképességét A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi gyümölcsfaösszeírásának adatai szerint az országban jelenleg 88 millió gyümölcsfa van. A Központi Statisztikai Hivatalban azonban most olyan felmérésekkel és számításokkal is foglalkoznak, amelyek közvetlen segítséget nyújtanak a gyümölcstermés hazai és export-értékesítésével foglalkozó szerveknek. Ügynevezett képviseleti módszerrel megkezdték a hazai gyümölcsfa-állomány termőképességének vizsgálatát A hét legjelentősebb gyümölcsnem — alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, kajszi- és őszibarack — 4,5 millió fáját vizsgálják: a kutatóintézetekben kidolgozott módszer alapján külső jelekből megállapítják az életkorukat és feljegyzik fajtájukat Mivel a 4,5 millió fa összetétele lényegében megfelel a teljes gyümölcsfaállomány összetételének, az adatokból következtetni lehet a jelenlegi állomány még hátralévő élettartamára és termőképességére. Hasonló képviseleti módszerrel kezdik meg az előzetes termésbecslést Ehhez egyedileg figyelnek meg mintegy 250 ezer fát. Mindegyikről külön ívet töltenek ki. A megfigyelést néhány héttel a gyümölcs megérése előtt végzik, amikor már jól látható , a termés és természeti csapás is kevéssé fenyeget. Kiváló szakemberek, kutatók közreműködésével dolgozták ki a szinte matematikai pontosságú, egzakt becslés módszerét: minden fáról feljegyeznek néhány, szemmel megállapítható adatot, ezekből elektronikus számológépek kilogrammokban számítják ki az egyes fákról várható termést. (MTI) Állami gazdaságok és tsz-ek patronálási szerződése Megyénk állami gazdaságai az elmúlt évek tapasztalatai alapján az eddigi egyéves helyett — hároméves patronálási szerződést kötnek a tsz- ekkel. A szerződés kikötéseit a távlati tervekre alapozzák, így áttekinthetővé válik az állami gazdaságok és tsz-ek kapcsolatának fejlődése. Az első hároméves szerződést a Csorbái Állami Gazdaság és a kisújszállási Kinizsi Termelőszövetkezet kötötte. A gazdaság szakemberei elsősorban a baromfitenyésztés, aztán a növénytermesztés és gépesítés terén adnak segítséget a szövetkezeteknek. Sándor Kálmán igazgató és Nagy György főagronómus hetenként felkeresi a tsz-t, s annak vezetőivel határszemlén vesz részt, közösen határozzák meg a tavaszi munkák menetét. A gazdaság gépi segítséget és vetőmagot is ad a szövetkezeti gazdáknak. A csorbaiak és a kisújszállásiak példája nyomán a pe- lotási, tiszasülyi állami gazdaságok is hároméves szerződést kötnek a velük határos tsz-ekkeL Magas tejhozamű, kosztromai fajták keresztezésével alakítja ki szarvasmarha törzsállományát a jászapáti * Alkotmány Tsz A jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezet országoshírű törzskönyvezett szarvasmarha tenyészetében magas tejhozamú, kosztromai fajtákkal keresztezik a magyar-tarka és szürke-magyar teheneket A kiváló tulajdonságokkal rendelkező utódok ugyanis hazai tapasztalatok szerint naponta 45—50 liter tejet is adnak. Az általuk termelt tej zsírtartalma eléri a négy egész három tized százalékot A keresztezett üszők ellése most, a tavasszal kezdődött meg. Ebben az esztendőben negyvenhárom utódot nyernek és ezeket újból keresztezik majd a kosztromai fajtákkal. Az így kialakult állomány képezi a szarvasmarha törzstenyészetük alapanyagát. Borjaikat már az új eljárások szerint mesterséges úton. ridegen nevelik. A közös gazdaság tervei szerint kosztromai fajtákból alakítják ki a háztáji gazdaságok tenyészetét is. A jó törzsállománnyal 3—4 éven' belül megháromszorozzák a jelenlegi tej-, vaj-termelést és több húst adnak a népgazdaságnak. Pusztamonostori helyzetkép *— Idefigyelj. Nyakadba veszed a lábad, hazaszaladsz, megvacsorázol, én meg őrködöm addig helyetted. — Jó. De lehet ilyet csinálni? — Miért ne lehetne? — A bácsi nem katona. Megsfmogattam a fejét] — Igazad van. így nem lesz jó. Én bizony nem menthetlek fel az őrszolgálat alóL Ezt csak katona, méghozzá parancsnok teheti ... Eszembe ötlött valami. Arra gondoltam, hogy ha csupán katona oldhatja fel a becsületszót és válthatja le az őrt a szolgálatból, akkor... Akkor keresni kell egy katonát. Csak annyit mondtam a gyereknek: „Várj egy kicsit” és egy percig sem késlekedve, a kijárat felé iramodtam ... Még nyitva volt a kapu; az őr messze, a park túlsó végében járt, hallottam a csengettyűjét. Álltam a kapuban és vártam, nem jön-e arra egy katona: egy hadnagy, vagy akárcsak egy közvitéz. De mintha csak bosszantani akartak volna, egyetlen katona sem tűnt fel a láthatáron. Az utca túloldalán fekete köpenyeket pillantottam meg. Megörültem, s abban a hitben, hogy haditengerészek, átszaladtam a túloldalra. De bizony nem tengerészek voltak, hanem ipari tanulók. Egy hórihorgas vasutas is elsétált arra, gyönyörű köpenyén halványlila paroli ékeskedett Ám ezzel a vonzó külsejű vasutassal sem kezdhettem semmit Már éppen viszatértem volna fancsali képpel a kertbe, amikor a sarkon, a villamosmegállónál terepszínű tiszti tányérsapkát pillantottam meg, kék lovassági sapkaszegéllyeL Majd kiugrottam a bőrömből: talán életemben nem voltam ilyen boldog. Hanyatt-homlok rohantam a megállóhoz. Futás közben látom, hogy a járdaszigetnél megáll a villamos, és az én tisztem — fiatal lovassági őrnagy — furakszik ám a többi felszállóval együtt a kocsira. Kifulladva odarohantam hozzá, megragadtam a kezét és a fülébe kiabáltam; — őrnagy elvtársi Egy pillanatra! Várjon még, őrnagy elvtársi A tiszt csodálkozva rám bámult; — Mi baj van? — Máris elmondom — válaszoltam, — fi parkban, a fehér házikó mellett, őrködik egy kisfiú... Nem mozdulhat onnan, mert becsületszavát adta... Nagyon kicsi... Sír. A tiszt értetlenül pislogott, szemében Ijedtség tükröződött Nyilván 6 Is azt hitte, hogy beteg vagyok és egykét kerékkel több forog a fejemben. — És rám mért van szükség mindehhez? ~ kérdezte. A villamos közben elment és az őrnagy vészjóslóan mérpeetr>+* De mikor kissé részletesebben előadtam a tényállást fontolóra vette a dolgot és egyszer csak azt mondta: — Gyerünk, gyerünk. Hát hogyne mennék! Miért nem mondta mindjárt? Mikor a kapuhoz értünk, a parkőr éppen a lakatot tette rá. Megkértem, várjon néhány percig, mivel a kisfiam a kertben maradt Aztán az őrnaggyal a liget belseje felé siettünk. Nehezen találtuk meg a fehér házikót a sötétben. A gyerek még ugyanazon a helyen topogott és megint csak sírt, de most sokkal halkabban. Lehajoltam hozzá. Felkiáltott örömében. — Látod, meghoztam a parancsnokot — mondtam. A tisztre pillantva, a gyerek kihúzta magát és így szólt: — Őrmester vagyok. — őrmester elvtárs, parancsolom, hogy hagyja el őrhelyét A fiú hallgatott aztán húzott egyet az orrán. —> A katona bácsinak mi a rangja? — kérdezte. — őrnagy vagyok. Erre szürke sapkája széles ellenzőjéhez emelte kezét a fiú: — Értettem, őrnagy elvtárs. Az a parancs, hogy hagyjam el az őrhelyet. Olyan hangosan és olyan kedvesen mondta, hogy mindkettőnkből kitört a nevetés. És vidáman, megköny- nyebbülten kacagott a kisfiú is. Alig értünk ki hármasban a parkból, máris becsapódott mögöttünk a kapu, és az őr többször ráfordította a kulcsot. Az őrnagy kezet fogott a gyerekkel; — Ez derék dolog volt, őrmester elvtárs. Jó katona lesz belőled. Viszontlátásra. A fiú mormogott valamit, aminek az volt a vége; — Viszontlátásra. A tiszt mindkettőnktől elköszönt, és látva, hogy újabb villamos közeledik, a megállóhoz futott. Magam is búcsút vettem a kisfiútól, és megszorítottam a kezét. — Hazakísérjelek? — Nem. A közelben lakom. Nem félek — felelte. Néztem szeplős kis orrát és eltűnődtem. Csakugyan, miért is félne? Az a fiú, akinek ilyen erős az akarata és ilyen szilárd az adott szava, az nem ijed meg a sötétségtől, nem Ijed meg a csavargóktól, és nem ijed meg sokkal félelmetesebb dolgoktól sem. S mikor majd felnő... Még nem tudni, mi lesz, ha felcseperedik, de annyi szent, hogy derék ember válik belőle. Ilyesmin tűnődtem, és örömmel töltött el, hogy megismerkedtem ezzel a kisfiúval. Keményen és elégedetten még egyszer megszorítottam a kezét. Fordította; Kadváoyi Er via A koratavaszi növéijyek elvetése után mind az 500 holdon földbe került a ku korica vetőmagja. A kertészetben előkészítették a sokezer fészket, megkezdték a palánták kiültetését. Paprikát, paradicsomot, uborkát, főzőtököt, dinnyét termesztenek. őszikáDoszta nem szerepel a tervben, de 7 holdra ennek a palántája kerül majd. Serfőző Sándor brigádvezető irányításával csak nő több mint. negyven dolgozik a kertészetben. Sokat várnak a kertészeti dolgozóktól, nem kevesebbet, mint az 1 300 000 forintos bevételi terv teljesítését De ha ennél több lesz. a brigád tagjai is jól járnak, mert prémium üti a markukat. Százezer forintos túlteljesítésnél — 25 000 munkaegységre számolva — a kertészetben dolgozók minden munkaegységére 1 forint jut prémiumként. Nincs Is szükség biztatásra. Bartók Sándor, Csesznik István. Nagy Ferenc, Gáspár Istvánná. Juhász Ilona és a többiek Is nagy szorgalommal dolgoznak. — Nemcsak a kertészetben alkalmazunk premizáMst. hanem a cukorrépánál és a kukoricánál is «=* mondja Lepény József apronómus. — Eav-egy szövetkezeti pazda Wf és fél hold kukoricát és 400 négyszöaől cukorrévát müvei men. A növényánolás- nál. betakarításnál a családtagok segíts égére is számítunk, ötvennel növelhetjük így a munkaerők számát. A vremizálás is scoff ebben ami a terven felül fermrU mennyiségnek 4P százaléka Kalina István brigádvezető sorolja, hogv miből mennyi a tervezett termésátlag. Kukoricából 1« mázsa — málnai morzsolt, cukorrépából 160 illetve ahol öntözik, 200 mázsa. Da valón öntözhetne-« akkora területet, mint tervezték? Most ez a legnagyobb gond. Húsz csőkút fúrásával kívánják biztosítani a vizet a kertészeti és szántóföldi növények öntözéséhez. De néhány hónappal ezelőtt pénzük nem volt a cső vásárlására, most meg csövet nem kapnak. — Még ' oz sem érkezett meg, amit jó két hete rendeltünk a MEZÖSZÖV-től — bosszankodik az agronómus. — Ezzel ugyan nem oldódna meg a problémánk, de hat kút elkészítése emiatt húzódik. Pedig most munkaerő is jobban lenne, mint amikor teljes erővel megkezdődik a növényápolás. Azon fáradozunk, hogy megteremtsük az öntözéshez szükséges feltételeket, hiszen sem a vezetőség, sem a szövetkezeti gazdák számára nem közömbös, hogy egy-egy hold földön többet, vagy kevesebbet termelünk. Mindig adódik gond, baj, de azért a mérleg nyelve egyre inkább az eredmények javára billen. Nagyon biztató az, hogy a Búzakalász Tsz-ben a gazdák többsége szorgalmas, olyan, aki a szívét is behozta a közösbe. — Kalina István brigádvezető, Kolozsvári János, Bi-bók József, Gambár János, Bartók József Berényi Mihály és a fiatal Sebök Sándor nevét említi — mint a brigád leg- szorgalmasabbjait. De a többiekre sem lehet panasz. — Berényi Kálmán, a másik növénytermelési brigádvezető Pozsár Istvánt, Kozma Lászlót, Balázs Mihályt. László Ignácot és Bakos Józsefet dicséri, ö is hosszan sorolhatná a szorgalmas, a munkában helytálló szövetkezeti gazdák nevét. Az állattenyésztőkről is csak elismeréssel lehet szólni. A 76 éves Magyar István bácsiról, aki igen nagy hozzáértéssel, lelkiismeretesen gondozza a borjúkat. Vagy a csibések- ről: Mészáros Imrénéről és Bazsó Ilona KISZ-tagról, akik 5200 aprójószágot nevelnek szép eredménnyel. — Említhetjük Imre Sándor sertésgondozót, Toldi Mihály és R. Nagy Mihály juhászt és másokat Is, hiszen mindannyian Jó munkájukkal Járulnak hozzá a közös erősítéséhez, a tervezett 27,60 forint munkaegységérték megteremtéséhez. fi. K.
