Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-05 / 104. szám
1361. május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 6 r Aimeneii takarmányozás Az állatállomány teleltetésének utolsó heteiben a zöld takarmányozásra való áttérés helyes megszervezése nagyon fontos feladatot ró minden állattenyésztőre. A téli takarmányozás után a zöld takarmányok termelésnövelő hatását csak az esetben tudjuk jól és mielőbb hasznosítani, ha az állatok helyes előkészítésével és a zöld etetésnél a fokozatosság betartásával kiküszöböljük az egyébként fellépő átmeneti zavarokat. Olyan tél után, mint a mostani volt, amikor szinte minden gazdaság takarmányhiánnyal küzdött, különösen nagy jelentősége van a szakszerű, megfontolt intézkedésnek. A zöld takarmányok etetése, illetve a legeltetés a közeli napokban megkezdődik — több helyei! már meg is kezdődött — időszerű tehát, hogy számbavegyük a legfontosabb tudnivalókat, tennivalókat. 1. A szűkös takarmány- készletek miatt, ha nem kellő gonddal járunk el, a következő év takarmányalapja is súlyos csorbát szenvedhet azáltal, hogy korábban kezdjük él a zöld etetést, legeltetést, mint hogyha bőven lenne takarmánykészletünk. Ha nehéz is, feltétlenül meg kell várni a zölden etetésre kerülő növényejt legjobb fejlettségét. 2. A zöld takarmányok etetését fokozatosan kell bevezetni. Legcélszerűbb a hozzá- szoktatást szecskázott széna, vagy szalma keverékével megkezdeni. Egy-két napig csak a déli etetésnél adjunk zöld és szalma, szecska keveréket az állatoknak, reggel és este pedig ugyanazt etessük, amit addig. A következő 2—3 napon a déli és esti, majd ezt követően minden etetésnél szecskázott keveréket etessünk. A zöld és száraz takarmányok arányát úgy állapítsuk meg, hogy abban fokozatosan emelkedjen a zöldtakarmány mennyisége, s egy hét elteltével már csak kb'. 10 százaléka legyen a szalma az össz. takarmány súlyának. így részint a zöld etetések fokozatos bevezetésével, részint a 2öld takarmány mennyiségének, arányának ugyancsak fokozatos emelésével 8—10 nap alatt szoktatjuk hozzá, az állatokat a zöld takarmányhoz. 3. Az állatok a zöld takarmányokat szálasán szívesebben fogyasztják, jobban megrágják, jobban benyálazZák és általába'n többet képesek megenni abból, mint szecskázva. Azonban takarmányozástechnikai és takarékossági okokból mégis ■ feltétlenül szecskázva etessük a zöldet. Különösen áll ez az őszi keverékekre. 4 5 4. A kaszálás megkezdésének ideje a növény fejlettségétől, az időjárástól és attól függ, milyen állatokat takar- mányozunk. A zöld takarmányok kaszálásánál kétféle hibát szoktak elkövetni. "Tagy túlkorán Kezdik a kaszálást, amikor még kicsi a tömeg, vagy pedig éppen ennek a hibának a. kiküszöbölése érdekében késve kezdik meg az esetést. A késlekedés, különösen az őszi takarmány- keverékeknél nagy hiba, mert ezek gyorsan vénülnek és ilyen állapotban zöld takarmányozásra kevésbé alkalmasak. Az őszi keverékek kaszálását kalászolás előtt pár nappal célszerű megkezdeni. A zölden fel nem etethető takarmánykeverékből szilázst kell készíteni. Semmiesetre sem szabad azt szénává — valóságban szalmává — szárítani. 5. Ä tisztán etetett zöldtakarmányokból többnyire, nem esznek jólakásig az állatok különösen a tehenek és így a zöldtakarmányok alacsony szárazanyag tartalma miatt összességében kevés száraz anyagot fogyasztanak. Emellett a zöld takarmány gyorsabban emésztődik és távozik a gyomor- és bélrendszerből. Célszerű tehát a szecskázott zöld takarmányokhoz, még az átmeneti takarmányozás után is — különösen teheneknél — 2—3 kg szecskázott szalmát keverni, hogy a száraz anyag, valamint a szénhidrát hiányt némileg pótoljuk. A zöld takarmányozás megkezdése után, amint lehet zöld lucernát is etessünk, különösen a tehenészetben, de a növendékeknél is a fehérje arány javítására. 6. A zöld takarmányokat általában frissen etessük, a pillangósakat kissé fonnyaszt- va Különösen puffasztó hatása van a pillangósoknak, ha túl fiatalon, vagy harmatosán kaszáljuk, még inkább, ha kaszálás után bemelegedve adjuk ez állatoknak. A puffasztó hatása miatt a pillangósok etetése után közvetlenül ne itassunk. 1. A legeltetésre ugyan olyan fokozatosan kell áttérni, mint a zöld takarmányok etetésére. Gyakran elkövetett hiba. hogy a jószág legtöbbször az istállóból egyenesen a legelőre kerül, így persze az első órákban, illetve az első napokban nem legel rendesen, hanem a hosszú téli istállózás után hem győzi magát kitombolni, miközben letiporja a értékes, zsenge legelőt. A legelőre való kihajtás előtt pár napig jártatni és összeszoktatni kell az állatokat olyan helyen — pl. széles utak, kopár területek — ahol kárt nem tesznek. Az első napokban a rendes reggeli etetés után, tehát jólla- kottan kerüljön az állat a legelőre. A gyengébb fűhozamú legelőkön kezdettől fogva, a nyár derekától kezdve pedig nálunk általában minden legelőn gondoskodni kell megfelelő takarmány kiegészítésről, mert különben igen nagy erőáílapotbeli és termelés visszaesés következik be. Meg kell szüntetni azt a nagyon helytelen és káros gyakorlatot. hogy kiveréstől be- szorulásig a legelő jószág csak azt kapja, amit legel. Zöld takarmányok etetésével, vagy a legelő fűből készített szilázzsal jól kiegészíthetjük a legeltetéssel felvett legtöbbször elégtelen tápanyagot. 8. Nagyon fontos a legelőre való kiverés idejének helyes megválasztása. Ne a naptári időponthoz igozodjunk, hanem az legyen a főszempont, hogy a legelő talaja felszáradt-e, a gyepezet elérte-e a megfelelő fejlettséget. A legeltetési idény alatt is nagyobb esőzések után — bármilyen nehezen oldható ez meg —, míg a talaj fel nem szikkad, nem szabad a legelőt tiprani. Az okszerű legelőhasználat érdekében törekedni kell a szakaszos legeltetés, a váltakozó fektetéses trágyázás és a rendszeres gyomirtás megvalósítására. A fűtermés növelése érdekében, ahol csak erre mód van, öntözzük meg a legelőt Magas László megyei főállattenyésztő Megkezdődött az idei termésű borszőlő, must és bor értékesítési szerződések kötése Az élelmezésügyi miniszter jóváhagyta az 1961—62. évi borszőlő, must és borértékesítési szerződés feltételeit. Teljesült a szőlőtermelők azon kívánsága, hogy már a szerződés megkötésekor ismerjék a feltételeket. S így számításokat végezhessenek arról, hogy termésükért mennyi pénzt kaphatnak. A szerződés alapján átadott borszőlőért, mustért és borért az előző gazdasági évben ismertetett állami szabadfelvásárlási ár és ezenfelül szerződéses felár jár a termelőknek. A szerződéses felár különböző. Tíz százalékos szerződéses felár jár a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, a tszcs-nek, egyszerűbb mező- gazdasági szövetkezeteknek, hegyközségeknek, ha a termésük 60 százalékánál kevesebbet adnak át szerződésre; 20 százalékos a felár, ha a termés 60—80 százalékát és 30 százalékos akkor, ha 80 százaléknál többet adnak át szerződésre. Az egyéni termelőknek — beleértve a háztáji gazdaságok termelőit is — a szerződés alapján átadott áruért 10 százalékos felár jár. Szerződni lehet bármilyen szőlőterületre, a területhez viszonyított arányos szőlő, must vagy bor mennyiségre, a termelő által választott átadási határidőben. A szerződés kamatmentes művelési előleget is biztosít, ha a termelő teljesíti a meghatározott feltételeket. A kiváló, jó minőségű és az árrendeletben közelebb [meghatározott borszőlőkért, mustért és borért fajtatisztasági és minőségi felárat fizet a pincegazdaság. A követelmények az árrendelet szerint az ország tájjellegű bortermelő területein különbözőek. Érdekük tehát a termelőknek, hogy minél jobb minőségű és fajtiszta árut termeljenek és adjanak át. A szerződés feltételei más kedvezményt is biztosítanak a termelőszövetkezetek részére abban az esetben, ha a háztáji gazdaságokból megszervezik, hogy a termést szerződéses alapon, közösen adják át Árujukért természetesen egyénileg kapják meg a termelők a pénzösz- szeget A termelőszövetkezet részére járó szerződéses felár viszont így emelkedhet. Nemcsak az államnak, hanem maguknak a termelőszövetkezeteknek is érdekük, hogy szerződésre minél több árut adjanak át a Pest-Szol- nok megyei Állami Pince- gazdaságnak. A jövőben ugyanis csak azok a termelőszövetkezetek rendelkezhetnek borkimérési engedéllyel, amelyek termésük nagyobb részét, de legalább 70 százalékát az állami felvásárló szerveknél értékesítik. uiiiiiiiiiiiiHiinikimiiimmiHiimiiiimiimi Vásárnaptár Országos állat és kirakodó vásárt tartanak május 7-én ■Jászberényben és Öcsödön, május 8-án Jászalsószent- györgyön. A vásárokra vészmentes helyről szabályos járlatlevél- lel mindenféle állat felhajtható. Olvasásra ajánljuk A megyei pártbizottság ágit. prop. és mezőgazdasági osztálya, valamint a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya a baromfitenyésztők munkájának javítása céljából rövid, de tartalmas brossurát adott ki. Ebben a termelőszövetkezeti gazdák, szakemberek, állattenyésztők nemcsak a baromfitenyésztés népgaz-, dasági jelentőségeiről olvashatnak, de szakmai tanácsokat is bőségesen találnak a tyúk-, a pulyka-, a víziszárnyasok tenyésztéséhez. Varga Lajos, a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főállattenyésztője baromfitenyésztésről szóló előadását és emellett sok képet tartalmazó brossúra tanulmányozása nagyon fontos, hiszen ez évben a tavalyi három és félmillió baromfinál jóval többet vár a népgazdaság a termelőszövetkezetektől. A háztáji gazdaságok árutermelő szerepéről a Szolnok megyei pártbizottság ágit. prop. és mezőgazdasági osztálya, valamint a Szolnok megyei Néplap szerkesztősége által rendezett ankéton tanácskoztak a termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok, mezőgazdasági szakemberek és a tömegszervezetek képviselői Az ankét anyagát brossúra formájában alvashatják a termelőszövetkezeti gazdák, a mezőgazdasági dolgozók, s mindazok, akik azért munkálkodnak, hogy a közös mellett a háztáji gazdaságokból is minél több árut kapjon a népgazdaság. A brossúrákat a pártszervezetek terjesztik. Hazai nemesitésu, új rizsfaj iái is termesztenek az, idén megyénk állami gazdaságai A 2 Állami Gazdaságok Szolnok megyei Igazgatóságához tartozó nagyüzemek az idén már korszerű gépi eszközökkel vetik a rizst A vetőgépeken kívül két repülőgépet is munkába állítottak: 2200 holdon a levegőből juttatják földbe a magot A jó nagyüzemi szervezés eredményeként a tervezett nyolcezer hold rizsnek a felét már a földbe tették és elárasztották. A gazdaságok az eddig ismert és köztenyésztésben alkalmazott rizsen kívül új, hazai nemesítésű fajtát is vetettelA Szarvasi Állami Gazdaság kísérleti telepén ugyanis keresztezéssel bőtermó, betegségekkel szemben ellenálló fajtát tenyésztettek ki. Tulajdonsága, hogy az eddig ismert fajtáknál korábban érik és így nagyobb lehetőséget biztosít a gépi betakarításra. A kísérleti táblákon elért jó eredmények után a szarvasi gazdaságban már ötszáz katasztrális holdat vetnek. Az itt nyert vetőmagvakból a következő években más gazdaságba is szállítanál!. A rizstermelő gazdaságok pontos mérleget készítettek és a vetéstől a betakarításig meghatározták a termelési módszereket A Középtiszai Állami Gazdaságban például komplex gépesítéssel vetik a magot a mocsárjáró traktor segítségével a betakarítást is gépe- 1 sí tik. Y értekezzünk u cseresznyelégy ellen Megyénk gyümölcsöseinek nagyrészében található cseresznye- és meggyfa. E gyümölcsfák termésének legnagyobb ellensége a mindenki által ismert cseresznyelégy. A köztudatban úgy ismerik, hogy kukacos a gyümölcs. A kártevő a telet báb alakban vészeli át, tavasszal a cseresznyeérés kezdetén" jönnek elő a kifejlett legyek, melyek a gyümölcsbe rakják tojásaikat, s már meg is történt a fertőzés. Ezt az időpontot kell figyelni; mikor kezdődik a kártevő legyek rajzása,.—- hogy a tojásrakást megakadályozzuk. Megfigyeléseink alkalmával megállapítottuk, hogy április 27—28-án a rajzás megindult. A kenderesi adatok szerint a kártpvpk 5—6 százaléka kirajzott Ez a mennyiség már szükségessé teszi a védekezést. Ezért tanácsoljuk, hogy a permetezést megyeszerte haladéktalanul kezdjék meg a termelők. A permetezéshez 50 százalékos DDT 3 százalékos oldatát vagy Pemit 0.4 százalékos oldatát használjuk. A nagyüzemi gyümölcsösökben pedig 0.2 százalékos Wofatox Spritzpulver 30 oldatával védekezünk. A Wafatoxos permetezést gyümölcsérés előtt két héttel, a DDT-s permetezést pedig hűtőm héttel kell befejezni. , 1 A cseresznyelégy az utóbbi években nagy mértékben elszaporodott Az ellene való védekezés, a permetezés mielőbbi és pontos elvégzése nemcsak egyéni, hanem nép- gazdasági érdek fcs, mivel exportra — csak egészséges, szép gyümölcs alkalmas. Demeter János Kenderes, Növényvédő AJÜStós Melegágyból— szabad földbe... :..raknak 420 000 palán-j tatnak kertészkedést. A na- tát. A pusztamonostori Búza- pókban kezdték meg 420 000 kalász Termelőszövetkezet paradicsompalánta áthelye- tasjai jelentős területen foly-■ zését a melegágyból a szántóföldbe. Ez korai fajta hete- rózis paradicsom, amelyet a termés beérésekor majd exportálnak. Litkei István, Magyar Sándor, Meleg István, Berényi Mihály és Csernus István az uborka-, karalábé- s egyéb palántákat locsolja. Serfőző Sándor munkacsapata pedig kint a határban a paradicsorapalántákat ülteti. »
