Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-14 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' 5 Borsókombinát épül XXL évfolyam, 113. ssám. Ara 60 fillér 1981. május 14., vasárnap.; A gyógyító víz Kötetnyi az a kimutatás, amely megyénk hő- és gyógy­vizű kutjairól szól. Pontos és részletes adatokat tartalmaz: a kutak fúrásának évén kívül a vízben található ásványi anyagokat, s az összetételre vonatkozó minden egyéb tudnivalót, összesen mintegy ötven féle adatot ismertet. Kereken harminc, ötszáz méternél mélyebb hő-, illetve gyógyvizet adó artézikút van megyénkben. Közülük tizen­egyből langyos, therm ál víz tör fel. egyből meleg és há­romból forró. Ezek nem tar­talmaznak nagyobb mennyi­ségben gyógyhatású ásványo­kat. így legfeljebb tisztasági fürdő létesítésére alkalma­sak. már amennyiben bővizű- ek. A többi tizenöt azonban gyógyforrás. A javából! Betűrendben, de főként hír­névben a eserkeszöllői az el­ső. Vize a mozgás- és légző­szervi megbetegedések, izüle­ti bántalmak gyógyítására egyaránt jó. Akárcsak Kisúj­szállás három kútja, a túrke- vei és a mezőtúri gyógyfor­rások, valamint a törökszent­miklósi strand vize, melyek egyben a2 emésztőszervek be­tegségét is gyógyítják. Karcagon a berekfürdői 1-es és 2-es fúrások nyomán nyert víz különösen az anyagcsere-zavarok, mozgás­éi légzőszervi-. ízületi bajok, gyomor- és bélrendszeri pa­naszok esetén hasznos. Ugyan­erre jó a karcagi strand vize is, ám ivókúrák esetén a fog­szuvasodást is gátolja. Mező­túr strandjának a vize hasz­nos a2 anyagcserezavarral és szívpanaszokkal küzködők számára is. A .szolnoki kádfürdő rádi­umban igen gazdag vizet szolgáltat. Iszapja' különösen izületi bajokat gyógyít. ’ A szolnoki MÁV fürdő a légző­szervek megbetegedésénél se­gít­Még felsorolni is sok, me­gyénk milyen gazdag a gyógyvizekben. Hej, h? meg­felelően kikanáznánk a ben­nük rejlő kincseket! • Szakemberek véleménye szerint megyénk gyógyforrá­sainak vize ugyanabból a medencéből származik, ahon­nan például a világhírű haj- dúszoboszlói tör fel. Sőt az Alföldön csaknem minden — ezer méternél mélyebbre fúrt — kút vize magán viseli ugyanezeket a jellemző: gyó­gyító tulajdonságokat. Túlzás lenne tehát valami olyasféle megállapítást tenni, hogy megyénk kivétel: a gyógyvi­zek eldorádőja. A gyógyfürdő létesítésé­nek csupán egyik feltétele a gyógyvíz. Még egyebek is szükségesek, sőt elengedhe­tetlenek. Kellenek szállodák, pihenési, étkezési, szórakozá­si lehetőségek, egészséges klí­ma. és még sokminden más. E nélkül nem lehet gyógy­forrást gyógyfürdővé nyilvá­nítani. Éppen ezért kicsi a remény, hogy megyénk a gyógyfür­dői miatt idegenforgalmi ne­vezetességgé lesz. Tény azon­ban, hogy tizenöt nagyszerű gyógyforrásunk van, s nagy­rész kihasználatlanul. Közülük hivatalosan még egyet sem nyilvánítottak gyógyfürdővé. Gyógyhatású­kat kikisérletezték, vizük al­kalmas a gyógyításra, csak az egyéb feltételek hiányoz­nak. Csatornázni kellene, megjavítani a közlekedést, fürdőorvost alkalmazni és így tovább. Elgondolkoztató, hogy még a szolnoki kádfürdő sem emelkedett gyógyfürdői rang­ra, bár ott nem kellene külö­nösebb beruházás. A tataro­zás hiányzik és B2, hogy az évekkel ezelőtt használaton kívül helyezett gépeket újra működtessék. De mintha ezt sem tartaná szívügyének sen­ki. A fürdő győgyhatása köz­tudomású, űgyannyira, hogy például a szolnoki kórházból SZTK utalvánnyal naponta 15—20 beteget küldenek a — jelenleg még tisztasági fürdő néven nyilvántartott — für­dőbe. * Ha Szolnokon ez a hely­zet — ahol pedig minden le­hetőség adva —, ki csodálkoz­hat azon. ha Cserkeszöllőn vagy másutt még ennyi sem történik. Magánosok használják ki saját anyagi hasznukra az odaözönlő betegek baját. Bú­sás áron adják bérbe még e galambdúcot is és osztályon- felüli árat számítanak még a paprikáskrumpliért is. Megyénkben az utóbbi évek során igen sok strand épült, főként községfejlesztési alap­ból és társadalmi munkával. Nem lenne-e hasznos, kifize- tődőíés nagyon is emberséges, ha ugyanígy —, elsősorban társadalmi erők megmozdítá- sával —gyógyfürdőket is épí­tenénk? Tudomásunk szerint a hi­vatalos szervek, a tanács, a KÖJÁL és mások, felmérték már a lehetőségeket. A Ha­zafias Népfront hosszabb ide­je foglalkozik a gondolattal: társadalmi összefogással gyógyfürdők építését kezde­ményezi. Az idő azonban múlik, s a gyakorlatban még kevés történt ez ügyben. Nem fényes, világhírű gyógyfürdők létesítésére gon­dolunk. Csupán olyanra, amely a közvetlen környék betegeinek gyógyítására len­ne alkalmas. Ám ehhez az kell, hogy minden megyei szerv szívügyének tekintse a gyógyfürdők létesítését. És az, hogy a lakosság is össze­fogjon, s közös áldozattal, társadalmi munkával is épít­se fel a gyógyfürdőket. Mindannyiunk érdeke, hogy ne vesszen kárba a gyógyító víz! Szánté István Magyar újságíró» . küldöttség utazott a Lengyel Népköztársaságba A Magyar és a Lengyel Új­ságíró Szövetség közötti együttműködési egyezmény alapján pénteken magyar új­ságíró küldöttség utazott a Lengyel Népköztársaságba. A küldöttséget Pécsi Ferenc, a Magyar Távirati Iroda fő- szerkesztője vezeti, tagjai: Lenkei Lajos, a Film-Szín­ház Muzsika főszerkesztője és Kovács József, a Népsza­badság munkatársa. (MTI). A Brazil Egyesült Államok elnökének személyes képviselője Apró Antalnál Apró Antal, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese — szombaton a parlamentben fogadta Jbao Portella Ribeiro Dantas, rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, a Brazil Egyesült Államok el­nökének személyes képvise­lőjét. A szívélyes légkörben lefolyt találkozón jelen volt Baczoni Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Radványi János rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a külügyminiszté­rium protokoll osztályának vezetője. (MTI), Kalinin város védnökséget vállalt Szolnok megye leg­jobb úttörőcsapata felett Szolnok megye úttörő csa­patai között 1959-ben indult meg először a nyomolvasó­munka. A szolnoki Rákóczi úti iskola csapata azt a fel­adatot kapta, hogy kutassa fel a megyeszékhely felsza­badulásának mozzanatait és keresse meg az elesett hősök sírjait. Az úttörők így jutottak el Szemjonov kapitány sírjá­hoz, aki 1944 végén a szolno­ki harcokban esett el. A paj­tások levélben keresték fel Szemjonov kapitány Kalinin városában élő szüleit és meg­hívták öltét a ttszaparti vá­rosba. A szülők 1960 nyarán láto­gattak el Szolnokra és részt vettek a csapat névadó ün­nepségén, amikor a hős Szem­jonov kapitány nevét vették fel. Azóta is száznegyven- nyolc pajtás rendszeresen le­velezik a szülőkkel és a kali- nini pionírokkal. A napokban levelet kapott a csapat, amelyben Kalinin város veze­tői értesítették a pajtásokat, hogy védnökséget vállalnak felettük. Ezzel egyidőben a kalinini úttörőház megküldte a csa­patnak Szemjonov kapitány életrajzát és részletes tájé­koztatást a pionír mozgalom­ban végzett munkájáról. A szolnoki úttörők már elküld­ték a csapat életéről szóló fényképeket, amelyeket Káli- ninban az úttörőhöz „magyar falán” helyeztek el. Az úttö­rők Rimóczi József csapatve­zető tanár irányításával szin­te naponta küldik leveleiket Kalininba és hetenként fel­keresik Szemjonov kapitány sírját, amelynek gondozását ők vállalták. iKai didbMftk&ah,:j Nagyobb anyagi érdekeltség jj — jobb munka- - - SS SE =£ Idegen űrhajó I Hétköznapi tükör SPORTMŰSOR A vezsenyi Tiszamenti Tsz gazdái nagyon merész Vállalkozásba kezdtek. A Nagykőrösi Konzervgyár segít­ségével az egyik üzemegységükben borsőkombinátót épí­tenek. A Kelet-Németomágból importált gép közel száz ember helyett fejt! ki a borsót és osztályozza a gömbölyű borsószemeket nagyság szerint. Mikorra a borsó megérik, a borsókombinátot üzembe tudják helyezni. Képünkön Papp Lajos, Bódog János, Szanyiszló József, a Nagykőrösi Konzervgyár gépészei szerelik a kelet-német gépet. A műszaki intézkedési terrek megvalósítása közel 4 millió forint értékű termelési érték növekedéshez rezet a Tisza Bútorgyárban Az idén a termelés nagy mérvű növelése mellett a ter­melékenység fokozásában is számottevő eredményt kell el­érni megyénk üzemeiben. Felkerestük Folyik Gyulát, a szolnoki Tisza Bútorgyár főtechnológusát, s kértük, tájé­koztasson bennünket arról, hogy «évben milyen műszaki intézkedési tervekkel kívánják üzemük termelékenységét növelni. — Az idei tervünk reális feladatokat állít dolgozóink elé — válaszolta kérdésünkre Polyik elvtárs. — Teljesíté­séhez ezonban a termelés minden területén az év első hónapjától kezdve fegyelme­zett, lendületes munkára van szükség. A terv természete­sen minden részletében nem szabályozza a termelést. Ne­künk — gazdasági- és műsza­ki vezetőknek — kell bizto­sítani st rendelkezésre álló erőforrások minél Jobb ki­használását. — Tudott dolog: Idei ter­melési tervünk sikere döntő­en a termelékenységi elő­irányzatok teljesítésétől függ. Ezért már tavaly — decem­ber végefelé — jelentős mű­szaki intézkedési tervet dol­goztunk ki, amely biztosítja a még szabad kapacitások célszerű kihasználását, s mindenek előtt gazdaságosan Csoportosan tekintik meg az ipari vásárt Szolnok megye tsz-tagjai Szolnok megye szövetkeze­ti gazdái közül többszázan készülnek a Budapesti Ipari Vásár megtekintésére. A biz­tosítási és önsegélyezési cso­port, száz tagját viszi fel Bu­dapestre. A mezőtúri, túrke- vei, kisújszállási, valamint a kunhegyesi járás termelőszö­vetkezeteinek száz tagja má­jus 20-án Indul a fővárosba. Még aznap ellátogatnak a Parlamentbe, ahol találkoz­nak a megye országgyűlési képviselőivel, este pedig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fogadásán vesz­nek részt. A vasárnapot az ipari vásár megtekintésére fordítják. Rajtuk kívül a ti­szafüredi, kunszentmártoni és a jászapáti járás több kö­zös gazdaságában szerveznek csoportos látogatásokat az ipari vásárra. m. Dolgozik a Í6É0ÉÍ Az első kaszá­lás után Patkó Béla traktorista rendre sodorja gépével az ér­tékes takar­mányt a jász- szentandrási' • Haladás Ter­melőszövetke­zet földjén. A 25 holdas táb­láról nagy- mennyiségű zöldtákarmán* ’ hordanak a kö­zös jószágállo­mánynak. előállítható áruféleségek ter­melésével jár, — A múlt évi sikeres kísér­letezések után január elsején beindítottuk a második mű­szakot. ez2el napi termelé­sünk negyvenkét konyhegar- nitúráról ötvenre növekedett. Ennek eredményeként éven­te háromezerrel több konyha- garnitúrát gyártunk, mint egymű3Zakos munkanappal. — Idei műszaki intézkedési tervünk fő célkitűzése: a meglévő kapacitások kihasz­nálásának növelése. Február­ban, márciusban a megmun­kálógépek egy részét a sza­bászműhelybe helyeztük ét. Ezzel csökkent aá egyes üzemrészek íúEssúfoltsága, elejét vettük a felesleges szál­lításoknak, javult a munka­gépek kihasználása. A mű­szaki intézkedés megvalósítá­sa óta a konyhaszekrénf-pol- cokat gyúródeszkákat hely­ben “ a szabászműhelyben ragasztjuk. — Az első negyedév végén bevezettük a műgyantaenyv- vel történő ragasztást. Ennek eredményeként a régebbi két óráról két percre csökkent az egyes alkatrészek száradá­si ideje. — Az enyvezőben korszeré prést állítottunk fel, amely­nek segíséaével jelentős mér­tékben csökkentettük a gyárt­mányok átfutási idejét. Ez­zel — és a többi műszaki in­tézkedések megvalósításával — tavalyihoz viszonyítva — csaknem 4 millió forinttá1 növeljük ezévben a termelé­si értékünket. — Végfllis megemlítem. ‘ hogy az Idei termelési ter­vünk és a termelékenység fokozása mindenekelőtt at­tól függ: a dolgozók hogyan egészítik ki önként vállalt erőfeszítésükkel. Üzemünk­ben hat kollektíva versenyez egymással a minél jobb ered­mények eléréséért. Egyébként dolgozóink ezévben is jelen­tős versenyvóllalást tettek. Reméljük, a korábbi évekhez hasonlóan, üzemünk ez idén is túlteljesíti tervét. Az első negyedév bizakodással tölt el bennünket. Termelési tervün­ket • 103.6, termelékenységi tervünket pedig 104,6 száza­lékra teljesítettük. Fenyőfű­részelt áruból 53 köbméter! takarítottunk meg. amely 89 000 forint értékű anyac- nok felel meg —. fejezte he tájékoztatását Polyik Gyula a Tisza Bútorgyár főtechno-

Next

/
Oldalképek
Tartalom