Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-09 / 107. szám
1961. május * SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 3 Van-e jövője a Téglagyári Vállalatnak ? A Szolnok megyei Téglagyári Vállalat törökszentmiklósi telepén a téli felújítás során jöttek rá, hogy a kemence teljes átépítésre szorul. További üzemeltetése be- omlással fenyeget. Leállították, s most igyekeznek biztosítani az átépítéshez szükséges összeget. A jászberényi telepnél hasonló a helyzet. A különbség csak annyi, hogy ott még az idén dolgoznak, de a berendezés és a kemence avult volta, s a szükséges bányatér hiánya miatt az ottani téglagyár leállításának gondolatával foglalkoznak. A telep melletti műút alatt épített átjáróval lehetne ugyan új bányát nyitni, de az nagyon költséges volna, nem érné meg a beruházást, s a gépparkot sem lehet már korszerűsíteni. Ahogy mondani szokás, a jászberényi telepen jövőre valószínűleg „lehúzzák a rolót.’8 Vannak más, aggasztó jelek is. A vállalat jászkiséri telepén mintegy 2 millió tégla van. Olyan rossz minőségű, hogy valószínűleg csak köbméteres áruként tudják értékesíteni. A gyárban néhány avult szárítószínt kiselejteztek, s így most a szárítókapacitás kisebb, mint tavaly volt. A terv pedig magasabb. Tavaly is háromnegyed millió tégla ment veszendőbe esőkár miatt. — A szárítókapacitást tehát nem csökkenteni, hanem növelni kellene. Ilyen előzmények után fel lehet tenni a kérdést: van-e a vállalatnak jövője, — vagy előbb-utóbb itt is „lehúzzák a redőnyt?84 Most még nem késő, lehet biztosítani a jövőt, — csak kellő előrelátással kell munkálkodni. Nem Szabad olyan esetnek előfordulni, mint Törökszentmikló- son, hogy egyik pillanatról a másikra vegyék tudomásul a megmásíthatatlan tényt; a gyár leállítását. Hosszú időre szóló felújítási tervet kellene készíteni a vállalatnak, s idejében biztosítani a fedezetet. Ezzel egyidőben fejleszteni a szárítókapacitást is. A legfőbb gond azonban az: mit gyrátsanak? Akár tudomásul veszik, akár nem, a kisméretű tégla tömeges alkalmazásának ideje lejárt. S közben természetesen a lehetőség szerint mindent meg kellene tenni az évi terv teljesítéséért is, hiszen a törökszentmiklósi telep miatt tízmillió téglával kevesebbre lehet számítani a tervezett' nél. Meg kellene vizsgálni, hogy két műszak szervezésével, vagy a kapacitás más módon való jobb kihasználásával a többi telep termelését miképpen lehetne növelni. A munkások bizonyára vállalkoznak erre, csak szót kell érteni velük. Sajnos, az emberi magatartással, a dolgozókkal való együttműködésben is vannak esetenként bajok a vállalatnál. A vezetőségnek erre is kellene gondolni a régebbi hibák felszámolásakor. A törökszentmiklósi telepen a gyár leállítása után hosszú idő telt el. mégsem hívták össze az ottani törzsgárdát, a megyei vezetők nem ismertették velük a helyzetet. Pedig azoknak az embereknek kenyere függ a gyár sorsától Nyári tervükből július 1-ig 15 000 normálholdat teljesítenek Teljes erővel folyik a növényápolás, a szénabetakarítás A Cibakház! Gépállomás dolgozói a növényápolásban eddig elért eredményeikkel tovább öregbítik jó hírüket. A gépállomásiak a körzetükhöz tartozó közös gazdaságokban teljes erővel hozzáfogtak a gépi kapáláshoz és a lucerna kaszálásához, rendsodrásához. Magyar György, a cibakházi yörös Csillag Termelőszövetkezetben 300 hold kukorciát vetett el és eddig 150 holdon végezte el az első kapálást Fazekas János ugyancsak ebben a közös gazdaságban 140 hold kapálásánál tart. Ennyi az eredménye Szekeres Jánosnak is, aki a tisza- földvári Lenin Tsz-ben 380 hold kukorica vetőmagját tette a földbe, most pedig már kapálja a növényt Nem sokkal maradt el mögötte Síndel János 110 holdas teljesítményével. A derék traktorosok 17 géppel segítik a növényápolást a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetekben, s eddig már nyolc traktoros van, aki száznál több holdat kapált meg. Említésre méltó az is, hogy az idén kivétel nélkül mindenütt jól sikerült a kukorica négyzetes vetése. Karai Károly, a tiszaföldvári Petőfi Tsz-ben 260 holdon ilyen módszerrel tette földbe a vetőmagot, most pedig már megkezdte a talaj gyomtalanítását keresztben-hosszá- ban való kapálással. A lucerna kaszálását, rendsodrását 17 géppel segítik a cibald traktorosok. E munkában igen szép eredményt ért el Árvái János és Lacz- kó József. A tiszaföldvári Lenin Tsz 200 holdas tábláján kaszálták le a lucernát és végezték el a rendsodrást. A jövő hét végére a gépállomás körzetében mindenütt befejezik ezt a munkát. A gépállomás műhelyeiben is serényen dolgoznak. Az a 4endik, hogy június 1-ig a r'yári munkákhoz szükséges összes gépet kijavítják. A •a hona jelenlegi fejlődési állapota azt mutatja, hogy siásíéJ. két héttel hamarabb kezdődik az aratás,"mint tavaly. Ezért igyekeznek a gépállomás dolgozói, hogy az arató-, cséplőgépek, a nyári munkához szükséges erő- és munkagépek kijavítva várják a nyári munka megkezdését. A cibakiak tavaszi tervüket a megyében elsőnek fejezték be, s július 1-ig a nyári tervükből is 15 000 normálhold munkát kívánnak elvégezni. Jórészük — bár megtehette volna, — nem ment el máshová dolgozni, inkább szőkébbre szorítja a nadrágszíjat, s várja, hogy majd csak akad munka a telepen. Tízhúsz év után nem akarnak munkahelyet változtatni. A gyárhoz való ragaszkodásuk tiszteletet érdemel. — Ezért is éreztetni kellene velük, hogy nem feleslegesek. Csakis így, a telepek eíőre tervezett korszerűsítésével, a gyártmányok fejlesztésével, s a munkásokkal való közvetlenebb kapcsolat kialakításával tud a vállalatvezetőség biztos jövőt teremteni. SB A Kunhegy esi Vízgépészeti Vállalat dolgozói a tiszabői telepen vontató motoroshajót készítettek. A vontató segítségével olyan vízkivételhez szállítják el az üzemanyagot, amely sáros, esős időben egy éb járművel megközelíthetetlen Rendelet a termelőszövetkezetek termelési kapcsolatairól Egyszerűbb gazdasági együttműködést és önálló közös vállalkozást hozhatnak létre a szövetkezetek A városok, nagyobb községek termelőszövetkezetei az utóbbi időben számos esetben fogtak össze közös gazdasági feladatok megoldására. Együttes erővel már több olyan nagyméretű baromfiüzemet, sertéshizlaldát hoztak létre, amelyet önállóan nem tudtak volna felépíteni, üzemeltetni, így viszont gazdaságosan működtetnek. A termelőszövetkezetek között szórványosan eddig is kialakult termelési kapcsolatokat a földművelésügyi miniszter most rendeletben szabályozta. A szövetkezetek közötti termelési kapcsolat. a következő területekre terjedhet ki: a főüzemágakon belüli bizonyos konkrét feladatok megoldása (baromfikeltetés és nevelés, szarvasmarha- és sertéshizlalás, szőlőtelepítés stb.); melléküzemági tevékenység (szaporítóanyag termesztés, tógazdaság, méhészet stb.); gazdasági (kovács-, bognár-, lakatos- stb.) műhely létesítése és üzemeltetése; építőanyag kitermelése és készítése; építőipari munkák; feldolgozó üzem (tejkezelő, zöldségszárító, daráló stb.) létrehozása és fenntartása; háziipar; egyes közérdekű feladatok (nádkitermelés, kútfúrás, kertépítés, földmunkák stb.) ellátása és végül gazdasági, kulturális vagy szociális rendeltetésű létesítmények (öntözőtelep, kultúrház, napközi otthon stb.) építése és használata. A termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolatnak két formája lebet: egyszerűbb gazdasági együttműködés vagy önálló közös vállalkozás. A termelés megalapozásához szükséges álló- és forgóeszközöknek legalább felét mindkét esetben a részvevő tsz-eknek saját erejükből kell biztosítaniuk. A termelőszövetkezetek önálló közös vállalkozásának létesítése általában akkor indokolt, ha a gazdasági tevékenységhez szükséges nagyobb szervezettség, költségesebb eszközök és a fokozott szakértelem az erők egyesítésével biztosítható és a vállalkozás népgazdasági szempontból Is jelentős. A vállalkozás önálló jogi személy: szervei: az igazgatótanács, az igazgatóság és az ellenőrző bizottság. A szakszerű vezetés biztosítása érdekében műszaki vezetőt, főkönyvelőt és esetleg más szakképzettséggel rendelkező személyt kell a tagok sorából kijelölni, illetve alkalmazni. A vállalkozásnál dolgozó termelőszövetkezeti tagok díjazását és a szerződéssel alkalmazott dolgozók munkabérét az állami vállalatoknál hasonló munkakörben foglalkoztattak bérezésének alapulvételével állapítják meg. A rendelet kimondja, hogy i a vállalkozás elszámoló egységként gazdálkodik, saját bevételéből tartja fenn magát, majd intézkedik a jövedelem felhasználásának módjáról. Ezek szerint az esedékes kötelezettségek teljesítése és a termelési költségek levonása után fennmaradó jövedelem 40 százalékát a vállalkozás fejlesztésére fordítják, 10 százalékot a beruházási alaphoz csatolnak, 50 százalékot pedig a részvevő termelőszövetkezetek kapnak meg nyereségrészesedésként A stáb ment, a plakát maradt Vagy két-három héttel ezelőtt őszinte gyönyörűséggel vettük tudomásul mi, szolnokiak, hogy a Ságvári út és Beloiannisz utca sarkán elterülő kis háromszögletű te- recskét parkosítják. A Jal mellé fiatal fák kerültek, virágágyak születtek mintegy varázsütésre. — Végre — mondottuk —, de miért nem meszelték le, miért nem hozták rétidbe a fájc mögötti sárga, telemázolt, elhanyagolt falat? No meg otthagytak egy nagyfelületű plakáttartót az összes régi plakátokkal. Ez nem valami tervszerű dolog. Imigyen morfondíroztunk néhányon, míg meg nem jelent Szolnokon egy készülő film stábja. Ok azután egy óra alatt kiirtották a fákat, virágokat és valóságos plakátmezőt varázsoltak aZ amúgy is randa falra. A forgatásnak ez a része azután befejeződött. A romok azonban, mint a tatárjárás után ez szokásos volt, ott maradtak a helyszínen. Aztán .,. aztán megérkeztek a kertészet emberei és újra helyreállították, amit a filmesek kiirtottak. A fa1 azonban maradtl Most letépett plakátokat lenget a tavaszi szél, az elültetett növények ide-oda ingadoznak, mintha mondanák: kérem, mi nem tehetünk róla... — h. t, — ü a Mirau iu&iiv iiicm , — A vadgazdálkodás helyzete — A múlt hét végén délelőtt a megyei tanács nagytermében értekezletet tartottak a megye' vadásztársaságainak elnökei, vadászmesterei és vadőrei részire. A tanácskozáson megjelent, Oláh György, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Nyíri Béla-, a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályának vezetője és a MAVOSZ országos kiküldötte. A tanácskozás célja volt, hogy megvitassák az elmúlt vadászati év eredményeit és a soronlévő feladatokat. Nyíri Béla elvtárs megnyitója után a megbízott megyei vadászati felügyelő — Csépe Lajos ismertette a vadgazdálkodás Vágják a rozsosbükkönyt -másochetéshez készülnek A Héki Állami Gazdaság martfűi üzemegységében si- lózzák a rozsosbükkönyt. Kell a zöld takarmány az üzemegység 500 tehenének és növendékének takarmányozásához. A silózógép után nyomban készítik a talajt csalamádé vetéshez. Képünkön Döbrei István fogatos az elvetett mag után magtakaró borouá- zást végez. jelenlegi helyzetét. Elmondotta, hogy az előző évekhez viszonyítva jelentősen növekedett a törzsállomány. A tavaszi vadszámlálások alapján a nyúlállomány elérte a százezres, a fácán a negyvenhatezres, a fogoly a hetvenháromezres, az őzbak a kilencszázharmincnégy, az őzsuta az ezerháromszázharminchét, a túzok pedig a ki- lencszázharmincas létszámot. A vadásztársaságok közül jelentős fejlődést ért el a törzsállomány szaporításában a Szolnoki Gépállomás, a túrkevei földművesszövetkezet, a tiszaörvényi Dózsa és a tiszaszentimrei vadásztársaság. Karcagon viszont csökkenésről számoltak be. Ez azt bizonyítja, hogy ahol foglalkoznak a vad nevelésével, megfelelően irtják a du- vadakat, ■ ott évről évre szaporodik a hasznos vadállomány. Ismertette az elmúlt vadászati idény eredményeit. Megyei szinten a vadásztársaságok élővad befogási tervüket teljesítették. Nyúlból 12145, fácánból 954, fogolyból 4065 darabot fogtak be. Ez jelentős bevételt hozott a vadásztársaságoknak, mert egy élőnyúlért a MAVAD 75 forintot fizet. A lőtt vad terv teljesítése is "jónak mondható. Nyúlból a tervezett 34 400 helyett 35 800-at lőttek, fácánból 11700-at, fogolyból 3800-at. Részletesen foglalkozott a beszámoló a vérfrissítéssel, továbbá a du vad-irtással. Ezek után a soronlévő feladatokról, így a tavaszi vadvédelemről és vadszaporításról esett szó. A tanácskozáson felszólalt Nyíri Béla elvtárs is. aki a vadásztársaságok előtt álló legfőntosabb feladatokat ismertette. V. K.
