Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-13 / 111. szám

1 . 1961'. május 13. SZOLNOK MEG ¥ El NÉPLAP 3 i Az adósság törlesztésére törekednek a Mezőgépgyár öntödéjében A Törökszentmiklósi Mező­gazdasági Gépgyár öntödéjé­ben jó eredményeket értek el az új módszerek meghono­sításával. Héjformázással pél­dául naponta hat-hétszáz kompresszor-dugattyút készí­tettek, — két nap alatt any- nyit, mint a hagyományos módszerekkel régebben egész hónapon át. A selejt is csök­kent, ennél a gyártmánynál a régebbi 60 százalékról mintegy 10 százalékra. A héjüzemben mostaná­ban csupán nyomásálló önt­vényeket , gyártanak. A fő fékhengernek például 200 at­moszféra nyomást kell kibír­nia. öntvényeink megfelelnek a követelményeknek. A nagy­öntödében például elvállalták a fékdobok gyártását. A jó­minőségű munkáért dicséretet is kaptak. Az elismerés annál inkább figyelemre méltó, mert ezt a munkát más öntödék nem vállalták el. Ök viszont lehetőleg megra­gadnak minden alkalmat, — még India részére is készítet­tek vízióráket. Ennél a mun­kánál jól bevált a héjmag- homokforma kombinációs el­járás. Egyre jobban beválik a kokiíla-öntés is. Ékszíjtárcsá­kat, fogaskerekeket, lendke­rekeket; -Stb. öntöttek az üzemben —, igen jó ered­ménnyel. Az üzem vezetői gondot fordítanak az öntöde fej­lesztésére is. Most szerelik fel például a többszázezer forintba kerülő acélszem­csés tisztítógépet. Eddig: koptató-dobokkal, nagy. porban tisztították az öntvényeket. Az új gép por nélkül, s termelékenyebben dolgozik. Mindezek ellenére koránt- sincs minden rendben az ön­tödében. Selejtszázalékuk a megengedetten felül van, s termelési tervüket sem telje­sítették az idén. Mi ennek a magyarázat? Az öntöde­beliek arra hivatkoznak, hogy a megengedett selejt­százalékot a mezőgazdasági öntvényekhez méretezték. Ezek azonban az öntöde ka­pacitását nem töltik ki és így kénytelenek más, selejt- veszélyesebb öntvényekkel is foglalkozni. A termelési tervvel kap- csoltos adósságukra azonban már ilyen mentség sincsen. Igaz ugyan, hogy a terv 20 százalékkal „feszítettebb” a tavalyinál, de tavaly átlago­san 10 százalékkal túltelje­sítették előirányzatukat. Így könnyebben valóravált- ható volna az öntöde veze­tőjének az az ígérete, hogy a negyedév végére a havi ter­vek teljesítése mellett — adósságuk törlesztéseként — pluszként 40—43 tonna önt­vényt gyártanak. fliiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiMiiiiiiimiiu Új, nagyüzemi módszerek a rántani való csirke és a pecsenyekacsa nevelésében Foglalkozása: légi mezőgazdász A Bánhalmától négy kilo­méterre fekvő térség nem hasonlít éppen a Moszkva melletti Vnukovói repülőtér­re, a London Air Portra, de még Ferihegyre sem. Mégis repülőtér ez a javából. A többszáz méter széles füves sávon zászlócskák jelzik a leszállás helyét, irányát, az egésznek középpontjában egy hatalmas kupac csíráztatott rizs a felszállások célját. A Földművelésügyi Miniszté­rium Repülőgépes Növényvé­delmi Állomásának öttagú brigádja, két repülőgépe mellett. Egyszerre feltűnik a gép a magasban, majd alá- ereszkédik, négy-öt méterre a vízszint fölé. A pilóta gombnyomására kis ajtó nyí­lik, s a magvak az áramlás erejétől először üstökös fark­ként úsznak a gép után, majd Iészállnak, s egyenletes apró hullámokkal borzolják a víz tükrét. A 60 óra áztatás után kicsírázott rizs fajsúlya nehe­zebb a víznél, ezért biztosan leül az iszapban. Három héttel korábban kel ki így, mint kézivetés és utó­lagos elárasztás esetén — A terv. növekedése tehát nem indok arra, hogy ter­vüket — mint áprilisban is tették — csak 19 százalékra teljesítsék. Ezért következetesen valóra kellene váltani az öntöde ve­zetőjének >azt az elképzelé­sét, hogy a havi tervet na­pokra bontják és munkáson­ként meghatározzák a napi feladatokat: Az egyéni fele­lősség és teljesítmény így jobban fokozható és ellen­őrizhető. A leghelyesebb természete­sen az volna, ha az öntödé­ben is mielőbb bevezetnék a darabbért. L gát sebének orvoslói Jászol gát a kétéltű csatornában Tizenhét évvel ezelőtt ké­vésén múlt, hogy az utolsó előtti esztendejében járó há­ború sok-sokmilliós, újabb kárral nem sújtotta megyén­ket. Ha akkor sikerült vol­na tönkretenni a Millér-ti- szai zsiliprendszert — tán sok százezer holdat öntött volna el a legközelebbi ár... A bombatámadás akkori kártételét kijavították; ám bármilyen jó volt is az ak­kor végzett munka, napjaink­ra újabb, évtizedekre szóló felújítás vált szükségessé. A fontos munkára a Középti- szavidéki Vízügyi Igazga­tóság kapott megbízást. Múlt hét ’ derekán éjnek éjszakáján ugrottak ki ágyukból az Árvízvédelmi Készenléti Szolgálat embe­rei. Tizenöt tehergépkocsival robogtak a zsiliphez, hol bri­gádjaik a reflektorok fényé­ben azonnal munkához lát­tak. Hajnaltájt már cölöp­verő gépek- püfölték a csa- tomafenékbe az araszos át­mérőjű oszlopokat... Az Árvízvédelmi Ké­szenléti Szolgálat évente leg­alább két gyakorlatot tart, hogy fokozza éberségét, ütő- erejét, — szólott Szurmai Károly, a VÍZIG műszaki tisztje. — E gyakorlatok egyikének keretén belül építjük újjá a Millér-tiszai zsiliprendszert. Mi vizesek úgy mondjuk: a zsilip szük­séges rossz, mintegy seb a gát testén. Nagyon-nagyon fontos, hogy ez a seb a le­hető legkevésbé legyen érzé­keny ... Az ÁKSZ-osztag úgyneve­zett jászolgátat épít a csa­tornába. Ennek oszlopaihoz Pátria-lemezeket erősít, azok közét földdel tölti ki. A gát s a zsilip közé eső meder­szakasz vizét kiengedik, az­után kezdődik a szó szoro­sabb értelmében vett zsilip­javító munka. A VÍZIG dolgozói 700 000 forintos munkájuk során gondoskodtak arról, hogy a nagyüzemek vízellátásában ne legyen fennakadás: ideig­lenes tápcsatornán biztosít­ják az öntözővizet. Árvízvé­delmi és mezőgazdasági szempontból egyaránt jelen­tőségteljes munkájukat jú­lius első napjaira fejezik be. — b. z. — Az 1957-ben létesített Ba­romfiipari Mezőgazdasági Vállalat eredményeiről és az idei feladatokról Hornits Ká­roly igazgató adott tájékozta­tást az MTI munkatársának. Elmondotta többek között, hogy a vállalat az elmúlt négy év alatt kiépítette te- nyésztelepeit és keltetőállo­másait, azonkívül öt, addig kihasználatlan sertéstelepen korszerű baromfinevelő tele­pet létesített. A beraházások- ra több mint 14,5 millió fo­rintot költöttek. A vállalat 1960-ban kere­ken nyolcszor annyi pecse­nyekacsát és négyszer annyi rántani-, sütni való csirkét adott a feldolgozó iparnak, mint 1957-ben. Különösen jelentős eredményekre jutot­tak a pecsenyekacsa nagy­üzemi nevelési módszerének kialakításában. A minőségi mutatók is kedvezőén alakul­tak. Míg például 1959-ben 2,12 kiló volt az értékesített pecsenyekacsák átlagsúlya, 1960-ban elérték átlagosan a 2,22 kilót. Ugyanakkor az egy kiló pecsenyekacsahús előállítására felhasznált ab­raktakarmány mindössze 3,71 kiló volt. A törzsbaromfi-telepeken a tojótyúkok évi átlagos tojás­hozama 21 százalékkal, a ka­csatojók hozama pedig 54,7 százalékkal növekedett. A to­jások kelési aránya tyúkok­nál csaknem 4 százalékot, a kacsáknál pedig több rAintl8 százalékot javult. A vállalat szakemberei a jól bevált nagyüzemi mód­szereket, az egyes fogásokat, a hasznos tapasztalatokat át­adják az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek túl­nyomó részt még kisüzemi módszerekkel dolgozó ba­romfitenyésztő telepeinek. — (MTI) Munkában a navigátor mondja Kiss Sándor, a piló­ta. így nem lesz nehéz száz holdat elvetni naponta ugyanis a rizsvetést és alap­trágyázást végzi a Középti­szai Állami Gazdaságbán. Az 50X50 méteres, vízzel elárasztott kutricák a sakk­tábla kockáinak szabályossá­gával sorakoznak egymás A Kilián Repülőtiszti Is­kola egykori főhadnagya ez év januárjában került az FM kötelékébe. A repülés régi szenvedélye, s ehhez az utób­bi időben alapos mezőgaz­dasági ismereteket is sZer­A szélsebesség megfelelő, lehet tölteni a gépet zett Szakszerűen és büszkén beszél munkájáról. — Egy-egy öt-hat percig tartó felszállással három- négy holdat tudok bevetni, öt mázsát visz a gépem, 140 kilogramm jut egy holdra. A tavalyi tapasztalatok sze­rint eredményes módszer a repülőgépes vetés. A holdan- kénti átlagtermés az egyik gazdaságban három mázsá­val több volt így a szokásos­nál, s a minőség annyival jobb, hogy a felárból ki tud­ták fizetni a brigádot. — Komoly idegmunka le­het egész nap repülni. — Az. De vigyáznak az egészségünkre — mondja Kiss Sándor pilóta. — A na­pi felszállások száma ötven­nél több nem lehet, s 10—15 felszállás után kötelező a másfél órás pihenő. Ma, haj­nali öt óta kint vagyok, har­mincnégyszer szálltam fel. A Középtiszai Állami Gazda­ságban nemsokára végzünk, s indulunk tovább Gyula környékére. Én magam szol­noki vagyok, gyakran elve­tődöm errefelé. Nagyon jó érzés lehet egy-két hét múl­va látni, hogy a munkám eredményes volt, a vetés ki­kelt ..» Z. J. Túlteljesítettük negyedéves tervünket! — mondja az elnök, a főkönyvelő Surányi Pál ÁKSZ-osztaga jászolgátat épít A mezőtúri Bercsényi Tsz- ben számot vetettek a gaz­dák azzal, hogy mire jutot­tak az esztendő első negye­dében. Az eredményről Var­ga Zsigmond elnök tájékoz­tatja olvasóinkat: — Az első negyedév során a növénytermesztés visz a háztól, az állattenyésztés azonban hoz, — mondotta. — Áruértékesítési tervünket 110 százalékra teljesítettük. — Szarvasmarhából négy, tej­ből tíz százalékkal adtunk el többet a tervezettnél. Erede­ti tervünktől eltérően 236 fe­hér hússertést csak ebben a negyedévben adunk át. Ta­kács Zoltán, D. Tóth Mihály. Török István keze alatt oly szépen fejlődött a jószág, hogy nem volt szívünk 110 kilogrammos súlyban vágó­ra küldeni. Hadd érjék el az állatok a 140—150 kilo­grammot. így több hús, zsír jut a népgazdaságnak; ne­künk pedig kilogrammonként nyolcvan fillér prémium ... — Baromfit nem értékesí­tettünk az első negyedben; de a tervezett tízezer helyett 11400 naposcsibét állítot­tunk nevelésbe. — Ellenőrző bizottságunk tagjai különös örömmel szá­moltak be gazdatársaiknak arról, hogy a munkaegység felhasználásban másfélszáza­lékos megtakarítást értünk el. — Hadd említem meg még, hogy építőink a ná­lunk megszokott igyekezettel dolgoznak. Lóistállót alakíta­nak át baromfióllá; elfekvő anyagból — és saját erőből! — 10x30 méteres brigádszál­lást. továbbá negyven férős. szabadtartásos borjúnevelőt építenek. — Jó a munkamorál, ál­landó a munkakedv. — Ha mindannyian úgy dolgozunk, mint eddig: ’esz mit oszta­nunk zárszámadáskor. Czikkely Jánosnak, a Pető­fi Tsz főkönyvelőjének sincs oka szégyenkezésre a szövet­kezet első negyedéves ered­ményei miatt. — Félmillió forint értékű árut adtunk a népgazdaság­nak. Tehenészetünk az előál­lított tej magas zsírszázaléka folytán többlettermelést ért el. A tervezettnél többet ér­tékesítettünk hízómarhából is; akárcsak tejszínből Saj­nos. négy métermázsával ke­vesebbet adtunk át sertésből; ennek az volt az oka, hogy néhány jószág fertőző bél­gyulladásban elpusztult. —­Uvegházunk — mint min­den évben — sok és szép pri­mőrárut termelt, amiből ex­portra is jutott. Tojásból hatezer forinttal többet érőt állítottunk elő a tervezettnél. — Mint növénytermesz­tőinktől hallom: nagyon szé­pen ígérnek kalászosaink. A legutóbbi határszemle a ta­valyinál 30 vagonnal több búzával kecsegtet. A repülő­gépes vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás csakúgy meg­tette a magáét, mint a jókor s jól végzett talajmunka s vetés. A Vízgépészéti Vállalat kunhegyesi telepe tíkegysé- ges, CSK—800-as szivattyúk­kal felszerelt új úszóművet állított fel Tiszábőn. Az egész felszerelést (beleértve a szivattyúkat is) a Vízgé­pészeti Vállalat munkásai készítették A vállalat dolgozói a víz­kiemelés mellett égyeb mun­kákat is végeznek. Tiszapará- don például elektromos bel­vízszivattyútelepet szerelnek fel. Ennél a telepnél szintén saját gyártmányú szivattyú­kat alkalmaznak. Részt vesz­nek a káposztáimegyeri szi­vattyútelep építésében is. \ Még egy utolsó szívás felszál­lás előtt Úi úszómű Tissnbőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom