Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-03 / 102. szám

1961. május 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 29 ország filmjei a ma nyíló cannesi filmfesztiválon Az idei cannes-1 filmfesz­tivált ma nyitják meg. A fesztiválon 29 ország vesz részt és előreláthatólag a lé­lektani és szociális mondani- valójú alkotások kerülnek előtérbe. Norvégia, Japán és Hollandia az ifjúság problé­máival foglalkozó filmmel je­lentkezik. Az Egyesült Álla­mok a MAZSOLA A NAPON című filmet nevezi be, amely egy csikágói néger család történetéről szól, középpont­jában a faji előítéletek elleni harccal. A lengyelek NÉMA­SÁGRA ÍTÉLVE a süketné­mák életét tárja fel és Staud- te AZ UTOLSÓ TANŰ című nyugatnémet filmje az igaz­ságszolgáltatás súlyos vissza­éléseivel foglalkozik. Fran­ciaországot Henri Colpi EGY ILYEN HOSSZÚ TÁVOLLÉT című filmje képviseli Alida Valii és Georges Wilson fő­szereplésével. Két dokumen­tumfilmmel is jelentkeznek a francia filmművészek: AZ ÉG ÉS SÁR és PAUL VALE­RY címmel. Bemutatják még Anatol Litvak SZERETI BRÁHMSOT? című amerikai filmjét, amely Fmncoise Sa­gan regényéből készült. Olasz részről bemutatják a VÖLGY LEÁNYA című filmet, de versenyen kívül résztvész Moravia regényének AZ ASSZONY MEG A LÁNYA című alkotásnak filmválto­zata is. ' Intézeti napok Jászberényben Újszerű kezdeményezést valósított meg a Felsőfokú Tanítóképző Intézet Jászbe­rényben. Elsőízben állt a nyilvánosság elé azzal a cél­lal, hogy bemutassa az inté­zetben folyó életet. Ugyanek­kor segítséget kívánt nyújtani a pedagógusoknak az általá­nos elvi* módszertani, gya­korlati továbbképzésben. A gyakorlati nevelés céljait szolgálta Rózsa Sándor gya­korló Iskolai igazgató előadá­sa a fogalmazástanításról, vagy Kispál Sándor testneve­lő tanár bemutató órája, amely a tornateremmel nem rendelkező iskolák testnevelő pedagógusainak nyújtott ér­tékes módszertani segítséget. Elvi előadások is hangzottak el ez Intézeti napok során. Ugyanekkor ezek egy pilla­natra sem szakadtak el a gyakorlati élet követeimé-1 nyeitőL Tóth Gyula intézeti csoportvezető tanár előadását a szocialista nevelés cél és feladatrendszerérői éppen életközelsége miatt fogadták a megjelentek elismeréssel. Nagy érdeklődéssel hallgat­ták a pedagógusok a két idő­szerű. de tudományosan eddig még ki nem dolgozott témá­ról szóló előadást. Szénást Béla tanár az ateista nevelés tartalmi kérdéseiről, Fábián ZcAtán pedig a tanítási órák érdekességeinek lélektani fel­tételeiről számolt be. Mindkét beszámoló részletes felméré­sen alapult. A megjelent tanítók, taná­rok, szakfelügyelők nagy fi­gyelemmel tanulmányozták Fejér Mária és Vuies István nagy előkészületi munkát igénylő rajzkiállítását. Ezen a 3—10 éves korú gyermekek rajzainak fejlődését mutatták be. Az Intézeti napok méltó befejezése volt a 29-iki hang­ol integy hat vagon hízott libát ad közfogyasztásra a jászapáti libatömő szakcsoport Jászapátiban régi hagyo­mánya van a híres jászsági libatenyésztésnek. A víziszár­nyas tenyésztés fellendítésére több mint harminc termelő­szövetkezeti családdal, liba­tömő szakcsoportot alakítot­tak. A nagy szakértelemmel rendelkező tagok, eddig hét­ezer hízott liba értékesítésé­re kötöttek szerződést a föld­művesszövetkezettel. Az első ezer libát egyenként 8—9 ki­lós súlyban átadták a felvá­sárló szervnek. Eredményes munkájukat a törökszent­miklósi BARNEVÁL és a helybeli földművesszövetke­zet is segíti. Minden leszer­ződött hízott liba után 10 ki­ló kukoricát és 40 forint 'énzelőleget juttattak a szak- soportnak. A közős legelőn tenyész­tett és a háztáji gazdaságok­ban tömött hízott libából hat vagonnal adnak közfogyasz­tásra A jászapátiak példá­jára már Kunszentmárton- ban és Öcsödön is megalakí­tották a víziszárnyas hizlaló szakcsoportokat. verseny. Bebizonyosodott, hogy az új pedagógusgenerá­ció szereti a művészetet és tehetségesen műveli is azt. Négy tetszést aratott az in­tézeti énekkar, a szólószámok és a Szabó Mihály intézeti vezető tanár által szerzett A-moll vonósnégyes, amelyet a zeneiskola művésztanárai tolmácsoltak. Az Intézeti napok bebizo­nyították, hogy az új tanító- képzés többet akar és tud tenni a főiskolai szinten, mint azt a középiskolai kere­tek azelőtt megengedték. Nemcsak a képzés minősége változott meg, hanem az in­tézmény kapcsolata is a mű­ködő pedagógusokkal. Mint a jelenlevők többször hangoz­tatták: sok ilyen alkalomra lenne szükség, ahol a részt­vevők a pedagógiai tudomány legfrissebb eredményeivel gazdagodnának. Dalolva szép az élet Otven éves jubileumát ünnepelte a karcagi énekkar Karcag város dalkedvelő emberei — főleg iparosok — 1911 első hónapjaiban mon­dották ki véglegesen a dalár­da megalakulását. — Ilyen messziről indult a jelenlegi vegyeskar elődje, a volt kar­cagi Iparos Dalárda. Félévszázada hirdetik a dalkultúrát és sikert, sikerre gyűjtöttek. Ennek tárgyi bi­zonyítékai: serlegek, okleve­lek, érmék és emléklapok. — Akaratukat, dalszeretetüket nem törte meg a két háború sem, melynek idején csupán szünetelt a dalárda munká­ja. A tagok a béke első nap­jaiban gyülekeztek már, hogy tovább hirdessék nyíl­tan és szabadon: „Csak az a nép erős, Csak az a nép szabad, Hol munka mellett dal fajcad.’' Szombaton ünnepelték fennállásuk 50. évfordulóját, a Déryné Művelődési Ház­ban, amelynek nagytermét zsúfolásig megtöltötték az ünneplőruhás emberek. Hét órakor felgördült a függöny és ä díszelnökség mögött ott állt az énekkar valamennyi tagja: az ünnepeltek. Bíró László, a művelődési ház igazgatója nyitotta meg az ünnepséget, majd Tóth István köszöntötte a városi tanács nevében a jubiláló- kat. Tarkő Albert, az énekkar elnöke emlékbeszédében a kórus történetét ismertette. A bensőséges ünnepségen egyébként megjelentek a Népművelési Intézet, a Mű­velődésügyi Minisztérium, a megyei tanács és a helyi szer­vek képviselői. Tóth István, a városi ta­nács vb. nevében kitünteté­VERSM( SEREG A szép vers iránt a leg­■í*1 több ember fogékony. Szívesen olvasnak el egy-egy szép költeményt, de talán még szívesebben hallgatják meg. Az emberi hang, az ér­zelemtől átfűtött orgánum maradandóbban tudja az emberek leikébe bevésni köl­tőink szép gondolatait, lo­bogva lelkesítő, vagy líraian befeléfordult hangulatait. A versmondás művészete ma röneszánszát éli. Se szeri, se száma az előadóesteknek, egymás után alakulnak a fontos kultúrmissziót betöltő irodalmi színpadok. Ebből a nagy pezsgésből a ml me­gyénk sem marad ki. Sok vá­rosunkban, járásunkban megalakultak, már az irodal­mi színpadok, úttörő és kö­zépiskolás szavalóversenye­ket tartanak", minden évben megrendezik a megye ipari tanulóinak versenyét Vasárnap délután Török- szentmiklóson a sokszáz me­gyei szavaiéból huszonhatan mutatták be művészetüket. Talán helytelen is ez a szó: szavaló. Célszerűbb és helye­sebb a versmondó kifejezést használni, mert a szavalás régifajta iskolás, csak han­gosságra, harsányságra törő előadási módot jelent. A mi versmondóink pedig bebizo­nyították, hogy ezen az elemi fokon már túl vannak. A versmondók nagysike- rű megyei szemléje után máris levonhatunk né­hány megszívlelendő tanul­ságot Az egyik: örvendetes tény, hogy silány, giceses vagy helytelen mondanivaló- jú verset nem hallhattunk a szemle bemutatói során. Ja­vult tehát a versmondók íz­lése. És ehhez nagymérték­ben segítették őket hozzá az irodalmi színpadok. Ezek az új intézmények bebizonyítot­ták életrevalóságfckat és mű­ködésük. ízlésnemesítő törek­véseik kisugárzanak az egész járásra, városra, ahol működ­nek. Nevelőmunkájuk is ki­tűnő, hiszen a megyei dön­tőbe jutottak kilencven szá­seket osztott ki. Az énekkar elnyerte a *,Szocialista kultú­ráért” jelvényt. Ugyanezt a kitüntetést kapta Szűcs Béla énekkari tag, aki már 1911- ben tagja volt a dalárdának, s azóta is fáradhatatlanul dolgozott a közös sikerekért. Az énekkar tagjai között a Magyar Zenekultúra Szolgá­latában emlékérmeket, okle­veleket és emléklapokat osz­tottak ki. A díszünnepség el­ső része az úttörők köszönté­sével és az énekkar jubileu­ma alkalmából érkezett dísz­táviratok felolvasásával zá­rult. Az ünnepség második ré­szében elsőként a volt Iparos Dalárda tagjai köszöntötték a jubiláló énekkart, majd a miskolci vendégek, a köz­ponti énekkar adott színvo­nalas műsort Horváth Kiss László vezetéséveL Befejezésül az ünnepeltek nyújtottak szemelvényeket az eddig előadásra került művekből. Rövid műsorukkal bizonyságot tettek arról, nem a véletlen tartotta össze őket ötven évig, hanem a dal irán­ti szeretet. A közönség vastapssal kö­szöntötte az ünnepeiteket, y— egyben további jó munkára buzdítva a kórust. Ám, erre kötelez a kitüntetés, s a most átvett emlékérmek, ok­levelek sokasága is. Fási Miklós Országszerte meg­szervezik az üzemi növényvédelmet Az évről évre többmilliárd forint értékű terméskiesést okozó gyomnövények, parazi­ták és rovarkártevők ellen az idén minden eddiginél széle­sebb körű támadás indul. Nemcsak a növényvédő ál­lomások, hanem már a ter­melő üzemek is teljes erővel akcióba lépnek. Mint az Or­szágos Növényvédelmi Szol­gálat szakemberei tájékozta­tásul közölték, az idén — a Füldművelésügyi Miniszté­rium rendelete alapján — az egész országban: vala­mennyi állami gazdaságban, kísérleti és tangazdaságban, termelőszövetkezetben meg­szervezik az úgynevezett üze­mi növényvédelmet. (MTI) Tapasztalatcsere KisújszáHason Vasárnap nyílt meg Kis­újszálláson a Szolnok megyé­ben működő képzőművészeti szakkörök kiállítása, melyet a Ságvári Endre Kultúrális Szemle részeként rendeztek meg. 1951-ben alakultak az első körök, így a kiállítás a képzőművészeti szakkörök tíz éves fennállásának évfor­dulója jegyében született. A kiállítás alkalmából a Népművelési Intézet, a me­gyei tanács vb. művelődés- ügyi osztálya és a megyei népművelési tanácsadó ta­pasztalatcserét rendezett, melyre a Szolnok megyeieken kívül meghívták Hajdú, Csongrád és Békés megye képzőművészeti szakkörveze­tőit vagy e területtel foglal­kozó kultúrmunkásait is. Sajnos, csak a Békés megyei­ek képviseltették magukat és így tójértekezlet helyett a két szomszédos megye tapasz­talatcseréje lett e találkozó. Bevezetőként Horváth Fe­renc, grafikusművész, a Nép­művelési Intézet munkatársa tartott előadást a képzőmű­vészeti szakkörök szerepéről és az ott folyó nevelőmun- káróL Hangsúlyozta, hogy e körökben nem hivatásos mű­vészképzés folyik, mint azt so­kan hiszik a kívülállók kö­zül* hanem az a cél, hogy műértő, a képzőművészetet szerető emberek táborát szé­lesítsék. Sági Pál. á megyei tanács vb. művelődésügyi osztályé-, nak munkatársa hozzászólá­sában az utóbbi két év fejlő­déséről beszélt. Koszta Rozália* festőmű­vész, a Békés megyed szakre­„Megnövekedett a Vöröskereszt társadalmi jelentősége64 Tegnap délelőtt szűkebbkő- rű vezetőségi ülést tartott a megyei Vöröskereszt, ennek során megválasztották az el­nökséget. Dr. Tóth Lajos me­gyei főorvos a Vöröskereszt megyei elnöke; dr. Harcos György, a KÖJÁLL főorvo­sa, alelnök; Csótó Istvánná megyei titkár; Dobos Dezső megyei tanulmányi felügye­lő ifjúsági felelős; Patkós Gyula, a kisújszállási gyer­mekotthon igazgatója, okta­tási felelős; dr. Helf László tbc-gondozó főorvos, propa­gandafelelős; dr. Jilly Pong­rác, a véradóállomás igazga­tója, véradófelelős; Pintér Béláné járási vöröskeresztes titkár pedig szociális felelős lett. Az elnökségbe bevá­lasztották még Kálmán Lász­ióné és Fehér Józsejné vö­röskeresztes titkárt. A megjelentek a választást követően a Vöröskereszt idő­szerű feladatairól tárgyaltak. A tanácskozásról lapunkat az új propagandista, dr. Helf László tbc-gondozó főorvos tájékoztatta; — Örömmel konstatáltuk, hogy a Vöröskeresztnek, e nagy taglétszámmal dicseke­dő társadalmi szervezetnek az utóbbi időben megnőtt a becsülete, növekedett jelen­tősége — mondotta. — a vö­röskeresztes aktívákat ott láttuk a tbc-szűréseket meg­előző összeírások munkáin; jelentős mértékben az ő szor­galmuknak köszönhető, hogy Karcagon, Mezőtúron és Kis­újszálláson lényegileg száz- százalékos megjelenést ta­pasztaltunk a 'röntgengép előtt. A vöröskeresztesek vé­geztek széleskörű felvilágo­sító munkát a Sabin-cseppek adagolásának megkezdése előtt. S ismét a vöröskeresz­tesek tevékenykedtek s mun­kálkodnak ma is fáradhatat­lanul a véradó és ezen belül az ingyenes véradó mozga­lom kiszélesítésén. Ennek a közhasznú tevékenységnek eredményeként említhetem hogy a közelmúltban Mart­fűn 67 jelentkező 19 liter, Ti­szafüreden 118 önkéntes 37 liter és Jászapátiban 78 falu­beli 23 liter vért adott ön­ként és ingyen embertársai megmentésére. Nem véletlen, hogy ezek a nagyszerű ered­mények éppen ott születtek, — például Tiszafüreden, —, hol a párt- és tanácsvezetők napi munkájuk mellett is tá­mogatták a Vöröskereszt tö­rekvéseit — Kunhegyes! kollégám jelentette be az ülésen, hogy a kunhegyesi és a tiszafüredi járás között emberbaráti cél­zatú versengés kezdődött A cél: minél több önkéntes vér­adót toborozni az Ingyenes véradásra — folytatta infor­mátorunk. — Legközelebbi feladatunk emellett a ttoc- ellenes küzdelem kiszélesíté­se* a tisztasági mozgalom népszerűsítése, a falusi lakos­ság egészségügyének előbbre vitele* ferens beszámolt eredmé­nyeikről és problémáikról. Nagyon sok függ a szakkör­vezető és a művelődési ott­hon vezetőjének kapcsolatá­tól, ahol ez nem megfelelő, ott akadozik, nehezen boldo­gul a képzőművészeti szak­kör. Békés megyében is van előrelépés* ha még nem is tudnak annyit felmutatni mint a Szolnok megyeiek — mondotta. Színvonalas vita alakult ki a jelenlevő szakkörvezetők között. A tapasztalatcsere résztve­vői végűi megállapították, hogy hasznos volt* sok segít­séget adott e beszélgetés a további munkához. A most kialakult kapcsolatot a két megye között tovább fejlesz­tik, máskor is meghívják egy­mást hasonló rendezvényeik­re. ___________ !“ 1 .... •— i — i Na gysikerű amaiőrfénykép-kiáiftás Türökszenlmíklósoii Az idei kulturális szemle megyei fotó-bemutatójára huszonöt fiatal fotóstól mint­egy 120 kép érkezett be, amelyből a zsűribizottság 85 képet talált alkalmasnak a kiállításra. Az ismert képek mellett sok- új is szerepelt a kiállításon, amelyet a törökszentmiklósi városi kultúrházban rendez­tek. A kiállítás első díját Farkas Ferene (Szolnok) „Csárdás” című képe kapta Ä második díjat Csák Péter (Jászberény) „Cselló órán” és Nagy József (Szolnok) „Képzőművész körben1* cí­mű képei nyerték. A harma­dik díjat Szántó Gyula (Jász­apáti) „Dunakanyar”, Faragó László (Jászberény)-„Az első bál előtt”, Rudányi László (Jászberény) „Barátok”, Far­kas Ferenc (Szolnok) „Szágul­dás”, Major Pálné (Jászapáti) „öcsikém” és Farkas Ödön (Martfű) „Hidegvíz1* című ké­pei nyerték. 0V— i— Tisza Cipőgyár, Martfű Eiíekvő alkatrészek az alábbi géptípusokhoz kaphatók: Sarokfolt szegező Moenus Teutónia 924 tip. Sarokfolt szegező Svlt 05 0?7 tip. Faszegkiszerelögép Svlt 04 179 tip. 40 kg-os keverőgép alu. csapágy 191S7 Svi( tip. Sarokcvikkelőgép Moenus 1224 tip. Faszegezőgép 04 028 tip. Döplizógép Moenus Vitessa 1048 tip. Kazánházi vízvezeték raktárban elfekvő készletek: db db 1" Sámson gőztorlő 2 25 mm karimás torlő 10 ln Sámson gőztorló 68 20 mm karim. gőz-sz. NNy 16 20 (7) 20 karimás visszacs. sz. 65 15 mm karim. gőz-sz. NNy 16 6 3/4 forrasztható áteresztő sz. 10 Aeélvíztoriő 150 mm 1 20 mm visszacsapó szelep 4 Aeélvíztoriő 125 mm 1 Hidrant Összekötő 6 Aeélvíztoriő 100 mm 1 15 mm karimás visszaes. sz. 4 150/150 gőzreduktor 2 5/4 visszacsapó szelep 10 150 mm Bakos vlztolózár l 6/4 visszacsapó szelep 10 • 1/2 visszacsapó szelep 20 3/4 visszacsapó szelep 10 200/200 Eternit ág 6 5'4 kifolyócsap 10 200/100 Eternit ág S 125 mm karimás visszacs. sz. 1 150/100 Eternit ág 6 55 mm karimás visszacs. sz. 6 150/150 Eternit ág 10 15 mm karimás torló 15 150/100 Eternit kereszt 6 A fentiekben felsorolt anyagok szállításával kapcso­latosan a Tisza Cipőgyár Martfű, telefon: 1. Üzem­fenntartási Osztályán Deák Miklósnál lehet érdek­lődni. DNDOK ZEMLÉJE zaléka valamelyik irodalmi színpad tagja. Feltétlenül to­vábbra is meg kell hát ad­nunk minden támogatást a meglévő irodalmi színpadok­nak munkájuk folytatásához. Meg kell adni a lehetősége­ket arra, hogy minél többet szerepeljenek falvakban, ta­nyaközpontokban, népszerű­sítsék a szép szót. Bár tartalmilag helytelen, művészetien versek nem ke­rültek a bemutatók műsorá­ra, a tematikában mégis van változtatnivaló. A bemutató­kon, de még a mégyei szem­lén is túltengtek az Arany- és Vörösmarty-versek. Raj­tuk kívül Kiss József, Kaff­ka Margit és természetesen Ady, József Attila szerepelt a műsoron. A világirodalom­ban Victor Hugo, Puskin, Goethe, Lamartine, Verhae- ren verseket hallottunk. A mai irodalmat összesen csak egy vers képviselte. Tátrai Anna, a szolnoki irodalmi színpad tagja egy Simon Ist­ván verset mondott el. Nem véletlen, hogy az egész szem­le egyik legkiemelkedőbb teljesítményét nyújtotta. Ér­tette a verset, mert mai, mert nekünk szól. A Walesi bárdokat, a Tetemrehívást, a Simon Juditot, a Vén ci­gányt talán hatásossága, ro­mantikus hangvétele miatt választják előszeretetteL En­nek következménye az, hogy nem tudják beleélni magukat a vers hangulatába és ez bi­zony meglátszik teljesítmé­nyükön is. Több mai modem verset az irodalmi színpadok, az egyes versmondók műso­rára! E* a hiányosságot leszá­mítva, jó művészi tel­jesítményeket, őszinte lelke­sedést tapasztaltunk az egész szemle során. Méltó koronája volt ennek a megyei bemu­tató, a legjobbak bemutatko­zása. Szeretnénk, ha ez a fontos művészeti ág tovább fejlődne, erősödne, a kultú­ráért felelős emberek teljes erkölcsi és anyagi támogatá­sával. Hernádi Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom