Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-06 / 105. szám

1961 május & SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ti Szabadságos parasztok Az elmúlt évben jelentős jövedelemhez jutatta a jászberényi Kossuth Termelőszövet­kezet, gazdáit a primőráruként eladott cukorborsó. Ez évben ismét jelentős területen termelnek belőle a szövetkezetiek. Képünkön Pető József brigádja 15 holdas táblán végzi a korai cukorborsó kapálását NYÁRI GONDOK Mezőtúron ismét született valami új. Az újdonság eny- nyi: a Bercsényi Tsz paraszt­jai közül az arra méltók évi fizetett szabadságot élvez­nek. A paraszti világban merő­ben szokatlan szabadságért semmi rendkívülit nem kell produkálniuk a szövetkezet gazdáinak. Csupán becsület­tel kell dolgozniok, — úgy, amint az mindannyiunk kö­telessége. A szövetkezet közgyűlése pontosan meghatározta, ki­től mit vár. Januárban és februárban 15—15, március­ban 18, áprilisban 20, má­justól októberig 24—24, no­vemberben 20, decemberben 45 ledolgozott munkanapot. A családanyáknak és család- fenntartó nőknek — illő mél­tányosság folytán — keve­sebbet kell teljesíteniük az évi hatnapos alapszabadság kiérdemléséért. Az ő normá­juk áprilisban 15, májustól októberig 20—20 munkanap. Az évi hatnapos alapsza­badsághoz minden, a Ber­csényi Tsz-ben eltöltött két év után egy nap pótszabad­ság járul; feltéve, hogy a férfitag évente 240, a nőtag 120 munkaegységet szerzett. Az évi szabadság felső hatá­ra tizenkét nap. A közgyűlés egyértelműen kimondotta: a szabadság cél­Vasárnap a hajnali órák­ban a Középtlszavidéki Ál­lami Gazdaság negyven ag- ronómusa dr. Gergely István igazgatóhelyettes, főagronó- mus vezetésével külön autó­busszal a Tudományos Aka­ja a felfrissülés, pihenés — tehát a szabadságot termé­szetben kell kivenni. Noha a paraszti munka dandárja a nyári időszakra esik: ha a termelés érdeke engedi, akár júliusban is mehetnek sza­badságra a gazdák. Helyesen határozták el a bercsényisták, hogy a sza­badságolással kapcsolatos mindenfajta vitás ügyet az ellenőrző bizottság hatáskö­rébe utaltak. Ezzel teher­mentesítették a közgyűlést, a vezetőséget, növelték az ellenőrző bizottság tekinté­lyét. Arról is döntöttek, hogy az évi 'Szabadság — részben, vagy egészben — megvon­ható súlyosabb fegyelmi vét­ség esetén. A tsz főkönyvelője elmon- 'dotta, hogy a szabadságon töltött napokat zárszámadás­kor számolják eL A meg­szerzett munkaegységek fo­rintértékét elosztják a mun­kában töltött napok számá­val — az így kapott ered-, ményt a szabadságon töltött napok számával szorozzák. A szabadságra járó összeget készpénzben fizetik ki. A alapszabadságra lénye­gében mindenki számíthat a Bercsényi Tsz gazdái közül; a pótszabadságra pedig a gazdák mintegy hetven szá­zaléka tarthat igényt. démia gazdaságába, Marton- vásárra utazik tapaszta­latcserére. A látogatás célja: a kukoricatermesztéshez gyűjtenek tapasztalatokat. A Középtlszavidéki Állami Gaz­daság területén 6 ezer hol­don termelnek kukoricát Szikrázóan kék az ég, a nap meleg fénnyel áraszt el mindent. Közeleg a nyár. Érzi ezt mindenki. Érák ezt a Szolnoki Pa­pírgyár dolgozói is. Tervez­getnek. Közülük legtöbben már benyújtották igényüket, az . idén hová mennek nya­ralni. Kállai Elek, már a negyve­nes évek elején is az üzem­ben dolgozott. Lakatos, gé­pész a beosztása... Kérde­zem: — Minden évben volt nya­ralni valahol? — Azelőtt nem. Csak mos­tanában. “ Tavaly merre járt? — Hévízen. — És az idén? — Nekem szokott fájni a derekam és az a víz...! Most is oda megyek. Sokat segített — Egye&ül? — Ha az ember nem is beteg, jobb, ha elmegy. Fele­ségem Szoboszlón üdült két­szer is. Most együtt töltjük az időt Hévízen. Kettőnknek együtt 400 forintunkba se kerül. A válogatóban talárom Dancsi Barnánét. Beszélgetés közben is dolgozi! . — Tudja, én tavaly jártam először külföldön: SZOT-ha- jóval Csehszlovákiában. Hát az isteni volt Elmentünk Pöstyénbe is és máshová... — Az idén? — Ez most a gond. Kislá­nyom esküvőjére készülünk, s ilyenkor nehéz elmenni bár­hová is. De kell... Ugye, kell? Dolgozik az ember egész évben, szüksége van a pihe­nésre ... Lillafüreden töltök majd két hetet Mondják, milyen szép, s én még nem láttam. — Balatonra megyek — mondja, azután hozzáteszi — én már ezentúl mindig csak a Balatonra megyek. A ma­gyar tenger partjára. Kivillannak fehér fogai, ahogy nevetéssel kíséri sza­vait A Matrózról, Sirályról és a két Fogasról beszélge­tünk. Hajdani emlékek, élmé­nyek villannak... — Én már ezentúl mindig csak oda megyek. Most majd talán Szemesre, vagy Föld­várra ... Esetleg Füredre. — Bárhová, mindegyik szép — mondom. És Demény Ferenc rábólint. — Szép bizony. Nagyon szép. — Munkatárssal megy? — Nőtlen vagyok. Vala­melyik kollégámmal utazunk. De csak egy hétre akarok üdülőbe menni, a másik hé­ten motorkerékpár kirándu­lást szeretnénk szervezni. Körbe járnánk a Balatont s elmotoroznánk a Mátrába is. — Ez szép lesz — mon­dom. Nyolctantermes iskola és vízvezeték épül Öcsödön Negyven agronómun t Martonvásárra utazik Beszédes számok az oktatásról Az NDK 1959-től 1965-ig terjedő hétéves terve, amely­nek célja a szocializmus győ­zelemre vitele az első német munkás—paraszt államban, az oktatás területén is nagy feladatokat tűz ki. Ahhoz, hogy a hétéves tervet min­den vonatkozásban teljesíte­ni lehessen, az eddigieknél jóval nagyobb számú kvali­fikált szakembert kell az egyetemeken és főiskolákon kiképezniük. A felvétel az NDK egye­temeinek és fiőskoláinak rendes napi tagozatára a hétéves terv időszaka alatt 13 600-ról fokozatosan 20 000- ig emelkedik. A levelező és az esti tagozatokon, valamint a kombinált oktatásban az esti, levelező és rendes napi tagozat kombinálva — 1965-ben már 11 000 dolgozó vesz részt, az 1958. évi 3100-al szemben. A hétéves terv időszaka alatt az évi felvétel a szakiskolákra a rendes napi oktatáshoz 23 400-ról 34 000-re és az es­ti, illetve levelező tagozatá­ra 18 000-ről 25 000-re fokoz­zák. A hétéves terv Ideje alatt 96 000 egyetemet végzett és 20 000 szakiskolát végzett fiatal kezdi meg a munkát a népgazdaságban, az iparban. Az 1952—1958-as évekhez vi­szonyítva a hétéves terv idő­szakában két és félszer több matematikust, fizikust, ve­gyészt és gyógyszerészt, — négyszer több diplomás mérnököt, — közel két­szer annyi orvost és fog­orvost s több mint kétszer annyi pedagógust képeznek ki az NDK egyetemeinek és főiskoláinak rendes napi ta­gozatán. . Vízvezeték és iskola. E két régi óhaja valósul most meg az öcsödieknek. Tavaly de­cemberben kezdték a köz­ségben a 100 köbméteres h idroglobusz alapozását és ugyancsak a , múlt év őszén fogtak hozzá a nyolc tanter­mes általános iskola építésé­hez. Mindkét létesítmény több millió forintos beruhá­zást jelent. Az idén és még 3—4 éven át az öcsödi községfejlesztási alap nagyobb hányadát . a vízvezeték építésére fordít­ják. Ebben az évben több, mint 800 000 forintot költe­nek rá. Csupán a hidroglobusz 546 000 forintba kerül. Alkat­elemeit már összehegesztet­ték a budapesti Vízvezeték és Csatornaépítő Vállalat dolgozói és a napokban fog­ják felállítani. -t — Az a tervünk — tájé­koztat D. Kiss Sándor, a községi tanács vb. elnöke —, hogy a középületeket még az idén bekapcsoljuk a vízszolgáltatásba. De ez csak akkor valósul meg, ha meg­kapjuk az igényelt 400 000 forint rövidlejáratú hitelt. Egyébként a jövő év elején­kap vizet az új iskola, az or­vosi rendelő és a tanácsháza. Az idén 200 folyóméter etemitcsövet fektetnek le társadalmi munkában az öcsödiek. Ez lesz az épülő vízhálózat első szakasza. A süllyesztett víztárolót a házi építőbrigád készíti, szintén a lakosság bevonásával. Folya­matosan építik a motorházat is, ahonnan gépi erővel nyomják fel a vizet a hidro- globuszba. Elkészült az öcsödi víz­hálózat végleges terve. Esze­rint 28 kilométer vezeték szükséges a község ellátásá­hoz. — A tanács szilárd elha­tározása — mondja a vb. el­nöke —, hogy négy év alatt a község minden pontjára eljuttatjuk az egészséges ivó­vizet. * Már. tető alá került a nyolc tantermes, emeletes, új álta­lános iskola a község köz- •mRtf&hna. Énítéai kftUoSoAt állami erőből — 4 800 000 fo­rintból — fedezik. A tanács 200 000 forinttal járult hoz­zá. — Tízéves álmunk valósul meg — büszkélkedik a ta­nács elnöke. — Jelenleg 14 tanteremben, a község kü­lönböző részein szétszórtan folyik a tanítás. Ráadásul 6 szükség-tanteremben. Ezt az állapotot szünteti meg a korszerű új iskolá. A Szolnok megyei Építőipari Vállalat v szakemberei két műszakban dolgoznak a lé­tesítményen. Tornaterem, ta­nári és igazgatói szobák, szertárak, napközi konyha, zsibongó és melegedő, vala­mint egy kétszoba összkom­fortos igazgatói lakás lesz benne. A parkettás termeket központilag fűtik majd. A község vezetői számoltak már a lehetőségekkel is. — Szükség esetén 10 tan­termet is ki tudunk szorítani az új épületben — mondja D. Kiss elvtárs. — A par­kettás helyiségekbe csak pa­pucsokban léphetnek be a gyerekek — teszi hozzá mo­solyogva. — Először furcsa lesz, de megszokják majd a rendet, tisztaságot a tanulók, meg a szülők is. Az új iskola felszerelése már megérkezett. Egy vagon- nyi pad, tábla és egyéb tárgy várja végleges rendeltetési helyét A tervek szerint az 1961 — 62-es oktatási év második felében vehetik birtokukba új otthonukat az öcsödi gye­rekek. ►“-ml —■ Ciklon pusztított Franciaországban Párizs (MTI). Franciaor­szágban csütörtökön este cik­lon ' pusztított Normandiá- ban négy halottja és több sebesültje volt a rendkívüli szélviharnak. A Párizsból a nyugati tengerpartra vezető forgalmas országúton nyolc kilométer hosszúságban tö- •vestől tépte ki a ciklon az útszéli fák százait az országúton megakadt min­den forgalom. A hihetetlen erejű szélroham ledöntötte Evteux mellet egy építkezés toronydaruját. Egy munkás, akit a daru maga alá teme­tett, nyomban életét vesztet­te. Százak váltak hajlékta­lanná, a ciklon lesöpörte a házak tetejét A károkat töfcbmillió új frankra becsü­lik. — Merre járt már? — Galyatetőn és Siófokon. “ És a felszabadulás előtt? Csodálkozva néz rám: — Sehol. Hogyan is mehet­tem volna? — Persze, persze. És azután megkerestem még egy harmadikat is: De­mény Ferenc villanyszerelő­vel beszéltem.,. ■ — Bizony, nagyon szép. Igen, kérem, a Papírgyár­ban és másutt is ilyen, nyári gondok foglalkoztatják az embereket. De időszerűek mert tessék csak megnézni a naptárt: májusban járunk. De minek ehhez a naptár? Szik­rázóan kék az ég, meleg fénnyel áraszt el mindent a ragyogó nap. Szántó István A szolnoki älRjlOW/j Szerenád muzsika. «— Hét­végi krónika. — Réten, ré­ten... Csárdások. — Jász­kun Kakas a mikrofon előtt. MOZAIK olajbányászaink életéből A Nagyalföldi Kőolaj­termelő Vállalat kiemelkedő munkasikereket ért el tavaly. 98 ezer tonna olajat termelt. Ezzel a teljesítményével fel­zárkózott a nagy hagyomá­nyokkal rendelkező dunán­túli kőolajtermelő vállalatok mellé. A termelési érték túltelje­sítése több, mint 91 százalék­ban a termelékenység növe­léséből adódott. Ezt figye- lembevéve, dicséretes ered­ményként lehet elköny élni az 1960. évi kőolajtermelési terv 139,6 százalékos teljesí­tését. A tavalyi munkasike­rek jó munkára kell, hogy ösztönözzék a vállalat dolgo­zóit az idén is. Az 1961 első negyedévi eredmények ugyanis nem valami kiemel­kedők — a vállalat mintegy 20 százalékkal kevesebbet termelt az előirányzottnáL A jobb munkaszervezésre, a na­gyobb teljesítményre annál inkább szükség van, mert az idei terv már 150 ezer tonna kőolaj termelését írja elő. S ez a célkitűzés olajbányá­szaink szerint is reális, telje­síthető — még ha esetenként a kutak elgázosodása (mint az első negyedévben Batto- nyán), vagy elvizesedése visz- sza is veti a munkát Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem dolgozói viszont kitet­A hároméves terv teljesítésének megyei adataiból 1957 357 % tek magukért az első negyed­évben is. Tervüket — több, mint 27 ezer méter fúrással 100,8 százalékra teljesítették. Az előirányzottnál jóval több rétegVizsgálást végeztek. A mechanikai sebesség kivéte­lével fúrási mutatóik is ked­vezően alakultak. A mecha­nikai sebesség azonban nem érte el a tavalyi átlagot. En­nek javítására kell töreked­niük az olajbányászoknak. Ugyanúgy a cementezési idő csökkentésére. Tavaly ugyan­is az átlagos cementezési idő 85 óra volt a Kőolaj fúrási Üzemnél, ugyanakkor a Du­nántúlon csak 40 óra. * A SZOT elnökség hatá­rozata értelmében megszűnik az olajbányászoknál a Szak- szervezeti Trösztbizottság. Feladatkörét a Szolnokon lét­rehozott Területi Bizottság tölti be. • Az Alföldi Kőolajfúrá­si Üzem dolgozói részére több, • mint egymillió forint nyereségrészesedést hagytak jóvá. Ennek az összegnek a mintegy 13 százalékát az igazgatói alap növelésére használják fel, hogy a mun­kaversenyben kiemelkedő eredményeket elérőket év­közben is tu diák Jutalmazni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom