Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-10 / 108. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1SC1. május íCL Készülődés a gyermeknapra ' A Szolnok városi nőtsnáes és az úttörő elnökség meg­kezdte az előkészületeket a gyermeknapra. A nemzetközi gyermeknapot együtt ünne­pelik az úttörő mozgalom 15 éves fennállásának évfordu­lójával. Az előkészítés során a vá­rosban a nőtanácsok ötven kisgjtűlést szerveznek. Beszél­getnek itt a régi gyermeksor­sokról, s arról hogyan élnek ma a gyerekek. Az előkészítés során Szol­nokon az I. és a VI. kerü­letben ankétot szerveznek a szülőknek, ahol nevelési gon­dokról beszélnek a pedagógu­sokkal. Meghívnak erre or­vosokat is, akik egészségügyi tanácsokat adnak. Május 27-én az óvodákban mese-délelőttöket tartanak, majd apró játékokkal aján­dékozzák meg a kicsinyeket. Május 28-án, a gyermekna­pon az iskolákban ünnepélyes csapatösszejöveteleket tarta­nak. Ékkor kerül sor a nyol­cadik osztályosok fogadalom­tételére, s a KISZ tagköny­vek kiosztására. Délután gyermekrajz kiállítás nyílik az úttörőbázban. Később kul­turális és sportrendezvények kezdődnek az úttörővárosban. Népitánc, bábjáték, gyermek­ruha bemutató,- kézilabda já­ték, zsákbafutás és hasonló szórakoztató játékok, tarkít­ják a délutáni műsort. Szélesítik a javító-szolgáltató tevékenységet A Nap kél: 4.15 h-kor, nyugszik: 19.0? h-kor. A Sold tó: 255 h-kor, nyugszik: 14.10 h-kor. IdojáTásfelentéa Várható időjárás: felhóát- vonulások, több helyen futó ps5„ élénk északnyugati, észa­ki. szél. Várható legmagasabb nappalt hőmérséklet: 15—19 fo)c között- Távolabbi kilátó­nak a hét második felében is talajmenU fagyok. — MEGYÉNK ALTALA­NOS iskolái politechnikai fel­szerelésre 500 000 forintot, •negyei és járási könyvtára­ink bátorra és könyv-beszer­zésre 300 000 forintot fordí­tottak ebben az oktatási év­ben. — RÁKÓCZIFALVA, Ti­szaföldvár, Tószeg, Tiszavár- kony, Zogyvarékas, Ujszász és TiS2aörs községekben bő­vítik a villanyhálózatot a2 idén. A világítás javulását szolgáló munkák terveit Wahl Ferenc elektromérnök, a szol­noki Szigligeti Színház dolgo­zója készítette 40 000 forint értékű társadalmi munkában. — TÖRÖKSZENTMIK.LÓ- SON a helyi Irodalmi Szín­pad „Humor és vidéke" cím­mel előadást tart május 10- én. — JUBILEUMI CIGARET­TÁT gyárt a Debreceni Do­hánygyár. A „Debrecen" el­nevezésű újfajta „szívnivaló”- ból 10 millió darabot készí­tenek. ~ CUKORKÁT és hűsítő italokat árusító idénybolt nyíH Besenyszög községben. — JASZDÓZSÁN kedves „Anyák napja" ünnepséget rendezett a Vöröskereszt va­sárnap, amelyre meghívták a díjtalan véradókat is. A megjelenteket Seres Pál, _a községi tanács vb. elnöke kö­szöntötte és ajándékozta meg egy-egy cserép virággal. — A JOBB ELLÁTÁS ÉR­DEKÉBEN a jövőben 187 ve­gyes-, 54 szak- és 11 idény- boltban árusítanak zöldség­es gyümölcsféléket megyénk­ben, — VALÓSÁGOS kamiTla- hegyek várnak elszállításra a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat különböző munka­termeiben. Az idén 50 mázsa kamillát ; ~árítavak itt, ame­lyet azután a gyógyszertárak között osztanak szét. ~ KÉTSZÁZÖTVEN idős bácsi és néni vett részt a bensőséges ünnepségen, ame­lyet Tószegen rendeztek szá­mukra. A vendégeknek az uzsonnát az úttörők szolgál­ták fel és verssel, tánccal, dallal is 6k szórakoztatták az‘öregeket. Az általános is­kola helyiségét az ünnepségre a vöröskeresztes aktívák és q nőtanács tagjai díszítették fel — ELSß ÍZBEN LESZ me­gyei találkozó ja a tsz művé­szeti csoportoknak máius 14- én, Karcagon. A délelőtt 9- kor kezdődő és az esti órákig tartó kultúráiig megmozdulá­son a közös gazdaságok szín­játszói, Zenekarai és nép! iánccsoporí.tai mutatják be tudásukat. A2 ünnepi prog­ramot szfunompás tűzijáték­kal fejezik be, — A SZIGLIGETI Színház mai műsora: (máius 10-én, szerdán) e=te 7 órakor A FO­GADÓSÁÉ, NEM KELL MÁSODIK MŰSZAKOT TARTANI A NŐKNEK, mert csak egy telefon­megrendelés és máris félkész vacsorát vihet haza a Törökszentmiklós és Vidéke Körzeti Földmfi- vesszövetkezet Éttermé­ből, Még ma tegyen egy próbamegren'delést! — • Telefon: 48. A lakosság számára tör­ténő Javítási szolgáltatási munkákból nagy részt vállal­nak a kisipari szövetkezetek és a tanácsi vállalatok. Több mint 6000 műhely­ben mintegy 30 000 kisipari szövetkezeti dolgozó foglal­kozik a lakosság ilyenirányú ellátásával. A javítások, szol­gáltatások értéke tavaly csak­nem kétmilliárd forint volt, s a szövetkezetek ebben az évben ennek mintegy 25 százalékos növelésére számí­tanak. Tovább szélesítik a fiókhálózatot, s a tartós fo­gyasztási cikkek szervízháló­zatát, javítják a munka mi­nőségi és műszaki színvona­lát, fokozottabban gondos­kodnak a2 alkatrészek után­pótlásáról. Az országszerte működő 290 tanácsi vállalat közül mintegy 190 folytat javító­szolgáltató tevékenységet. A legszélesebb körűen a finom- mechanikai cikkek javítását szervezte meg az állami he­lyiipar, de a ruhanemű javí­tástól .kezdve számos más munkát is elvégeznek. A ja­vító, szolgáltató munkáik ér­téke tavaly 700 millió forint volt. Ez az összeg évente ál­talában 1Ö—15 százalékkal növekszik. « rw*m0<***mn gs.ni • 111 Az olvasó hozzászól Lapunk 1961. május 6-i szá­mában javaslatot tettünk a vasútállomás előcsarnokában felszerelendő eligazító táblá­ra. Hasonló témáról ír szer­kesztőségünkhöz intézet leve­lében egyik szolnoki olva­sónk is. Alább közöljük so­rait: „A. vasútállomásnál már több alkalommal megfigyel­tem, hogy a vidékről érke­zők —, akik a kórházba igye­keznek — jönhek-mennek egyik autóbusz megállótól a másikhoz. Az ő számukra bi­zony az 1-es, 2-es. Jj-os szá­mozás, avagy az „Űj bérhá­zak” vagy a ..Cukorgyár” nem sokat jelent. Nem’tudják, me­lyik érinti a kórházat, őket* pedig csak az érdekli. -Mivel igen sokan vannak- ilyen egyének, ha nem ütközne túl nagy akadályba, szereljenek fel egy kis táblát, amely vá­laszt edna erre az idegenek­nek." Molnár Ferencné Szolnok Megyei bábjátszó seregszemle Vasárnap kiemelkedő állo­másához ért el a megyei báb- játszás: a szolnoki úttörőház­ban négy csoport mutat -j be tudását a megyei seregszem­lén. Három ifjúsági csoport és egy felnőtt. Lukács Pálné besenyszögi pedagógus 10 esz­tendeje bábozik gyerekeivel. Csoportja rutinos, játékuk gördülékeny, beszédük tiszta, világos, érthető, díszieteik, bábjaik szépek. A jászberé­nyi Déryné Művelődési Ház és a karcagi úttörőház ifjúsá­gi csoportjai fiatalabbak, az év elején alakultak csak. S ha tudásban, tapasztalatban el is maradnak a besenyszö- giek mögött, lelkesedésben, a bábozás szeretetében nem! Ez pedig további szép fejlő­désük biztosítéka. A mezőtúri helyőrségi tisz­tiklub csoportja volt az egyet­len felnőtt csoport a találko­zón. Tizen vannak, október óta dolgoznak, pedagógusok, honvédtisztek feleségei, házi­asszonyok. A megyeszerte be­csült mezőtúri színjátszók és irodalmi színpad mellett ha­marosan meg fogják ismerni a mezőtúri bábosokat, akik — ezt mutatta mostani pro­dukciójuk is — már ma a leg­jobbak ebben a művészeti ágban. Vezetőjük Iván Györgyné, ő írta a bemuta­tott Mese a galamb király­lányról c. látványos és tartal­mas bábdarabot. A gyerek­közönség két és fél órája ült már a nézőtéren, ennek elle­nére teljes figyelemmel, él­vezettel nézte Jancsi és Rozi, Sasszem és -Csoki, Lepke- szárny és a Galamb-király lány megelevenedett meséjét. 1 A közönség — ISO általános iskolás — jól szórakozott. A fiatal bábosoknál hiba van még a szép magyar beszéd körül. Egészében véve: igenv szín­vonalas volt a bábjátszók első megyei seregszemléje, mind a négy csoport elisme­résre méltóan szerepelt. A bemutató után megbeszélés volt, amelyen a csoportok ve­zetői közölték, hogy részt- vesznek a júliusban Mező­túron megrendezésre kerülő tíznapos bábjátszó tanfolya­mon. (A tanfolyam ingyenes, járási, várost ' népművelési bentlakásos desz, az illetékes felücv'előnél lehet rá jelent­kezni.) Ö. L. MgjüS 10 Sietős 0rmn Ferencsik János vezényel Szolnokon Az évad legnagyobb zenei eseménye Május 11-én este 7 órakor lesz Szolnokon, a Ságvári Endre Művelődési Ház nagy­termében az ' Országos Fil­harmónia 4. bérleti hangver­senye. A nagy érdeklődéssel várt zenekari esten az Állami Hangversenyzenekar játszik Ferencsik János Kossuth- díjas — kiváló művész — karmester vezényletével. Az est szólistája Kocsis Albert hegedűművész. A hangversenyen legjobb zenekarunk és a nemzetközi hírnevű* karmester Beetho­vennek (1770—1827), az egész emberiség egyik legnagyobb géniuszának három remek­művét szólaltatja meg. Beet­hoven az egyik legnagyobb, legigazibb művész, talán minden idők legnagyobb szimfonikusa. Halhatatlan életművében, minden meg­nyilatkozásában a szabad, a küzdő, de mindig örömre, boldogságra vágyó igaz em­berről szólt. Művészete éppen ezért univerzális, minden idők emberéhez szóló. A hatalmas ívelésű műsort a hősi hangvételű Egmónt- nyitány (Op. 84.) vezeti be. Lemoral Egmont gróf a sza­badságért küzdő németalföl­diek hős vezére volt. Ezért a nyitánynak jelképes jelentő­sége van benne és általa az egykori németalföldi sza­badságharc vezérének alak­ja S2étfeá2íti tényleges törté­nelmi szerepének kereteit és aa egyetemes emberi szabad­ságeszmény hősévé magaso­dik. A remekül épített nyi­tány a németalföldiek belső, fojtott indulattól fűtött, sö­tét hangulatának ábrázolá­sával kezdődik, A tulajdon­képpeni főtéma azonban már Egmont népének küzdelemre kész, hősies jellemét festi. Bár a nyitány a továbbiak­ban a hős tragikus végét Jel­zi. a diadalmas befejezésben mégis kicsendül a nagy beethoveni tanítás: ha a hős el is bukik harcában, a sza­badság eszméje tovább él és a gonoszság és elnyomás min­den erői felett diadalmasko­dik. Beethoven egyetlen hege­dűversenye (D-dur, Op. 61.) a hegedűirodalom egyik leg­kiemelkedőbb, legnépsze­rűbb alkotása. Az 1806-ban készült remekmű három té­telből áll. Az első tétel (Al­legro ma non Froppo) hosz- szabb zenekari bevezetéssel kezdődik, amelyből egymás után nőnek ki a dallamos témák. A második tétel (Larghetto) egyetlen, széle­sen ívelő, éneklő, sok válto­zatban megielenő dallam. A harmadik tétel (Rondo, al­legro) közvetlenül kapcsoló­dik a másodikhoz. A tétel határozottan táncosritmusú. A visszatérő téma, a korban szokásos, vadá«2zene Jellegű. Az egés2 művet a szólőhege- dű diadalmas hangja zárja le. A jnűvet Kocsis Albert, egyik legtehetségesebb fiatal hegedűművészünk szólaltat­ja meg. A zenekar! est harmadik száma a VII. (A-dur, Op. 92.) szimfónia, az öröm, az ujjon­gó boldogság megnyilatkozá­sa. A zene legősibb elemé­nek. a ritmusnak végtelen áradását. érezzük a szimfónia első tételében (Vivace). A második .tétel egy indulórit­musú, bensőséges Allegretto. A harmadik tétel tombolóan jókedvű, pezsgő elevenségű, szikrá2óan szellemes triós formájú Scherzo. Népies hu­mor, játékosság, Viharos len­dület hangjai váltakoznak szeszélyes csapongásban. A negyedik tételben (Allegro con brio) tetőpontjára ér a fergeteges jókedv. Olyan ez a tétel, mintha az egés2 em­beriség táncra perdülne fé­kevesztett jókedvében. Nagy felszabadültság ez, amelyben Beethoven eggyéválik az em­beriséggel, az emberiség bol­dogság utáni vágyával. ’ft K. A. RANDEVÚ HONTHYVAL Találkozás négy rokonszenves művésszel Az Országos Rendező Iro­da nagy-nagy kondításokkal beharangozott, Randevú Hon- thy Hannával című attrak­ciója annak rendje és módja szerint zajlott le hétfő dél­után és este Szolnokon. A Ságvári Endre Művelő­dési Házban rendezett ese­ményre természetesen min­den jegyet elkapkodott a habkönnyű műfaj iránt ra­jongó közönség, s a Honthy tisztelők tábora. Lelkesen ünnepelte a hall­gatóság a pompás ruhákba öltözött Honthy Hannát, Be­lépése pillanatától percekig tartó vastaps köszöntötte, s ugyancsak tapsorkán zúgott fel minden egyes száma után is. 'Az est során közreműköd­tek még. Bán Klári, Csikós Rózsi. Csizmadia Lás2ló, Jó- 2sa János és a Stúdió Együt­tes. Az ő szereplésük — mint várható volt — művészi élményt nyújtott a közönség­nek. Bán Klári és Csizmadia László, a fiatal és tehetsé­ges énekesek operettrészle­teket adtak elő megérdemelt sikerrel. Csikós Rózsi és Jó- zsa László pedig sztep-tán- cokat mutattak be. Különö­sen a nagyon fiatal, alig több mint húsz éves Józsa könnyed, s mégis magával ragadó tánca keltett nagyon kellemes meglepetést A műsort igen jól kísérte a háromtagú Stúdió-együttes. A zenekar egyébként önálló számokkal is szerepelt, s elő­adásukkal méltán arattak sikert. A rádióból és a televízió képernyőjéről is közismert és általánosan kedvelt, na­gyon rokonszenves Brachfeld Siegfried konferált Derűs szellemességével, finom hu­morával a mostani, szemé­lyes találkozás alkalmával még inkább meghódította a szolnoki közönséget. A ma­gam részéről csak azt sajná­lom, hogy éppen a napok­ban olvastam Kner Izidor anekdótáskönyvét, így az est során hallott tréfák egy ré­szét már ismerősként üdvö­zölhettem. A kömjyűműfaj kedvelői, S Honthy tisztelő közönsége hálás, hogy az Országos Ren­dező Iroda létrehozta ezt a randevút. A magam részéről még csak annyit, hogy na­Miért volt szükség a német juhászkutya fokozott megadóztatására ? A műit évbefl a pénzügymi­niszter és a földművelésügyi mi­niszter együttes rendeletet adott ki, amely szerint a német Ju­hászkutya (farkaskutya) és kor- csa után, amennyiben az törzs­könyvezett, , évi 100 forint, ha nem törzskönyvezett, évi 240 fo­rint adöt kell fizetni. A rendelet hatálybalépése óta felmerült pa­naszokkal, kérelmekkel kaesoiat- ban a Földművelésügyi Minisz­térium Állattenyésztési Főigaz­gatóságán az alábbi indoklást adták: — Az utóbbi években igen . Sok panasz bejelentés -érkezett az or­szág minden részéből a farkas­kutyák és korcsaik ellen, első­sorban az ebtartási szabályok be nem tartása miatt. Sok eset­ben póráz és szájkosár nélkül engedték az utcára ezeket az erős fizikumú, támadó természetű ebeket, amelyek többször harap­tak meg és löktek fel gyerme­ket. felnőttet egyaránt, gyakran súlyos közlekedési balesetet okoztak. Aa ebtartók jelentős ré­sze csak hiányosan táplálta a nagytestű és naeyétkű farkas­kutyákat, Így ezek a kutyák és korcsaik a hasznos vadállomány­ban. sőt a háziállatokban is gyakran súlyos károkat okoztak. A károk arányosan emelkedtek a farkaskutyák terjedésével. A tapasztalatok szerint rendszere­sen pusztították' a nyűi-, a fo­goly- és íácánáliományt, az őz­gidákat, de megdézsmálták a ba­romfiudvarokat, juhhodályokat is. A házból, íldvarból kiszökő és nagy területeket bejáró far­kaskutyák és korcsaik a külön­féle állatbetegségek terjesztésé­vel Is jelentős károkat okoztak. Egyes községekben a farkasku­tyák számaránya 80—90 százalé­kot tesz ki, ugyanakkor egyre fogy az emberben, állatban kárt nem okozó, de exportjelentösé- gük miatt és népgazdasági szem­pontból egyarán hasznosnak mondható pulik, pumlk, komon­dorok és kuvaszok száma, ame­lyek a ház- és nyájőrzés tekin­tetében legalább annyit érnek, mint a farkaskutya és korcsa. A fenti okok miatt nem kívá­natos, hogy a farkaskutya vagy a farkaskutya-korcsok száma to­vább növekedjék, s különösen ne a puli, a pumi. a komondor és a kuvasz'rovására. A panaszok orvoslásának leg­célszerűbb módja a szakembe­rek véleménye szerint, ha a far­kaskutyák és a farkaskutya-kor- i csőit adólát sokalló panaszos^' mielőbb áttérnek a puli, a pti” a komondor vagy.a kuvasz f tására. Ezekben legalább ann örömöt, legalább olyan hűsége, . ház-, illetve nyájörzőt találnak. I (MTI), i gyón örülök, amiért Honthy Hanna erre a találkára ma­gával h02ta Bán Klárit, Csi­kós Rózsit, Csizmadia Lász­lót, JÓ2sa Jánost, Brachfeld Siegfriedet és a háromtagi' Stúdió-együttest. Sí. i. H zaparékasi színiálszók sikere Szombaton és vasárnap tartották meg Nagykőrösön a falusi színjátszó napokat, me­lyek során több színjátszó csoport vetélkedett egymás­sal. Szombaton 7 órakor, a megnyitó után elsőnek a zagyvarékesi fitldművesszö- Vetkezet színjátszói adták elő nagy sikerrel Karaszalov: bolgár írónak A nagygazda menye című egyfelvonásos drámáját. Ez a kis együttes komoly művészi teljesítményről, aka­ratról tett tanúbizonyságot a zsűri előtt. Különösen ki­emelkedő volt Dobos Meny­hért a nagygazda szerepében és Fodor Istvánná, aki a negygazda feleségét alakítót ta. Megérdemelten dicsérték Pinezi Lászlónét is Szedra a nagygazda menyének átélt alakításáért. Az együttes 1953-ban tör­tént megalakulása óta előad­ták a2 Ármány és szerelem Pettyes, Nagymama, Szaka­dék és a Tanítónő című szín­műveket. Nem vallottak szé­gyent Nagykőrösön sem. s munkájukat az elsők közök értékelték. Fáradhatatlan munkájuk­ért valamennyieket elismerés illeti. Kovács Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szerkesztőség: Szolnok. Irodaház, t emelet Telefon: 20—93. 23—20. 20—99 Kladla a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Kiadóhivatal: v irodaház, f'dszínt 3. iel'fon; ?o—s* Felelős —etth Mészáros Sándor SZOLNOKI Íj* Mák megy at Mki MrW SEUm. m BrRk yy # jg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom